Összeszedtem minden olyan információt, ami hasznos lett volna nekem egybegyűjtve az utazás előtt:-) Minden, ami jól jön egy Irán utazás tervezéséhez:
Praktikumok
Vízum Iránba
Irán a magyarok számára vízumköteles. Utazás előtt megkérdeztem néhány, már ott járt ismerőst, illetve utánanéztem a neten a vízum megszerzésének, de a követség honlapján nem volt semmi infó, a személyes történetek pedig gyökerest eltérőek voltak.Volt, aki azonnal kapott, volt, aki egy-két hét várakozás után és volt, aki csak elektronikus jelentkezést követően. Volt lány, akitől kendős útlevélképet kértek, és volt, akitől nem. Volt, aki 18 ezret fizetett, más 27 ezret.
Nos, idén új rendszer van, de ugyanúgy káosz. Nekem elsőként be kellett adnom a kérelmet elektronikusan ITT és az azt visszaigazoló számmal elmenni a követségre, hogy ott leadjak minden előírt doksit (repjegy- és hotelfoglalások). A fickó ezeket csak vonakodva vette e, láthatóan nem érdekelte, a fizetést viszont nem fogadta el, mondván először a rendszerben kell megérkezni a jóváhagyásnak. Az két hétre rá se jött meg, de akkor elkértek 50 eurót. Rá egy héttel még mindig semmi hír nem volt, de akkor megkaptam a vízumot.
Ugyanakkor volt, akitől meghívólevelet is kértek, mástól igazolást biztosításról.
Úgyhogy csak azt tudom mondani, készüljetek fel minden eshetőségre, és biztos, ami biztos, minimum egy hónappal az utazás előtt kezdjétek el intézni a vízumot. Fontos még tudni, hogy ha van izraeli pecsét az útlevélben, akkor nem adnak iránit, ez esetben érdemes második útlevelet csináltatni (ha leírja az ember az okmányirodában, miért van szükség rá, szó nélkül megadják). Nekem legalábbis ezt mondták, de hallottam olyanokról is, akiknél ez nem volt gond.
Irán szállás
A szállásfoglalás nem olyan ujjgyakorlat, mint más országokban, ugyanis alig van fent hotel a booking-on, azok is drágák, az airbnb meg úgy, ahogy van, be van tiltva. A couchsurfing is tiltólistás, de az azért fű alatt működik. Mivel a vízumhoz (elvileg) be kell mutatni visszaigazolt szállást, két járható út van. Az egyik az, hogy befoglal valamit az ember a booking-on, aztán ha megvan a vízum, lemondja, és a helyszínen keres olcsó szállást. A másik opció a biztonságra törekvőknek, akik szeretnek tuti szálláscímekkel indulni el, az emailes verzió. A neten kutakodva fel lehet lelni olcsóbb hostelek email címeit és azokkal le lehet boltolni a foglalást. Az úti beszámolómban megadom az én szállásaim elérhetőségét.
A legjobb megoldás családoknál vagy régi tradicionális házakban lakni. Az ilyen butikhotelekben is simán van fürdőszobás szoba 35 euró körül. A reggeli szinte mindenhol benne van az árban.
Belső közlekedés
A nagyvárosok közt elsősorban a buszközlekedés praktikus (na meg repcsi), de Teherán és Yazd között vonatozni is lehet. Azt olvastam, hogy a jegyek napokkal előre elkelnek, főleg ünnepek környékén (én persze a legnagyobb ünnep, az iráni újév idején mentem), de online képtelenség foglalni. Szerencsére már erre is van kiskapu, egy iráni nőt elvett osztrák muki valahogy tud jegyeket szerezni, és paypal-lal lehet fizetni neki. Rendelés ITT. Kipróbáltam, működik. A jegy nevetségesen olcsó, a 7 órás útra 1500 forint alatt volt. Nem véletlen, hogy külön megkérik a külföldieket, ne foglalják be az egész 6-fős hálókocsikat 1-2 főre, mert szegény irániak majd nem férnek fel a vonatra (gondolom, megesett néhány ilyen történet, ha így fel kell rá hívni a figyelmet).
A buszok közt érdemes VIP járatra venni jegyet, nem drága, de nagyon kényelmes. Nem 2×2, hanem 3 ülés van egy sorban, és hatalmas hely. Arra figyelni kell, hogy utazás előtt ne sokat igyon az ember, mert a 7-8 órás utakon csak egy mosdómegálló van, a 3-4 órás utakon meg egy se.
A buszon az egyedülálló nőket soha nem ültetik férfi mellé, ha kell, többször is átrendezik az utasokat, hogy ez biztosítva legyen.
A teheráni metró első kocsija csak nőknek van fenntartva, a második félig meg van osztva, utána pedig vegyes kocsik vannak, de azokban 95%-ban pasik ülnek. A metrózás alatt folyamatosan jönnek a koldusok és az árusok – érdekes, hogy a női szakaszon teljesen más az árukészlet. Míg a vegyes kocsikban telefontöltők, pénztárcák a menők, a nőknél a harisnyanadrág és a hajcsatok.
Über nincs, van viszont annak egy helyi változata, a Snapp. Iphone-ra hivatalosan nem telepíthető le USA embargó miatt, nincs is ott az applikációk közt. Megtalálható viszont például egy hostel honlapján, instrukciókkal együtt, még milyen műveletek szükségesek a letöltés után a zavartalan működéshez. De ha nincs, az se baj, bármelyik fiatalhoz odamentek, hogy hívjon nektek a Snappjén egy taxit, megteszi, és a hivatalos taxitarifa felébe kerül majd.
Irán pénzneme, valutaváltás
Bár a hivatalos pénznem a rial, az árakat tománban mondják be. Egy tomán tíz rial. Csak első nap mászik az ember a falra, hogy amikor azt mondják 80.000, az tulajdonképpen 800.000, aztán meg lehet szokni. Vigyetek egy külön zacskót a pénznek, mert nincs az a pénztárca, amiben elfér!
Az USA szankciók miatt a nálunk használatos bankkártyákat itt nem lehet használni, úgyhogy készpénzt kell vinni az egész útra. Otthon nem kell keresgélni, vigyetek inkább eurót vagy dollárt és ott érdemes váltani. A reptéren érkezés után fel kell mozgólépcsőzni a második emeletre, ott van az egyetlen pénzváltó, időnként hosszú sorral. Amikor én voltam, valami okból maximum 100 eurót váltottak csak egy embernek. Később az országban lehet persze még váltani, bár nem lépten-nyomon, mint sok más térségben. A bankokban körülményes a váltás, feketén nem érdemes próbálkozni, úgyhogy az a legcélszerűbb, ha a hotelben kértek útmutatást, hol van megbízható pénzváltó.
Öltözködés
Lányoknak kötelező a hosszú nadrág, hosszú ujjú felső (lehet akár egy hosszú bő ing is, csak takarja a feneket) és kendő. Olyan kendőt érdemes vinni, ami nem meleg és nem csúszkál összevissza. Csőfarmer, szandál, smink ok. Nincs nagy szigorúság, az iráni lányok nagyon csinosan (de nem kihívóan) öltöznek, a kendő is úgy van rajtuk, hogy azért látszódjon a szép hosszú dús hajuk – hátracsúszva, mintegy jelzésértékűen. Fontos, hogy a kendőt a kézipoggyászba kell tenni, mert azonnal szükség lesz rá, ahogy kiléptek a repcsiből, azaz már az útlevél-ellenőrzéshez sorban állva.
Internet
A hostelekben, éttermekben általában van ingyen wifi és néhány lap kivételével – google, facebook – lehet szörfözni. Sima felhasználói gmail fiókba beenged, üzletibe nem. Origo elérhető, index nem, erre kössetek csomót. Az is érdekes, hogy míg a facebook tiltott, az instagram szabadon használható. No de szerencsére a tiltott lapok is elérhetőek, csak VPN programot kell telepíteni az eszközökre, ami úgy tesz, mintha más országban lenne az ember. Én a laptopra PureVPN-t fizettem elő, egy fabatkát sem ért, a mobilra pedig ExpressVPN applikációt, az hasított gond nélkül.
FONTOS! A telefonon állítsátok be, hogy az applikációk ne legyenek addig frissítve, amíg utaztok. Én ugyanis ezt nem kapcsoltam ki, egyszer elkezdett a teló frissíteni. Amikor a VPN-hez ért, egy megoldhatatlan csapdába került, ugyanis a félig frissített VPN nem volt elég az app store-hoz, így az leállt (az is tiltott ugyanis Iránban). Szerencsére néhány srác egy Apple boltban nekiesett a telefonomnak és nem tudom, hogy, de félóra alatt megoldották a problémát.
Érdemes még telepíteni a WhatsApp-ot, ha még nincs, mert imádnak azon kommunikálni.
Kaja
Isteni kaják vannak, egy rakás diós, gránátalmás, padlizsános főétel, no meg kebab minden mennyiségben. Cukormentes kólát nem láttam, és sajnos a jó kávé is elég ritka. Én csak palackos vizet ittam és azzal is mostam fogat, no meg kis óvatosként tartózkodtam a jégtől meg a fagyitól, de ezt mindenki maga dönti el.
Alkohol
Iránban alkoholt nem árusítanak és nyilvános helyen nem is fogyasztanak. Az iráni törvények tiltják és büntetik az alkohol, a kábítószer behozatalát, forgalmazását és fogyasztását – ezt ugyanúgy figyeli a vallási rendőrség, mint a megfelelő öltözködést. Egész biztos, hogy zárt házibulikban előkerül az alkohol is, de nem érdemes kockáztatni. Anélkül is jól fogjátok érezni magatokat!
Árak
Egy hostelágy 7-8 euró, egy privát, fürdőszobás szoba egyszerű hostelben 35-40 euró. A városok közti hosszú, 7-8 órás buszjegyek ára 6-8 euró. Egy vacsora éttermemben egy vízzel 3-5 euró. A belépők ára 50-200 ezer rial (per pillanat 60 ezerrel kell osztani, hogy megkapjuk euróban).
Magyarul Irán nem drága. Ehhez képest a szervezett utak árai az egekben vannak. Nyilván azt használják ki az utazási irodák, hogy sokan félnek ide egyedül elindulni. Pedig nem kell félni – kedves, barátságos ország, és bár kevesen tudnak angolul, a fárszit meg ugye nem tudjuk kisilabizálni még a számokat sem:-), valahogy el lehet boldogulni!
WC, fürdőszoba
A WC-k a szállodákban jórészt nyugatiak, a pályaudvarokon és látnivalók környékén pottyantósak. Papír nincs sehol, csak slag – de hogy azt hogy a túróban használják a nők a földig érő hacukában és utána mivel szárítják meg magukat, azt sokáig nem tudtam kitalálni.Az utolsó nap aztán rákérdeztem a házigazdámnál és kiderült, ők mindig visznek otthonról papírt magukkal, és azzal törülköznek meg. Azt is hozzátette, el nem tudják képzelni, mi nyugatiak hogy vagyunk képesek csak papírt használni és nem mosakodni minden WC-re menetel után vízzel:-)
Az viszont jó hír, hogy szinte mindig minden nagyon tiszta volt.
A fürdőszobák kicsik és teljesen ismeretlen a zuhanyfülke, mint olyan. Van egy zuhanyrózsa valahol a falon, és csuromvíz lesz az egész fürdő, amikor használja az ember. Emiatt sok helyen adnak külön gumipapucsot, hogy azt használjuk a fürdőben.
Irán közbiztonság
Irán szerintem abszolút nem veszélyes, én legalábbis nőként egyedül utazva is teljesen biztonságban éreztem magam, akár sötétedés után is. Két veszély van. Az egyik átmenni egy forgalmas úton, ugyanis a jelzőlámpáknak és sávoknak jelképes jelentőségük sincs, mindenki megy, amerre lát, mint valami dodzsempályán. A másik gond az lehet, hogy a végtelenül barátságos helyiek halálra etetik az embert dinnyével és édességgel:-))
Csak lazán!
Iránban időnként el kell engedni azt a fajta szervezettséget, amit Európában megszoktunk. Például a távolsági buszjegyek vásárlása rendszerint úgy történik, hogy szól az ember a hostelben a recepciósnak, hogy mikor hova menne, az bólint. Majd két napra rá egy vadidegen fickó lerak eléd egy számodra olvashatatlan cetlit, és azt mondja, 400.000 rial lesz. Te meg fizetsz:-)
Irán látnivalók, vagy egy bevált példa útitervre
Az én utam a következő (útleírások a címeknél belinkelve!)
Yazd és környéke
április 1: érkezés hajnalban Teheránba, alvás, kora délelőtt vonat Yazd városába
április 2: Yazd
április 3: Yazd környéki nevezetességek
április 4: Yazd
Shiraz és környéke
április 5: busz Shirazba
április 6: Persepolis és Pasargade
április 7: Shiraz
április 8. Shiraz
Iszfahán
április 9: Busz Iszfahánba
április 10: Iszfahán
április 11: Iszfahán
Abyaneh, Kashan és Teherán
április 12: Busz Abyaneh érintésével Kashanba
április 13: Kashan, este busz Teheránba
április 14: Teherán
április 15: utazás haza
Ha valakinek kevés az ideje és/vagy pénze, a napközbeni buszutakat kicserélheti éjszakaira, legtöbben így utaznak. Máris megspórolhatsz pár napot és néhány szállást. Én nem tudok ülve aludni, úgyhogy inkább mindig nappal utazom, nem mintha látványos lenne a táj (nagyon unalmas), de akkor a városnéző napok teljes értékűek, nem vánszorgok bágyadtan.
Iránikumok
A legfontosabb: nehogy arab országnak hívjátok – az nekik kb. olyan sértés, mint amikor a külföldiek összekeverik Budapestet Bukaresttel. Irán perzsa, nem arab.
Bár Irán méltán ismert csodálatos történelmi városairól, abban mindenki egyetért – és ezt én is csak megerősíteni tudom -, hogy Iránba elsősorban az emberek miatt érdemes utazni. Míg indulás előtt a kedvesebb ismerősök csak féltve kérdeztek, hogy biztonságos-e, a vehemensebbek egyenesen megkérdőjelezték az épelméjűségem – de egy pillanatig nem féltem. Ahogy leszállt a repcsi, megszállt a nyugalom, mert csodálatosan segítőkész és udvarias emberek vettek körül.
Míg a turisták által frekventált hotelekben mindig jól tudnak angolul, ha az ember elkeveredik egy óváros útvesztőiben, akkor bizony eltart, mire kitalál. Az utcanevek nincsenek kiírva latin betűvel, és a helyiek csak elvétve beszélik az angolt. Ezzel együtt se ajánlom, hogy szervezett csoporttal menjetek, mert akkor elvész az utazás bukéja: a helyiekkel való ismerkedés, beszélgetések.
Meglepően tiszták a nagyvárosok. Az éjszaka közepén érkeztem meg Teheránba és a város felé tartó egyórás taxiúton először azt tűnt fel, mennyivel kulturáltabb a bevezető kétszer háromsávos út a mi ferihegyi gyorsforgalminknál, másrészt hajnalok hajnalán több utcaseprőt is láttam dolgozni. De ugyanez volt a helyzet a többi nagyvárosban is, szemetet elvétve látni csak az utcán. A történet másik fele viszont szomorúbb: az országutak mentén elég sok a szemét, a piknikező családok ott hagyják azt, vagy a sofőrök kidobálják az ablakon.
Két hét alatt egyetlen kutyát nem láttam. Az iszlám szerint az tisztátalannak számít, így nagyjából illegális. A kutyát ennek ellenére szerető irániak a lakásban tartják őket és maximum pár percre viszik le sötétedés után. Nem ez az egyetlen, amiben az irániak kissé dacosan tiltakoznak az iszlám ellen. A lányok öltözete is csak tessék-lássék felel meg az előírásoknak és a két hét alatt összesen egyszer láttam két embert imádkozni, Yazd felé utazva a peronon. Még a mecsetekben is csak családi fotókat készítő iráni látogatók voltak.
Ez nyilván szubjektív, de szerintem nagyon szépek az irániak. A nők és a férfiak is. Én legalábbis nem emlékszem korábbi utazásaim során olyanra, hogy élvezettel legeltessem a szemem a vízumügyintéző fiún át a kalauzon keresztül az átlagemberig sokakon:-) Sokat gondolkodtam, vajon miért van itt ennyi szép ember. Aztán rájöttem. Alapvetően nem arról van szó, hogy szebbek lennének – itt is van mindenféle külső. Az szépíti meg őket, hogy nem az a fásultság van az arcukon, amihez sajnos otthon az utóbbi években hozzászoktunk, hanem nyílt, barátságos tekintetük van. Mindig úgy néznek az emberre, mintha azt kérdeznék: Üdvözöljük nálunk, miben segíthetek? Azt hiszem, ez az Iránban, ami még a műemlékeknél is ezerszer nagyobb élmény…
A sorozat összes írása:
Irán utazás – látnivalók, hasznos információk
Yazd és környéke
Shiraz és környéke
Iszfahán
Abyaneh, Kashan és Teherán
Ha szeretnél még olyan helyre utazni, ahol végtelenül barátságosak a helyiek veled, a két fő tippem Albánia és Kolumbia!
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)