Sátoraljaújhely a méltán népszerű kalandparkjával egyértelműen beírta magát a turistatérképre, de a szokásos kíváncsisággal indultam el, mi mindent találok még a környéken. Bevallom, nekem is a kalandpark volt a legnagyobb élmény, de azért akadt még pár érdekes meglepetés!
Sátoraljaújhely – hol járunk?
Sátoraljaújhely a Hegyalja és a Zempléni-hegység legnagyobb települése, mondhatnánk, a Zemplén fővárosa. Eredeti nevét (Sátorhalma) a közeli sátor alakú hegyekről kapta. 1261-ben V. István király városi rangra emelte a települést, nagyjából ekkor épült fel a vár is, melynek feltárása, és részleges rekonstrukciója napjainkban is zajlik. A város a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye kialakulásáig Zemplén megye székhelye volt.
Sátoraljaújhely belvárosa (térképen: 10)
A városközpont talán legszebb műemléke az egykori megyeháza. Itt kezdte meg hivatali pályafutását Kossuth Lajos, ennek az épületnek erkélyéről mondta el 1831-ben első nyilvános beszédét. Apropó, erkélyek. Az egész belvárosban érdemes felfele nyújtóztatni a nyakat, mert nagyon sok szép kovácsoltvas erkély van mindenfelé.
Az egykori megyeházban ma a városháza működik, azaz a polgármesteri hivatal és más közintézmények. Ezek közül nagyon szerettem volna látni a fotókról oly izgalmasnak tűnő Levéltárat, ahol barokk-klasszicista termekben ódon szekrénysorok őrzik Zemplén vármegye iratanyagát, de sajnos ez jelenleg nem látogatható (a járványhelyzet elmúltával majd igen, de csak előzetes bejelentkezéssel).
Kazinczy Ferenc múzeum (térképen: 8)
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezeti keretei között működő Kazinczy Ferenc múzeum a város egyik legszebb épületében kapott helyet. Az 1827-ben felhúzott házban 1834-1850 között a zempléni Casinó Társaság működött. Ebben az időszakban pezsgő közéleti, kulturális élet zajlott falai között, megfordult itt Széchenyi István, Kossuth Lajos, Andrássy Gyula is. 1894-től a Városházaként funkcionált az épület, de 1950-ben Zemplén közigazgatási önállósága megszűnt. Az épület az ekkor létesített szlovák tanítási nyelvű általános iskola otthonául szolgált az 1980-as évek közepéig. Teljes felújításakor már múzeumi funkcióra alakították át. Az 1990-ben megnyílt múzeum 2017-ben átvehette az Év Múzeuma díjat.
A múzeumban két emeleten több kiállítást is berendeztek, nekem különösen kettő tetszett. Az egyik a földszinti négy szoba, az Erdőjárók Kalauza, ahol a Zemplén természeti értékeivel ismerkedhetünk. Az előszobaként berendezett első teremben a földtörténettel, ásványokkal, kristályokkal találkozhatunk. Következik a konyha, ahol színre lépnek a növények és állatok, azaz a természet éléskamrája. A kékre hangolt fürdőszobában értelemszerűen a vizekről és a víz élővilágáról tanulhatunk, végül a nappaliban a minket leginkább körülvevő „barátainkról”, a közeli erdők állatairól.
Az emeleten az egyik kiállítás Kazinczy és a társművészetek kapcsolatát járja körbe, egy másik pedig Sátoraljaújhelynek az első világháborúban betöltött szerepét. Nekem a harmadik tárlat bizonyult a legérdekesebbnek, amely a hazai zsidóság néhány jeles családját mutatja be. Számukra az 1867-ben meghozott emancipációs törvény életbelépése biztosította az egyenjogúságot a jogban, kereskedelemben. Az addig gyűjtött vagyont szabadon befektethették, kamatoztathatták, és építkezéseikkel jelentősen hozzájárultak a 19. és 20 századi városkép megteremtéséhez. A kiállításról tudtam meg, honnan ered a „fizetek, főúr” kifejezés. A fényűző New York kávéházat 1901-től a Hirsh (magyarosítva Harsányi) testvérek vitték, akik emberbaráti jóindulatból egy lecsúszó arisztokratát is alkalmaztak. Ő volt az, akit a vendégek főúrnak szólítottak és az ő hívásából ered ez a már szállóigévé vált kifejezés.
Börtönmúzeum (térképen: 4)
Szerte az országban-világban, számos kastélyban és várban lehet találkozni válogatott kínzási módszereket bemutató kiállításokkal. Ez nagyon nem az én világom, általában messziről kerülöm az ilyesmit, de kifejezetten felcsillant a szemem, amikor a börtönmúzeumról olvastam. Múzeum egy igazi börtönben? Na, ez már érdekesebb. És tényleg így van, a sátoraljaújhelyi Börtönmúzeumot a mai is működő fegyházban alakították ki, sőt: a fogvatartottak is részt vettek az építési, szerelési, berendezési munkálatokban.
Maga a fegyház már 1905 óta működik az erre a célra létrehozott épületben. A 40-es évek első felében és az 1956-os forradalmat követően politikai foglyokat helyeztek el itt, a többi időszakban különféle bűnökért elítélt rabokat.
A múzeum 2007 márciusában nyílt meg, mint Magyarország egyetlen Börtönmúzeuma. Egy nagyon lelkes úr a vezetője, jegyárusa, idegenvezetője, mindenese. Mindenképp kérjetek vezetést, mert úgy sokkal érdekesebb az egész. Különösebben nem figyeltem volna fel például az egyik teremben levő festményekre, de máris izgalmasabbnak tűntek, amikor kiderült, hogy egy fegyenc festette azokat.
Vagy például most tudtam meg, hogy bár mindig csíkos ruhában képzeljük el a rabokat, ez a „divat” meglehetősen rövid ideig volt érvényben, most már egyszínű szürke gönce van mindenkinek. Kicsit bepillantást kapunk a fogvatartottak mindennapjaiba is, milyen oktatásokon vehetnek részt, mivel foglalkoznak, milyen trükkös módon igyekeznek tiltott tárgyakat becsempészni.
Három zárkát is meg lehet nézni: egyet az 1850-es évekből, egy 1950-ig alkalmazott sötétzárkát és egy mai előírások szerinti szobát. Utóbbi a maga emeletes ágyaival, egyszerű szekrényeivel és a szobában levő mosdókagylóval nem sokban tér el néhány lepattantabb hostelszobától:-)
Vannak igazi ritkaságok, érdekességek is, például a múltból egy eredeti akasztófa és egy kaloda, de kevésbé nyomasztó emlékek is, például egy politikai elítélt sajátos „emlékkönyve”, azaz egy kendő, melyre az összes cellatársa ráhímezte a nevét.
A börtönmúzeum jelenleg zárva van, nem akarják ugyanis megkockáztatni, hogy az itt dolgozó munkatárs bevigye a vírust az elítéltek közé. Látogatás előtt figyeljétek a „kapcsolat” fület a weblapon, hogy mikor nyitnak meg.
Bortemplom (térképen: 15)
Jól érzékelteti, mennyire fontos a bor a környéken, hogy Sátoraljaújhelyen épült fel a világ egyetlen „bortemploma”. És hogy miért pont itt? Egy helyi legenda szerint Szepsi Laczkó Máté református prédikátor készítette a világon az első aszúbort az 1620-as években az újhelyi Oremus-dűlő terméséből, és neki tulajdonítják az aszú készítésének első leírását is. A fennmaradt történet szerint egy véletlen folytán sikerült aszúbort előállítania: az országot érő támadások miatt jóval az érés után tudták csak a szőlőt leszüretelni. A túlérett, nemesrothadásnak indult szemeket tartalmazó szőlőből bort készített, és a miseborként is használt italban fedezte fel a különleges ízvilágot. Ennek emlékezetét őrzi az 1911-ben felépített a Thoroczkay-Wigand Ede által tervezett „Bortemplom”.
A hegyaljai városok címereivel díszített épületet a vasútállomás mellett találjuk. Sajnos kívül-belül meglehetősen lepusztult állapotban van, de már vannak előkészületek a megmentésére.
Pincesorok (térképen 2 és 17)
A Magas-hegy rejti a város két történelmi pincesorát: az Ungvár pincerendszert és a Zsólyomkai pincesort. Állandó, 8-12 fokos hőmérsékletükkel és 90-95 százalékos relatív páratartalmukkal ideális érlelő és tároló helyei a nemes tokaji boroknak.
A világörökségi védettséget élvező, több kilométer hosszan húzódó Ungvár pincerendszert az 1200-as évek végén a pálos szerzetesek kezdték építeni. A Zsólyomkán eredetileg huszita menekültek ásták a barlangokat menedék gyanánt, és később ezek elé települtek a kádárok. A Zsólyomka csak a kádársor megszűnése, ill. az önkényes lakásfoglalók kitelepítése után vált borászok telephelyévé. Ők mélyítették tovább a pincéket, hogy alkalmasak legyenek kisebb mennyiségű bor tárolására is.
Magyar Kálvária (térképen 18)
Sátoraljaújhegy közelében, a Szár-hegy tetejére vezető sétaút mentén egy egyedülálló kálváriát találunk. Különlegessége abban rejlik, hogy a 14 stáció nem Jézus szenvedéstörténetét mutatja be, hanem a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól elszakított városoknak állít emléket. Úgy is mondhatnánk, Jézus szenvedéstörténetének analógiájára igyekeztek kifejezni a Trianon okozta magyar fájdalmat.
A zarándokút 1934 és 1938 között készült el, majd a második világháború során jelentős károkat szenvedett és pusztulásnak indult. Helyreállítását 1989-ben kezdték el a helyi városvédő egyesület kezdeményezésére és a következő évben már újra is avathatták.
A Magyar Kálvária bejáratát képező bástyaszerű kapuhoz egy rövid turistaút vezet (Z jelzéssel) a Zsólyomka pincesorról, így e két nevezetesség látogatását össze is lehet kapcsolni.
Kalandpark (térképen 16)
A Zemplén Kalandpark figyelemre méltóan sok „leg”-et tud felmutatni. A város közelében álló 514 méteres Magas-hegy tetejére visz fel az ország leghosszabb, 1332 méter hosszú libegője. Ennek alsó állomásánál működik Magyarország, sőt, Közép Európa leghosszabb téli-nyári bobpályája, amely 2275 méter hosszú, valamint az ország legmagasabb mászófalát is felvonultató izgalmas kalandpark.
Egy kicsit borús napon érkeztem, de ez nem vette el a kedvem a kalandoktól. A mászófallal mondjuk nem igazán próbálkoztam, de a bobpályán végigszáguldottam – vagyis inkább csak komótosan végigcsúsztam, mert ugye bloggerként közben egy kézzel fotóznom és videóznom is kellett:-), miközben a másik kezemmel kontrolláltam a fékezőkart.
Aztán irány a nyitvatartási időben folyamatosan üzemelő, kétüléses nyitott libegő, amivel szűk fél óra alatt értem fel a csúcsra, megtéve 250 méter szintkülönbséget. Félúton is van egy állomás, itt is érdemes kiszállni, ugyanis itt működik a kalandtúra-park, a játszótér, illetve télen a hófánk. Én most itt nem időztem, hanem mentem fel a csúcsra, izgatott az átcsúszás! A Szár-hegy és a Magas-hegy közti 1036 métert ugyanis légvonalban tettem meg, méghozzá az extrém átcsúszó pályán, ahol a maximális sebesség 80 km/óra. Egyszerre ketten tudnak csúszni és én csodálkozva néztem, ahogy a szomszédom elhúzott mellettem. Aztán kiderült, ez csak azért volt, mert ő súlyosabb, és a nehezebbek gyorsabban mennek. A visszafelé utat cuki sárga gömb alakú libegővel tettem meg, ez a Dongó, melynek ablakából remekül lehet a várost és a környező hegyeket fotózni.
Aztán újabb fél óra a komótos libegőn, ezúttal lefelé. Nyáron óriási népszerűségnek örvend ez a körút, úgyhogy akkor fel kell készülni a sorban állásra. Most októberben ilyen probléma nem volt, csak kicsit cúgos volt a lift és az átcsúszás, úgyhogy kell a meleg pulcsi és ahogy anyukáink mondják: a sál-sapka-kesztyű!
Télen-nyáron használható, nemzetközi szintű korcsolyapálya, valamint síközpont is üzemel a parkban, no és egy 60 fős turistaszálló. Ez utóbbira főleg télen van igény, amikor a legkényelmesebb megoldás a „pályaszállás”, de egyéb időszakban is gyakran lefoglalják kirándulócsoportok és osztálykirándulásra érkező gyerekek. Abszolút jó áron van, érdemes lehet itt foglalni, ha nincs szükségünk különösebb luxusra.
A jegyárakat a Kalandpark weblapján találjátok, elég komplex rendszer. Az átcsúszóra csak fent árulnak jegyet, ugyanis amikor elindul az ember felfelé a libegővel, még nem tudhatja, épp mennyire szeles fent az idő, egyáltalán üzemel-e a pálya – az csak akkor és ott derül ki. Nekem ez az átcsúszás volt az egész sátoraljaújhelyi kiruccanás fénypontja, úgyhogy semmiképp ne hagyjátok ki! Lehet, hogy félelmetesnek hangzik, de egyáltalán nem az, kényelmesen ülve, bekötve suhan az ember!
Futrinka (térképen: 10)
Ha már itt járunk, ne maradjon ki a Futrinka, a gumikerekes városnéző kisvonat se! Ezzel egésznapos kirándulásokat lehet tenni a Hegyközben vagy a Bodrogközben. Az aktuális túrákról a helyi Tourinform iroda tud felvilágosítást adni. A Futrinka főtéri megállójához közel van a Rongykutya Könyvesbolt is, egy varázslatos, egyedi hely. A felnőttek olvasgathatnak, kávézhatnak, a kicsiknek meg sok érdekes foglalkozást tartanak.
Széphalom, A Magyar Nyelv Múzeuma (térképen: 1)
A XIX. század eleji nagy nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc, a Sátoraljaújhelytől alig 3 km-re északra fekvő településen lakott, melyet ő nevezett el Széphalomnak. Egykori kúriájának kertjében Ybl Miklós tervezett egy klasszicista, görög templomot idéző emlékcsarnokot, amelyben méltó kiállítást rendeztek be Kazinczy életpályájának. Ennek közelében hozták létre 2009-ben A Magyar Nyelv Múzeumát, amely egy egészen parádés múzeum – én még nem találkoztam olyannal, aki ne lelkendezett volna róla.
Az egyedülálló tematikájú kiállítás a magyar nyelv változását mutatja be hatalmas tablókon, érdekes szövegekkel, képekkel, interaktív állomásokkal. Nyelvünk teljes fejlődéstörténetét megismerhetjük az ómagyar szövegektől kezdve egészen a mai szlengig, kitekintve tájszólásokra és számos érdekességre (például hiedelmekre) is.
Érdekes volt látni az egyik teremben híres költőink, íróink kézírását. Másik kedvencem az iskola rész volt, ahol nosztalgikusan mosolyogtam a régi nyelvtankönyvek, olvasókönyvek előtt – hirtelen visszatértek az általános iskolás évek…
Egy szó, mint száz, ide menjetek el. Széphalom egyszerre zarándokhely, történelmi emlékhely és múzeum, kihagyhatatlan program a környéken. Esős időben igazi menedékhely!
Nyitvatartás: kedd-vasárnap, 09.00-17.00 óráig.
Hollóháza
Hollóháza neve összeforrt a porcelángyártással. Reménykedtem, hogy benevezhetek egy gyárlátogatásra, de sajnos erre már egy ideje nincs lehetőség. Csak egy múzeumépületben lehet bepillantani ebbe a gyönyörű mesterségbe. A tablókról megismerhetjük a gyár történetét, illetve végignézhetjük a legsikeresebb, legszebb darabokat. Lehet kérni idegenvezetést is, sőt, melegen ajánlom, mert akkor a száraz tények mellett mindenféle mókás történetet is hall az ember.
Például azt, hogy 2015-ben milyen csalódott volt Sebastian Vettel, amikor nem a megszokott porcelánkupát akarták átadni neki, miután kilenc év után végre megnyerte a Magyar Nagydíjat. Addig társai mindig szebbnél szebb hollóházi műremeket kaptak, neki meg valami egyszerű fémserleget nyújtottak. Nem is vette át, hanem durcásan a háta mögé dugta a kezét. Szerencsére a Hungaroring megmentette az országimázst, mert gyorsan szereztek neki egy igazi porcelán trófeát.
Különleges történet az is, mekkora sikert aratott Szász Endre limitált darabszámban készített porcelán brácsája. Erre egykor akkora kereslet volt, hogy az amerikai műgyűjtők a reptérről egyenesen ide hajtattak taxival. Amikor a bolti eladók megláttak egy taxit fékezni a bejárat előtt, már hozták is a brácsákat. A vevők nem azt kérdezték, hogy mennyibe kerül (megsúgom: 216 ezer forintba), hanem a súlya iránt érdeklődtek, mert az volt a vásárlás egyetlen limitje számukra, mennyit tudnak kézipoggyászként magukkal vinni.
Egy másik legendás Szász Endre sztori a művész jordániai látogatásához kapcsolódik. Ammanban, a fővárosban 1982-ben magyar napokat rendeztek, ahol Szász Endre-kiállítást is terveztek. A művész és felesége is a városban volt már, amikor mindenkinek a legnagyobb megdöbbenésére a kiállítás képei nem érkeztek meg. A tárlat megnyitásáig már csak néhány nap volt hátra. Hihetetlen energiával és tettvággyal Szász Endre újra megfestette a képeket. A szállodában egy alkotóműhelyt rendeztek be számára. A művész Chrudinák Alajost, az esemény sajtófőnökét kérte meg a vásznak és a festékek beszerzésére. A rendezvényre kilátogatott cigányzenekar húzta a talp alá valót, amíg Szász nagy szenvedéllyel és odaadással, humorral és jó kedvvel dolgozott. Pár nap alatt mindenki csodálatára összeállt a tárlat anyaga.
Ha a látogatás után marad még egy-két óra, jó móka kipróbálni a porcelánfestői tehetségünket. Nos, nekem nincs. Az általam festett csészének mindössze egyetlen értéke van: hogy abból egy darab készült, így igazán exkluzív példány!
A látogatóközpont keddtől szombatig, 10-16 óra között van nyitva.
Írások a megyéről:
Zemplén: kötelező programok és csemege látnivalók
Kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplénben
Tokaj és térsége – látnivalók a borpincéken túl
Borsod csodálatos festett kis templomai
Patinás iskola, épen maradt vár, Makovecz életmű: Sárospatak látnivalói
Aggtelektől Mezőkövesdig – látnivalók Borsod nyugati felében
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes “közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)