Aggtelektől Mezőkövesdig – látnivalók Borsod nyugati felében

Borsod-Balla-barlang

Borsod-Abaúj-Zemplén több régiót is magába ölel – készítettem már egy bejegyzést a Zemplénről, valamint Tokajról is. Most a megye nyugati felét jártam be, Aggtelektől Mezőkövesdig, és ezen a vidéken is találtam sok érdekes látnivalót.

Barlangrendszerek (belépővel)

Aggtelek

A nyolc magyar világörökség egyike az Aggteleki-karszt, melynek leghíresebb látványossága az Aggtelek és Jósvafő alatt húzódó Baradla-barlang. Ez Magyarország leghosszabb, leglátványosabb és legnépszerűbb barlangja barlangja. A barlangrendszer egy része Szlovákia alatt húzódik, az a szekció onnan közelíthető meg. A 25 km hosszú barlangrendszer látogatására több túrát is szerveznek a Nemzeti Park munkatársai. A kivilágított, betonjárdával, lépcsőkkel kiépített szakaszokat utcai ruhában is látogathatjuk, méghozzá háromféle túra során. A legrövidebb, legnépszerűbb túra egy kilométer, 60 perc és a Baradla-barlang aggteleki bejáratától, a sokak által ismert nagy sziklafaltól indul. A közepes hosszúságú, 1.4 km-es, 60 perces túra kiindulópontja Baradla-barlang jósvafői bejáratánál lévő jegypénztár, amely Jósvafő községtől 800 m-re található, a Tengerszem Szálló mellett. A leghosszabb, 2.3 km-es, 100 perces túra az Aggtelek és Jósvafő között található Vörös-tói Látogatóközpontból érhető el. Ez a leglátványosabb útvonal, de a mintegy 600 lépcső miatt a legnehezebb is. Csak ez a túra ejti útba az ország legnagyobb méretű és legimpozánsabb álló cseppkőóriását, a 19 méter magas Csillagvizsgálót. Mindhárom túrára érvényes, hogy a 10 fokos barlangban haladnak, úgyhogy aki a kánikula idején érkezik, készüljön meleg ruhával és megfelelő cipővel.

A bevállalósabbak barlangász vezetésével, fejlámpás, overallos kalandtúrákon is részt vehetnek, ilyen kalandtúrákból is indul több verzió, bár jóval ritkábban. Az alapos felfedezők a határon túl is átmehetnek, hiszen a barlangrendszer 5.6 km-es szakasz átnyúlik Szlovákiába, és onnan is szerveznek bejárásokat.

Nyitvatartás, jegyárak az Aggteleki Nemzeti Park weblapján.

Rákóczi-barlang

Ha nagyon belejöttünk a barlangászásba, Aggtelekről fél óra autóval a Rákóczi-barlang, ahol talán még sűrűbbek és szebbek a cseppkőképződmények, melyek közt kristálytiszta tavacskák fénylenek Itt a túrák rövidebbek és nehezebbek. A 700 méteres szakaszt 45 perc alatt lehet végigjárni, de nemcsak lépcsőkön, hanem vaslétrákon is mászni kell. A kiránduláshoz a Bódvarákó községhatárt jelző tábla előtt kell balra fordulni, majd egyenesen a murvás úton a valamikori bánya épületéig kell egy kilométert vezetni. Onnan minden nap 8 és 15 óra között indulnak a túrák, maximum 10 fős csoportokban.

Meteor-barlang

És még mindig van barlang a környéken! Igaz, a Bódvaszilas mellett, az Alsó-hegy oldalában feltárt Meteor-barlang fokozottan védett, ezért ide csak ritkán szerveznek túrákat. Ráadásul kb. 3 órás barlangtúra során omladéktömbök között kúszva, mászva, aknákba szerelt létrákon haladva éri el a látogató a monumentális méretű és páratlan cseppkőgazdagságú, mintegy 100 méter mélységben található Titánok-csarnokát. Itt én nem voltam, de a teljesség kedvéért megemlítem nektek.

Barlangok (szabadon látogathatók)

Balla-barlang, Répáshuta

A Ballabarlang nevezetessége az, hogy a Magyarországon először innen került elő őskori embermaradvány. A barlanghoz Répáshuta széléről lehet felgyalogolni, a jól jelzett Kőbalta-tanösvényen. A barlang után egyébként ezen tovább lehet sétálni és felülről megcsodálni a bájos Répáshutát, valamint az információs táblákon olvashatunk az itteni bükkösről és erdészeti munkákról.

Borsod-Balla-barlang

Suba-lyuk, Cserépfalu

Egy másik barlanghoz Cserépfalu határából indultam el, amely szintén nevezetes, ugyanis innen kerültek elő neandervölgyi embermaradványok. A fokozottan védett barlanghoz a faluból eleinte egy széles erdei úton lehet sétálni, majd nagy köveken kell felkapaszkodni. Elég riasztónak tűnik alulról, de ha én fel tudtam menni, akkor mindenkinek sikerül majd:-)

Borsod-Suba-lyuk

Szomolya

Szomolya mellett a Kaptárkövek tanösvény egy érdekes kirándulóhely. A parkolótól egy jól jelzett, szépen kiépített, fémkorlátokkal védett lépcsősoron lehet körbejárni a területet, ahol több csoportban találni ilyen különleges formájú köveket. A nyolc kaptárkő-tömbön 117 fülke található, melyet régmúlt korok emberei faragtak, rejtélyes okokból. Egyes feltételezések szerint síremlékek voltak, mások azt vélik, áldozatokat mutattak be a kis kőfülkékben. A régészeti feltárások azonban egyik feltevést sem igazolták, így a fülkék rendeltetését továbbra is titok övezi.

Heves-látnivalók

Ipari emlékek, retró városkép

Kazincbarcika

Kazincbarcika az óriási, színes utcai alkotásai, azaz köztéri szobrai, monumentális falfestményei és színesre festett házfalai miatt érdemelte ki a Kolorcity becenevet. A retró kedvelőinek különleges látnivalót kínálnak az egykori Lenin, ma Egressy út épületei.

Borsod-Kazincbarcika

Borsod-Kazincbarcika

Újmassa

A Miskolchoz tartozó Újmassán található Magyarország első ipari műemléke, a faszéntüzelésű nagyolvasztó, közismert nevén az ún. „őskohó” . Története a 18. századra nyúlik vissza. Fazola Henrik lakatos mester 1770-ben Miskolc-Ómassa területén az általa felfedezett bányákra, illetve a térségben található hatalmas erdőségekre alapozva vasművet épített. Fia Frigyes, aki kiemelkedő eredményeket ért el a hazai acélgyártás megteremtésében, előbb a Garadna-patak mentén 1810-1812 között megépített egy duzzasztógátat, mellyel létrejött a Hámori tó, majd 1813-ban Újmassán egy korszerűbb kohót, vasművet telepített. A kohó, mely 1831-ben átépítésre került, az 1870-ben Miskolc és Diósgyőr között telepített vasgyár üzembe helyezése után, 1872-ben fejezte be pályafutását. A következő évtizedek során romba dőlt nagyolvasztót a diósgyőri kohászati üzemek hathatós támogatásával a XX. század közepén rekonstruálták, részben eredeti formájában helyreállították. Az építmény Magyarország legrégibb ipari műemlékeként vált közismertté hazánkban és határainkon túl. Figyelem: csak heti három nap van nyitva (csütörtöktől szombatig, 10-16 óra közt), de kívülről bármikor megcsodálható.

Borsod-Ujmassa

Borsod-Ujmassa

Ózd

Ózdon a 150 évig tartó bányászattal és vaskohászattal lett ismert, de ma már ennek emlékét csak az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark őrzi.

Borsod, Ozd

Ha nem a múltban akarunk vájkálni, hanem kortársabb programra vágyunk akkor irány a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark (Gyár u. 1). Akad itt plakátgyűjtemény, a magyar film történetét bemutató kiállítás, jelmeztár, de izgalmas kalandok is, mint szabadulószoba, karaoke-sarok vagy épp egy 80 méter hosszú lecsúszópálya.

Borsod, Ozd

Érdekességek

Világrekord könyv

Szinpetriben, a XV. századi papírmalomban látható a világ legnagyobb könyve, melynek elsőségét hivatalos Guiness-rekord is igazolja. A 4.18 x 3,76 méteres, 346 oldalas óriáskönyvet merített papírra, hagyományos technológiával nyomtatták. Nemcsak kiterjedése, de súlya miatt se lehet könnyen kézbe kapni: 1420 kilogrammot nyom.

Körtemplom

Ózdtól 15 km-re, Kissikátoron egy egészen egyedi, kör alakú templom áll festett kazettás mennyezettel – én ilyet még nem láttam máshol az országban. A belső tér jóval nagyobbnak tűnik, mint ami kívülről gondolt az ember. A mennyezeten virágok mellett sok helyen kagylók is feltűnnek. Ez a motívum egy szekrénykében őrzött, 700 éves ezüst keresztelőtálkáról származik. A templom csak a vasárnapi misék alatt van nyitva, de más napokon a faluban bárki szívesen segít megtalálni a kulcsot rejtő házat.

Borsod_Kissikator

Bódvaszilas

A Művészetek Magtára Bódvaszilason Közép-Kelet-Európa első természetművészeti központja, melyet egy felújított régi magtárban rendeztek be. A kétszáz éves egykori magtár uniós forrásból, mintegy 500 millió forintból újult meg 2011-ben. Sajnos a kezdeti lelkesedés úgy tűnik, elfáradt, vagy érdeklődők nincsenek elegen, mert zárva tart – kár, mert a neten fellelhető fotók szerint belül is izgalmas.

Borsod-Bodvaszilas

Bódvalenke, a festőkönyves falu

A közeli Bódvalenke a roma festőművészet szabadtéri tárlatáról ismert. 2009-ben indult útjára Pásztor Eszter elképzelése, a Bódvalenke Freskófalu projekt, amellyel ezt a mélyszegénységben élő határszéli, borsodi falut szerette volna megsegíteni. Bódvalenke 231 lakosú község, melynek lakói olyan szegénységben élnek, hogy a hatvan házban csak tízben van vezetékes víz, nincs kiépítve a csatornarendszer, és közmunkából, valamint segélyekből próbálnak talpon maradni. A színesre pingált házfalaktól remélik, hogy a turizmus fellendítése segít sorsukon. Bár a település nagyon messze esik a fővárostól, könnyű kis kitérő az Aggteleki Nemzeti Parkba látogató turistáknak, hiszen onnan csak tíz kilométeres a távolság.

Borsod-Bodvaszilas

Boldva, a Halotti Beszéd otthona

Boldva kultúrtörténetünk egyik legfontosabb települése: jelentőségét a XII. századi bencés apátsági temploma és monostora adja. Bár az eredeti épület a tatárjárás során elpusztult, később újjáépítették és kibővítették. Itt írták 1200 körül első, összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet és Könyörgést. A monostor melletti Barátok Házában megnyílt interaktív kiállításon ezt akár meg is hallgathatjuk.

Borsod-Boldva

A muhi csata emlékműve

Háborús emlékművekhez leginkább gyerekkorunkban jártunk osztálykirándulásra, ma már ezek nem igazán trendi helyek az instán. Azért ha útba esik a muhi csata emlékműve, érdemes kicsit megállni, különösen tavasztól őszig, amikor szép virágoskertet is látunk itt.

Borsod-Muhi-csata

Matyóföld

Mezőkövesd

Mezőkövesd a Matyóföld fővárosa, melynek különleges nevezetességét a Matyó Múzeum mutatja be. A matyók palóc nyelvjárást beszélő, jellegzetes művészetű és viseletű, a 18-19. században kialakult magyar népcsoport. Tagjai három településen, Mezőkövesd, Szentistván és Tard községekben éltek. A jellegzetes matyó viselet és hímzés főleg a mezőkövesdi íróasszonyok keze nyomán virágzott ki a XIX. század utolsó harmadától. A leghíresebb közöttük Gáspár Mártonné Molnár Borbála, akit Kis Jankó Boriként is ismertek. A róla elnevezett utcában emlékház is működik, melynek szomszédságában különféle mesterségeket bemutató népi lakóházak állnak.

Tard, a modern matyó otthona

Matyó ügyben nem is itt, hanem a közeli Tardon esett le az állam. Itt ugyanis egy helyi kötődéssel bíró budapesti hölgy, Váczi Bori létrehozott egy céget, amely már tíz éve munkát adnak idős hímző néniknek, ma már szám szerint 27-nek! Szuper ruhákat, pólókat gyártanak, főleg turistáknak, de az utóbbi időben a hazai webshop is pörög. Hagyományőrzés, munkalehetőség, értékteremtés – nagyszerű az egész ötlet!

„Egész életemet két párhuzamos világban töltöttem, a város-falu kettőssége adta az ihletet a matyodesign kezdetekor. Elfeledett minták, alulértékelt helyi tudás, és egy feleslegesnek ítélt kultúra válik újragondolva a mai modern világ részévé. Minden egyes kézzel hímzett termékünket a tardi dadám és a helyi asszonyok készítik. Felelősség, de nagy öröm is, hogy ez a tudás nem fog elveszni, és ez rajtam is múlik. Feladatomnak tartom, hogy ami a helyi asszonyok kezében van, tovább öröklődjön, generációról generációra. Hiszek minden egyes lépésben, amit teszünk, beleadjuk szívünket-lelkünket, hogy legalább egy kis részét visszaadhassuk azoknak a kincseknek, amiket a tardi gyerekkor alatt kaptam.” – írja az alapító a weblapon.

A matyodesign.hu néven találod meg őket a neten, itt rendelheted meg a termékeket, sőt, akár egy tardi „slow travel” programot is.

Borsod, Tard

Kirándulások

Jósvafő, tengerszem

Ha már barlangászás céljából Jósvafőn járunk, nem szabad kihagyni a település melletti erdőben rejtőző smaragd színű kis tengerszemet, amely nagyon romantikus a víztükörre hajló fákkal és a gátján lezúduló kis vízeséssel. Bár mindenki tengerszemnek hívja, valójában nem az, ugyanis nem jég vájta mederben gyűlt itt össze a víz, hanem a közeli forrásokból. Ráadásul ez nem is természetes módon történt, hanem mesterségesen: a kis tavat a Baradla-barlangból karsztforrásként kibukkanó Jósva-forrás felduzzasztásával hozták létre, áramtermelés céljából. A különös színű tavat, a hozzá vezető forrást, a kis vízesést és a régi malmot körbejáró sétát kis fahidak teszik még romantikusabbá. Martonyi községtől úgy 3.5-4 km séta a kolostor egy földúton (ahova saját gépkocsival nem lehet behajtani, az erdészeté).

Borsod_Josvafo

Keleméri mohos tavak

A keleméri mohos tavak egy abszolút egyedülálló látnivaló, fokozottan védett terület Észak-Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza, amikor néhány helyen nem folyt el a víz, hanem az megült a mélyedésekben, és itt egyedülálló növényzet alakult ki. Ezek az egykori tavak később elmocsarasodtak, úgyhogy ma már alig látni nyílt vízfelületet, mert átvette a helyét a tőzegmoha. Ahol mégis kibukkan a víz, ott békalencse és hínár látható, beljebb pedig fűzláp és nádas. Amióta kutatják, több mint 70 edényes növényfajt azonosítottak a lápokban. Legértékesebb növényeik a hüvelyes gyapjúsás, a vidrafű, a kereklevelű harmatfű. A természetvédelmi terület egész évben szabadon látogatható, de mivel ennyire különleges, itt fokozottan kell figyelni annak védelmére.

Borsod-Kelemeri-tavak

Martonyi, pálos kolostorrom

Martonyi mellett az erdő mélyén áll a magyar pálos rend egykori pálos kolostorának romja, ami nem igazán ismert, pedig meglepően jó állapotban van. Az egyhajós gótikus templom 1347-ben épült, de sajnos csak két évszázadig állt fenn. A török hódoltság idején, 1550 körül vált lakhatatlanná. A kolostor 26 méter hosszú, 12 méter széles, gótikus stílusú templomának falai viszonylagos épségben állnak. Az 1990-es években megindult rekonstrukciós munkák során tetőt emeltek a falak fölé, és a feltárások során előkerült faragott kőmaradványokat is visszahelyezték a falba.

Borsod-Martonyi

Lillafüred és környéke

Lillafüred nagyon kedvelt kirándulóhely, ahol a tó fölé egy Mátyás-korabeli vadászkastélyokat mintázó palotaszálló magasodik. Az ország legnagyobb vízesése a Hotel Palota melletti függőkerten keresztül közelíthető meg. Azt azért jó tudni, hogy ez egy mesterséges vízesés, a Palotaszálló építésekor alakították ki. A természetes vízzuhatagok közül az Ilona-völgyi vízesés a legmagasabb, a szomszédos Heves megyében, Parád közelében.

Borsod-Lillafured

Ettől mindössze pár lépés a mészkőképződményeiről nevezetes Anna-barlang bejárata. 10 perces sétára újabb barlangra bukkanhatunk. Ez a Szent István-cseppkőbarlang, ahol félórás vezetett séták keretében lehet gyönyörködni a változatos formájú cseppkövekben.

No és ott a Hámori-tó, ahol akár csónakázni is lehet.

Borsod-Lillafured

Bár Lillafüreden elég sokan vannak, nem kell messze menni, ha valaki hozzám hasonlóan jobb szereti csendben járni az erdőt – alig félóra onnan a Sebesvíz-völgy, ahol szinte nincs senki.

Borsod-Sebesviz

Bükkszentkereszt

Bükkszentkereszt az ország második legmagasabban fekvő település, de nemcsak remek fekvése és klímája miatt keresik fel sokan. Hírnevét nagyrészt a bükki füvesembernek, Szabó Gyuri bácsinak köszönheti, akinek füveskertje és gyógyteái országszerte népszerűek. A kertben és a környező erdőkben időnként egy- és háromnapos gyógynövénytúrákat is szerveznek, ezekre előre kell jelentkezni. Be lehet viszont csak úgy toppani a kertbe vagy a teákat árusító Gyógynövényházba. Ami nekem sokkal izgalmasabb volt, hogy nem csak gyógyító növények, de gyógyító kövek is vannak a faluban. Csak ki kell sétálni a település szélére, ott ez a halom kő és legnagyobbra – a Boszorkánykőre – kell ráülni, hogy meggyógyuljunk. Bár nekem egy enyhe IR-en és a korral járó hőhullámokon kívül szerencsére semmi bajom, preventív jelleggel azért elücsörögtem egy darabig a kőhalmokon.
Borsod-Bukkszentkereszt
Mi van még itt a gyógynövényházon és gyógyító köveken kívül Bükkszentkereszten? A bükki üveghuták ipartörténeti múzeuma, Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, IV. Béla emlékműve a Lófő-tisztáson, ásványkiállítás, millenniumi emlékpark és egy kilátó – el lehet tölteni simán néhány napot a faluban!

Cserépfalu

Cserépfalu számos kirándulási lehetőséget tartogat, a túrázóknak igazi paradicsom. A legegyszerűbb túra felkeresni a falu szélén levő barlanglakásokat, melyeket Kis-Amerikának hívnak. A térségben számos helyen találkozni a puha riolittufába vájt barlanglakásokkal, például van ilyen a közeli Szomolyán is. A különös név eredete arra utal, hogy míg a környékről sokan vándoroltak ki Amerikába, a legszegényebbek csak a falu szélén földbe vájt lyukak maradtak. Egészen az 1970-es évekig laktak itt, akkor azonban felszámolták a telepet.
Borsod-Cserepfalu

Innen az Ördögtorony tanösvényen lehet továbbsétálni a Milleniumi-kilátóig,  sőt, akár a korábban említett Suba-lyukig.Egy kicsit hosszabb túra a Mangó-tetőre vezet, ahol két tufakúp, a Nagykúp és a Kiskúp emelkedik, de egy másik túrával az Ördögtorony becenevű tufakúp is felkereshető.

Egy egész más jellegű túra vezet a Felső-szorosba, ahol a kanyargó Tardi patak mellett zöld mohás kövek sorakoznak. A völgy igen mély és nagyon sok kidőlt fát kell kerülgetni, de rendkívül hangulatos és egy hétköznap teljesen egyedül voltam ott. Azaz mit beszélek – egyedül emberként, de volt rajtam kívül számos kakukk, és néhány kevésbé kívánatos útitárs, rengeteg bogár. Valamivel fújjátok be magatokat, mert tényleg durva.

Borsod-Felso-szoros

Rudabánya

Rudabánya Magyarország, sőt talán Európa egyik legősibb bányászati lelőhelye. A 16. században részben az érckészletek csökkenése, részben a törökdúlás miatt hirtelen hanyatlásnak indult a termelés, a virágzó bányaváros jobbágyfaluvá süllyedt. Ezt követően több mint három évszázadig csak időnként folyt itt csekély bányászati tevékenység, majd 1880–1985 között vasércbányászatáról volt nevezetes a település. A város Magyarország egyik legnagyobb bányászattörténeti gyűjteményének ad otthont. A Bányászattörténeti Múzeumban az őskortól napjainkig végigkövethetjük a bányászat fejlődését, megismerkedhetünk a helyi bányászattal, a bányásztársadalom életmódjával.

A Majomszigetnek elnevezett terület hazánk egyik legértékesebb őslénytani lelőhelye, hiszen 1965-ben itt találtak rá a több mint 10 millió éves Rudapithecus hungaricus leletre. Ennek legépebben fennmaradt képviselője Gabi néven vált világszerte ismertté, aki az ember és a ma élő afrikai emberszabású majmok közös őse. Habár a faj képviselőit több európai helyszínen is megtalálták már, a rudabányai a legrégibb és leggazdagabb lelőhely, hiszen itt nemcsak csontok (állkapocs-, medence- és combcsontok) kerültek elő, hanem teljes gazdagságában feltérképezhető az állat környezete is. Majomszigeten kialakított Látványtár ezzel a páratlan lelőhellyel ismertet meg.

A bányászat „melléktermékeként” Rudabányán található az ország legmélyebb tava is, amely különleges színével a fotósok körében is igen népszerű.

Borsod_Rudabanya

Borsod_Rudabanya

Upponyi-szoros

Uppony és Dédestapolcsány közötti völgyben egy mesterséges tavat alakítottak ki, a Lázbérci-víztározót. Nekem sikerült pont a legnagyobb aszály idején kirándulni arra, amikor a tározóban alig volt víz, de így is sikerült gyönyörködni legalább a szoros látványában.

Borsod-Upponyi

Arlói-tó

Még egy szép kis tó maradt a felsorolás végére, a horgászok által is közkedvelt Arlói-tó. A tó a Csahó-hegy déli oldalának megcsúszása következtében keletkezett, a hegy alatti bányajáratok miatt. Nem csak a horgászok, de a fürdőzők is előszeretettel keresik fel ezt a nyugodt környezetben fekvő, idilli tavat, ahol soha nincs tömeg.

Borsod, Arloi tó

Miskolc

Essen szó a megyeszékhelyről is, bár elég faramucin sikerült a látogatásom. Miskolcon szinte minden zárva volt, ami engem érdekelt, pedig annyi érdekességet kijegyzeteltem magamnak.

Csak kívülről tudtam megnézni a különleges Deszkatemplomot, pedig a kapun levő tábla szerint minden nap nyitva van.

Borsod-Miskolc

Elmentem a Barlangtemplomhoz is, melyet szintén zárva találtam, itt az a felirat fogadott, hogy csak vasárnaponként délelőtt, az istentiszteletek idején van nyitva.

Szintén érdekelt volna a Diósgyőri vár, amit épp felújítanak, mint ahogy a híres Barlangfürdő is ráncfelvarráson esik át. Rejtélyes okból van zárva a Diósgyőri Papírgyár múzeuma, pedig ilyenből nem sok van az országban.

Sétáltam viszont a Tündérkertben, amely WOW Park néven is ismert. Itt hangulatos rózsalugasok alatt lehet szelfizgetni, valamint áll a parkban egy használaton kívüli körhinta is. Fagyizók, padok, sétautak tarkítják még a parkot, amely hétvégén nagyon népszerű.

Borsod-Miskolc

Ugyancsak jót sétáltam a belvárosban és a hangulatos avasi temetőben is, aminek temploma is nagyon különleges.

Borsod-Miskolc

No és nagyon jókat ettem: a Pizza, kávé, világbéke tuti biztos hely, itt már korábban is jártam és végre kipróbáltam a Végállomás Bistorantot is – ezt is bátran ajánlom!

Írások a megyéről:

Zemplén: kötelező programok és csemege látnivalók

Kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplénben

Sátoraljaújhely és Hollóháza

Tokaj és térsége – látnivalók a borpincéken túl

Borsod csodálatos festett kis templomai

Patinás iskola, épen maradt vár, Makovecz életmű: Sárospatak látnivalói

Aggtelektől Mezőkövesdig – látnivalók Borsod nyugati felében

Utószó

Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes “közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)