Ha megkérdeztek egy héttel ezelőtt, mi jut eszembe a Zemplénről, én is azt válaszoltam volna, mint bizonyára a legtöbben: várak, kék túra, bor. Tulajdonképpen már ezek is jó hívószavak, de a szokásos kíváncsisággal vetettem bele magam az útikönyvekbe és az internetbe, mi mindent találok még a környéken. Miután jobban utána olvastam, mennyi érdekesség van errefelé, kisebb pánik fogott el: mégis hogy fog ez beleférni öt napba?!
Várak
Na de kezdjük a kötelező programmal. A Zemplén védjegyei a hegycsúcsokon trónoló várak, és valóban, három jól ismert, pompás vár is magasodik a térségben, egymáshoz viszonylag közel. Mindháromra igaz, hogy nem is maga az építmény a lenyűgöző, hanem az onnan nyíló kilátás és jó időben kevés kellemesebb programot lehet elképzelni, mint felkapaszkodni valamelyik tetejére.
Regéc
Budapest felől érkezve elsőként Regéc vára esett útba. Komoly önfegyelmet kellett tanúsítanom, hogy Encsen áthajtva ne álljak le inkább egy kényelmes ebédre az Anyukám Mondta étteremben, de nem akartam veszni hagyni az október közepén már ajándéknak számító verőfényes napsütést – így inkább siettem a várhoz.
A 624 magas sziklaszirtre épült Regéc vára minden bizonnyal a tatárjárás után épült 1300 körül, de ismertségét és népszerűségét annak köszönheti, hogy a Rákócziak itt rendezték be birtokközpontjukat. A szabadságharc elbukása után, az 1700-as évek elején aztán a Rákóczi-család javait elkobozták, a vár elnéptelenedett és a falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. Az egyre elhanyagoltabb romokat csak 2000 körül kezdték kitisztítani, rendbe tenni, majd újjáépült az Öregtorony, melyben multimédiás kiállítást rendeztek be. A vár többi területén jelenleg is zajlik a felújítás, de ettől függetlenül fogadják a látogatókat.
Tavasztól őszig minden nap 9-től 18 óráig, a téli szezonban hétvégenként 9-15 közt tart nyitva a vár. Az autót a főúthoz közeli parkolóban lehet hagyni, vagy a kényelmesebbek felhajthatnak vele nagyjából félútig, de onnan már mindenkinek kötelező egy kis (úgy 20 perc) gyaloglás. Fent a fogadóépületben található a jegyiroda, valamint egy kis büfé, wifivel. Remélhetőleg senki nem fáradt el a hegymászásban, mert még csak most következik a lépcsőzés az Öregtoronyban. Babakocsival ne induljatok neki, de kisgyerekkel lehet. Ők láthatóan élvezték a lépcsőkön rohangálást és nálam mindenesetre jobban bírták. Szerencsére azonban én se adtam fel, és felkapaszkodtam a torony tetejére, ahol jutalmul fantasztikus körpanoráma várt.
Boldogkőváralja
Nem kell messze menni a következő várért sem. Boldogkőváralja a festői Boldogkő vár alatt fekszik (gyanítom, honnan kapta a nevét!). Az utóbbi időben igazi instagram szupersztár lett a vár leglátványosabb része, az Oroszlánszikla, amely egy 20 méter magas sziklagerinc. Kicsit el is szégyelltem magam, hogy nem hoztam magammal a mai trendeknek megfelelő szélben libbenő hosszú vörös estélyit, de mentségemre legyen mondva, lógott az eső lába. Keresve se találhatnánk szebb kilátást Boldogkőváraljára és környékére annál, mint ami a sziklagerincen végigfutó, fapallós „járdáról” és a végén kialakított megfigyelőtoronyból tárul elénk. A távoli hegyek ölelésében zöld, sárga és barna szántóföldek parcellázzák a tájat, köztük pedig a település piros háztetői sorakoznak.
A vár keletkezésének pontos dátumát sem ismerjük, de az biztos, hogy a tatárjárás után, 1280 körül már állt. Számos tulajdonosa volt, többek közt a Szapolyai és Zichy-család, mígnem 1701-ben felrobbantották a császári katonák. A műemlék felújításához csak 1963-ban kezdtek hozzá, és a munkálatok a mai napig tartanak. A 90-es évekig turistaszálló működött itt, azóta csak kiállításoknak ad helyet.
A felújítási munkák alatt a vár csak részlegesen és csak hétvégente van nyitva, 9-18 óra közt. A zárt térben berendezett kiállítások (például az ezer darabból álló ólomkatona-gyűjtemény) most nem látogathatók. 10, 12, 14, 15 és 17 órakor kosztümös tárlatvezetés indul, 11, 13 és 16 órakor pedig lovagi tornabemutatót tartanak minden szombat és vasárnap. A „fegyversimogatóban” a lovagi bemutatón látott kardokat, sújtófegyvereket kézbe is vehetik, a láncfátylat, sisakot, páncélt fel is próbálhatják a látogatók.
A jegyiroda munkatársai közé tartozik Gyurika, a zsemleszínű foltos kutya, aki a túl korán érkezőket és túl későn távozókat megugatja, de a látogatási rendet betartó turistákat csak egykedvűen mustrálgatja. A három vár közül ehhez lehet legközelebb hajtani autóval, úgyhogy akinek nehezen megy a járás, lépcsőzés, ezt vegye célba!
Füzér
Füzér a zempléni hegyek ölelésében fekvő kis zsákfalu, ahol a Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpontot találjuk. A hatalmas, szabályos hegy tetején fehérlő Füzéri várat beválasztották Magyarország hét csodája közé. Még a szutyok esős időben is fenséges látványt nyújtott, ahogy közeledtem felé, bár azt annyira nem vártam, hogy esőben kapaszkodjak fel.
Legfontosabb szerepe Szabolyai János, János király idején volt, akkor ugyanis itt őrizték a Szent Koronát. Ezután fokozatosan háttérbe szorult, és az osztrákok az 1600-as évek végén felgyújtották. Ez az ország legkorábbi várainak egyike, amely bár öreg, szerencsére az elmúlt években megfiatalodott. Fontosságára először 1934-ben ébredtek rá, azóta több ütemben konzerválták és állították helyre a romokat. A teljes felújítás várhatóan 2025-ben fejeződik be. Örök vita tárgya, hogy vajon mennyire tolták túl a vár újjáépítését. „Az ICOMOS szerint … itt … nem műemlék-helyreállítás történt, hanem egy új, 21. századi, historizáló vár felépítése.” – írja egy vélemény. A nagyközönség láthatóan szereti: egy táblán lehet szavazni, ki támogatja a vár teljes újjáépítését és látogatásom napján az igenek kiütéses győzelmet szereztek.
A parkolótól körülbelül 15 perc felfelé kaptatás az Alsó vár, ahol a jegyiroda található. Innen még további 15 perc lépcsőzés maga a Felső vár, ahova részben falépcsőkön, részben pedig az évszázadok alatt kikopott, sziklába vájt lépcsősoron lehet feljutni (esős időben óvatosan, mert csúszós). A felső várba az óratoronyként is szolgáló kaputornyon át lépünk be. Ennek tetejére fel lehet kapaszkodni a toronyban kialakított fémlépcsőkön, de ha ez valakinek túl meredek, a torony külső falán kanyargó falépcsőkön ugyanoda egyszerűbben is fel lehet jutni.
A parkolás 600 forint, egy felnőtt jegy pedig 2500, úgyhogy egy autóval érkező látogatónak 3200 forint a belépő. A vár minden nap 10-18 óra közt tart nyitva. A parkolónál idén ősszel egy játszótér is nyílik.
Ha már úgyis eljöttök ide, akkor a vár parkolója felé haladva útba esik két nagyon bájos épület. Az egyik a tájház, aminek különösen ez a kékre pingált ablakkerete tetszett.
A másik pedig a füzéri református templom, nagyon hangulatos, festett mennyezetével. Mind a tájháznál, mind pedig a református templomnál ki van írva, kinek kell telefonálni, ha az ajtót zárva találjátok.
A Biblia szülőhazája
Gönc
Gönc két nevezetességgel írta be magát az útikönyvekbe: egy újszerű hordóval és templomának egykori lelkészével. Megmagyarázom mindkettőt!:-)
Gönc a szülőhelye a borászatban használt használt hagyományos magyar űrmértéknek, a gönci hordónak, melynek első írott említése a 16. századból ismert. A külföldre eladott tokaj-hegyaljai borokat rendszerint gönci hordókban szállították, ugyanis a szakma szerint ennek űrmértéke volt a legalkalmasabb a tokaji borok érésének. Kedvező volt tovább a gönci hordó közepesen kemény, kopásálló, magas csersav tartalmú, zempléni tölgy anyaga is. Végül kialakítása is tökéletesen megfelelt a kereskedőknek, ugyanis más magyar hordótípusoknál hosszúkásabb és keskenyebb volt, így egy társzekérre akár négy boroshordót is el tudtak fektetni. Nemcsak hazánkban, de egész Európában elfogadott űrmérték volt a „gönci hordó”.
Göncön ilyen gönci hordót a Huszita-házban lehet látni. Ez a szűk ablakai miatt erődszerű műemlék ház 1978-ban nyílt meg, a megye első tájházaként.
A fő házban a három helyiséget a XIX. század második felének stílusában rendezték be korabeli bútorokkal, fotókkal, kelmékkel. A hátsó traktusban különféle mesterségekre emlékeznek: a gyertyaöntőre, mézeskalács-készítőre, bognárokra, cipészekre, stb. Itt lehet lemenni a pincébe is (fejekre vigyázni!), ahol a gönci hordó mellett a több irányba vezető alagút is érdekes – ezek menekülő útvonalként szolgáltak.
Károlyi (más írásmóddal Károli) Gáspár bibliafordító Gönc templomának református lelkésze volt. Az 1580-as években valósította meg a magyar protestánsok régi vágyát: a teljes Biblia magyar nyelvre fordítását és kiadását. Károlyi munkaközösséget szervezett a környékbeli prédikátorokból és iskolamesterekből, akik segítőtársai voltak a munkában. A fordítás az 1580-as évek vége felé készült el, ekkor a nyomdai munkák előtt Károlyi nézte át és látta el a fejezeteket címekkel és lapszéli jegyzetekkel.
A Biblia nyomtatására a közeli Vizsolyban került sor, ahol Rákóczi átengedte a nyomda részére a házát – innen kapta a magyar fordítás a vizsolyi Biblia elnevezést. A Biblia első kiadása 2412 lapból áll, súlya 6 kg. A Károlyi Gáspárról elnevezett múzeumban találjuk a Károlyi-Biblia (másik nevén vizsolyi Biblia) egyik eredeti példányát. A múzeum szuper program esős napokra, mert az emeleti interaktív részen sokáig el lehet játszadozni a különféle játékokkal. Az egyiknél tippelni kell, három közmondás közül melyik származik a Bibliából, egy másiknál nevek eredetére kérdeznek rá, szóval iskolás kortól ellesznek itt a gyerekek. Ha bármi nem világos, a rendkívül kedves jegyárus hölgy szívesen segít!
Vizsoly
A magyar nyelvű Biblia első kiadásának mintegy 800 példányából ma az egész világon 52 (ebből Magyarországon 24) található. Gönc mellett egy másik példányt a közeli Vizsoly Árpád kori, szép középkori freskóiról is nevezetes református templomában őriznek. A falfestmények többek közt a Szent László-legendát, Krisztus születését, a Kálvária-jelenetet ábrázolják. A templomot csak csoportosan lehet látogatni, idegenvezetővel. Arra a helyi turisztikai szervezet blogján bukkantam rá, hogy ez a vizsolyi templom ikertestvére a híres veleméri templomnak, ugyanis ez is fénytemplom!
A templom udvarán berendezett Bibliás Könyvesházban (ahol a jegyeket is árulják), illetve a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeumban is tovább ismerkedhetünk a nyomdászat és az egykori Biblia-fordítás történetével. Sőt, az utca túloldalán, a Vizsolyi Biblianyomtató Műhely Élménycentrumban akár ki is próbálhatjuk egy interaktív játék segítségével, hogy készült a Vizsolyi Biblia (bár ez utóbbit én zárva találtam, lehet, hogy a járványra való tekintettel nincs állandó nyitva tartás). A templom és a múzeumok hétfőn zárva tartanak.
Ha már Vizsolyon járunk, ne maradjon ki a Mézmúzeum se, ahol nemcsak a méhek világával ismerkedhetünk meg, hanem többféle mézet meg is kóstolhatunk. A legjobb a nyári szezonban, csoportosan érkezni, mert akkor a lelkes és energikus fiatal méhész, Gergő megmutatja a kaptárakat is, sőt, be is lehet öltözni méhésznek. A múzeum és a bolt szomszédságában egy apiterápiás központ is található, egy igazi csemege. Akik a kertben felállított kaptárlevegős faházban legalább 30 percet bent töltenek, a biorezonanciának köszönhetően kipihentnek, energikusnak érzik magukat. A mézközpont minden nap nyitva van, 9-17 óra közt.
Kirándulások
Pálos kolostor és forrás
A regéci várból Háromhuta felé hajtva egy réten kialakított parkolóra és egy „Pálos kolostor és forrás” feliratra lettem figyelmes. Ez valahogy elkerülte a figyelmem, amikor bújtam a könyveket a felkészülés során, no de semmi gond, még belefért az időmbe. Gyorsan lehúzódtam és nekivágtam ez erdőnek. Szerencsére csak úgy másfél kilométert kellett felfele kaptatni, amikor előtűntek az egykori kolostor romjai. Nem voltak igazán látványosak, már csak azért sem, mert – nyilván állagvédelmi okból – fekete ponyva takarta az alig térdig érő falakat. De nem jöttem hiába. A közeli forrás mellett egy csinos kis tavacska állt, szelfire termett fahidacskával, de akadt itt tűzrakóhely és egy hintaágy is. Egy igazán nyugis célpont egy rövid túrára.
Háromhuta
Háromhuta igazi mesevilág. Óhuta, Középhuta és Újhuta egymást követő apró települések, ahol minden ház amolyan mézeskalács-házikó. A hangulatos község Regécről vált le, melynek határában II. Rákóczi Ferenc alapított üveghutát 1698-ban. A termelés egészen 1916-ig zajlott, ezután a település lakói erdőgazdálkodásból éltek. Az olykor száz évesnél is időseb házak ugyanis hatalmas erdőséggel vannak körülvéve, nem csoda, hogy a túrázók is jól érzik itt magukat. Nem feltétlen tartozik egy turisztikai ismertetőhöz, de igencsak meglepődtem, amikor a településről a wikipédian olvasva megláttam, hogy itt a rendszerváltás óta folyamatosan független jelölt a polgármester. Ezért vagy nem ezért, nem tudom, de egy ponton már tetten is értem a szakmaiságot: a község weblapján. Falutörténet, szállások, programajánlók, térképek, fotók – minden, amire egy érdeklődőnek hirtelen szüksége van.
Európai bölények
Füzérkomlóson egy igazi különlegességre bukkantam: a Fehér Szikla Látogatóközpont és Vadasparkban európai bölényeket is láthatunk. Történetüket egy újságcikkben találtam meg és azonnal eldöntöttem, látnom kell őket! Sikerült is találkoznom az egyikkel, ilyet se lát minden nap az ember. Akit érdekel ez a program, a www.feherszikla.hu kapcsolat fülén levő elérhetőségeken tud bejelentkezni. Úgy másfél órás-két órás elfoglaltságra kell számítani, de megéri!
Telkibánya
A zempléni körzet turista-metropolisza Telkibánya. A mindössze 550 lélekszámú településen több nagyobb vendégház is van, no és egy rendkívüli túravezető: Bartók József Telkimanó.
Véletlen és sorsszerű volt, ahogy egyáltalán tudomást szereztem róla. Az indulásom előtti nap a facebookon egy zárt, idegenvezetőknek szóló csoportban áradozott róla valaki, úgyhogy azonnal tudtam, vele kell túráznom. Telkimanó többféle sétát vezet: van, amely növényekre, gombákra, virágokra koncentrál, aztán vannak ásványgyűjtő kalandok és el tud vezetni egy egykori aranybányába is. De ha kombinálni akarod ezeket vagy egész mást csinálnál, mindenre nyitott!
Igen, jól olvastátok: aranybánya! Magyarország egykor a világ aranytermelésének 25 százalékát adta, de az egykori bányák többsége Erdélyben van. A mai Magyarország területén csak itt, Telkibányán termeltek ki nemesfémeket, és Telkimanó el tud vezetni az egyik egykori bányába. Az erdőben rejtőző fából ácsolt ajtóról senki meg nem mondaná, milyen ritkaságot rejt és ha nincs ott veled egy idegenvezető, akkor nem is igazán tudod értékelni a sötét alagutat. De Manó elmeséli a történetét, és megmutatja a lakóit is. Merthogy azok is vannak. A meztelen csigákkal, pókokkal és denevérekkel teli barlang igazi „aranybánya” (hehe) azoknak, akik valamilyen fóbiát igyekeznek leküzdeni.
Telkibányán a kőzeteknek saját kis múzeuma is van – aki szereti az ásványokat, feltétlen nézzen be ide. No és azok is, akik gyűjtik a hűtőmágneseket, mert ennél menőbben én még nem is láttam!
Ha az erdőben szeretnél magadnak ilyeneket gyűjteni, akkor ismét csak Manó a te embered. A már említett blogon találtam egy szuper leírást egy ilyen sétáról és a kedvem meg is jött, csak időm nem volt elég (meg zuhogott az eső) – de legalább lesz, amiért visszatérjek!
És ha már úgyis Telkibányán csellengtek, a kopjafás temetőbe is érdemes kisétálni. Ezek a síremlékek évszám és a szöveg rávésése nélkül is „beszélő” kopjafák voltak, hiszen formájukról, alakjukról meg lehetett állapítani az elhunyt nemét, életkorát, vagy a községhez kapcsolódó viszonyát.
Sőt, a településtől úgy öt kilométerre is akad látnivaló, méghozzá a Királykút, igazi romantikus legendával. Mátyás király itt esett szerelembe Szép Ilonkával, akinek sírja mellett a mai napig állandóan jéghideg víz csordogál. A szerelmesek történetét Tompa Mihály tette halhatatlanná egy versében.
Praktikus
A Zemplén dimbes-dombos táján a telefonom időnként nem találta az adathálózatot. Nem igazán súlyos az eltévedés veszélye, de ha biztosra akartok menni, töltsetek le egy hálózat nélkül is használható navigációs térképet a telefonra (például ilyen a maps.me).
A jövés-menés során időnként gondot okozott, hova térjek be egy gyors ebédre. Ez a vidék nem olyan, mint a Balaton-felvidék, ahol minden második ház a turistákat kiszolgáló kávézó vagy bisztró. Célszerű vizet és valami rágcsát tartani az autóban vész esetére, különösen ha valakinek speckó diéta kell (gluténmentes, teljes kiőrlésű, stb.)
És ha már gasztronómia. Az egész térség aranyló csillaga, amiért önmagában is érdemes elutazni ide (komolyan, én csak ezért már levezettem háromszor egy-egy napra): az Anyukám Mondta étterem Encsen. Nyilván most sem hagytam ki, és tényleg, soha nem csalódik az ember. Egyszerűen imádom! Nemrég még egy cikket is írtam róla: Anyukám Mondta
Ha megtervezed otthon, mi mindent szeretnél megnézni és kiszámolod, mennyi idő kell rá – szorozd meg kettővel. Egyrészt nem tükörsimák az utak, úgyhogy a megszokottnál lassabban lehet haladni. Másrészt a Zemplén igazi „slow-travel” vidék, ahol az egész vakáció bukéját az adja, hogy lépten-nyomon leállsz beszélgetni emberekkel, meg egyébként se sietsz sehova.
Én öt napot töltöttem ezen a vidéken, és bár reggeltől estig talpon voltam, így is jócskán maradt érdekesség egy következő útra. A kényelmes falusi vendéglátástól az aktív túrázásig mindenféle vakációra alkalmas ez a vidék, ráadásul egy ugrásnyira van a tokaji borvidék és Nyíregyháza is további izgalmas látnivalókkal – de azokat majd egy következő körben fedezem fel.
Írások a megyéről:
Zemplén: kötelező programok és csemege látnivalók
Kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplénben
Tokaj és térsége – látnivalók a borpincéken túl
Borsod csodálatos festett kis templomai
Patinás iskola, épen maradt vár, Makovecz életmű: Sárospatak látnivalói
Aggtelektől Mezőkövesdig – látnivalók Borsod nyugati felében
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes “közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)