Egyszer egy olasz vendéglőben történt meg, hogy a tulajdonos elővett egy könyvet, és bemutatta, kik a jó sajtosok, borászok, sonkások a környéken, kitől veszi az olívaolajat és kitől a húst. Egy-két termelőt aztán én is felkerestem, akik további kollégákat ajánlottak, én meg csak pislogtam. Széthúzás, versengés és acsarkodás helyett így is lehet?
Bevallom, nem hittem bennem, hogy egyszer itthon is találkozom hasonló jó példával, de aztán elvetődtem Noszvajra.
Az egyik szívem csücske hotelben, a Nomádban szálltam meg, ahol a tulajdonosok azonnal sorolták, kiket kell felkeresnem. Legnagyobb meglepetésemre nemcsak turistalátványosságokat ajánlottak, de a közelben nemrég épült új szállásokat is. Mi van?!
Ahogy elkapott a falu hangulata, kezdtem megérteni azt a szellemiséget, amit itt mindenki igyekszik magáévá tenni. Nagyjából két dologról van szó: az összefogásról és az egy irányba haladásról.
De mi is ez az irány?
Noszvajon már évekkel ezelőtt felismerték, micsoda kincs maga a környezet, ahol a falu fekszik. Csend, nyugalom és fenntarthatóság a húzószavak és igyekeznek azokat a vendégeket bevonzani, akik ezt értékelik. Mert bizony a városi embernek néha egyszerűen a csend az érték. Ennek érdekében minden olyan fejlesztési tervet megtorpedóznak, amely ezt az idillt aláássa, avagy ide senki ne tervezzen kalandparkot vagy épp sztárfellépős hangos koncerteket.
Noszvajon minden szállás és minden program arról szól, hogy az itt élők biztosítják a totális pihenés ideális körülményeit és csak azt kérik a vendégtől, éljen ezekkel, használja ki azokat. Ne akarjon tévét bömböltetni, ne akarjon hangosan mulatni, inkább lassuljon le és térjen kicsit vissza a természetbe. Ez néha nem is olyan egyszerű, hiszen a nagyvárosokból idetévedt vendégeknek szinte meg kell tanítani, hogy kell élvezni, ami körülöttük van. Ennek érdekében még egy sétát is kifejlesztettek „Nagyon vadon” néven, ahol olyan alapkészségekre igyekeznek rávenni a résztvevőket, hogy nézzenek a távolba vagy épp érintsenek meg egy mohát.
A fejlesztések tehát határozott irányba haladnak, de lépésenként, megfontoltan. Tartanak egy minimum árszínvonalat, nem céljuk bevonzani azokat a vendégeket, akik feltétlenül a legolcsóbb megoldásokat keresik, inkább mindent megtesznek azért, hogy színvonalas szolgáltatásokat, programokat nyújtsanak. A szállások nem azért ajánlják a programokat, hogy a bevételből jutalékot kapjanak, hanem hogy színesítsék a vakáció programját a saját vendégeiknek. Itt senki sem próbálja meg kisajátítani magának a kuncsaftokat, hanem az a cél, hogy minden egyes látogatót minél több élmény érjen.
A faluban alakult meg az ország első idegenforgalmi egyesülete, és a szakemberek, szállásadók folyamatosan egyeztetnek, ötletelnek. Mint mindenhol, itt is akadnak irigyek és morgolódók, de a többség – és ez egyre nagyobb többség – pontosan érti és érzi, hogy a szekeret együtt kell tolni, hogy mindenki jól járjon. De nemcsak ajánlgatják egymást, hanem szívesen részt is vesznek a közös programokban. Mindenki gyermeki izgalommal készül a húsvéti tojásvadászatra, a gyereknapi programra pedig komoly jelmezeket is készítenek.
Közösségépítés
Miért sikerült itt az, ami máshol nem? – próbáltam kideríteni. A titok nyitja abban rejlik, hogy itt néhány turisztikai szakember hosszú évek óta, kitartóan és tudatosan építi a közösséget.
Czinkéné Kriszta, az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér vezetője mesélte el, hogy a vendégeknek is szóló gyakori rendezvények mellett mennyi programot szerveznek a falubelieknek – színházlátogatástól a kirándulásokig. Sok városlakó beleszeret Noszvajba, őket külön honlappal – Csók, Noszvaj – segítik az ingatlankeresésben, vásárlásban. Kriszta úgy érzi, hogy aki idejön, általában késztetést érez rá, hogy adjon is a közösségnek és szerencsére ez jó táptalajra talál. Betelepült „idegenek” indítottak már itt mindenféle tanfolyamot a táncháztól a tűzzománcig, de olyan újonc is volt, aki koncertet adott a falubelieknek. Nemrég egy ökoházakat tervező építésszel lett gazdagabb a falu, aki előadás-sorozatot tartott a fenntarthatóságról. Ennek nyomán azonnal felbuzdultak a falubeliek, hogy jövőre minden rendezvényt zöldebbé tesznek, azaz megszabadulnak az eldobható tányéroktól és poharaktól.
Az idegenforgalmi egyesülete vezetője, a Nomád házigazdája, Balogh Barbara („Bari”) abszolút hisz abban, hogy nem a verseny, hanem az együttműködés vezet eredményre, hiszen ha nála telt ház van, jól jön, ha a törzsvendégeinek hasonló színvonalú szállásokat tud ajánlani a faluban. Ezért pár éve tanulmányutat szerveztek néhány falubeli panziósnak, és megmutatták nekik az ország legjobb vidéki vendégházait. De jártak a kapolcsi fesztivál egyik szervezőjénél és egy bútorfestő vállalkozásnál is. Bari mesélte, hogy amint hazaértek, szinte mindenki azonnal nekiállt az átalakításnak. Szekrényeket festettek, új függönyöket varrtak, lecserélték az ágyak feletti régimódi képeket.
Sokrétű rendezvénynaptár
Ha megnézzük a település honlapját, minden hónapra jut valami izgalmas rendezvény, de júliusban, augusztusban minden hétvégére kitalálnak valamit. A Kemencés Napoktól a Szilvanapon át a Bálint-napi rendezvénysorozatig van itt minden, hogy folyamatosan pezsgésben tartsák a falut, ennek köszönhetően gyakorlatilag nincs holtszezon. Fontos megjegyezni azt, hogy ezek a rendezvények mindig valami helyi színt kapnak és a falu vezetősége kínosan ügyel arra, hogy még véletlenül se tegye be a lábát a faluba bármi, ami nem ide való vagy gagyi.
További cél, hogy ne csak a hétvégéken legyen valami fesztivál, de kifejlesszenek olyan programlehetőségeket is, melyekkel bárki bármikor élhet. Ilyenek a túraútvonalak vagy épp az egyre népszerűbb meseút.
Mesék kicsiknek és nagyoknak
Néhány falubéli meserajongó ötletelése nyomán a „Meseút” is megszületett. A kezdeményezés motorja Tátrai Vanda meseterapeuta, aki régi palóc népmeséket gyűjtött össze és azokat egy-egy ládikába rejtette. A tíz ládát a mesék alapján a faluban élő művészek festették meg, és csak ámultam-bámultam, milyen gyönyörű alkotások születtek. Olyan pontokra helyezték ki őket, hogy a meseutat végigjárók közben a falu nevezetességeit is felkeressék – került így egy-egy a faluházhoz, a barlanglakásokhoz, és egyéb fontos látnivalókhoz.
A mesefüzetet a tudnivalókkal, a térképpel és a ládikákat nyitó kulccsal a Harmónia cukrászdában lehet felvenni. De nemcsak meséket rejtenek a ládák, hanem ahhoz kapcsolódó játékokat, feladatokat is, melyet a családtagoknak együtt kell teljesíteni. Hároméves kortól ajánlott a meseút, de Vanda elárulta, időnként gyerek nélkül is nekivágnak a felnőttek.
Különösen igaz ez a tematikus napokra, amikor kicserélik a ládák meséit egy-egy aktuális sorozatra. A legizgalmasabb a Bálint-napi mesék világa, ami pároknak ajánlott, kissé pajzán kicsengéssel. De készült már boszorkányos meseút is Halottak napjára, sárkányos verzió gyereknapra vagy épp női lélekmesék célzottan hölgy látogatóknak. Olyan népszerű ez a program, hogy már gyűjtők is akadnak, akik képesek csak azért felkeresni Noszvajt, hogy egy-egy egyedi meseút résztvevői lehessenek.
Vanda foglalkozásokat is tart gyerekeknek, én épp a barlanglakásokban csíptem el.
Barlanglakások
Apropó, barlanglakások. Ha elsétálunk a falu végén levő temetőhöz, tufába vájt barlanglakásokat találunk. Ma már többnyire lakatlanok, de látogathatók, és egy részükben a Farkaskői alkotótelep működik. Itt találtam Horváth Ottó szobrászt, aki körbevezetett a területen, és elmesélte, hogyan éltek itt régen, és mit láthatunk ma.
A barlanglakásokat a kőkitermelés nyomán maradt vájatok átalakításával elszegényedett családok alakították ki, és mindegyik egy szobából és egy konyhából állt.
A vizet egy közeli kútról hozták, de az áramot bevezették a telepre, sőt utcanevek is voltak. A kormány az 1960-as években számolta fel a telepet, mert mégis hogy néz az ki, hogy egy szocialista országban barlangokban laknak családok. Az elhanyagolt, romos területet néhány éve művészek hozták helyre, sőt átalakításokat is végeztek: tereket egybenyitottak, új falakat emeltek, és időnként alkotótáborokat szerveztek.
A legizgalmasabb terem az úgynevezett Pentaton obscura, azaz az akusztikus terem, ahol a falakba vájt üregekben speciális hanghatásokat lehet elérni. Horváth Ottó az egyik kemencesutban fedezte fel, milyen szépen rezonálnak a falmélyedésekben a hangok, így hozta létre gondos faragással az üregeket, amelyeket az ötfokú hangsorra hangolt.
Túraútvonalak
Noszvaj üdülőövezete, Síkfőkút már az 1930-as évektől kedvelt kirándulóhely volt. Egerből, Mezőkövesdről és az ország távolabbi vidékéről is érkeztek kirándulók a Kánya-patak erdővel, hegyekkel koszorúzott festői völgyébe. A felső tó nyaranta csónakázásra, vízibiciklizésre, az alsó tó horgászásra alkalmas, de piknikezéshez is nagyszerű hely.
A környéken mindenféle hosszúságú és nehézségű túraútvonalat találunk, még olyat is, ami babakocsival is végigjárható. Talán a legnépszerűbb túraútvonal az, amely az Attila-forráshoz vezet. A nemrégiben kifejlesztett, nyolc forrást összekötő Forrástúra tanösvény is igazi különlegesség.
Ha valaki nem akar egyedül nekivágni, lehet szervezett túrákhoz is csatlakozni a Hegyre-teszünk csapatával.
Kriszta elmondta, hogy régen hagyomány volt húsvét előtt a forrástisztítás: a falu lakói végigjárták a környéket és kipucolták a kutakat. Ezt a nagyszerű szokást tervezik feleleveníteni, hogy még vonzóbbá váljon a környék a kirándulók számára. Ugyancsak tervben van, hogy azoknak, akik nem szeretnek egyedül nekivágni, előre meghirdetett időpontokban csoportos sétákat is kínáljanak.
A faluban van a pompás De La Motte-kastély, amely – ha épp nincs rendezvény – látogatható. Történetéről példamutatóan részletes leírást találunk a település honlapján (bár minden kastélyról lenne ilyen). Noha az államosítás után a helyi téesz csirkekeltetőként és lóistállóként használta, az épület csodálatos módon egész jól túlélte a megpróbáltatásokat, és három terem freskóit teljesen sikerült rekonstruálni.
Történelmi építmény a Galassyak kriptája is, amely még így romosan is megkapó.
Pincészetek, finomságok
Noszvaj az egri történelmi borvidék része, így természetesen pincelátogatásokra is lehetőség van.
Újdonság a faluban a Bor-placc, melyet családok, baráti társaságok foglalhatnak le egy-egy rendezvényre. A falu biztosítja a helyet, a mosdót, de van konyha, kemence és tánctér is – avagy kulturált szórakozási lehetőség egy-egy ünneplésre.
És ha már étel-ital: nyaranta minden pénteken termelői piacot is tartanak, kézműves lekvárokkal, szörpökkel, sajtokkal, termelői zöldséggel, mézzel, egyéb ínyencségekkel!
Különleges szállások
De térjünk vissza Barihoz, aki szívesen mesélt a szálláslehetőségekről. Noszvaj az elmúlt években a különleges, mondhatni furcsa szállások Mekkája lett, itt van mindjárt ez a néhány lombház.
A legvagányabb kétségkívül a Nomád Hotel vadonatúj buborékja, amiből a csillagos eget is bámulhatjuk.
De kibérelhető „sima” faház is, például a nemrég megnyílt ErdeKisház, de a faluban tényleg csak az nem talál magának megfelelő szállást, aki nem akar: a legegyszerűbb falusi vendéglátós szobáktól a kastélyhotelig ugyanis van minden. Csak még pár példa. A Hűs Udvar letisztult, minimál berendezést ötvöz a kényelemmel, a Farkaskő vendégház amolyan igazi falusi szállást kínál, állattartással és saját fűszerkerttel.
És ez még mindig nem minden! Noszvajon akár barlangokban is megszállhatunk a Kakukkfű Barlang-Vendégházban.
Népszokások, falvédők
A tájházként berendezett Gazdaházban megnézhetjük, milyen volt itt egy falusi ház autentikus berendezése.
A Rákóczi-vendégház gazdaasszonyánál, Kovácsné Katinál vagy két tucat hímzett falvédőt találtunk. A jókedvű, mosolygós házigazda elmesélte, hogy édesanyjától tanulta a hímzést, és az anyuka még manapság is javasol rímpárokat, ha előkerül egy szép rajzos minta. A vendég-házigazda viszonyra itt is jellemző, hogy sok visszajáró család van, akik az első látogatást követően gyakran falvédőmintákkal lepik meg.
A panzió nagy konyhájában katonásan sorakoznak a lekvárosüvegek. „Több lábon kell állni” – jegyzi meg Kati, aki nemcsak szobákat ad ki, és lekvárt főz, de folyamatosan gondolkodik új programokon is. Ő vezette be az októberi birsnapokat, a rendezvényre többek közt birsalmás bablevessel készül, idén már negyedszer. A falu egyik legnépszerűbb ünnepére, a kemencés napokra 80 literes üstben főzi a tárkonyos ragulevest, konyhájában gyerekek tucatjai tanultak meg rétest nyújtani, de az az ötlete is hatalmas siker volt, amikor a kertjében levő domboldalt szilveszterkor felajánlotta a szánkózni kívánó fiataloknak.
Honnan van ennyi energiája? Ha nem csinálunk semmit, nem jönnek a vendégek” – hangzott a kézenfekvő válasz, és egyszerűen ez az a hozzáállás, ami annyira egyedivé és szerethetővé teszi ezt a hevesi kis falut. Kellenek persze a sikerhez a kiváló adottságok is, de Barbara, Kriszta, Kati és a többiek azok, akik annyi szeretettel és élettel töltik meg Noszvajt, hogy a látogatók újra és újra visszatérnek, és messze földre hírét viszik az itteni vendéglátásnak.
Heves megyéről szóló írások a blogon
Heves megye látnivalói – a poroszlói ökocentrumtól a rendőrruha múzeumig
A varázstoronytól a törökfürdőig – Eger látnivalói
A falu, amelyik okosan kitalálta magát: Noszvaj
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)