Mindig izgalmas olyan városokat felkeresni, ahol utoljára gyerekként jártam. Néha egészen mellbevágó, mekkorát változott egy-egy település és itt Egerben ez különösen így van. A látogatás előtt sorra vettem magamban, mit is kell megnézni. Van a vár, a bazilika és a Szépasszonyvölgy – gondoltam. Nos, ennél jóval több nevezetesség akad. Egerben bizony iparkodnom kellett, ha két napba bele akartam sűríteni minden fontos érdekességet. Nézzük, mik Eger legjobb látnivalói!
Az internetet böngészve kinéztem magamnak, mi mindent szeretnék felkeresni, és az összes látnivaló közül a Varázstorony izgatott leginkább. Várat, bazilikát, múzeumokat már sokat láttam, hatalmas periszkópot viszont alig. Úgyhogy az első nap reggelén ide igyekeztem elsőként, és mint kiderült, nagyon jól tettem. A periszkóp által kivetített képeken ugyanis mintegy madártávlatból láthattam, mi merre van a városban.
Az egri Líceum nevezetességei: Varázstorony, camera obscura
A Varázstorony az egri Líceum pompás barokk palotájában található. Maga az épület eredetileg a tervezett egri egyetem befogadására készült. Az „Universitas” gondolata először Barkóczy Ferenc püspökben merült fel, majd miután ő Esztergomba került hercegprímásnak, az építkezési munkálatokat Eszterházy Károly folytatta. Az 1763-ban Gerl Mátyás által elkészített rokokó stílusú terveket végül Fellner Jakab dolgozta át, és ő is irányította az építkezést. A Líceum 1782-ig épült, a tanítás 1793-ban kezdődött meg benne.
Sajnos az épületből nem lett egyetem, ami már az építkezés alatt is sejthető volt Eszterházy számára. Mária Terézia ugyanis arról rendelkezett, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Így kapta meg az egri Universitas a líceum rangot – és csak majd 250 évvel később, 2016-ban emelkedett az oktatás egyetemi fokozatra.
Eszterházy Károly három funkciót szánt az épületnek: tanítás, kutatás és szórakozás. Bár sok fordulatot vett azóta a történelem, a Líceum ma is ezt a három célt szolgálja.
Magában a toronyban több attrakció is helyet kapott: csillagászati kiállítás, planetárium, interaktív kísérletezésre szolgáló Varázsterem, egy Foucault-inga, camera obscura (periszkóp) és a Panoráma terasz, Eger legmagasabb látogatható kilátója.
Amikor 1776-ban a Líceum csillagásztornya, a Specula megkezdte működését, Kelet-Európa egyik legjobban felszerelt csillagvizsgálója volt. A Csillagászati Múzeum ennek a kornak állít emléket, ráadásul – Európában egyedülálló módon – az eredeti helyszínen láthatjuk az eredeti műszereket. Az építtető Eszterházy Károly püspök kérésére Hell Miksa királyi csillagász szerezte be a kor legkiválóbb csillagászati mérőeszközeit. Az államosítás után a műszerek nagy része a budapesti Uránia Csillagvizsgálóba került, de 1966-ban visszahozták őket Egerbe. A hatalmas, távcsővel egybeépült kvadráns viszont a 18. század vége óta ugyanazon a helyen áll.
Érdekesség még, hogy a múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg az egri csillagászati dél.
Kedvenc kiállítási tárgyam a mezőnyárádi ágyús napóra lett (lenti fotón hátul kis üvegtárlóban). A kis réz-ágyút minden napos délelőtt megtöltötték puskaporral. Az ágyú felett elhelyezett kis gyűjtőlencse a Nap sugarait délben az ágyú gyújtónyílásába fókuszálta, begyújtotta a puskaport, s ennek következtében az ágyú elsült – így jelezte a delet. Az ötletes időjelző szerkezetet a 18. század végén egy gazdag földbirtokos család használta úri szórakozásként a helyi dél meghatározására.
Izgalmas a Varázsterem is, ahol különféle fizikai kísérleteket végezhetünk, és sokkal élvezetesebben megtanulhatjuk, miért emelkedik fel a hőlégballon, vagy miért tud lesüllyedni a búvár, mintha egy tankönyvben néznénk utána. Itt nem csak rövid látogatást tehetünk, de a lelkes munkatársak iskolai órákat, sőt, nyári táborokat is tartanak – kis tudóspalántáknak érdemes ezek után is kutakodni!
A legérdekesebb látnivalóért, a misztikus sötétkamráért azonban a csillagvizsgáló torony kilencedik, legfelső szintjére kell felkaptatni (lift nem jár a toronyban). A camera obscura egyszerű optikai eszköz, hatalmas méretű fényképezőgép egy besötétített szobában. A tetőn átbújtatott rudak segítségével lehet állítani az „optikáját”, azaz a tükrét, a képeket pedig egy fehér asztallapra vetítik ki. 1779-ben helyezte üzembe Hell Miksa, az intézmény első csillagásza, kifejezetten a városlakók és látogatók szórakoztatására. Ez valószínűleg a világ legrégebbi, ma is működő ilyen berendezése. Edinburgh-ban is van egy nagyon régi, hasonló szerkezet, de az 1835-ben épült.
A Varázstoronyban dolgozó fiatal előadó komplett kiselőadást tartott a város épületeiről, miközben azt is megfigyelhettük, mi történik a város különböző pontjain abban a pillanatban. A megjelenő kép minősége elsősorban az időjárástól függ, de jó időben akár a házak erkélyén napozókat is kukkolhatjuk (egrieknek információ, hogy csak óvatosan!:-)
Nagy élmény körbesétálni a Panoráma teraszt is, ahol minden irányban csodálatos kilátás nyílik a város tornyaira és tetőire (nyitókép).
A csodálatos könyvtár
A szintén a Líceumban található csodás könyvtárba is feltétlenül érdemes benézni. Csak keddtől péntekig, 8-16 közt van nyitva, tárlatvezetés ezeken a napokon 10, 12 és 14 órakor indul. A könyvtárat 1793-ban alapította Eszterházy Károly, és ami akkoriban ritkaságnak számított, már kezdetektől nyilvános intézménynek szánta. A nyitást az azt megelőző évtizedekben komoly könyvgyűjtés előzte meg, amikor is professzorokat kértek fel, hogy állítsanak össze listákat az általuk vágyott irodalmakból, hogy felkutathassák és megvásárolhassák azokat a könyvtár részére. Az intézmény végül 16 000 kötettel nyílt meg, de azóta számos magángyűjtő adakozásának eredményeként 170 ezer kötetesre nőtt! Olyan ritkaságokat is találhatunk itt, mint Mikes Kelemen Törökországból írt leveleit vagy az egyetlen, hazánkban fellelhető Mozart kéziratot.
Érdemes a mennyezeti freskót is alaposan szemügyre venni. A bravúros perspektívával festett képnek köszönhetően a terem csaknem sík (mindössze 90 cm-t emelkedő) mennyezete kupolának látszik. Mindig felemelő régi könyvek közt lenni, egyszerűen van valami békebeli, megnyugtató kisugárzásuk…
A világ negyedik Beatles-múzeuma Egerben
„Betegségem külső jegyei” – foglalja össze három szóban a tulajdonos, amikor megkérem, meséljen egy kicsit a Beatles-múzeumról. Peterdi Gábor kilencéves kora óta rajong a Beatlesért. Ekkor látta először az Egy nehéz nap éjszakájá-t, és azonnal beszippantotta a film szabadságvágya, humora. Azóta gyűjti a zenekarhoz kapcsolódó hangfelvételeket és relikviákat, ami az internet elterjedése előtt igazi kihívás, kincsvadászat volt.
Minden érdekelte, a dalok különböző kiadásai, újságcikkek, poszterek. A rajongók magnószalagokra másoltak egymásnak ritka felvételeket, és a külföldre utazó rokonoknak, barátoknak sem kellett sokat töprengeni, mit hozzanak Gábornak ajándékba. Az évtizedek során mintegy 400 kötetes Beatles-könyvtár gyűlt össze. Időnként duplán kapott meg egyes kiadványokat, de ez sem volt gond, jó volt cserealapnak. És ha már cserealap: a magyar gyűjtőnek egy igazi adu ász is volt a kezében, ugyanis a Beatles Back in the USSR című albuma kizárólag a Szovjetunióban jelent meg, és ebből jó néhányat szereztek a határ mentén lakó ismerősei. Ezeket aztán nagyszerű ritkaságokra tudta cserélni nyugati gyűjtőkkel.
Később összebarátkoztak Molnár Gáborral, a Halhatatlan Beatles című könyv szerzőjével, aki szintén impozáns magángyűjteményt halmozott fel. Közösen határozták el, hogy helyet keresnek az egyesített kollekciónak. Mivel Gábor itt, Egerben él, fel sem merült benne, hogy a múzeumot Budapesten hozza létre, bár akkor biztosan több látogatót tudna fogadni. Neki az volt a fontos, hogy szeretett gyűjteménye a közelében maradjon, és saját maga tudja kalauzolni a látogatókat.
A világon mindössze három másik Beatles-múzeum van: egy értelemszerűen a csapat szülővárosában, Liverpoolban, egy Halléban, egy pedig Buenos Airesben. Az egri kiállítást Bródy János nyitotta 2015. május 15-én.
A pincében negyedórás kisfilmmel lehet indítani a látogatást, hogy aztán kronológiai sorrendben, multimédiás falak alkalmazásával követhessük a zenekar történetét. A kis gyűjtemény nemcsak tárlókból áll, a számítógépeken filmrészleteket, korabeli híradókat, interjúkat, koncertfelvételeket láthatunk, illetve fejhallgatón keresztül hallgathatunk bele a dalokba. A gyerekeknek külön jó hír, hogy mindenhez hozzá lehet nyúlni, van gitárszoba, élményfotózás, játékok. A kiállított tárgyak között akad néhány csemege is, például a liverpooli Cavern Club egyik kis tégladarabkája.
Bár a két megszállott eredetileg elsősorban zenei felvételeket és a zenekar tagjaihoz kapcsolódó emlékeket gyűjtött, a múzeum kedvéért szélesítették a palettát, és beszereztek néhány rajongói ajándéktárgyat is, Beatles-feliratú radírt, fésűt, bélyeget – persze ezekből is lehetőleg korabelieket. A két alapító azt reméli, hogy sok gyerekes család, iskolás csoport látogatja majd őket, ezért a teljes tárlatot végigkíséri egy történelmi kitekintés: mi történt azokban az években, amikor a Beatles sikert sikerre halmozott.
A vakok világában
A Szemfényvesztés kiállítás a vakok világával ismertet meg. A túra kezdetére várva szóba elegyedtem egy hölggyel, akiről kiderült, hogy egy iskolás csapat kísérője, de nem mert lemenni a vaksötétbe. Ez teljesen összecsengett azzal, amit később az ott dolgozó jegyárustól hallottam. A gyerekek sokkal bátrabban vágnak neki, és általában a felnőttek azok, akik megijednek attól, hogy egy óra hosszat sötét labirintusban botorkáljanak.
A kiállítás valós élethelyzeteket igyekszik szimulálni. Milyen az, amikor egy szobában, konyhában kell eligazodni, hogyan tapogassuk ki, merre van a fürdőben a mosógép, vagy épp milyen sokkoló kilépni a zajos utcára. Az idegenvezetést vakok, illetve látássérültek tartják, így a látogatók ki is kérdezhetik őket, miközben megtapasztalják a buktatókat. A vaksötétben botorkáláshoz kaphatunk egy botot, de így is sokkoló volt, milyen elveszettnek éreztem magam, milyen lassan mertem csak botorkálni így, hogy csak a fülemre hagyatkozhattam.
Érdekes és tanulságos volt szembesülni azzal, mennyi kihívást tartogatnak a vakok mindennapjai, mert ebbe egyébként ritkán gondol bele az ember. A gyerekek ráadásul bátran kérdeztek is, őket minden apró részlet érdekelte, és mindannyian lelkesen mondták a túra végén, mennyire nagy élmény volt nekik a kiállítás. A túra biztonságos, eltévedni nem lehet, de azért inkább csak iskolás kortól ajánlott.
Két praktikus információ: egyrészt szükséges a telefonos bejelentkezés, mert csak bizonyos létszám felett indulnak csoportok, másrészt, ha valaki fázós, a nyári kánikulában vigyen egy pulcsit, mert lent az alagutakban elég hűvös van.
Bazilika
Az Egri Bazilika Magyarország második legnagyobb vallási épületének számít az esztergomi Bazilika után. 1827-ben Pyrker János Lászlót nevezték ki Eger érsekének, ő kéri fel a korszak nagy építészét, Hild Józsefet a bazilika megtervezésére. Az építkezés 1831-1836-ig tartott, az épületet 1837-ben szentelték fel.
A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál. A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római Pantheon mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: „Jöjjetek, imádjuk az Urat”. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak. Míg az épület maga öt év alatt elkészült, annak belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott. A szentély északi oldalán találjuk a Könnyező Mária Kápolnát, mely a templom legszebb része. A legfurcsább pedig a munkás-parasztábrázolás az 1950-es évekből a bejárathoz közeli kupola freskóján.
Érseki Palota
Az érseki palota több korszakban alakult ki, így számos építész hagyta rajta névjegyét. Már maga a méltóságteljes, hófehér lépcsőház is megér egy látogatást. A szentmiséhez vagy ünnepekhez kapcsolódó tárgyak mellett Mária Terézia császárnő koronázási palástját is itt őrzik. Különlegessége a madaras terem, ami a restaurálás során több mint 30 réteg festék alól bukkant elő.
Egri vár
Amikor utánaolvastam itt-ott, mit lehet tudni az egri várról, magam is meglepődtem, hogy ez az ország harmadik leglátogatottabb múzeuma – csak a Magyar Nemzeti Galéria és a Mátyás-templom fogadott tavaly több látogatót. A turistákat korhű ruhákba öltözött idegenvezetők kísérik körbe – minden tiszteletem az övék a nyári csúcsforgalom idején, amikor én sortban-pólóban is csak pihegni tudtam a 33 fokban.
Az egri várban vívott győzedelmes csata az egyik legfényesebb esemény a magyar történelemkönyvben. A Vár-hegyen, ahol már István király idején székesegyház és püspöki palota állt, a tatárjárás után, a 13. században kezdtek várat építeni. A törökök közeledtére, a 16. században megerősítették a várat, erőddé alakították és kapitánya Dobó István lett. Az 1552-es török támadáskor alig ötszáz lovas és ugyanennyi gyalogos katona volt a várban. A nyolcvanezres török had ellenében vívott, 38 napig tartó elszánt küzdelemben azonban a vár lakói, lányok, asszonyok is részt vettek – és fényes győzelmet arattak.
A vár egyetlen, már a 16. században is állt épülete a gótikus Püspöki Palota. Ezt a csata idején főhadiszállásként használták, ezen falak között tervezte meg Dobó István a védekezés stratégiáját. A palotában kialakított Hősök termében található Dobó István várkapitány sírja, melyet hatalmas kőszobrok vesznek körül. A sír csak jelképes: Dobó Istvánt a mai Szlovákia területén, Dobóruszkán temették el, a család birtokán. A hatalmas hős szobrok jellemzően férfi alakok, egyetlen hölgy van köztük. Bár eredetileg az volt a cél, hogy korabeli emberalakokat ábrázoljanak, a figurák meglehetősen szocreálra sikeredtek.
A csata szereplői a Panoptikumban személyesítették meg, de van a várban börtönkiállítás és kazamatában, azaz a földalatti alagútrendszerben kőtár is.
Az erődítmény legmagasabb pontja, a Kálvária domb az egyik legjobb hely naplemente idején a városban. Tetejéről lélegzetelállító panoráma tárul elénk a városra, sőt, tiszta időben akár a Bükki Nemzeti Park hegycsúcsait, sőt, még a Kékestetőt is láthatjuk. Ez a legjobb hely a tűzijáték idején is, akkor külön jeggyel látogatható.
Minden szép és jó, ami a várban van, de a legjobb, amiért már önmagában érdemes ide felkapaszkodni, az a lenyűgöző panoráma. A várfalakon sétálva minden irányba pompás kilátás nyílik a piros háztetőkre, karcsú templomtornyokra.
Pincerendszer
Vezetéssel látogatható a város alatti egykori érseki pincerendszer, a Város a város alatt.
Története a török megszállás utáni időkre nyúlik vissza, amikor az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a Várban lakni. Az új érseki palota megépítéséhez szükséges tufa követ a építkezés mögötti dombból termelték ki. Így alakult ki a hatalmas, három kilométer hosszú pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót tárolták: ez évente 11-12 millió liter bort jelentett.
Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 70-es évek végén vasbeton szerkezettel megerősítették, és megnyitották a látogatók előtt. A pincerendszert 2007 februárjában, a hét magyar csoda közé választották. A pince hőmérséklete állandóan 12 fok, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. A pincelátogatás időtartama 45 – 50 perc.
Török emlékek
A minaret Európa legészakibb török korból származó építménye, melynek 40 méter magas karcsú tornya az 1596-tól közel száz éven át tartó török uralomra emlékeztet. Aki bírja a szűk tereket, felmászhat a minaret tornyába, hogy a 97 csigalépcsőt letudva körülnézhessen a belváros felett.
Szintén kuriózum a Török fürdő, amely minden porcikájában igyekszik felidézni a török hangulatot. Legkülönlegesebb medencéje a Nagy tükörmedence, melynek varázsát a fölötte magasodó, díszes aranykupola adja. Az épületben nem csak medencék, hanem a török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is találhatóak. Teljesen a stílushoz passzol a büfé, a masszázsok és pihenőrész is.
Gondoltam, teljessé teszem a török tematikát, úgyhogy beneveztem egy hammanra, amolyan török dörzsikesztyűs-szappanos kezelésre is. A pénztáros hölgy elmondta, előbb üljek be a gőzbe, majd oda jön értem a masszőr úgy 10 perc után. Ücsörögtem nyugodtan, majd nyílt az ajtó és a szemem egy testes, fehér köpenyes nénit keresett, valamiért biztos voltam benne, hogy egy ilyen vesz kezelésbe. Talán mert életem első és egyetlen hammanján, Marokkóban így nézett ki a masszőröm.
Ehhez képest egy szőke, kisportolt fiatalember nézett rám egy fürdőgatyában és közölte: „Éva? Jöjjön velem. Ádám vagyok” Valahogy ez így együtt, a meglepő fordulat és a neve annyira vicces volt, hogy minden önfegyelmemre szükségem volt, hogy ne vihogjak hangosan. A kezelőszoba nem olyan zen hangulatú, mint általában a masszázsszobák – ha nem lenne ott néhány gyertya, a kőasztal miatt inkább kínzókamrának tűnne. Pedig nem volt semmi kínzásban részem az elkövetkező szűk egy órácskában, hanem úgy lecsutakoltak, hogy tisztább lettem, mint újkoromban. Próbáljátok ki, isteni!
Az épület előtti parkban egy fehér építmény alatt gyógyvizes kút van – amikor reggel erre jártam, vagy fél tucat helybélit figyeltem meg, akik kisebb-nagyobb palackokban hordták innen a vizet.
Irodalmi emlékhelyek
Az irodalomkedvelőknek is kincsesbánya a város, hiszen többek között itt van Gárdonyi Géza egykori lakóháza és síremléke, vagy a Buttler-ház, amelynek egykori tulajdonosa Mikszáth Kálmán művének, a Különös házasság-nak a főszereplője.
A csodálatos hangulatú Gárdonyi-házban áll az a szép régi faragott asztal is, ahol megszületett az Egri Csillagok, mindannyiunk kötelező iskolai regénye. Különlegesség még az író tízezer darabból álló könyvgyűjteménye.
Gyerekprogramok
A legjobb programok a kicsiknek a Líceum épületében vannak, amelyekről már esett szó az írás elején, de azért akad még pár érdekesség.
Ha valaki – hozzám hasonlóan – szereti a régi járműveket, ne hagyja ki az aprócska, de nagyon helyes Tűzoltómúzeumot sem. Az állandó kiállítás mellett játszóház és játszótér is várja a gyermekeket!
Egy érdekes kombináció található a minaret mellett, a Harangöntő utca elején: a Kopcsik Marcipánia és Harangöntő Ház. A marcipán-múzeumba minden marcipánból készült, amit belépve látsz. A gyűjtemény közel 150 cukormasszából készült tárgyból áll, a fő attrakciója pedig a múzeum végében található Barokk szoba, melyben a padlótól a tapétán és függönyön át a kályháig minden cukorból készült. A tárlat megalkotója Kopcsik Lajos Guinness-rekorder és Oscar-díjas mestercukrász.
Ugyanebben az épületben, ahol régen harangöntő mesterek éltek és dolgoztak, ennek a mára már szinte kihalt mesterségnek állítottak emléket egy harangöntő emlékszobával.
Bor
Ha Eger, akkor bor. A Dobó tértől csak fél óra gyalog a Szépasszonyvölgy, ahol mintegy 200 borospincében kóstolhatjuk a környék borait. De a belvárosban is akad egy izgalmas kóstolóhely, Gál Tibor bemutatóterme. Meg se próbálok erről szakértő elemzést adni, ugyanis én annyit értek a borokhoz, hogy a fehéret meg tudom különböztetni a vöröstől – jobb napjaimon…
Cuki helyek
Az Érsek utcában fedeztem fel a retró boltot, ahol gyerekkorom sok kedves tárgyát viszontláttam – a diavetítőtől a Moncsicsi babáig.
Nagyon finom kávét ittam a Kappu kávézóban, tojásos reggeliért pedig felkutattam a jól eldugott Manooka Kávézót.
Nem volt kérdés, hogy ebédelni a frissen megnyílt Pizza, Brumbrum, Világbéke volt a kiválasztott, este a Senator-ház teraszát választottam, ami remek hely az élet sodrásának figyelésére.
Szállás
A szállásom a Hotel Eger & Parkhoz tartozó Centrooms Park Eger butikhotelben volt. Ennél központibb helyet nehéz elképzelni, ugyanis az Érsek utcában található, gyakorlatilag szemben az Érseki Palotával. A bejelentkezés nem itt történik, hanem a Hotel Eger & Park épületében (körülbelül 8-10 perc gyalog), és az autót is legcélszerűbb annak parkolójában hagyni, ugyanis a Centrooms a sétálóövezetben van, ide nem lehet behajtani. Ez nem igazán jelentett gondot, hiszen csak néhány napra érkeztem, úgyhogy kevés csomagom volt. Reggeli vagy félpanzió, illetve wellness szintén a Hotel Eger & Parkban fizethető be. Nekem ezekre most nem volt szükség – reggelizni tökéletes volt a sarki pékség, illetve a közelben található kedves kis kávézók, ebédelni és vacsorázni pedig úgyis ki akartam próbálni több helyi éttermet. Tiszta, csendes, központi szállás megfizethető áron – jó szívvel ajánlom!
Látnivalók a közelben
Egri bázissal a környéken is sok izgalmas látnivalót lehet felfedezni, csak párat említek. Több fürdő is akad a környéken, például Egerszalók, Bogács vagy Demjén. Egészen egyedülálló a Mátraderecske Mofetta gyógyhely, ami amolyan „száraz fürdő”, itt ugyanis gyógyhatású gázzal gyógyítanak.
Parádon a Kocsimúzeum lehet jó időtöltés esős időben. Ha pedig kedvező az időjárás, festői túrákat lehet tenni a Szalajka-völgyben és nincs messze az imádott Noszvaj sem.
Végül jó hír az is, hogy az összes felsorolt egri látnivalóhoz könnyen eljuthatunk gyalog. A parkolás a belvárosban drága, a közlekedés pedig a sok építkezés miatt rémálom. Úgyhogy inkább hagyjuk kicsit kijjebb az autót, a Gárdonyi-ház környékén például már nem kell fizetni. És ne csak a nevezetességekre gyúrjunk, hanem kószáljunk céltalanul, sok kedves kis részlet van a városban – kiugró erkélyek, szép ablakrácsok, faldíszek, parkok. Néha jó letenni mindenféle kalauzt és csak rácsodálkozni a város apró csodáira – Eger erre is kiváló terep!
Heves megyéről szóló írások a blogon
Heves megye látnivalói – a poroszlói ökocentrumtól a rendőrruha múzeumig
A varázstoronytól a törökfürdőig – Eger látnivalói
A falu, amelyik okosan kitalálta magát: Noszvaj
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)