Lengyelországban még csak egyszer voltam, nagyon régen, még egyetemistaként. Akkor Krakkót, Zakopanét, Auschwitzet és a Wieliczka sóbányát néztük meg, azóta se jutottam el, hogy alaposabban körbenézzek. Na de most! Sokat böngésztem a netet, kimazsoláztam, mi érdekel és úgy számoltam, hogy tempósan haladva bő két hét kell minden, számomra izgalmas látnivalóra.
Kis-Lengyelország, avagy Malopolska
Megérkeztem Malopolskába, amely egy nagyon nyugodt, dombságokkal tarkított vidék. Faházak, a zöldellő domboldalakon lustán legelő bocik, vadvirágos rétek, lassú tempó – engem egy kicsit az Őrségre emlékeztetett. Abból már egyből levettem, hogy belecsöppentem a slow-utazásba, hogy a szállodában csak 9-kor kezdődött a reggeli. Annak ajánlom, aki szereti a falusi turizmust, a kiadós sétákat, a lassú és házias reggeliket, a nyugalmat, a csendet. Az egyetlen nehézség, hogy jellemzően mindenhol csak lengyelül beszélnek, étlap sincs más nyelven – no de feltalálták már a google translate-et, meg a mutogatást, szóval ez ne tartson vissza, én se haltam éhen.
Fürdővárosok
A térség a fürdőkről is nevezetes, sok a gyógyvíz errefelé. Ivókutak, virágos parkokban csobogó szökőkutak, fürdők tarkítják a városokat. Feltűnt még a térségben, milyen pedáns minden: a falvak teljes hosszán végigfutó akadálymentes járdák és a virágokkal gondosan beültetett vagy precízen lenyírt pázsitú udvarok uralják a településeket.
Fatemplomok tartománya
Ahogy a tartomány nevében benne van, hogy „kicsi”, a látnivalók is azok. Világhírű nevezetességek, nagy durranások nincsenek itt, de egy világörökség-vadásznak ez maga a paradicsom, mert tobzódik a térség ezekben. Furcsa módon mindhárom jelölésnek egy a témája: a fatemplomok. És ha már ekkora hájpjuk van itt, miért nem közös a jelölés? Vannak ugyan hasonlóságok, de eltérések is.
Van egy Ukrajnával közös világörökségi helyszín, amely 16 fából készült templomra terjed ki, ez „wooden tserkvas” néven fut. Az itt listázott templomok görög-katolikusok belül ikonosztázzal, jellemzően több, díszített toronnyal.
A második fatemplomos jelölés „Wooden churches of Southern Malopolska” munkanevű, melyek római katolikus templomok és kívül az különbözteti meg az előzőktől, hogy a tornyuk kicsi vagy nincs is.
A harmadik jelölés mindössze két templomra terjed ki, melyeket béketemplomnak hívnak, és az ország legnagyobb fatemplomai – róluk majd még lesz szó később, az utazás végén.
Fából készült ortodox templomok
Most az első két nap az első két csoportot kerestem fel, kezdve az elsővel. A 16 listázott templom közül hármat kerestem fel (Powroznik, Brunary és Kwiaton) és véletlenül úgy alakult, sorban egyre szebbeket. Az első volt a legnagyobb és legforgalmasabb, mert a népszerű fürdőváros, Krynica mellett van. A második, Brunary még jobban tetszett.
Kwiaton meg egyszerűen varázslatos – ha csak egyre van időtök, ezt válasszátok!
Malopolska katolikus fatemplomai
A második napra a Malopolska régió önálló fatemplom jelölése jutott, ezekből kettőre kerítettem sort, miközben Krakkó felé utaztam. Lipnica Murowana templomába nem jutottam be, de Binarowa település ékessége valami elképesztően csodálatos, minden négyzetcentimétere gazdagon díszített.
Zalipie
A kis kedves falu, Zalipie egy olyan település, ahol semmilyen szabad fa, beton vagy kőfelület nem maradhat üresen – legyen az házfal, híd, istálló vagy tyúkól, a helyiek késztetést éreznek kifesteni.
A hagyomány szerint a szokás eredete még arra az időre vezethető vissza, amikor a kis fatüzelésű kályhákból korom és füst szivárgott ki. Az asszonyok a falakra rakódott kormos foltot festett virágokkal fedték le. Az ecsetet tehénszőrből, a festéket főzőzsírból és festékporból készítették. A századforduló idejére a régi világ kályháit kéményekre és tisztább, modern szellőztetésre cserélték. De ahelyett, hogy kihalt volna a régi szokás, csak még cizelláltabbá vált.
Ekkorra a dekoratív hagyomány része volt a Zalipie identitásnak, és a jobb festékek és változatosabb színek megjelenésével a rusztikus virágminták finomabb és egyre színesebb ábrázolásokká bővültek. A festmények a személyes otthonok falairól is szinte minden üres felületre kiterjedtek, mintha minden egyes itt élő nagymama graffiti művész lenne.
Szállás Malopolskában
A szállásom az első két éjszaka itt egy falusi fogadó volt, Goscinna Chata, Wysowa településen.
Krakkó
Következett Krakkó, ahol nyugodtan le lehet tenni az autót, ugyanis a város legérdekesebb nevezetességei aránylag rövid sétára fekszenek egymástól (nekem azért sikerült 25 ezer lépést gyalogolni:-).
Piactér
Először a piactérre mentem, amely Európa legnagyobb középkori tere. Nyáron, jó időben, hétvégéken pezseg itt az élet, utcai árusok, zenészek töltik meg az egész teret, de én pont kifogtam egy szürke, esős napot.
Sebaj, úgyis indultam a föld alá! A főtéren ugyanis a 2005 és 2010 közt folytatott régészeti feltárás során középkori emlékre (hétköznapi tárgyra, ruhákra, érmékre, ékszerekre, agyag figurákra) bukkantak, de ami még izgalmasabb volt, középkori átjárókat, alagutakat, vízvezetékrendszert, sőt egy temetőt is feltártak. Az egyedülálló földalatti leleteket a Rynek Underground túra keretében lehet végigjárni, 21. századi eszközök segítségével (érintőképernyők, audiovizuális eszközök, hologramok, stb).
Mária-templom
Aki sokat utazik, megszámlálhatatlanul sok templomot lát, de a krakkói Mária-templomba még a legelcsigázottabb turistáknak is kihagyhatatlan. Itt található a világ legnagyobb gótikus oltára, melyet Veit Stocc, egy német szobrász készített 1477 és 1484 között. De az igazán lenyűgöző különlegesség a templom mennyezete, mely az éjszakai csillagos égboltot idézi meg.
Királyi Palota, a Wawel
A város, sőt az ország egyik szimbóluma, a Wawel szikladombján emelkedő Királyi Palota bő öt és fél évszázadon át az ország uralkodóinak székhelye volt. Az épületegyüttes az európai reneszánsz építészet egyik legimpozánsabb műemléke és Krakkó óvárosával, valamint a Kazimierz negyeddel egyetemben az UNESCO világörökségi listáján szerepel.
Öt szekciójába külön-külön kell jegyet váltani (kombinált jegy nincs), ezek a Dísztermek, Királyi Magánlakosztályok, Fegyvertár és Kincstár, Az elveszett Wawel történeti kiállítás, valamint a Keleti művészetek gyűjteménye. A kiállítások egyénileg, idegenvezetővel vagy audio guide-dal látogathatóak, kivéve a Királyi magánylakosztályokat, amelyek kizárólag idegenvezetővel lehet felkeresni. A napi látogatók száma limitált, a belépők konkrét időpontra szólnak. Ugyancsak a Wawel része a katedrális, ahol számos uralkodót koronáztak meg, illetve búcsúztattak örök nyugalomra. Itt akkora tömeg volt és olyan lassan araszoltak, mintha a koronavírus és a turizmus visszaesése csak rossz álom lett volna.
Kazimierz
A Kazimierz városrész Krakkó régi zsidó negyede, közvetlenül az óvárostól délre. A környék leginkább a második világháború idején ment tönkre, majd a kommunista időszakban tovább pusztult. Ahogy az sok nagyvárosban lenni szokott, felfedezték a művészek, galériák, bártulajdonosok, és ma ez a város egyik legtrendibb része. Kazimierz utcáit graffitik borítják, miközben járdáit bárok és éttermek tarkítják. Testben és lélekben fiatal lakói és látogatói mindig nyüzsgéssel töltik meg. Míg a házfestéseket nappal a legjobb megcsodálni, a negyed igazán éjszaka kel életre, amikor megnyitnak a bárok, teraszok.
Nagyon sok érdekes szórakozóhely sorakozik itt, például a Singer, ahol az asztalok helyett varrógépek mellé lehet ülni, vagy az Alchemia, ami egy kész időutazás.
A negyed központjában, a Szeroka utcában találjuk az ország legrégebbi zsinagógáját, amely nemcsak az európai zsidó építészet egyik legértékesebb műemléke, de társadalmi szerepe is jelentős, hiszen 1939-ig a krakkói zsidóság kulturális és közigazgatási központjaként működött. Napjainkban a Krakkói Történeti Múzeum egy részlege működik itt, ahol az állandó kiállítás keretében a zsidóság mindennapi életét, szokásait és ünnepi rituáléit lehet megismerni műtárgyakon keresztül, illetve rendeznek tematikus időszaki kiállításokat is.
Schindler Factory
Innen egy kicsit hosszabb, de még kibírható séta Oscar Schindler egykori zománcgyára, amely ma történeti múzeumnak ad helyet. Schindler neve az 1993-ban forgatott, Schindler listája című filmből lehet ismerős, ő az, aki bár eredetileg csak a haszon miatt vette meg a tönkrement gyárat, végül 1200 zsidó életét mentette meg. Amikor beléptem az épületbe, nem voltam rá felkészülve, hogy mekkora hatalmas anyag van itt – szánjatok rá elég időt, mert rengeteg felirat, fotó, visszaemlékezés van a falakon, órákig lehet olvasgatni. A kiállítás Krakkó 1939 és 1945 közti korszakát mutatja be és teljesen belehelyez minket abban a korszakba – sétálhatunk macskaköves utcán, utazhatunk képzeletben villamoson, beléphetünk egy borbélyüzletbe és megismerkedhetünk nagyon sok emberrel. Nagyon erőteljes és felkavaró kiállítás és ismét erőt vett rajtam az az érzés, ami már sokszor, hogy fel sem fogjuk, mekkora szerencsénk van, hogy jó helyre születtünk és jókor…
A gyártelep másik részén a Kortárs Művészeti Múzeum, a MOCAK áll, nem is lehetne nagyobb kontraszt.
Forum Hotel
Még egy program fért a napba, elmentem az egykori Forum Hotel épületéhez, ami egy brutalista szépség (nekem). A szálloda már üres, sajnos nem jutottam be, de a folyóra néző részén a földszinten bárokat alakítottak ki, méghozzá nagyon népszerűket.
Tudományos Park
A Tudományos Park már kicsit kiesik, ide autóval mentem el, a közelben levő bevásárlóközpont udvarán lehet parkolni. A parkban sok-sok érdekes szemléltetőeszközön keresztül lehet tudományos elvekkel ismerkedni, de van itt játszótér, nyári szánkó és sok más dolog, ami a helyet remek családi programmá varázsolja.
Szállás Krakkóban
Krakkóban a Mercure Krakow Stare Miasto szállodában laktam, klassz modern hotel a belvárosban. Az egész utazás során itt vették legkomolyabban a járványügyi előírásokat. A reggeli pl. büférendszer volt, de mindenkinek adtak gumikesztyűt, hogy azzal fogdossuk a közös szedőkanalakat. Az edzőtermet egyszerre csak egy ember vagy család használhatta, így azt be kellett foglalni. Minden közös helyiségben kötelező volt a maszk és be is tartatták a szabályokat.
A hotellel pont szemben van egy nagy bevásárlóközpont. Ez elég jól jött első este, mert hatalmas eső volt, úgyse nagyon tudtam mit csinálni, így kijött belőlem a plázacica és kicsit csellengtem megnézni a helyi kínálatot, plusz akkor már meg is vacsoráztam az egyik gyorsbüfében.
A lengyel körút teljes leírását négy bejegyzésben olvashatod:
Varsó – a legérdekesebb látnivalók
Mazuri-tavak, Gdansk, Sopot – a csodás lengyel észak
Az utazás a Lengyel Turisztikai Hivatal segítségével valósult meg, amit ezúton is köszönök. Az együttműködés a felkeresett helyek kiválasztását, valamint a szerzői szöveget nem befolyásolta – az 100% travellina:-)
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)