Ha gyerekként elképzelt az ember egy kastélyt, ahol királyfik és királykisasszonyok laknak, akkor minden bizonnyal valami ilyesmi volt a fejünkben, mint a csipkés tornyaival hívogató nádasdladányi Nádasdy-kastély. Vannak kastélyok, melyek annyira zordak, hogy inkább egy erődre emlékeztetnek, de nem ez: a sok játékos kiszögellés rendkívül barátságossá és romantikussá teszi az épületet.
A kastély építése
Amit én királykisasszonyos kastélynak hívok, az hivatalosan a Tudor stílus, melyeknek jellemző stílusjegyei a magas, keskeny ablakok, a lépcsőzetesen kialakított tető, a kiemelkedő oromzat. Ez a stílus Angliában terjedt el a 14-16. században, de Nádasdladányon három évszázaddal később alkalmazták: a Nádasdy-kastély ugyanis a 19. század második felében, egész pontosan 1873-tól tíz éven át épült. Nem zöldmezős beruházás volt, hanem egy korábbi barokk kúriát alakítottak át, Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István budapesti műépítész tervei alapján. A fiatal Linzbauer 1880-as halálát követően Hauszmann Alajos irodája vette át a kastély enteriőrjének kiépítését, valamint a kápolna befejezését. A stílusválasztást az magyarázhatja, hogy a családi legendárium szerint a Nádasdyak Angliából származnak. Annyira eltér a többi magyar kastélytól, hogy egy esős-ködös napon simán Skóciába képzelheti itt magát a látogató.
Az épület berendezése már megépítésekor igen modernnek számított: volt vízvezeték, gázvilágítás, telefonhálózat (pontosabban: beszélőcső-hálózat, amit a nevelőnő szobájában, valamint a hálószobában ki is lehet próbálni!), valamint a hagyományos kályhák és kandallók mellett padlófűtés is.
Az ételt föld alatti síneken futó csillékben szállították a konyhából, amely szokatlan módon nem a kastélyban, hanem a kertben egy külön épületben kapott helyet – itt laktak a cselédek is. A sínt és az alagutat még ma is lehet látni – amikor lementek az alagsorba a ruhatárhoz, ott kell bekukucskálni egy rácsos kapu mögé.
A vizet két helyen is gyűjtötték: van egy víztorony a kertben és egy a kastély tornyában (ha felnéztek a toronyórára, ott van mögötte!)
A kastély építtetői
Nemcsak a stílusa romantikus a kastélynak, de a története is. A birtokot 1872-ben Nádasdy Ferenc örökölte meg az apjától és ő álmodta meg a kastélyt feleségével, Zichy Ilonával. A fiatalok valódi szerelmi házasságot kötöttek és annyira szerették egymást, hogy a kastély tervezésekor közös hálószobát is terveztettek maguknak, ami akkoriban merész újításnak számított.
A boldogság sajnos nem volt hosszú életű, mert Ilonát a negyedik gyermekük születését követően, 24 évesen elragadta a kolerajárvány. A 31 évesen özvegyen maradt gróf a kastély berendezése során mindig elvesztett feleségére gondolt, és úgy rendezte be a szobákat, mintha ő is ott élne.
A veszteséget nehezen feldolgozó férj még a Vatikánba is elment és engedélyt kért a pápától, hogy a falubeli Szent Ilona templom főoltárán halott felesége vonásait örökítse meg Valentiny János, a család házi festője (sajnos a templomba nem jutottam be, de a festmény másolata látható a kastély kápolnájában). Ezért is hívják a nádasdladányi kastélyt a „szerelem kastélyának”, mert falai egy örök szerelemnek állítanak emléket. Ferenc gróf többet nem házasodott meg, gyermekeinek, a kultúrának és a közügyeknek szentelte életét. Még egy irodalmi díjat is alapított 1857-ben, melyet a legjobb elbeszélő költemények szerzői kapták meg. Arany János erre a pályázatra írta eposzát, a Buda halálát.
A kastély sorsa a háború után
A második világháború után a Nádasdy-család elmenekült, és ahogy ez lenni szokott, a gazdátlan kastélyt kifosztották. Állami tulajdonba került, és számos vállalat, gyár működött itt, de beköltözött a történelmi falak közé óvoda, posta, rendőrség és számos egyéb szervezet is. Sajnos egyik sem bizonyult jó gazdának, a kastély állapota rohamosan romlott. A legrosszabbat azonban az az évtized tette neki, amikor teljesen gazdátlanul áll – mint tudjuk, ez az épületek halála. Az Ősök csarnokának faburkolatát és a könyvtárat penészgomba támadta meg, és a beázások miatt a parketta is akkor ment tönkre. Csak 1993-ban került a figyelem központjába, de még utána is majd másfél évtizedig csak a legsürgősebb állagmegóvásokat végezték el, mire végre megkezdődött a valódi rehabilitációja.
Én 2013 nyarán jártam itt először, akkor már átesett az épület egy részleges felújításon, és megcsodálhattam a pompás termeket, melyek különösen kettő nevezetes. Az egyik a faragott faburkolattal, hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos képmásait állították ki. A másik ékessége az épületnek a könyvtárterem, melynek szintén faragott a falburkolata, kazettás mennyezete és a fa melegségét gyönyörűen megmunkált kovácsoltvas csillárok, mellvédek egészítik ki. Akkor a többi terem még kihasználatlanul állt és ugyancsak gondozatlanul találtam a hatalmas, védett parkot is.
Bár megtépázott volt, a minden porcikájában így is romantikus angol kastély a világ neves filmrendezőit is hazánkba csábította. Itt forgatták az Underworld, a Borgiák és a Drakula sorozat egyes jeleneteit is, de ismerős lehet „A láperdő szelleme” című 1984-es magyar mesefilmből is. Ugyancsak itt forgatták a Gyertyák csonkig égnek c. magyar filmet, illetve nem is olyan rég a több díjat is megnyert Magyar Golgota jeleneteit.
2018-ban aztán bezárt az épület, hogy a Nemzeti Kastélyprogram keretében, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában visszaállítsák régi fényét. Nagyban segítette a munkálatokat, hogy a földszinti terekről számos fotó állt rendelkezésre (ezek láthatóak is most minden egyes teremben), míg az emeleti privát szobákról leírások maradtak fenn.
A földszinti termek
Teljesen felújították a földszinti reprezentatív tereket, az Ősök csarnokának és a könyvtárnak sokkal világosabb lett a faburkolata. Előbbibe visszakerültek az eredeti festmények, csak néhány hiányzik, melyeket fekete-fehér fotókkal helyettesítettek. A tulajdonos házaspárról készült festmények a hatalmas kandalló két oldalán díszelegnek, ezeket Benczúr Gyula festette.
Az Ősök csarnokában a két kovácsoltvas csillár érdemel még külön figyelmet. Ezekből hat volt (az itteni kettőn kívül volt egy pár a könyvtárban és a szalonban is), de a másik négy eltűnt. És hogyhogy ez a kettő megmenekült? Egyszerűen mert olyan nagyok, hogy nem fértek ki az ajtón (részletekben hozták be annak idején és itt szerelték össze).
A könyvtár érdekessége, hogy valódi könyvtárként működött, azaz a falu olvasni tudó lakói kikölcsönözhettek innen köteteket. Ha odamentek a bejárattal szembeni üveges szekrényhez, ahol nyitva van néhány könyv, látni is a könyvtári pecséteket. Ezek a régi kötetek különböző könyvtárakban vészelték át az elmúlt évtizedeket, de most szintén visszakerültek eredeti helyükre – ha nem is mind a 25 ezer, de legalább egy része.
A földszinten a nagy szalonba olyan bútorok kerültek, melyekre le is lehet ülni, úgyhogy ha hoztok a családdal egy pakli kártyát, akkor úri módon tudtok itt játszani:-)
A női szalont a gróf (és most a felújítás kurátorai) úgy rendezték be, mintha itt lakott volna a ház úrnője. Mellette található a férfi dolgozó, ahol számos festmény függ Zichy Ilonáról, illetve itt áll az két szék is, amely a kevés megmaradt eredeti bútorok közül való (a háttámlájukban ott a családi címer).
Szintén a földszinten alakítottak ki egy kávézót, melyben van egy csodásan helyreállított Nádasdy-címeres cserépkályha.
Az italokkal akár a télikertbe is átsétálhattok, amit most építettek újra. Az utolsó tulajdonos, Radó Mária, aki a 2013-ban elhunyt gróf Nádasdy Ferenc édesanyja volt) ugyanis ezt 1940-ben lebontatta, mert már rossz állapotban volt és nem akart a felújításával bajlódni.
Az emeleti privát szféra
Az emeleten helyreállították a grófi hálót, a már említett dupla hitvesi ággyal, valamint kialakítottak egy Nádasdy-emlékszobát az utolsó egyenesági leszármazottra emlékezve.
Szintén itt rendezték be a volt gyerekszobát is régi játékok replikáival, melyek nem vitrinben díszelegnek, hanem lehet velük játszani (amikor ide beléptek, vigyázzatok, nagyon magas a küszöb!).
A park és a kastélytó is megújult, utóbbi elég komoly munkával (új aljzatot kapott speciális fóliából), mert már évtizedek óta csak egy mélyedés és nádas emlékeztetett arra, hogy egyáltalán itt valaha tó volt.
Praktikus információk
A parkban belépő nélkül is lehet sétálgatni, jegyet a kastélylátogatáshoz kell váltani. Háromféle módja is van annak, miképp járhatjátok körbe a szobákat: az introvertáltak nekivághatnak teljesen egyedül, a magyarázatokat kedvelők csatlakozhatnak az óránként induló vezetésekhez (ennek nincs külön díja, benne van a jegyben), illetve lehet kérni tabletet is. Ezen többféle program fut, úgyhogy akár az is megoldható, hogy a férj inkább a műszaki dolgokról hallgat egy ismertetőt, míg a feleség a kastély lakóiról (vagy fordítva:-).
A kastély hétfő kivételével minden nap nyitva. További részletek a pontos nyitvatartásról, jegyárakról, egyéb látogatói információkról a szintén megújult weblapon találhatóak.
TravellinaTippek
Ha legközelebb bármely NÖF üzemeltetésű kastélyba látogatsz, a jegyvásárláskor kérj egy ingyenes kastélykártyát. Ezzel 20%-os kedvezményt kapsz mind a belépőjegy, mind pedig a boltok egyes ajándéktárgyainak árából. További részletek a NÖF weblapján, a Kastélykártya fülön.
Ha már a NÖF weblapján vagy, iratkozz fel a Hírlevélre is. A nádasdladányi kastély esetén például a kastélykártya-tulajdonosok már a nyitás előtt két nappal jelentkezhettek előzetes látogatásra – ki tudja, talán lesznek ilyen akciók később is, ne maradj le róla!
Magyar, angol és német nyelven is elérhetőek a kastély vezetett programjai applikációban, ezt akár már a látogatás előtt telepítheted a mobilodra.
Fotósoknak hasznos információ lehet, hogy a nap délután süti meg úgy a homlokzatot, ahogy a nyitó képen látható.
További írások Magyarország látnivalóiról, köztük kastélyokról és várakról:
Magyarország látnivalók – megyéről megyére
A cikk a műemléki fejlesztést lebonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-vel együttműködésben született. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.