A Velencei tó közelében, a Vértesben és úgy szerte Fejér-megyében sok izgalmas kirándulóhelyet fedeztem fel, mutatom a kedvenceimet!
Gánti kőfejtő
Gánton korábban is jártam egy teljesítménytúra keretében, és már akkor beleszerettem az elhagyott bauxitbánya különös, holdbéli tájába.
1920-ban bukkant egy bányamérnök a hatalmas karsztbauxittelepre az addig viszonylag jelentéktelen, csendes kis falu, Gánt határában. Hosszas előkészítő fázis után 1926-ban indult meg a kitermelés, amely a 30-as években a világ legnagyobbjai közé tartozott. A bányát 1962 végén bezárták, emlékét kis múzeum őrzi, eszközökkel és technológiákkal.Ez keddtől péntekig 10-18 óra közt, hétvégén 9-19 óra közt van nyitva.
A bizarr bányagödörben egy 3,5 kilométeres tanösvényt alakítottak ki 13 állomással. Az alapkőzet (dolomit) színárnyalatai a különböző ásványok miatt a sárgástól a liláspirosig terjednek, a táj késő délután, a lemenő nap fényében a legfotogénebb, érdemes akkor érkezni. Sokan leírták már, hogy az egykori bauxitbánya külszíni fejtése igazi marsbéli táj. Ezt nem tudom igazolni, mert még nem jártam a Marson, de hogy izgalmas, az biztos. A téglavörösben és okkerben pompázó, szürreális katlanban minden évszakban élmény a kirándulás. A nagy fotózás közepette érdemes kutakodó szemmel vizsgálni a talajt, ugyanis kis szerencsével csinos kis fosszíliákat is lehet találni. A tanösvény korábban egész évben, szabadon látogatható volt, de az ideje kerítés veszi körbe. Tavasztól őszig jellemzően nyitva van, de ősztől tavaszig csak hétvégén, és belépőt is kell már fizetni. Ha épp zárva találod vagy nem akarsz belépőt fizetni, semmi gond, mert az út túloldalán is el lehet indulni és hamarosan ott is ilyen vörös talajjal lehet találkozni!
Alcsútdobozi arborétum
Alcsútdobozon az egykori Habsburg főhercegi kastély parkja a fő nevezetesség, ami ma arborétumként üzemel. A Pollack Mihály tervezte, 1820-as években épült klasszicista kastély sajnos leégett, csak a timpanonos homlokzati fal maradt meg, amely régi korok mementójaként áll a gyönyörű parkban. Az angolpark telepítése József nádor nevéhez fűződik, aki mintegy 300, hazánkban addig ismeretlen fafajt honosított meg. A 44 hektáros arborétumban ma már több, mint 500 cserje- és fafaj található, többek között berkenye, fekete dió, platán, török mogyoró, különböző tölgyek, mocsárciprus, japánakác. Az arborétumba akár minden évszakban ellátogathatunk, hiszen mindig más arcát mutatja: télen a hólepte mezőkben gyönyörködhetünk, nyáron a madárcsicsergéstől hangos, árnyas sétányokon andaloghatunk.
Kedvenc programom Szent Iván-éj környékén a szentjánosbogár-rajzás. Olyankor esti csoportos séták keretében lehet elámulni a parkban kigyúló ezernyi apró zöld lámpáson. Életre szóló élmény volt a fényjáték, a hangulatot csak a bogarak után kapkodó, rohangáló, sikítozó gyerekek, illetve a rájuk ügyet sem vető, hangosan beszélgető, telefonálgató felnőttek rontották el valamelyest. Pedig ha mindenki szépen, csendben osont volna az ösvényeken, tiszteletteljes megfigyelőként, még varázslatosabb lehetett volna az este.
Csókakő vára
A Vértes déli peremén áll Csókakő vára, hangulatos szőlőskertek felett. A középkori eredetű, a török időkben is használt vár hófehér falai csak úgy világítanak az erdős környezetben. A hányatott sorsú, többször gazdát cserélt vár az 1990-es évekre végveszélybe került. Felverte a gyom, falai, bástyái olyannyira balesetveszélyessé váltak, hogy be kellett tiltani a látogatását. 1995-ben alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága, amely társadalmi munkával, tagdíjak és adakozások segítségével elkezdte megmenteni a várromot. 2013-ban elkészült a felvonó-híddal, rostéllyal, kapuszárnyakkal ellátott kaputorony, valamint a hozzá kapcsolódó délnyugati várfalszakasz pártázattal, fa gyilokjáró folyosóval és feljáróval. Ezek azért is különösen érdekesek, mert ilyen csapórácsos-felvonóhidas kapuszerkezet nemigen akad máshol az országban.
Később a felújított, megerősített romokra vadonatúj épületrészek is kerültek (ezek az én fotómon még nem szerepelnek), mint például egy fehérre festett, modern kápolna. Szerencsére ez annyira modern, hogy nem is próbál belesimulni a környezetbe, egyértelművé tették, hogy az új építmény.
A vár április 1 és november 30 közt, hétfőtől vasárnapig 9 órától 20 óráig tart nyitva, belépőt nem kell fizetni.
Rácalmás, tanösvény
Rácalmás egy nem várt meglepetés volt, az elmúlt években ugyanis itt is hatalmas fejlődés ment végbe. A XVIII. században épült barokk Jankovich-kúriában ma hotel és egy kiváló koreai étterem működik, valamint a Duna Ökoturisztikai Központ. A legérdekesebb az innen induló tanösvény, amely a Nagy-szigeten vezet végig nagy méretű információs táblákkal, esőházakkal és madárvártákkal. A különleges ártéri környezetben vezető erdei sétautakon ritka állatokat és növényeket lehet megfigyelni, a legszerencsésebbek a különösen veszélyeztetett vidrát vagy tarajos gőtét is megpillanthatják. A mélyebben fekvő területeken pallós cölöphidak vezetnek át, amelyek egyrészt megkímélik a látogatót a mocsaras részeken való átgázolástól, másrészt még romantikusabbá teszik a sétát. Fontos, hogy hosszú ujjú ingben, hosszú nadrágban és szúnyogirtóval bőven bespriccelve érkezzünk a területre, mert a támadó szúnyograjok már a hídon átkelve kezelésbe veszik az embert.
Sukoró – játszótér, tanösvény, kilátó
Sukorón egy közel százhektáros arborétumban sok különleges fában lehet gyönyörködni, plusz a park további vonzereje a pazar kilátás és a remek játszótér. Ez utóbbi miatt, és mivel nincsenek leküzdendő szintkülönbségek, igazi kellemes családi kirándulásra való hely. A remek piknikre alkalmas rétek és a kilátótorony mellett egy 9 állomásos, 1300 méter hosszú tanösvényt is kialakítottak itt. A vadasparkban szarvasok, vaddisznók legelésznek, és megcsodálhatunk néhány színpompás fácánt és vadpulykakakast is. Arra érdemes figyelni, hogy nincs a területen büfé, úgyhogy ha valaki hozzám hasonlóan a nyár egyik legforróbb napján keresi fel a parkot, túlélőcsomagot mindenképpen vigyen magával. A parkoló a a Don-kanyar emlékkápolna közelében van, így annak meglátogatásával is össze lehet kötni.
Az arborétum jelenleg zárva, ezen a weblapon tudjátok figyelni, mikor nyit ki újra.
Vértesi panoráma tanösvény
A 4.6 km hosszúságú Vértesi Panoráma Tanösvény igazi családbarát kirándulóhely. Körtúra, így autóval is lehet érkezni, nincs benne nagyon komoly szint, és a Vértes talán legszebb kilátópontjait fűzi fel egy útvonalra. Ráadásul nagyon változatos a terep. Eleinte telepített fenyőerdőben halad az útvonal, majd felkaptatunk a csodás panorámát kínáló dolomitsziklákra, majd visszafelé egy bükkösökkel teli völgyben vezet az út, ahol mesebeli mohás óriáskövek közt bandukolunk. Imádtam az egész útvonalat!
A tanösvény a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum mögül indul, a múzeum előtt, mellett és mögött van néhány parkolóhely. A tanösvény táblái informatívak (inkább felnőtteknek valók, nem játékosak), a jelzések egyértelműek, eltévedni nem lehet. A szintkülönbség 150 méter fel és ugyanannyi le, az útvonal két óra alatt kényelmesen bejárható.
Haraszt-hegyi tanösvény
Rövid, alig 3.5 km hosszú, de látványos körtúra kanyarog a Vértes déli oldalán – ez is jó családoknak is, mert nem túl megerőltető, de nagyon változatos. A szintemelkedés csak 150 méter, így két óra alatt is bejárható, de nagyon kényelmesen, sokat fotózva is maximum három óra az út. Bükkös erdők, mediterrán jellegű sziklagyepek, fehér sziklafalak váltogatják egymást. A táj ősszel a leglátványosabb, amikor a varázslatos cserszömörce vörösre festi a tájat. A túra csúcspontjáról, a 330 méter magas Kerek-hegyről nagyszerű kilátás nyílik Csákvárra és a Vértes lankáira.
Szabadbattyán, Cifrakert
Szabadbattyán közel 7 hektáros természetvédelmi területe, a Cifrakert bármikor szabadon látogatható. Az angolkertet az 1870-es években egy Batthyány kastélyhoz telepítették, de maga az épület a második világháborúban megrongálódott, így lebontották. A parkban 42 védett platán mellett kőrisek, nyárfák, juharfák, nagylevelű hársak közt lehet sétálni. A romantikus hangulatot egy kis tó és néhány fahíd is tovább emeli, igazi meghitt pihenőhely, ahol belépő nélkül, bárki bármikor sétálhat.
Pákozdi ingókövek
Gaja-szurdok
A Bakony egyik leghangulatosabb patakvölgye a Gaja-szurdok, amely az év bármely szakában festői és hangulatos kirándulóhely. A kanyargós kanyont a víz folyamatos, sok ezer éves koptató munkája hozta létre, és a kis patak a mai napig kíséri utunkat. A völgyszoros mindössze 3 kilométer, de a túrát ki lehet bővíteni egy hosszabb körúttá is. Aki csak bele akar kóstolni a szurdok hangulatába, annak a fehérvárcsurgói „bejáratot” érdemes használni, és innen elsétálni a legromantikusabb ponthoz, Ádám és Éva fájához. Ha kocsival van valaki akkor innen akár vissza lehet baktatni a parkolóba. Ha tömegközlekedéssel jöttök és nem muszáj körtúrát tenni, akkor végig lehet sétálni a szurdok másik bejáratához, Bodajk felé. Hosszabb túrázóknak pedig egy körtúrát lehet tenni, aminek a részletes leírását ITT találjátok.
Írások Fejér megyéből:
Székesfehérvár, a királyok városa – kultúrwellness a fővárostól egy órányira
Fejér megye látnivalói – miniatűr váraktól a rejtélyes vidéki metrókocsiig
Kirándulások a Vértesben és a Velencei-tó környékén
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)