Székesfehérvár, a királyok városa – kultúrwellness a fővárostól egy órányira

Székesfehérvár, Országalma

Székesfehérvár nevét állandóan látjuk az autópályán, ahogy suhanunk Budapestről a Balatonra, de ritkán áll meg itt az ember, hogy alaposan körülnézzen. Gondoltam, itt az ideje ezt a hibát is kiköszörülni, úgyhogy nekiveselkedtem alaposan felfedezni a várost! Most pont jó időszak van városnézésekre, Székesfehérvár szűk egy óra alatt elérhető és biztos voltam benne, hogy itt is érvényes lesz a mondás, hogy aki keres, talál. Természetesen igazam lett:-) A város sokkal többet tud annál, mint egy szelfi a Bory-vár előtt: gazdag és érdekes múzeumok, csodásan felújított belváros, és különleges látnivalók. Mutatom sorjában:

Egy pici történelem

Már csak azért is sejtettem, hogy lesz itt elég érdekesség, mert Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító Szent Istvántól kapta, úgyhogy elég komoly történelmi múltra tekint vissza. Bár a város területén több ezer éve éltek, a rómaiak nem itt, hanem 12 kilométerre odébb, Gorsiumban alapítottak várost. Székesfehérvár alapjait Géza fejedelem vetette meg, így a városalapítást 972-től számítjuk. I. István építtette fel az első székesegyházat és királyi palotát. Később a királyi székhelyet ugyan Esztergomba, majd Budára tették át, Székesfehérvárnak sokáig megmaradt kiemelt rangja, hiszen fél évezreden keresztül, 1527-ig itt koronázták a királyokat. A város fejlődését elősegítette, hogy keresztül haladtak rajta a Szentföldre vezető zarándokutak és fontos kereskedelmi útvonalak, valamint itt tartották a királyi heti piacokat. A városba települő szerzetesek, valamint a polgárság is pompás templomokkal, rendházakkal, illetve lakóépületekkel gazdagították Alba Regiát. A török uralom jó időre visszavetette a fejlődést, amely Mária Terézia uralkodásának idején indult be ismét gőzerővel. Ekkor épültek a városnak új hangulatot adó barokk, rokokó és copf stílusú polgárházak, melyek a mai napig meghatározzák a belváros mai arculatát.

Aki gyerekkorában már járt itt, nyugodtan jöjjön vissza, rá se fog ismerni a városra. A belváros teljesen megújult, én úgy éreztem magam, mint aki még az életében nem járt itt, pedig voltam erre egyetemista koromban. Bár komoly nagyvárosról, egy megyeszékhelyről beszélünk, a fontosabb látnivalók viszonylag kis területen fekszenek, így pár kivétellel gyalog könnyedén bebarangolhatóak. Egy nap sietősen végig lehet járni, de én inkább azt javaslom, szánjatok rá két napot, mert egy hétvége alatt tényleg kényelmesen mindent meg lehet nézni. Sokan csak a romantikus Bory-vár miatt jönnek ide, de érdemes kicsit tovább nézelődni, ehhez hozok ötleteket!

Romkert

Ha már a koronázásról volt szó, kezdjük a városnézést az egykori bazilikánál, amely a középkori magyar állam Szent István király által építtetett szakrális központja volt. 38 királykoronázás helyszíne, valamint hosszú ideig a magyar királyok temetkezési helye, amely 15 uralkodó földi maradványait fogadta be. Maga Szent István koronázásának helye máig bizonytalan, a kutatók egy része Esztergomot, más része Fehérvárt valószínűsíti – ezt a vitát nem én fogom most eldönteni. Az viszont biztos, Szent István utódait fél évezreden át (Székesfehérvár 1543-as török kézre kerüléséig) kizárólag Fehérváron koronázták, hiszen a magyar szokásjog egyedül a Szűz Mária-templomban történt koronázást tekintette érvényesnek. A bazilika fontosságát mutatja még, hogy itt őrizték a Szent Koronát, a királyi kincstárat és a levéltárat is. A város török elfoglalását követően a sírokat szétdúlták, a templomot dzsámivá alakították. A következő évtizedekben a templom sírjait kifosztották, síremlékeit lerombolták. 1601-ben a bazilika tornyában tárolt lőpor felrobbant, az ország legnagyobb temploma pedig romba dőlt. Az egykor dicső épület köveit a város falainak megerősítéséhez és különböző építkezésekhez használták fel, így a hajdani gigantikus méretű épület a 17. század végére gyakorlatilag a földdel lett egyenlő.

Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából, 1936 és 1938 között készült el a prépostsági templom maradványait bemutató Romkert, de teljes feltárás csak 2006-ban fejeződött be.

A romkert április 1-től – október 31-ig minden nap látogatható.

Romkert

Székesegyház

Maradva a bazilika tematikánál, a jelenlegi székesegyház felé indultam. A középkori alapokon épült templomot most kívülről tudtam megnézni, mert felújítás miatt zárva tart. A székesegyház egy korábbi négykaréjos templom helyére épült, melyet Géza fejedelem hozott létre, mikor megalapította a várost. Ennek alaprajzát a mai püspöki székesegyház előtti téren a kövezettől eltérő színű kockakövek jelzik.

Székesegyház

Székesfehérvár, Székesegyház

Országalma

Szintén a város királyi patinájához tartozik a főtéren álló országalma, melyen a körbefutó latin nyelvű felirat jelentése: „Fehérvár szabad város Szent István király kegyéből”. Nem úszta meg a történelem viharait: az ötvenes években félbevágták, eltávolítva a felső részét a kereszttel együtt. Kerek formáját az 1960-as években nyerte vissza, majd 1986-ban a kereszt is visszakerült a helyére.

Amikor a térre értem, egy csapat iskolás ücsörgött az alma karimáján, kicsit bizonytalanul álltam egyik lábamról a másikra, hogy tudnám lefotózni az épp csodás fényben fürdő alkotást. Szerencsére egy idegen a segítségemre sietett. A szintén kamerával rendelkező úr határozottan felszólította a kis csapatot, hogy álljanak fel és menjenek ki a képből, mert neki itt fotózni kell. Gyorsan kihasználtam én is az alkalmat és elkattintottam a kockáimat:-)

Székesfehérvár, országalma

Városház tér

Az Országalmát közrefogó Püspöki Palota és Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum mellett a tér meghatározó épülete a Városháza. Most ezeket csak kívülről tudtam megnézni: a Püspöki Palota csak püspöki engedéllyel látogatható, az Egyházmegyei Múzeum épp nagy felújítás előtt áll, a Városháza pedig a járványügyi helyzet miatt van zárva. Itt, a Városházán őrzik a Szent Korona hiteles másolatát, ami – ha elmúlik a járványhelyzet -, nyitvatartási időben látogatható. Az Egyházmegyei Múzeum pedig hamarosan kész lesz, csakúgy, mint a Püspöki palota mellett épült Látogatóközpont, amely a Magyar Szent család tematikus út részét képezi a palota látogatható részeivel és az Egyházmegyei múzeummal együtt, szóval jövőre jöhetek majd vissza!:-)

Székesfehérvár, Városháza

Hiemer-ház

A Hiemer-ház egy csodásan felújított műemléki épületegyüttes, mely három középkori eredetű, barokk épület összeolvadásából jött létre. A komplexumban több konferenciaterem, sajtóterem, két lakosztály, étterem, kávézó is található, valamint itt kapott helyet a Tourinform iroda és a város házasságkötő terme is.

Székesfehérvár, Hiemer-ház

De ami nekünk, látogatóknak a legizgalmasabb: 2011 májusában itt nyitotta meg kapuit a Hetedhét Játékmúzeum, ami az egyik kedvencem lett a városban. Állandó kiállítása két gyűjteményből jött létre: Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet páratlan értékű, Európa-szerte elismert polgári játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából. Utóbbi rajzait sok Lázár Ervin, Janikovszky Éva műből ismerhetjük, például a kiállításon találkozhatunk a Négyszögletű kerek erdő lakóival is. De nemcsak mesékben, hanem felnőtteknek szóló könyvekben is megjelennek  rajzai, például Örkény István egyperces novelláit vagy épp Gerald Durrell könyveit is illusztrálta. A Réber-gyűjtemény 2019-ben elnyerte az Év kiállítása címet.

Székesfehérvár, Hiemer-ház

No de hogy gyűlt össze egy családban ennyi játék, amely megtölt egy múzeumot? Auer Erzsébet jómódú polgári családban nőtt fel, és szerető szülei – főleg apukája – sok játékkal halmozták el. A boldog gyerekkor sajnos hamar véget ért, mert az édesapa korán meghalt. A család másik lakásba költözött és Erzsébet édesanyja nem vitte magával a 13 éves lány játékait. Talán az imádott játékok elvesztése hagyott olyan mély nyomot benne, hogy a felnőtté vált kislánynak – és később lányának, Moskovszky Évának is – szenvedélyévé vált a játékgyűjtés. A babákkal benépesített, apró bútorokkal berendezett és apró porcelántárgyakkal felszerelt babaszobákban több mint 100 éven átívelő időszak játékkultúrája ismerhető meg.

Bár a nosztalgiát ébresztő babaszobákban érthető módon minden vitrinben van, az egyik szobát szuper játszószobának rendezték be – itt mindenhez hozzá lehet nyúlni, minden játékkal lehet játszani!

A Játékmúzeum keddtől vasárnapig, 10-18 óra közt látogatható (március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án ingyenesen!)

Székesfehérvár, Hiemer-ház

Új Magyar Képtár

Az Új Magyar Képtár kortárs művészeti gyűjteménye a régi megyeháza épületében kapott helyet. Az időszaki tárlatok mellett állandó kiállítása is van, amely kronologikus sorrendben mutatja be a II. világháború utáni időszak legfontosabb alkotóit, képzőművészeti irányzatait. A vásárlások és ajándékozások révén a gyűjtemény olyan gazdag, hogy helyszűke miatt nem is tudják bemutatni a teljes anyagot. Ezért a törekvés az, hogy az állandó tárlat mellett a hatalmas raktári készletből gyakran válogatnak időszaki tárlatokra képeket, hogy az  1945-től napjainkig tartó időszak magyar művészetét minél teljesebben be tudják mutatni.

Nyitva: keddtől vasárnapig 10–18 óráig

Csók István Képtár

Derecske határában 2017 tavaszán egy autóút építése során a szokásos régészeti feltárást végezték, amikor hirtelen belefutottak egy értékes leletbe: előkerült a 7. század közepéről egy avar harcos sírja. A 30-35 éves férfit teljes fegyverzetével együtt, egy tölgyfából készült deszkakoporsóban temették el, és mellé hantolták felszerszámozott lovát is. A sírt a teljesen épen előkerült lamellás páncél teszi kiemelkedő jelentőségűvé – ez az első olyan sír, melyet senki nem bolygatott korábban meg és szakember tudta az eredeti helyszínen feltárni.

A Csók István Képtárban jelenleg ez az anyag szerepel az időszaki kiállításon. A teremben látható az eredeti állapotában bemutatott lovassír, egy teljesen felszerelt avar jurta, és a lovas rekonstruált életnagyságú szobra is. A kisfilmekkel kísért tárlat érdekes betekintést nyújt a régészek munkájába.

Amikor épp nincs itt időszaki kiállítás és nem takarja el más a falat, a Csók István Képtár kincse Aba-Novák Vilmos „Magyar-francia történelmi kapcsolatok” (1937) című pannója. Ez a mű egykor a Párizsi Világkiállítás magyar pavilonjának Grand Prix-vel jutalmazott ékessége volt. A képtár nagytermének méretét kifejezetten ehhez a monumentális festményhez méretezték!

Nyitva: vasárnaptól péntekig 10–18 óráig, szombaton 9–18 óráig

Székesfehérvár, Csók István Képtár

Városi Képtár – Deák Gyűjtemény

Deák Dénes műgyűjtő, mecénás 1986-ban, majd 1988-ban Székesfehérvár városának adományozta gyűjteményének egy részét, majd halála után végrendelete értelmében újabb alkotások kerültek a városhoz. Az ezekből rendezett tárlat a magyar festészet legfontosabb irányzatait és alkotóit mutatja be, a 20. század elejétől a 80-as évekig.

A fókuszban a Nyolcak tevékenysége áll, a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport a 20. század elején. Tagjai: Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos. A nyolcas csapat és más festők alkotásait a különleges, boltozatos ívű termekben lehet megcsodálni.

Nyitva: keddtől vasárnapig, 10–18 óráig

Székesfehérvár, képtár

Ciszterci templom

A kéttornyos templomot 1745-55 között a jezsuiták építették. Az internetes leírások szerint a barokk berendezés legszebb darabjai a sekrestye faragott rokokó szerkénysora, Baumgartner Bernát jezsuita asztalos-szobrász munkája. Most ezt ugyan nem láttam, mert épp a templom belső felújítása zajlik – de ez abból a szempontból jó hír, hogy a város lendületes rekonstrukciója nem állt le, még mindig lesz milyen újdonságokért visszajönni!

Fekete Sas Patikamúzeum

Sikerült viszont bejutni az utca túloldalán álló Fekete Sas Patikamúzeumba, melynek rokokó stílusú berendezése ugyanabban a műhelyben és ugyanazokban az években készült, mint a cisztercita templomé. A Fekete Sas története 1746-ra nyúlik vissza, ekkor hozták azt létre a fehérvári jezsuiták legfőbb mecénásuk, Vanossi Antal rendházfőnök segítségével. A patika 1971-ben zárta be kapuit a vásárlók előtt és négy évvel később már múzeumként nyitott meg újra.

A patika keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra közt van nyitva.

Székesfehérvár, Fekete Sas Patika

A bejárat előtt is álljatok meg egy pillanatra – nagyon jópofa a növénysimogató, ahol az ujjaiddal elmorzsolhatsz egy kis levelet különféle illatos növényekből, kipróbálni az illatukat!

Székesfehérvár, Fekete Sas Patika

Órajáték

Nincs nagyon szem előtt, mégis népszerű látványosság az órajáték – egy hétköznap több tucat kíváncsi szemlélődőt találtam az eldugott udvarban, kíváncsian nyújtogatva nyakukat, hogy meglássák a masírozó alakokat.

Az órajátékot 2002-ben Kovács Jenő órásmester hozta létre a 250 éves lakóházban. Figurái, a magyar történelem legendás királyi személyiségei 10 és 18 óra közt kétóránként tűnnek fel és fordulnak körbe középkori zenei kísérettel az ügyes szerkezeten. Időnként a királyokat más figurák váltják fel, ballagás idején például diákok. Este 7 órakor Kodály Zoltán Esti dalával búcsúznak a figurák a várostól.

Az óramű számlapjának különlegessége a 24 órás beosztású számlap. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A hónapokat is leolvashatjuk a tárcsáról, amely havonta körbefordulva a megfelelő csillagképet (Ikrek, Bak, stb.) mutató ábrát a hónap nevéhez igazítja.

Székesfehérvár, Órajáték

Az Órajátéknak helyet adó házban 2009-ben Óramúzeum is helyett kapott, ahol háromszáznál is több, különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra látható. A legrégebbi darab egy 17. századi toronyóra szerkezete. Engem ezen és a többi órán is az varázsolt el, hogy még a nem látható részeket is milyen gondosan, szépen munkálták meg. A régi mesterek mintha sokkal igényesebbek lettek volna arra, mit adnak ki a kezükből, és még ha csak egyetlen ember, a harangozó látja is a belső szerkezetet, azt mindig mívesen, odafigyeléssel alakították ki.

Akárcsak az órajáték, ez a gyűjtemény is Kovács Jenő nevéhez fűződik, aki a 70-es évek óta gyűjtötte ezeket a darabokat. Előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg, minimum 10 főtől – az idegenvezetést igazi szakember, az alapító fia látja el, aki maga is órásmester. Bejelentkezés: jenokovacs@t-online.hu és 06-30-927-8773.

Székesfehérvár, Órajáték

Virágóra

És ha már óra, megemlítem a város népszerű Virágóráját is, bár most ezt így ősszel nem láthattam. Ezt 1960 tavaszán hozta létre a Székesfehérvári Szolgáltató Vállalat kertészeti részlege. A hatalmas óramutatókat földbe süllyesztett, speciális óraszerkezet működteti, segítségével tavasztól őszig mutatja a pontos időt. A Virágóra beültetése évről évre változik, és hagyomány Fehérváron, hogy a kertészek minden évben máshogy tervezik a virágágyásokat. A jövő évi beültetésre nyolc tervet is készített Rab János, a Városgondnokság kertészmérnöke, melyek közül idén is szavazással választhatták ki a fehérváriak, hogy melyik valósuljon meg 2021 tavaszán. No, majd ezért is mehetek vissza!:-))

Kati néni szobra

Mindig szívmelengető, ha egy város emléket állít egy szeretett lakójának, így Fehérváron is felkerestem Kati néni szobrát. Az alkotás Molnár Imréné Boda Katalint, a portékáival az egykori piacra siető asszonyt örökíti meg, aki még 93 éves korában is árulta döcögős kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályokat. A városban elterjedt hiedelem, hogy aki megfogja Kati néni szobrának orrát, annak szerencséje lesz, ennek következtében a szobor orra teljesen kifényesedett. Nyilván én se hagytam ki ezt a lehetőséget!

Székesfehérvár, Kati néni szobra

Árpád Fürdő

A kevés székesfehérvári szecessziós épületek egyike a Kossuth utcában található Árpád Fürdő. A Hübner Jenő tervei szerint épült fürdő 1905. december 31-én nyitotta meg kapuit, Fehérvár legmodernebb, gyógyászati céllal épült intézményeként. A 1920-as éves elején az Árpád Szállóval bővítették az épületegyüttest, de ez a hotel ma már nem létezik. Blaha Lujza, a neves énekes-színésznő kedvenc fürdője volt, a 20-as években több alkalommal is kezeltette itt magát. Az egykori szolgáltatások közül népszerűek voltak az iszappakolások, a hidegvíz-kúrák, a vas tartalmú termálfürdők. A 30-as években a fővároson kívül csak Balatonfüreden és itt működött egész évben, azaz télen is nyitva tartó gyógyfürdő. A háború után a fürdő kis időre a megyei kórház része lett, majd ismét uszodaként működött, mígnem 1989-re olyan rossz állapotba került, hogy bezárt.

Székesfehérvár, Árpád-fürdő

A műemlék fürdőt két évtizedes Csipkerózsika álma után 2010-ben alaposan felújították és korszerűsítették. Leglátványosabb részei a török fürdő, a mozaikkal kirakott ülőmedence, az ülő pezsgőfürdő , valamint a mozaikcsempés tepidárium is. De engem leginkább az öltöző, a gondosan faragott kabinsor varázsolt el:-) Mivel már nyitáskor ott toporogtam az ajtóban, sikerült még teljes pompájában lefotóznom, anélkül, hogy bárki méltóságát megsértettem volna, hogy véletlenül bekerüljön a képbe félig pucéran:-)

Minden nap 10 és 21 óra közt van nyitva, december 24 és 25 kivételével az év minden napján üzemel.

Székesfehérvár, Árpád-fürdő

Zichy-liget

Nagyon vicces olvasgatni a régi Panoráma útikönyveket, mintha egy másik galaxisban járnék, annyira más látnivalókról ír. A Zichly-ligetben például a pálmafaágat tartó fiatal lány szobrát, a Felszabadulási emlékművet ajánlja, de ez sok sorstársával együtt a süllyesztőbe került a rendszerváltás éveiben. Ma már ehelyett más, újonnan emelt szobrok várják a sétálókat és a csodálatos, kecses zenepavilon, a park békebeli hangulatot árasztó ékessége.

Csitáry-kút

A Csitáry G. Emilről (a városért a 30-as években sokat tevő polgármesterről) elnevezett uszoda és strand a Rózsaligetben található. Ehhez most már nem volt jó idő, de felkerestem az uszoda előtti parkban álló kutat, ahova megállás nélkül érkeztek a kannákkal, PET palackok tucatjaival felszerelt helybéliek. Ahogy beilleszkedve a helyiek közé én is az egyik csap alá tartottam a kulacsomat, szóba elegyedtem a mellettem álló idősebb úrral. Büszkén mesélte, hogy már egész kicsi gyerek korában is őt küldte a család a kúthoz, igaz, nem ehhez, hanem egy másikhoz, ami korábban a belvárosban állt. 70 éve csak ezt a vizet issza – mondta mosolyogva, és amikor láttam, milyen energikus léptekkel viszi az autójához a legalább 10 másfél literes palackot, egyből meggyőző lett a víz egészségre gyakorolt jótékonya hatása. Vissza is mentem az autómhoz az abban árválkodó üres üdítős palackért, hogy a kulacsom mellett azt is megtöltsem! A felirat szerint csak 24 órán át tartható el a víz, de az úr elárulta a titkot: ha teljesen színültig töltjük a palackot („koppanásig”) és jól rácsavarjuk a kupakot, bizony kibírja frissen több napon keresztül.

Székesfehérvár, Csitáry-kút

Székesfehérvár, Csitáry-kút

Palotavárosi skanzen – Rác utca

Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, egy igazi kincsre bukkantam, melyről még nem is hallottam. Itt a tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel. Az egyik házban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás, ahol egy régi kalaposműhely teljes berendezése és felszerelése is látható.

Nyitvatartás: április 1-től október 31-ig, keddtől vasárnapig 10-18 óra közt

A házakban kialakított múzeumok felkereséséhez előzetes bejelentkezés szükséges legalább 7 nappal a látogatás előtt a +36 22 315-583 vagy +36 22 329-505 telefonszámon.

Székesfehérvár, Rác utca

Székesfehérvár, Rác utca

Sóstó Természetvédelmi Terület és Sóstó Látogatóközpont

Eddig tartott a gyalogos városnézés, az utolsó két látnivalóhoz autóba szálltam. A városi látványosságok után jól esett kicsit kinézni a természetbe, úgyhogy a Sóstó felé vettem az irányt. A Sóstó a Sárvíz mocsaraként alakult ki, de vize a mélyben fakadó alkálisós források miatt régen sós volt, innen ered a név.  A mocsarat az 1730-as években lecsapolták, majd száz évvel később, a reformkor idején egy, a városi polgárság pihenését szolgáló parkot alakítottak ki területén. Évtizedekig elhanyagolva állt, majd a területet 1990-ben védetté nyilvánították és átfogó rehabilitációja 2018 tavaszán fejeződött be.

Mi mindent találunk itt? 7 kilométer hosszú tanösvényt, 19 interaktív információs táblát, 2 madármegfigyelő kilátót, fedett erdei iskolát, zöld tanyát piknikezési lehetőséggel és egy különleges látogatóközpontot. A rövid sétákat kedvelőknek négy alapútvonalat alakítottak ki, de ezeket tetszőlegesen variálhatjuk, hisz az utak itt-ott kereszteződnek. A fent belinkelt weblapon is érdemes nézelődni, mert évente többször gyerekprogramokat, sétákat szerveznek. A séták és a látogatóközpont interaktív kiállítása, játszóháza akár fél napra lekötik a gyerekeket. A sétaútvonalak akadálymenetesek, úgyhogy kerekesszékkel és babakocsival is járhatóak!

Székesfehérvár, Sós-tó

Bory-vár

A város messze legismertebb és legnépszerűbb látnivalója a Bory-vár, a „szerelem emlékműve”, ami az instagramon is lassan kultikus státuszt ér el. A magánszorgalomból felhúzott várat Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök saját tervei és fantáziája alapján, 40 nyáron keresztül építtette, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.

Székesfehérvár, Bory-vár

A vár telkét a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben, amelyen szőlő és gyümölcsfák között eredetileg csak egy borospince állt a hozzá tartozó présházzal, még 1912-ben vásárolta meg Bory Jenő. A présházat ekkor bővítette lakássá s készített fölötte egy műtermet is. A vár építésébe csak az első világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni. Az építkezést és a szobrok megfaragását ettől kezdve folyamatosan, egészen 1959-ben bekövetkezett haláláig folytatta – többnyire egyedül, a két kezére hagyatkozva. Bár építész volt, a vár felhúzásához nem használt terveket, azt inkább csak szinte spontán, az ihlet után formázta, akárcsak egy szobrot.

Székesfehérvár, Bory-vár

A díszes komplexumban több tucat szobor áll, a belső tereket pedig mozaikok, díszkutak, üvegfestmények is díszítik. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. A hét torony igazi szelfi-paradicsom a csodálatos csigalépcsőkkel. Nem csoda, hogy esküvői fotózásra is kedvelt helyszín, látogatásomkor nekem is egy boldog párt kellett kerülgetni.

A várban jelenleg az egyik leszármazott családja él. „Milyen jó is lehet az, amikor délután elmennek a látogatók és itt marad a család egy komplett várral” – mondtam mosolyogva a jegyárusnak. „Ez igaz, de amikor egy nyári hétvégén lépni nem lehet a tömegtől, az kevésbé jó” – jött a válasz. Na igen, valamit valamiért!:-))

A vár tavasszal és nyáron minden nap 9-17 óra közt, október 27 és november 17 közt 9-16 közt van nyitva, november 18-tól téli szünetre bezár.

Székesfehérvár, Bory-vár

Ahogy a bevezetőben említettem, az ősz az erdei túrák mellett a városlátogatások ideje is, és erre abszolút jó választás Székesfehérvár. A fővároshoz közel van, a látnivalók változatosak, több napra elegendőek akár egyéni látogatóknak, akár családoknak. A gyerekeknek szuper a játékmúzeum, a Sós-tó, a felnőtteknek a számos múzeum és az Árpád-fürdő. Az órajáték és a Bory-vár pedig mindenki kedvence, ahogy a Fekete Sas Patikamúzeum szomszédságában található Igéző közösségi tér is, ahol a színházi esttől a bábelőadásokon át a diavetítésig nagyon színes programkínálat van.

No, gondoltátok volna, hogy ennyi minden van ebben a városban? Én sem. Mindenesetre jó ötlet volt, hogy felkerestem és egyértelmű, hogy egy-két év múlva jöhetek vissza, hogy bejussak a Székesegyházba, Városházára, Püspöki Palotába, Cisztercita templomba és az előbb fel se sorolt, felújítás előtti álmát alvó Budenz-házba. De ezeken kívül is bőven megtölt egy hétvégét a látnivalók sokasága, én legalábbis most úgy voltam vele, hogy milyen jó, hogy eljöttem és ezeket már láttam, mert egyszerre majd minden sok lenne. Úgyhogy azt javaslom, gyertek el most végigjárni a fent felsorolt érdekességeket, és aztán egy-két év múlva újra (ahogy én is) felfedezni majd az akkor újonnan megnyíló dolgokat. Van is, marad is látványosság akár két körre is!:-)

Írások Fejér megyéből:

Székesfehérvár, a királyok városa – kultúrwellness a fővárostól egy órányira

Kastélyok Fejér megyében

Fejér megye látnivalói – miniatűr váraktól a rejtélyes vidéki metrókocsiig

Kirándulások a Vértesben és a Velencei-tó környékén

Utószó

Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)