Római romok, földből kitörő metró, szintezési ősjegy és Dickens ükunokája – Fejér megye látnivalói igencsak változatosak! Mutatom a kedvenceimet:
Aba – vegyesbolt a kúriában
Kezdjük a sort a magyar településlista ábécérendjében első helyén álló Abával. Aba nem kimondottan turisztikai célpont, híres látnivalót nem is tud felmutatni. Ahogy áthajtottam a pár éve városi rangot kapott településen, egy közérten akadt meg a szemem. Mint kiderült, nem véletlenül, ugyanis egy régi kúriából alakították ki, így joggal pályázhat az ország legszebb falusi vegyesboltja címre.
A közértet egyébként a helyi „kiskastélynak” hívják, feltételeztem, van „nagykastély” is. Ahogy körbekérdeztem, kiderült, hogy nem tévedtem, de az sajnos nem látogatható, magántulajdonban van, gyönyörűen felújították. A bolt előtt különös miniatűr kálvária áll, talán gyerekeknek lett kialakítva. De ez még mindig nem minden a furcsa látnivalók sorában: a városka katolikus temploma építészeti alaprajzával is a Szentháromságot jelképezi, azaz háromszög alakú, ez pedig Európa-szerte ritkaságnak számít.
Csákberény – Dickens ükunokájának vendégháza
Csákberény takaros, szép fekvésű falu, legmegkapóbb része az Orondi-hegyen sorakozó pincesor. Ennek végén vett néhány régi kis házat Catherine Dickens, az egyik legnagyobb angol klasszikus, Charles Dickens ükunokája. Édesanyja magyar származású, és néhány éve az angol hölgy beleszeretett a csákberényi vidékbe. A régi présházakat csodálatosan felújítva vendégházakat üzemeltet, lekvárt, bort, kozmetikumokat készít és forgalmaz.
De ez még nem minden. A falu határában meglepő látványosságot találtunk: egy, a föld alól előtörő metrókocsit!
Ugyancsak Csákberényből indul a Vértesi panoráma tanösvény, úgyhogy a fenti érdekességeket össze lehet kötni egy kis túrával!
Vérteskozma – varázslatos zsákfalu
No és ne feledkezzünk el a varázslatos zsákfaluról, Vérteskozmáról sem! Itt ugyan nincs semmilyen vár vagy palota, maga a zsákutcába épített falu ér meg egy kitérőt – gondosan kialakított szerkezetével és példaértékűen rendben tartott házaival egész biztosan ott van ugyanis a tíz legszebb magyar település között. A több évszázados német parasztházak, ácsolt kerítések és kerekes kutak között olyan, mintha egy skanzenben sétálnánk, pedig ez egy élő falu, ahol gondosan ügyelnek a hagyományos építkezésre.
Pákozd – katonai emlékpark
Pákozd nevéhez a magyar történelem két fontos, győztes csatája is fűződik: a törökellenes küzdelmek során 1593-ban megvívott ütközet (amelynek során a magyar had szétverte a Székesfehérvár felmentésére érkező Haszán budai pasa túlerőben lévő seregét), valamint az 1848–1849-es szabadságharc egyik legnevezetesebb csatája. Elsősorban ez utóbbi emlékére hozták létre a Katonai Emlékparkot, ahol a csatát bemutató múzeum mellett emlékművek, szobrok és obeliszk tekinthető meg. Vannak XX. századi elemei is az emlékparknak, mint az első világháborús katonai barakk és a második világháborús lövészárok korabeli módon megjelenített szakasza. Külön kiállítást szenteltek a sorkatonaság történetének, valamint a magyar békefenntartóknak. Van egy 1956-os emlékpont, és a közelben áll a Doni-kápolna is, a Don-kanyarban elesettek emlékére. Nekem igazság szerint ez egy kicsit sok együtt, a történelmünk vidám, szomorú, régi és közelmúltbeli eseményei így mind ömlesztve, valahogy jobban átélhető lenne külön-külön – de gondolom ízlés dolga.
Mór – minden, ami bor
Mór elsősorban boráról nevezetes, és számos borpincét, sőt egy bormúzeumot is találunk a városban, ez utóbbiban a szőlőművelés és borkészítés ősi eszközeit, szőlőprést, puttonyokat, rézpermetezőt helyeztek el.
Hasznosnak találod ezt a bejegyzést? Ha igen, támogathatod a munkámat úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha a most tervezett utazáshoz vagy bármikor a jövőben szállást keresel, akkor ERRŐL A LINKRŐL NYISD KI A BOOKING-OT. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, a genius kedvezményed is megmarad. A rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot.
Ha pedig jegyeket vennél a getyourguide-on, ERRŐL A LINKRŐL INDULJ . Köszönöm!:-)
Szabadbattyán – a Seuso-kincs lelőhelye
Szabadbattyán területén számos régészeti lelőhely található, melyek közül a legjelentősebb az ókori Pannónia eddig ismert legnagyobb villájának feltárása. Egyes teóriák szerint innen származik a vitatott eredetű és kalandos sorsú, 40 darabból álló Seuso-kincs. A villa területe még nem látogatható, de érdemes felkeresni a község két másik látványosságát. Az egyik a középkorban épült zömök Kula-torony, a Csíkvár erődítmény maradványa, amely vámhelyként, magtárként és őrtoronyként is szolgált. Az 1975-ben helyreállított toronyban a római ásatásokat bemutató múzeum működik, de sajnos ezt nem sikerült megnéznem, ugyanis csak kedden és csütörtökön, telefonos bejelentkezés után látogatható (06-22-363-316 és 06-30-432-9312). A másik érdekesség a településen a Cifrakert, de arról a Fejér megyei kirándulások bejegyzésben írok.
Tác – jelentős római rompark
Tác falujától egy római mérföldre, azaz mintegy másfél kilométerre található Gorsium a 2-4. században élte virágkorát. Hazánk egyik legjelentősebb római kori romterülete, mégis kevéssé ismert. Az egykor 400 hektáros településen hatalmas csarnokokat emeltek a tartománygyűlés és a császárkultusz ceremóniáinak megrendezésére. Ma nagyjából az egykori város felét elfoglaló területen az ország legnagyobb régészeti parkját járhatjuk be.
Nadap – szintezési ősjegy
Ha nem járom módszeresen körbe a Velencei-tavat, nem jutok el Nadapra, és ha nem látom ott a „szintezési ősjegynek” nevezett követ, soha nem bogozom ki a jelentőségét – úgyhogy ez egy remek példa arra, hogy a szórakozáson, a kikapcsolódáson túl milyen jól lehet mindenféle ismereteket felszedni az országjárás során.
Az Osztrák-Magyar Monarchia első országos szintezését – azaz a tengerszinthez viszonyított magasság felmérését – a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873–1913 között. Alapszintfelületnek az Adriai-tenger középszintjét választották, melyet a trieszti mólon mértek meg, majd kijelöltek hét magassági főalappontot. Nadapra (amely a hét közül az egyetlen, ami a mai Magyarország területére esik) azért esett a választás, mert a Velencei-hegység a Kárpát medence legöregebb és geológiai értelemben legstabilabb képződménye. 1949-ben egy új hálózatmérés kezdődött, ennek során a Nadap főalapponttól mintegy 100 méterre új főpontot helyeztek el, valamint az ország más részein további hat új főalappontot határoztak meg. 1960-ban a Varsói Szerződés államai az egységes katonai magasságmérés céljából az adriai alapszintről a balti alapszintre tértek át, majd 1994-ben az európai egységes amszterdami középtengerszintre, így Nadap tengerszint feletti elmélet magassága is változott az idők során, a viszonyítási pontok függvényében.
Kápolnásnyék – Vörösmarty szülőfaluja
Kápolnásnyék fő nevezetessége a Vörösmarty Mihály emlékmúzeum. Három termében lehet megismerni az itt született költő életútját. Nagyon kedves, barátságos ház, szép kertben, aminek a házhoz vezető ösvényén versrészleteket helyeztek el kis táblákon. Egyszerű, de igazán nívós így az egész kiállítás.
Gárdony – Gárdonyi Géza szülőháza
Gárdonyban, pontosabban Agárdpusztán látogatható a település híres szülöttének, Gárdonyi Gézának szülőháza.
Az emlékmúzeum mellett az egri vár mintájára készült rönkvár kínál a gyerekeknek szuper kis bújócskázási lehetőséget. 2010-ben a tó déli oldalán egy 15 kilométer hosszú sétaútvonalat is kialakítottak, a Madárdal tanösvényt, amely Dinnyés városrészből indul.
Iszkaszentgyörgy – piramis
legenda szerint a gróf egyik rokonának állított emléket, aki szerelmi bánatában önkezével vetett véget életének. A piramis az 1960-as évekig állt, aztán elhordták a környékbeliek a köveket építőanyagnak. 2014-ben épült fel az egykori piramis másolata, amit ma mi is meglátogathatunk.
Dinnyés – miniatűr várak
A Gárdonyhoz tartozó Dinnyésen egy egészen egyedi múzeumot találunk – és itt az „egészen egyedi” nem túlzás, ugyanis a maga nemében Guiness-rekordot vívott ki a gyűjtemény. A park alapítója, Alekszi Zoltán maga készítette el a történelmi Magyarország kicsinyített várait, méghozzá eredeti anyagukból. A várak parkon belüli elhelyezése sem véletlenszerű: a történelmi Magyarország térképét formázó sétányon belül, az eredeti elhelyezkedésüknek megfelelően vannak felépítve (megyényi pontossággal). A 38 vár egyike sem áll már élőben, mindegyik romos vagy teljesen megsemmisült, így a park afféle emlékként, mementóként is szolgál.
Vál – a szerelemszobor
Dunaújváros – szocreál emlékek
Dunaújváros nem az a kimondott turistacélpont, de én kíváncsian vártam a találkozást a várossal, elsősorban a szocreál építészeti emlékek miatt. Dunaújváros nem a megszokott módon, hosszú évszázadok alatt kialakult település, 1951-ben kezdték tervszerűen építeni. A látogatás másképp alakult, mint gondoltam: szocreál emlékekből már nem sokat találtam, csak a Dunai Vasmű impozáns gyárépületének homlokzatán maradt fent Domanovszky Endre freskója, a Munkás-Paraszt Szövetség.
A régi vascsodákból néhányat a gyár melletti kis erődben is meg lehet csodálni – ez az Ipari skanzen elképesztően hangulatos, már azoknak, akik az ilyesmit szeretik.
A várost ma elsősorban a római leletek és a pazar Duna-parti sétány miatt érdemes felkeresni. Utóbbi, a Dunaújvárosi Szoborpark igazán egyedülálló, több kilométer hosszú sétautakkal átszőtt liget: egy veszélyes, roskadozó löszfal példaértékű átalakítása látványos, 50 méter magas panorámás partszakasszá. Ennél nagyobb meglepetés nem is érhetett volna a városban.
Írások Fejér megyéből:
Székesfehérvár, a királyok városa – kultúrwellness a fővárostól egy órányira
Fejér megye látnivalói – miniatűr váraktól a rejtélyes vidéki metrókocsiig
Kirándulások a Vértesben és a Velencei-tó környékén