A Magyar Kastélylexikon Fejér megyéről szóló vaskos kötete 261 kastélyt és kúriát tartalmaz, melyekből 168 még ma is áll. Bár ennek csak töredékét, bő két tucatot látogattam meg, de úgy gondolom, így is reális képet kaptam megyében uralkodó kastélyállapotokról.
Romos kastélyok
Hogy a cikket pozitív kicsengéssel tudjam zárni, az elkeserítő állapotú romhalmaztól haladok a szívet melengető, szép élmények felé.
Lovasberényben szomorúan állnak a Cziráky kastély egykor oly pompás falai. Az arányosan kialakított, elegáns épületegyüttes fénykorát az 1800-as években élte, ekkor kapta jellegzetesen klasszicista formáját. Az épületegyütteshez egykor pompás kastélypark tartozott, melyet sétányok, mesterséges tavak, kőhidak és szobrok tettek változatossá – de ennek helyén ma már csak fű nő. A kastély főépületének közelében viszont még ma is áll a műemlékegyüttes ékszerdoboza, a barokk stílusban épült kastélykápolna. A kastély évtizedek óta lakatlan, nem sikerült gazdát találni a felújításra, hasznosításra. A kastély hétvégenként látogatható, szegényes kiállításán kívül csak a romos falakat lehet látni.
Az üresen álló, elhanyagolt kastélyok többsége zárva van, de a legtöbb azért körbejárható, legfeljebb elvadult kerten kell átgázolnunk hozzá. Ilyen például a fenséges csalai Kégl-kastély, amely Székesfehérvár központjától csak pár perc autóval. Ahhoz képest, hogy a Kégl kastély a wikipedia Fejér megye leglátványosabb kastélyának titulálja, a hat útikönyvem egyikében sem szerepel. Ha a legszebb talán túlzás is, mindenképp gyönyörű az épület, de annyira romos állapotban van, hogy szerintem erősen kétséges, megmenthető-e. Az 1878-ban Hauszmann Alajos tervei alapján épült kastély elvileg nem látogatható, mert az útról csak úgy lehet besétálni hozzá, hogy el kell haladni egy irodaépület mellett, ami előtt egy sorompó és egy tiltó tábla állja a látogató útját, de ez ugye nem áthatolhatatlan akadály. Annál bosszantóbbak az eldurvult réten a bogáncsok, amik összevissza szurkáltak. A kastélybelsőbe sajnos nem sikerült bejutnom és semmilyen tájékoztató tábla nincs kint, hogy kit kellene felhívni, ha nagyon meg akarnám nézni.
A soponyai, 1958-tól 1998-ig gyerekotthonként működő Zichy-kastély megközelítésének is megvan a maga romantikája, amikor a lábszárközépig érő gazban bukdácsolva távolból dühös kutyaugatást hall az ember. Szerencsére az őr és négylábú segédje egy kapu mögött vigyázzák az épületet, így a homlokzatot közelről is megszemlélhetjük.
Vál az Ürményi család rezidenciája volt, a falu főutcáján még ma is látható copf stílusú kastélyuk. A meglehetősen romos, elhanyagolt épületet a 60-as években még használták, de jelenleg már csak kívülről lehet megnézni.
Egy elvadult telken, már menthetetlenül áll Igar-Vámpusztán a Strasszer-kastély. Beszakadt födémmel, kitört ablakokkal, rettenetes állapotban találtam- csak a bejárat feletti címer árulkodik arról, milyen szép épület lehetett egykor.
Szintén üresen áll Pusztaszabolcs Hirsch-kastélya, egy mezőgazdasági cég területén.
Tordas nevezetes szülöttje Sajnovics János, csillagász és nyelvész, a finnugor nyelv kutatója – ő az, aki csillagászati megfigyeléseket célzó norvégiai utazása során először figyelt fel a magyar és a lapp nyelv közötti hasonlóságokra, majd 1770-ben megírta a finnugor történeti nyelvtudományt megalapozó művét, a Demonstratiót. A faluban még ma is áll – bár már csak éppen, hogy – a barokk eredetű, de romantikus stílusban átalakított Sajnovics kastély. A bonyolult alaprajzú, szélesen terpeszkedő épületkomplexum jelenleg lakatlan. Mivel az utcáról csak az épületek egy részét látni, az interneten lehet jól látni, hogy is néz ki az egész együttes légifotón Az egyre romló állapotú épületet évek óta eladásra kínálják. A kerítésen tábla jelzi, hogy a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. az épület tulajdonosa. A szomszéd telken fekvő templom előtt érdemes megnézni a Sajnovics tér két szobrát (Szent János és Szent Anna).
Bodajkon a XIX. század első felében épült klasszicista stílusú Hochburg-Lamberg kastély ma már sajnos igen romos állapotban van. A háború során megrongálódott épületet 1964-ben újították fel, majd az 1990-es évek elejéig turistaszállóként működött. Ma már sajnos sem az épület, sem az elhanyagolt kert nem látogatható, csak egy kerítésen keresztül lehet bekukucskálni a parkba, ahhoz is fel kell mászni az út menti töltésre. 2007-ben az önkormányzat eladta, de a befektető a gazdasági válság miatt nem tudta felújítani. 2015 végére a turai kastélyt is birtokló TRA Kft. tulajdonába került, majd 2016 júniusában a Tiborcz Istvánhoz köthető BDJK Real Estate Kft. vásárolta meg. 2016 decemberében a WHB Vagyonkezelő Kft. tulajdonába került a kastélyt birtokló BDJK Real Estate Kft. Az új tulajdonos – mely egy műemlék épületek felújításának kivitelezésében tapasztalatokkal rendelkező cégcsoport tagja – a felvásárláskor közhírré tette, hogy a kastély megújítását és turisztikai hasznosítását tervezi. 2017-ben semmi nem történt a kastély körül, 2018-ban azonban a tető nagy részét kicserélték. Aztán hirtelen elhagyták az építési területet – az új tetőcserepek egy rész befóliázva még ott hever a kertben. A falubeliek nem sok reményt látnak arra, hogy folytatódjanak a munkálatok:-(
Van néhány olyan kastély is, melybe sikerült bejutni. Ilyen például Mátyásdomb Lonkai-kastélya, melyet 50 millió forintnál is kevesebbért árulnak. A saroktornyon csinos kupola is található, bent azonban elkeserítő állapotok uralkodnak.
Dunaújváros két üres kastélynak is otthont ad. Sándorpusztán a Sigray-kúria van reménytelenebb állapotban, ez már meglehetősen menthetetlennek tűnik. A Rudnyánszky-Mondbach kastély a városban még aránylag épen áll, csak épp nincs használatban, mellette egy szintén üres gazdasági épület (malom) is található.
A legszomorúbb talán Velence két kastélyának helyzete.
A Meszleny-kastély romos állapotú, földszintes, U alaprajzú épület. A 18 szobás ház a hozzátartozó parkkal 1945-ig a Meszleny család tulajdonában volt. 1945-ben a kultuszminisztériumnak adták bérbe, majd 1948-tól állami tulajdonba került. 20 évig gyógypedagógiai intézet működött benne, amíg fel nem épült Velencén az intézet új épülete. Ekkor a kezelői jog a Velence-tó környéki Vörösmarty Termelőszövetkezeté lett, melynek 1968-tól itt működött a konyhája. Később a Fejér megyei Vízügyi Igazgatóságé lett a kezelői jog. 1992-ben az omladozó, üres ház magántulajdonba került, de azóta is várja, hogy felújítsák. Jelenleg tragikus állapotban van: a falak egy része ledőlt, a tető beomlott, nyílászárók hiányoznak, egyes helységekben tűz jelei láthatók, a parkja elvadult. Elvileg kerítés veszi körbe, de meg lehet találni a nyitva álló kaput és szabadon lehet bóklászni a romos termekben.
Nem sokkal jobb a Geschwind-kastély állapota sem, az épület romos, félig-meddig benőtte a kastélypark elvadult növényzete. Mégis magába szippantott a hangulata, hosszasan sétáltam körülötte, felfedeztem megannyi romantikus kis részletét.
A legmegkapóbb talán a kőből faragott oroszlános pad a kertben, amelyen talán évtizedek óta nem ült senki. Nem tudom ép ésszel felfogni, miért hagyják lepusztulni ezeket a pompás épületeket, miközben abszolút oda nem illő, megalomán betonkolosszusokat emelnek az üdülőövezetben.
A Fejér megyei bezárt kastélyok közül engem legérzékenyebben a Zichy-Hadik kastély előtti zárt kapu szomorított el Seregélyesen. Ehhez az épülethez ugyanis nagyon szép emlékek kötnek, úgy két évtizede több héten keresztül vettem részt vállalati oktatáson a szép parkkal körülvett épületben. A klasszicista stílusjegyeket viselő kastély 1821-ben épült, valószínűleg Pollack Mihály tervei alapján. A seregélyesi kastély építéséről egy érdekes anekdota is fennmaradt: eszerint I. Ferenc császár és király egy alkalommal jelezte Zichy Ferencnek (aki a monarchia pénzügyminisztere volt), hogy mivel a következő évi hadgyakorlat Fejér vármegyében lesz, nála szeretne megszállni, mivel úgy hallotta, a környéken szép kastélya van. A kérés pikantériája az volt, hogy Seregélyesen ugyan volt birtok, de akkor még nem volt rajta kastély. Zichy lóhalálában futárt menesztett a tervezőmérnökökhöz, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a tervekhez és az építkezéshez. Az erőltetett ütemben zajló munkálatok be is fejeződtek a kellő időpontra 1822-ben.
A kastély értékei – hazai kastélyaink kincseihez, berendezési tárgyaihoz hasonlóan – a második világháború zűrzavarában szétszóródtak. Ezért is volt jelentős az a lelet, amit 1976-ban találtak egy fa kivágása során a seregélyesi kastély parkjában: egy vaskazettába és egy faládába rejtve ezüst és aranyozott ezüst evőeszközök, ezüstedények, ékszerek és egyéb apró tárgyak kerültek elő. Ezek jelenleg a székesfehérvári Szent István Király Múzeum tulajdonában vannak. A kastély az 1980-as években korhű stílusban helyreállították, szálloda és étterem működött benne. Nem tudtam kideríteni, mikor zárt be, de a hotel hivatalos honlapja már nem érhető el.
A wiki szerint: „A Zichy–Hadik-kastélyt 2014-ben a Pharaon-Alfa Kft. vállalkozás vásárolta meg. A Pharaon-Alfa Kft. Ghaith Rashad Pharaon cégcsoportjához tartozik.”. Ennél frissebb hír, hogy „Seregélyesen mindenki úgy tudja: a helyi kastélyt Tiborcz István készül megvenni, hogy luxus vadászkastély-hotellé alakítsa át azt. Pharaon is ilyesmit tervezett, csakhogy 2017. elején hirtelen meghalt”
Mielőtt teljesen elkeserednénk, térjünk át az eggyel jobb állapotban levő kastélyokra, amelyeket az államosítás után valamilyen közcélra fogtak be, és még ma is ilyen formában működnek.
Közintézmények
A sok pusztulófélben levő, elhanyagolt kastély után kész felüdülés megérkezni Vajtára, ahol a Zichy kastély kívül-belül pompás állapotban, gyönyörű gondozott kerttel várja a vendégeit. A kastély építésének érdekessége, hogy 1923-ban egy több, mint száz évvel korábbi Pollack Mihály kastélyterv szerint kezdték építeni: azt a kastélyt ugyanis, amihez a terv készült, végül más terv alapján építették fel, de a Zichy család megtartotta a tervrajzokat és később, egy kicsit aktualizálva, felhasználta azt. Az arányos, nemesen egyszerű vonalú kastélyban egy ideig gyermekotthon működött, a második világháború után pedig politikai vezetők és családjaik nyaralójaként szolgált. Az 1956-os forradalom után a kastélyt mozgássérült gyermekek számára átalakított táborként használták.
A 90-es évekre meglehetősen megrongálódott és tönkrement. A kaliforniai Calvary Chapel (Golgota Keresztény Gyülekezet) 2000-ben vásárolta meg, és egy vallási főiskolát alakítottak ki falai közt.
Amikor ott jártam, beosontam a kertbe, ahol egy elegáns úszómedencét is felfedeztem, partján németül csivitelő vendégekkel, akik valahogy nem igazán vallási főiskolai hallgatóknak tűntek. Az intézmény honlapján böngészve aztán rájöttem, hogy a kastélyt konferenciák rendezésére is igénybe lehet venni, illetve egyéni szállásfoglalók előtt is nyitva áll.
Zichyújfalu néhány éve önálló település, korábban Gárdonyhoz tartozott. Méretéhez képest (mintegy ezer fő lakja) példásan hosszú szócikk szerepel róla a wikipedián. Ékessége az 1894-ben épített Zichy kastély, melyet Ybl Miklós tervezett – de ő sajnos már nem érte meg a kastély elkészültét. Az 1960-as évektől 2003-ig helyi mozi működött színjátszókörrel, itt kapott helyet a községi könyvtár, továbbá itt volt a bálterem is. Napjainkban a polgármesteri hivatal működik az épületben, valamint a nyugdíjasklub is itt tartja találkozóit. A kastélyhoz aránylag szép állapotban fennmaradt park is tartozik, az egykori cselédszállások viszont sajnos pusztulófélben vannak, itt szükséglakásokat létesítettek. A több száz éves fák közül az egyiket a legenda szerint Zichy Nepomuk János ültette el.
Az adonyi Zichy-kastély művelődési házként működik, Kápolnásnyéken a pár éve megújult Halász-kastély kiállításoknak, rendezvényeknek ad helyet.
A felkeresett két Batthyány-kastély közül a bicskei gyermekotthonként, az enyingi rendelőintézetként működik.
Bicskén az 1750-es években épült Batthyány kastély mai formáját az 1700 évek végén kapta, amikor is egy háromszárnyú, impozáns barokk kastély varázsoltak belőle, díszudvarral és elegáns angolparkkal. 1929 óta a szépen felújított épület gyermekotthonként működik, de a védett park látogatható.
Csákvár elsősorban a pompásan felújított Esterházy-kastély miatt ér meg egy látogatást, amely a XVIII. században, barokk stílusban épült, eredetileg uradalmi központnak. Az ország egyik legkorszerűbb mintagazdasága alakult itt ki, ahol az ingyenes népoktatástól és gyógyellátástól a lakhatás biztonságáig számos részletre ügyelő gazdálkodás példamutató értékű volt. Az impozáns méretű kastélyban jelenleg kórház működik, így az a turisták elöl zárva van, de a körülötte levő védett, különleges fákban gazdag 2.5 km2-es angolpark szabadon látogatható.
Szintén az Esterházy család hagyatéka a jóval elhanyagoltabb állapotú sárosdi kastély, amely szociális otthonként működik.
Iszkaszentgyörgyön a manzárdtetős, barokk eredetű Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély ma iskolaként működik, kertjében éppen kisiskolások fociztak, amikor arra kanyarodtam. A kalandos sorsú kastélyt Amadé Antal építette az 1700-as évek elején, majd a Bajzáth családnak adták el. Az új tulajdonos egyik női leszármazottja gróf Pappenheim Sándorhoz ment feleségül, az ő fiúk az 1900-as évek elején szinte teljesen átépített a kastélyt. A II. világháború után az üresen maradt épületet a szovjet csapatok kórháznak rendezték be, majd görög menekültek költöztek bele. Később rövid ideig üdülő volt, majd az 50-es évek végén munkásszálló. A 60-as évek elején tanácsi hivatal, rendőrőrs, gyógyszertár, postahivatal és vegyesbolt működött benne, de jutott hely kluboknak, könyvtárnak, mozinak is. Ezek közül ma már csak az iskola üzemel, míg a kastély másik részét a finn származású Ari Santeri Kupsus bérli az államtól és csinosítgatja saját örömére. Ez utóbbi rész látogatható is, Ari Kupsus maga vezeti körbe a vendégeket.
A móri Lamberg-kastély művelődési házként, Velencén az egykori Wenckheim-kúria pedig könyvtárként és szabadidőközpontként funkcionál.
Rácalmáson a 18. században épült barokk Jankovich-kúriában ma hotel és egy kiváló koreai étterem működik, valamint itt található a Duna Ökoturisztikai Központ. Remek program a Nagy-szigeten kiépített tanösvény, csak senki ne feledkezzen meg a szúnyogriasztóról, különben úgy jár, ahogy én: csaknem elevenen felfaltak a kegyetlen vérszívók.
Szintén keleti érdekeltségű a Győry-kastély Perkátán, melyet pompásan felújítottak és egy kínai-magyar turisztikai központnak ad helyet.
Magántulajdon
A magántulajdonban levő kastélyok közül egyiket sem tudtam megnézni, a jó hír viszont az, hogy valamennyi nagyon szép állapotban van. Ezek közé tartozik a rácalmási Modrovich-kastély, a ráckeresztúri Brauch-kastély, a velencei Beck-kastély vagy a sárszentmihályi Zichy-kastély. Az internetes források szerint szintén felújították a kálozi Zichy-kastélyt, de semmit se láttam ebből a kerítés mögül. Egy cég, a Pálhalmai Agrospecial Kft. székel a dunaújvárosi Dóra-kastélyban, kívülről ez is tip-top.
A legkíváncsibb a ráckeresztúri kastélyra lennék. Itt egy pompásan karbantartott kertet lehet csak látni a szép kovácsoltvas kerítés mögött, sajnos a Brauch kastélyból egy darabka se villan elő. A kastély történetében a II. világháborúig főúri tulajdonosok váltották egymást, majd a harcokban súlyosan megrongálódott. A sok hányatott sorsú Fejér megyei kastéllyal ellentétben azonban a Brauch kastély gondos tulajdonosokra talált: előbb a Lenin TSZ, majd az MTA rendezkedett itt be és mindkettő komoly felújításokat végzett. Az impozáns épület reprezentációs célokat szolgált, társadalmi összejöveteleket, tanácskozásokat, konferenciákat tartottak falai között, illetve államfői vendégszállás volt. A fáma szerint vendégkönyvében Fidel Castro és Koszigin neve is szerepelt.
Látogatható kastélyok
Most pedig jöjjenek a szemet gyönyörködtető példányok, amelyekben végre mi is tetten érhetjük az egykori pompát. Négy ilyet találtam a megyében, mind megérte a kirándulást.
Dég
Dég fő nevezetessége a Festetics kastély,melyet nemrég újítottak fel. Ilyen volt régen, az új képek pedig az alábbi írásban találhatóak:
Festetics kastély, Dég – a műveltség és a misztikum otthona
Nádasdladány
Nádasdladányban gyönyörűen fel van újítva a Tudor-stílusú kastély, csipkés tornyaival a romantikus, tüneményes angol kastélyokra emlékeztetett. Erről egy külön írás is készült a blogra:
A szerelem kastélya Nádasdladányban: a Nádasdy-kastély
Martonvásár
Martonvásár neve összefonódik a Brunszvik családdal. Brunszvik Antal anno Mária Terézia királynőtől kapta a grófi címet és vele együtt a martonvásári birtokot. A Brunszvik kastély barokk stílusban épült 1773-1775 között. Mai, neogótikus külseje az 1870-es években alakult ki: szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai és a karcsú tornyok igazi romantikus hangulatot teremtenek. A XIX. század első évtizedében Beethoven is többször megfordult a kastélyban, mint a Brunszvik-lányok zongoratanára. A híres zeneszerző1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t, amit a lány testvérének, Brunszvik Ferencnek ajánlott. A fáma szerint Beethovent a 21 éves Jozefinhez gyengéd szálak fűzték, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Ma a kastély néhány termében Beethoven emlékmúzeumot alakítottak ki, ahol a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be.
Ugyancsak itt kapott helyet az óvodamúzeum, egy lelkes nyugdíjas óvónő személyes gyűjteménye. Méghozzá nem véletlenül – Brunszvik Teréz volt ugyanis az első magyar óvoda alapítója.
A kastélyt 70 hektáros, angolkert stílusú park vesz körül, ahol a romantikus tó körül számos különleges fafajta ad árnyékot (tisztafa, atlaszcédrus, mocsárciprus, stb.). A park közepén átfolyó Szent László-patak vizének felduzzasztásával létrehozott tavon egy kis sziget emelkedik, melyen szabadtéri színpadot alakítottak ki. Az épületegyüttes nagy részében az MTA Mezőgazdasági kutatóintézete működik.
A múzeumokba és a parkba a belépőjegyeket egy új látogatóközpontban, az Agroverzumban lehet megvásárolni.
Fehérvárcsurgó
Egy kirándulás alkalmával vetődtem el néhány hete a Fehérvárcsurgón található Károlyi kastélyba, melynek szerencsésen alakult a sora: egykori tulajdonosainak leszármazottja ugyanis hazatért a párizsi emigrációból és kezébe vette a munkálatok irányítását, valamint változatos programokkal, élettel töltötte meg egykori otthonát.
Fehérvárcsurgón a Károlyi-birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza és az évszázadok során többször is gazdát cserélt, majd 1853-ban végleg a Károlyiak kezébe került. A ma is látható késő klasszicista stílusú kastélyt az 1800-as évek közepén építették, annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján, aki a pesti Károlyi-palota átépítését is végezte.
1919-ben a kastély hat szobájában betegsegélyező helyet rendeztek be, a II. világháborúban német vezérkari szálláshely, majd hadikórház és laktanya lett. A német csapatok visszavonulása után szovjet katonai alakulatok vették igénybe, és ami addig nem pusztult el, azt ők végleg lerombolták: a kastély belső berendezései, bútorai ekkor mentek tönkre, illetve tűntek el. A II. világháborút követően a kastélyt és a birtokot kártérítés nélkül elvették a családtól és államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, majd 1955-től 1979-ig az épület magyar állami nevelőotthonként működött. Addigra annyira leromlott az állapota, hogy ki kellett üríteni.
A Károlyi család még 1947-ben elhagyta az országot, Párizsba menekült – Károlyi György akkor mindössze egy éves volt. 1984-ben tért haza először Magyarországra és szomorúan látta az üresen álló, romos kastélyt, amit korábban csak fotókról ismert. Az első látogatást több követte, és egyre inkább úgy érezte, nem akarja, hogy mások döntsenek egykori otthonának sorsáról, amelyhez erős érzelmi szálak fűzték.
A Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) 1995-ben kezdett hozzá az épület állagmegóvási programjához. 1997-ben a Károlyi György által létrehozott, a nagyapjáról elnevezett Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Károly György úgy vélte, a kastély többre hivatott, mint hogy csak hotelként üzemeljen, de a tisztán kulturális funkció nem fenntartható. Így született meg a kulturális találkozó központ ötletének tervezete, amely összekötötte a műemlék megőrzését a felújításhoz és fenntartáshoz szükséges, árbevételt biztosító szállodai és vendéglátási tevékenységgel.
Bár a kastély tulajdonjoga továbbra is az államé (ezt a jogot jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja), a teljes vagyonkezelést és üzemeltetést a Károlyi család, illetve az ő tulajdonukban levő részvénytársaság végzi, mely 2001-től erre 99 évre szóló jogot kapott. Ma már Károlyi György is itt él családjával a kastély déli pavilonjában. Gyermekei is ki veszik a részt a munkából: egyik lánya, Geraldine grafikus, ő felelős a kastély vizuális megjelenéséért, a másik leánya, Erzsébet pedig művészettörténész, aki a kastélyban rendezett konferenciák anyagát tartalmazó köteteket szerkeszti. Van egy fiú gyermek is, Sándor, aki majd tovább tudja vinni a család nevét, ő Zürichben dolgozik.
A száz szobát, több díszes szalont, udvari kápolnát magában foglaló kastélyt 40 hektáros angolpark veszi körül.
Írások Fejér megyéből:
Székesfehérvár, a királyok városa – kultúrwellness a fővárostól egy órányira
Fejér megye látnivalói – miniatűr váraktól a rejtélyes vidéki metrókocsiig
Kirándulások a Vértesben és a Velencei-tó környékén
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)