Komárom-Esztergom megye igencsak bővelkedik különleges természeti szépségekben, így az ország távoli vidékeiről akár több napos kirándulást is tervezhetünk ide. Budapestről indulva a legtávolabbi célpont sincs másfél órás vezetésnél távolabb, így nekem sikerült ezeket a mesés tájakat egynapos túrák keretében felfedezni.
Szelim-barlang, Tatabánya
„Mintha nem is Magyarországon lennénk!” – írta a facebookra kitett fotó alá egy olvasó, és valóban, a város felett fellelhető barlang egy rendkívül különleges látványosság. A Szelim-barlang mindössze pár perces séta a Tatabánya fölé magasodó Turul szobortól, így az autót az itt lévő parkolóban lehet hagyni.
Adja magát az ötlet, hogy a barlangot ősemberi hajléknak gondoljuk, az ásatások mégis csak az 1930-as években kezdődtek itt meg. A feltárások során a legmélyebb rétegekből előkerült csontmaradványok, valamint kőeszközök arra utalnak, hogy őseink már 70-80 ezer évvel korábban is ismerték és használták a barlangot. Ma már nem lakhatási célokat szolgál, hanem tökéletes instagram fotók tömkelege készül itt, de aki el tud szabadulni hétköznap egy kis felfedező túrára, még háborítatlan nyugalmat talál.
A Turul-szobortól idevezető turistaúton érkezve először a barlang lefelé tátongó, mennyezeti nyílása előtt megyünk el, ebbe beletekintve már sejthető az alattunk lévő üreg nagysága. De igazán csak pár perc múlva, a lépcsőkön leérkezve és az alig ajtónyi méretű bejáraton bebújva taglózza le az embert a belső csarnok gigantikus mérete. Az egyetlen teremből álló, 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnokból két hatalmas ablak tátong a város felé, ahonnan jó időben fantasztikus panoráma nyílik, illetve a mennyezeten két óriási „tetőablakból” árad be a fény (az egyik az, amit idefelé az ösvényről láthattunk). Régészeti jelentősége miatt fokozottan védett, miközben nagyon sokat látogatják – vigyázzunk rá!
Innen alig egy kilométer a Ranzinger-kilátó, amely egy 30 méter magas aknatoronyból lett átalakítva és egy bányász szerencsétlenségnek állít emléket. Jó időben innen is káprázatos kilátás nyílik a környékre. Mind a barlang, mind a kilátó egész évben nyitva, szabadon látogathatóak.
Bokodi tó, az instagram sztárja
Bokod és Oroszlány közt két tó fekszik: a bokodi erőmű meleg vizű tava és a hideg vizű bokodi Öreg-tó. A Bokodi tó az 1961-ben induló Oroszlányi Hőerőmű Vállalat számára létesített mesterséges hűtőtó, amely az erőmű melletti rét elárasztásával, vagyis a rajta keresztülfolyó Által-ér felduzzasztásával keletkezett. Az erőmű folyamatos működése miatt a tó télen sohasem fagy be teljesen. A tó körül jelentős horgászparadicsom bontakozott ki az elmúlt időben, kedves kis horgásztanyákkal. Különösen naplementekor és napfelkeltekor érdemes itt fotózni. Nem könnyű „hozzáférni” a tóhoz, mivel teljesen körbeveszik a pici telkek, évekkel ezelőtt én is bekéredzkedtem valaki mólójára. Ma már nem tenném. Az instagramon virálissá vált fotók nyomán rengetegen jelentek meg itt kamerákkal és a helyieknek már nagyon elegük van a látogatóból. Megértem őket. Fontosnak tartom elmondani, hogy az interneten fellelhető fotók túlnyomó része erősen filterezett, úgyhogy ne ahhoz igazítsátok az elvárásokat.
Agostyán arborétuma
A Tatához tartozó Agostyán nevezetessége egy kifejezetten vadregényes, romantikus arborétum. A hatalmas területen, 30.5 hektáron mintegy 300 féle fa és cserje él. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat ide, valamint tulipánfák, nyírek, vasfák, égerek, kőrisek, juharok, diók stb. több változata is megtalálható az arborétumban. A madarak is előszeretettel látogatják a parkot, eddig már 110 fajt figyeltek itt meg. Szerdán, csütörtökön és pénteken 9 és 16 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 10 és 17 óra közt van nyitva.
Gerenday-arborétum, Lábatlan
Ha valaki szereti az arborétumokat, akkor a megyében még Lábatlant érdemes felkeresni. A Gerenday Kert (arborétum) hétköznap és hétvégén is szabadon látogatható (hétfőtől péntekig 9-18, hétvégén 10-18 óráig), a kert területén található Gerenday Közösségi Ház megtekintéséhez előzetesen kell bejelentkezni. Szintén itt van a Dunamente Ökoturisztikai Látogatóközpont is, valamint a Holcim Emlékház és Tudásközpont, melyek hétvégén vannak nyitva.
Epöl: Őr-hegy és festői sziklaszirt
Epöl település Bajna felőli végéből egy zöld háromszög jelzés vezet fel az Őr-hegyre, amely egy legendákkal teli hely. A mindössze másfél kilométeres túraút 166 méter szintet emelkedve kapta fel a hegytetőre. Útközben, még viszonylag a séta elején egy barlang jelzés is feltűnik. Itt fel lehet kapaszkodni egy meredek kaptatón az Öreg-lyukhoz, sőt, be is lehet az üregbe sétálni. A barlang denevérek alvóhelye, úgyhogy csak óvatosan. De nemcsak állatok, hanem emberek is laktak itt: menedékül szolgált mind a török időkben, mind pedig az 1956-os szabadságharcot követően.
A rövid, de kaptatós séta felvezet a hegygerincre, ahol egy nagy kereszt magasodik. Bár ezt Metternich Paulina hercegnő emeltette, sokan mégis úgy tartják a faluban, hogy az Sándor Móric hőstetteit hirdeti. Az egyik legenda úgy tartja, a gróf itt vesztette életét, miközben bravúros mutatványt hajtott végre, egy másik történet szerint egy cselédséggel teli kocsit indított útnak a hegy tetejéről, ami azonban felborult, és sok ember meghalt. De olyan monda is közszájon jár, hogy a gróf fogadást kötött, a hegy tetején akkora máglyát rakat, amelynek lángja még Bécsben is látható lesz. Ez utóbbi legenda miatt szoktak még ma is tüzet gyújtani a hegytetőn.
A falu másik végébe is érdemes átsétálni, mert onnan meg egy másik sétaút vezet fel a település határában fekvő festői sziklaszirtre. A Kősziklának, vagy Nagy-sziklának nevezett, mindössze 315 méter magas bércre nem vezet jelzett turistaút, csak hegynek felfele kell nekivágni. Először az aszfalton kell menni Máriahalom felé úgy egy kilométert, onnan pedig egy széles földút vezet a szikla tetejére.
Bajót: Öreg-kő és Jankovich-barlang
Akárcsak Epölön, Bajóton is van két rövid, de látványos túraútvonal. Szép időben ez tulajdonképpen egy körtúra is lehetett volna, de én havas, csúszós időben vágtam neki, így kétszer sétáltam oda-vissza. Először a szőlőhegyeknél tettem le az autót és kaptattam fel a hegytetőre, ahonnan csodás kilátás nyílt a környékre. Alig 20-30 méterre voltam a navigáció szerint a Jankovich-barlangtól, de túl veszélyesnek találtam leereszkedni a sziklákon.
Úgyhogy visszasétáltam az autóhoz, és behajtottam a faluközpontba. Itt a templom környékén ismét leparkoltam és nekivágtam a kék négyzet jelzésen, ami elvezetett az országos kéktúra egyik pihenőhelyéhez. Itt találtam meg a kék barlang jelzést, ami egy lépcsősoron vezetett fel a Jankovich-barlanghoz.
Vaskapu
Az Esztergom felett magasodó Vaskapu-hegy és a tetején helyet kapott Brilli Gyula menedékház nem véletlenül népszerű: a belvárosból könnyű kis túrával megközelíthető, szinte végig fel lehet jutni aszfaltúton és a csúcsról parádés kilátás nyílik. Télen-nyáron remek kirándulócélpont, melyet össze lehet kötni Esztergom nevezetességeinek megismerésével.
Esztergom határában még egy kis hegymászó-lehetőség nyílik. Itt magasodik ugyanis a Kis-Strázsa-hegy, tetején világítótoronyra emlékeztető kilátóval. A hegyre tanösvény vezet fel, mely ugyan nem bővelkedik táblákban (én csak egyet láttam), sőt, jelzésekben se nagyon, de nem lehet eltéveszteni az irányt: csak felfele kell kaptatni:-) A legszebb tavasszal a környék a sok vadvirág miatt, csak óvatosan, sok fajuk védett. A nemzeti park munkatársai április-májusban vezetett túrát tartanak a hegyre és a környező bunkerekbe, az időpontokat a weblapjukon hirdetik meg.
A parkolásra a tanösvény elején, a Kökörcsin-ház mellett van lehetőség, ahol meglátogatható a Duna-Ipoly Nemzeti Park bemutató épülete is. Sőt, a parkoló mellett egy kis tavacska is megbújik, mely télen befagyva nagyon romantikus.
A Kis-Strázsa-hegy szomszédságában áll a Nagy-Strázsa-hegy, a kettő közt pedig az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytáborának temetője fekszik. A Nagy-Strázsa-hegyre széles földúton lehet átsétálni, de ez már fokozottan védett terület, ahova elvileg csak engedéllyel szabad belépni. A nemzeti park munkatársa elmondta, hogy ha óvatosan az ösvényen haladtok, csak néhányan, nem óriási csoportban, akkor nincs nagy gond. A hegyen két barlang áll: a google maps-en is jelzett Sátorkőpusztai-barlang, amely nagyon különleges: hófehér gipsz- és kalcitkristályokkal borított járatait csak vezetett túrákon lehet felkeresni, akit ez érdekel, a Benedek Endre Barlangkutató Egyesület weblapját figyelje, szintén tavasztól.
Vértesszentkereszti apátság
A vértesszentkereszti apátság romjait a Vértes erdejében találjuk, Pusztavám és Tatabánya között. Az interneten fellelhető túraleírás elég félrevezető volt, és a jelzések sem nagyon segítettek a felkutatásában, de bármennyire is megnehezítették a dolgunkat, a végén csak rábukkantunk.
Pusztavámról a templommal szemben induló útról (Petőfi Sándor utca) kell elindulni, ami egyben a zöld sáv jelzésű túraútvonal is. Úgy 1.6 km után balra kell fordulni egy másik aszfaltos erdészeti útra, ahogy a zöld jelzés is mutatja. Úgy 2 km után a zöld jelzés egyenesen megy tovább, de mi maradjunk az aszfaltos úton. Innen még másfél kilométerre balról fut be egy út, erre kanyarodjunk rá (itt a kereszteződésénél, ha nagyon figyelünk, van egy Vértesszentkeresztet mutató tábla). Addig kell ezen az úton maradni, amíg át nem haladunk egy régi szállítószalag alatt, rögtön azután jobbra kell felkapaszkodni 2-300 métert egy meredek földúton – ez vezet az apátságot körbevevő kerítéshez.
Itt aztán leláncolt kapu állta az utunkat, rajta felirat, hogy minden órakor és félkor idegenvezetés van. Jött egy kutyás úr, aki egyrészt azt mondta, hogy nem látogatható a terület, másrészt már nyitotta is a kaput, hogy körbevezessen. Belépő nem volt, alkalmi idegenvezetőnk sem kért pénzt, úgyhogy végképp nem tudtunk kiigazodni, mi a hivatalos álláspont. De örültünk, hogy bejutottunk.
Láthattuk a 12. század első felében épült bencés kolostort, valamint a 13. században épült pompás apátságot, amely még így, félig romosan is lenyűgöző volt. A kert, a környék szépen rendben van tartva, a romok védelmében alakult alapítvány vezetőjének köszönhetően, aki nem mellesleg az itt élő alkalmi idegenvezetőnk volt.
Rám-szakadék
Dömös közelében van a Rám-szakadék, a Visegrádi-hegység legvadregényesebb, leglátogatottabb kirándulóhelye, melyet évente mintegy 60 ezren keresnek fel. A túra hossza 8.8 kilométer, a szintkülönbség 270 méter (ugyanannyi le). A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. A benne vezető ösvény szűk, meredek falak közt kanyarog, melyek magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kisebb. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzadhat. Ha bizonytalanok vagyunk, indulás előtt a Pilisi Parkerdőnél lehet érdeklődni, hogy egyáltalán járható-e az útvonal. A Pilisi Parkerdő 2005-ben fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve. Biztonsági okok miatt a Rám-szakadékot Dömös irányából egyirányúsították.
A szakadékban a zöld sáv jelzést követve érjük el a Rám-szakadék felső pihenőhelyét. Ide csatlakozik a sárga jelzés, amelyen balra fordulva Dobogókőre, míg jobbra fordulva, az Árpádvárat megkerülve, a Lukács-árokba érkezünk. Ebből kiérve az erdészeti műútra jutunk, amelyen visszagyalogolhatunk Dömösre. Parkolni a dömösi Községházánál, illetve a katolikus templom mögött működő fizetős parkolókban lehet.
Kis-Gerecse kőfejtő, Pusztamarót
A már kihalt településről, Pusztamarótról nagyon könnyen elérhető a Kis-Gerecse egykori kőfejtője, úgyhogy ez szuper kirándulás kisgyerekes családoknak. Pusztamarót után mintegy egy kilométerre van egy erdészeti út leágazás, itt lehet hagyni az autót és a kék jelzésen lehet besétálni az erdőbe. Májusban külön bónusz, hogy ameddig a szem ellát, medvehagymavirágok borítják az erdőt.
Várgesztes
Várgesztesen nem meglepő módon a Gesztesi-vár az első számú nevezetesség, amely a 13. században épült. Az elhanyagolt, romos épületet az 1960-as években állították helyre, akkor a belső várat turistaszállóvá és vendéglővé alakították át, mely 1964-ben nyitotta meg kapuit. Azóta semmilyen állagmegóvó munkálatot nem végeztek, ennek köszönhetően több jelentős falrész leomlott és a rom életveszélyessé vált. 2013-ban emiatt a belső várat lezárták, azóta egy lépést sem haladt előre a felújítása. Elvileg benne van a Várfelújítási programban, de semmi mozgolódás nincs körülötte.
Várgesztesről táblák jelzik a várhoz vezető utat, az út végén kialakítottak egy ingyenes parkolót. Ettől nem messze egy nagy tisztást is találni, pihenőpadokkal. Innen egy közepesen emelkedő köves szerpentinúton lehet elérni a várat, melyet csak kívülről lehet megnézni – de azt legalább egész évben bármikor, ingyenesen.
Malomtó-tansövény
Tardos nemcsak az imádnivaló Rádiómúzeum otthona, de a Gerecse ölelésében fekvő település remek túrák kiindulópontja is. Egész közel van a Malomtó, ahova simán el lehet gurulni autóval, hatalmas parkolóban lehet hagyni az autót. Aki csak pihenni érkezik, egyszerűen körbesétálja a tavat és eszik egy jó kis sült kolbászt a büfében. De a növények, állatfajok iránt komolyabban érdeklődő kirándulóknak van egy nyolc állomásos, másfél kilométer hosszú tanösvény is. Ha pedig komolyabb túrára vágyik valaki, akkor ezen a vidéken arra is van lehetőség, akár át is lehet sétálni a már korábban említett Kis-Gerecse kőfejtő felé.
A közelben, Tardos és Süttő közt található egy lombkoronasétány is. Nincs kitáblázva, de Tardosról Süttő felé indulva figyelni kell az úton, hol indul jobbra befelé az erdőbe egy földút, amin lehet parkolni (és a google maps is ismeri). Bár a neten szinte mindenhol azt írják, hogy ez egy kerekesszékkel és babakocsival is megközelíthető látványosság, ez nem igaz. Eleve a földút esős időben csupa sár, máskor tiszta göröngy, ráadásul a szerkezet elején egy kis kapu van, amin nem tud áthajtani se a kerekesszékes, és nem fér el babakocsi sem. Kicsit (nagyon) azt érzi az ember, erre volt EU pályázat és pénz, azért épült, mert sok értelme itt nincs.
Kémény-szikla
A Kesztölchöz tartozó Klastrompusztán a a pálos kolostorromok mellől indul az a túra, ami a Pilis egyik legszebb panorámájú sziklájára, a Kémény-sziklára vezet. A Pilis-hegység meredek sziklaszirtjei tövében fekvő területet már 1250 körül felfedezték a pálos rendi szerzetesek. Boldog Özséb esztergomi kanonok hat remetével együtt itt hozta létre a Szent Kereszt kolostort, ami a rend központjaként működött annak fennállása első ötven évében. Klastrompusztát a (sárga jelzéssel együtt haladó) zöld kereszt jelzésű turistaúton kell elhagyni. Az erdőben hamar a hófehér szirtek alatt haladunk, egyre combosabb emelkedőn. A jobbra lekanyarodó zöld háromszög jelzés visz ki a Kémény-sziklához, ahol elég huzat van, és picike a hely, úgyhogy csak óvatosan forgolódjatok, nehogy valaki leessen.
Innen a zöld kereszt jelzésen megy tovább a túra, amíg bele nem torkollik a Pilis-nyereg felől érkező piros jelzésű turistaútba. Ezen ereszkedhetünk le a Csévi-szirtekhez, melyek oldalában két barlangot lehet felkeresni. A piros Ω jelű ösvény a Leány-barlanghoz, a kék pedig a Legény-barlanghoz vezet, az utóbbi bejárata tágasabb. A két barlang a hegy gyomrában nemcsak egymással, hanem más barlangokkal is össze van kötve, így együtt képezik a 15 kilométer hosszan kanyargó Ariadne-barlangrendszert. Ha bekukucskáltatok a barlangokba, a kék Ω jelű turistaút visszavisz a kiindulópontra.
Öreg-szirt, Kesztölc
Kesztölc felett vakítóan fehér mészkőszirtek sorakoznak, melyekre egy könnyű túrával fel is másztam. A kedves kis település központjából, a Szabadság térről a zöld jelzésen kell elindulni, amely felvisz egészen a csúcsig. Először kisétáltam a faluból és annak határában meg lehet pihenni a Pálos Gyógy- és Fűszernövénykert levendulabokrainál kihelyezett padokon. Kell is egy kis szusszanó, ugyanis innen kezdődik a túra legmeredekebb része, felkaptatni a hegyre. A zöld és kék jelzés röviden együtt halad, de egy réten az országos kéktúra jobbra kanyarodik, a szirtre viszont egyenesen előre kell haladni tovább, a zöld sávon. Felérve a Fehér-szirt és Öreg-szirt közti nyeregbe, a zöld sáv jobbra kanyarodik, ez visz el az Öreg-szirt tetejére. Innen parádés a kilátás Kesztölcre, csak vigyázni kell, mert nincs semmilyen korlát a morzsalékos hegyen, óvatosan a bámészkodással és fotókkal! A faluba vissza lehet térni ugyanezen az útvonalon, de tovább is lehet haladni a zöld sávon a Kétágú-hegyre. Ezután a zöld + jelzésen lehet leereszkedni a völgybe és vagy azon lehet visszatérni a faluba, vagy az azt keresztező országos kéken.
A blogon található írások Komárom-Esztergom megyéről
Kilenc csodás kirándulás Komárom-Esztergom megyében
Komárom-Esztergom megye látnivalói: a veterán autóktól az úszó skanzenig
Tavak, túrák, tanösvények: Tata, a vizek városa
Kastélyok Komárom-Esztergom megyében
Esztergom látnivalók – a bazilika és más érdességek
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)