Esztergom a Duna-kanyar egyik legfestőibb városa, ahol az ország legfontosabb bazilikája is áll. Nagyjából ennyi volt, amit tudtam róla, mielőtt nekiveselkedtem a felfedezésének, hogy aztán jól meglepődjek, mennyivel többet tud ez a város, mennyivel színesebb.
A településen annyi látnivaló akad, hogy érdemes egy egész hétvégét eltölteni itt, de mivel könnyen megközelíthető Budapestről, akkor sem kell kétségbeesni, ha csupán egy napunk van – maximum kétszer fordulunk:-). Vonattal vagy autóval alig egy óra a menetidő, ráadásul már az út is élmény, a lankás pilisi tájat átszelve. És ami a legjobb ár-érték arányú turisztikai újdonság mostanság: errefelé is jár a Dunakanyarban bevezetett, 500 forintos napijegy ellenében egész nap igénybe vehető hajó, a Dunakanyar körjárat.
Esztergomban a legfontosabb látnivalók a Bazilika körül csoportosulnak, itt kezdtem a városnézést, aztán kicsit délebbre is akad sok érdekesség – amikor pedig bezárnak a múzeumok, akkor még lehet ejtőzni a tavak mellett. Nézzük sorjában:-)
Esztergomi bazilika
Esztergom büszkesége a bazilika, hivatalos nevén a Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert-főszékesegyház. Ez nemcsak az ország legjelentősebb temploma, de méreteiben is a legnagyobb: kereken 100 méter magas. Magassága mellett jó néhány más rekorddal is büszkélkedhet, például rögtön akkor szembesülünk eggyel, ha belépünk a templomba: a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképével találjuk szemben magunkat. A bazilika legszebb része a Bakócz-kápolna, a magyarországi reneszánsz legértékesebb megmaradt alkotása, amely csodával határos módon túlélte a török megszállást. Az altemplom hagyományosan az esztergomi érsekek temetkezési helye, itt található Mindszenty József bíboros sírja is.
Az Esztergomi bazilika emeletén működik a Főszékesegyházi Kincstár, amely a maga nemében a leggazdagabb az országban és világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textil gyűjteménnyel rendelkezik. A kincstár legértékesebb darabja, egyben az ország legnagyobb ékszerkincse Mátyás király kálváriája, egy talpas aranykereszt. Tiszta aranyból készült, és több mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrászzománccal díszítették. A gyűjtemény ezen túl a 11. századtól a napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be, továbbá a szertartásokhoz használt liturgikus tárgyakat.
A templom látogatása díjmentes, az altemplomba, a kupolába és a kincsárba kell jegyet váltani (árak a weblapon). A kupola erkélyére a bejárattól közel 400 lépcső vezet fel, és résen kell lenni, hogy aki meg akarja nézni a kincstárt is, útközben, az első emeleten ne felejtse el – különben ha felmászik a kupolába, akkor le kell jönni és kezdheti a lépcsőzést elölről:-) Saját káromon tanultam meg, hogy nektek már ne kelljen!:-)) Még egy fontos infó: ha hétvégén kirándultok, vegyétek figyelembe, hogy a bazilika a reggeli mise miatt vasárnap csak délután 1-kor nyit. Mozgássérülteknek a panorámateremig van lift, a többieknek irány a csigalépcső!
Királyi palota
A bazilika mellett áll a királyi palota, amely eredetileg királyi rezidenciának épült. 1198-ban Imre király lemondott a várról az érsek javára, így a palota fokozatosan érseki székhellyé vált. Története – mint minden várnak – ennek is igen fordulatos. A Vármúzeum emblémájában szerepel egy rózsaablak, amely a 12. századi várkápolnában megcsodálható. A kápolna az egyik legszebb része a várnak, egyedülálló az országban. A palota teljes körű felújítása 2015-re készült el – így annak is érdemes megnézni, aki korábban már végigjárta.
A Szent Adalbert Központ és a két kanonoksor
A Szent Adalbert központ a Szent István tér északi oldalán, az esztergomi bazilika szomszédságában található. A Hild József által tervezett és 1865-ben elkészült Régi Szeminárium valaha 150-200 kispapnak adott otthont. Az épület a viharos történelem során különböző tulajdonban és rendeltetésben működött, volt például tisztképző iskola, hadosztályparancsnokság, majd katonai kórház. Az épületet 1990-ben került vissza az egyházhoz. Az épületet egy tudományos, kulturális és oktatási központtá alakították ki, jelenleg számos intézmény otthona (itt székel például az Esztergomi Hittudományi Főiskola és a Prímási és Főkáptalani Levéltár). Mellette áll az Északi Kanonok sor már renovált tömbje, melynek párja, a tér déli oldalán még felújításra vár.
Sötétkapu
Az esztergomi Sötétkapu egy körülbelül 90 méteres átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt. Nevét onnan kapta, hogy régen nem volt itt világítás, elég félelmetes lehetett átsétálni rajta. Most ezen keresztül lehet autóval áthajtani a Régi Szeminárium épületétől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felé (egy irányban).
Víziváros, Macskalépcső
Esztergomban a Királyi Palota alatti része a Duna-part irányába az igazi óvárosa – ma Víziváros néven ismert. Itt vannak a legbájosabb macskaköves utcák és leghangulatosabb házak!
Macskalépcső
A Víziváros „főutcájáról”, a Berényi Zsigmond utcáról indul a várba és a Bazilikához vezető keskeny, meredek lépcsősor, a Macskalépcső. A 200 méteres távon mintegy 200 lépcsőt kell megmászni. Ezt a sikátorszerű utat még a középkorban alakították ki. Egészen a 19. századik használták, majd a Bazilika építésének idején lezárták és betemették. Egészen a kilencvenes évekig használaton kívül állt, de a rendszerváltás után kiásták és rendbe tették. Akárhogy nyújtogattam a nyakam és cicc-elgettem, egy darab macskával nem találkoztam:-(, úgyhogy itt kicsit becsapva éreztem magam.
Főszékesegyházi könyvtár
Mindig is imádok régi könyvtárakat látogatni és Esztergom igencsak kitesz magáért ebben a tekintetben. Számos könyvtár és levéltár található a városban, köztük az országos viszonylatban is kiemelkedő Főszékesegyházi Könyvtár vagy más néven Bibliotheca. A könyvtár a 176 ezres állományával Magyarország legrégebbi és leggazdagabb egyházi könyvtára. A képek alapján fantasztikus lehet, de sajnos ide nem jutottam be, mert nyáron zárva tart. Az év többi részében is limitált a nyitvatartás, résen kell majd lennem, nehogy rosszkor jöjjek!
Keresztény Múzeum
A Keresztény Múzeum a legjelentősebb egyházi gyűjtemény az országban, de világviszonylatban is jelentős: a vatikáni és müncheni után a világ harmadik leggazdagabb keresztény múzeumának tartják. A múzeum a 13. századtól a 19. századig őriz magyar, olasz, német, németalföldi és osztrák festőktől származó képeket, továbbá magyar késő középkori és reneszánsz kori műalkotásokat. A kedvencem egy igen díszes cserépkályha lett, ebben a műfajban az egyetlen kiállítási darab.
Balassa Bálint Múzeum
Akárcsak az előző helyen, a Balassa Bálint Múzeumban sem toporogtak egymás sarkán a látogatók, pedig itt egy nagyon lelkes jegyárus-muzeológus fiú dolgozik, aki szívesen mesélt a kiállított tárgyakról. Magának a múzeumnak hatalmas, 200 ezer darabos gyűjteménye van, de itt csak 1900 tárgyat tudtak elhelyezni a néhány teremben. Akadnak bronzkori tárgyak, vaskori edények, római kori korsók, törökkori díszedények, fegyverek, hajómakettek, néprajzi tárgyak és csodás régi könyvek. A legérdekesebb darabok számomra azok a nyomódúcok voltak, amiket a kékfestés során használtak a kelmék megrajzolására, de a Lenint ábrázoló festmény is ma már elég egyedi darab!
Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
Úgy látszik, Esztergom a lelkes múzeum-idegenvezetők városa, mert a 400 éves dzsámiban is egy rendkívül kedves fiatalember – Borz Tamás – vezetett körbe és lebilincselően mesélt mind a dzsámiról, mind pedig a szomszédos reneszánsz vízemelő gépezetről.
Az esztergomi török uralom 130 éves ideje alatt, az 1600-as évek első felében épült a dzsámi, amelyhez ma Magyarországon nincs hasonló. Különlegességét nem csak az adja, hogy ez volt az Oszmán Birodalomban az Isztambultól legtávolabb eső mecset északnyugati irányban. A kialakítása sem a szokásos: a korabeli utca fölé épült, az aljában kialakított kapukon zajlott a városi forgalom. Az épület alaprajza egyáltalán nem hasonlít a legismertebb magyarországi dzsámikéhoz, ráadásul kupolája se volt, ennek köszönhető, hogy sokáig csak néhány szakértő sejtette erről az épületről, hogy eredetileg török dzsámi lehetett. Csak alig pár éve derült ki egyértelműen az igazság, és egy alapos kutatási, helyreállítási folyamat után 2007-ben múzeumként ismét látogatható a dzsámi. Falai közt gyakran nyílnak időszaki kiállítások – mostani látogatásom során egy szép fotókiállítást sikerült elcsípnem.
Veprech-torony és reneszánsz vízgép
Már ez is érdekes, de a java még hátravan. Itt, az egykor kulcsfontosságú bástyafalon belül működött az a reneszánsz vízgép is, amely 50 méter magasra pumpálta fel a Dunából származó ivóvizet 210 éven keresztül. Ezt a gépet az egyik legismertebb esztergomi érseknek, Vitéz Jánosnak köszönhetjük, aki elhatározta, hogy egy fürdőt építtet magának fenn a várban, amit folyamatosan friss Duna-vízzel táplál majd. A vízemelő berendezést a Mátyás-király udvarában dolgozó firenzei építész tervezte meg, és a szerkentyű 210 éven keresztül biztosított a vizet a várkerületbe. Igaz, egy idő után elsősorban nem az érseki fürdőbe, hanem kevésbé luxus célokra, a helyőrség vízellátására használták. Amikor a törökök megtudták, mit rejt a bástya, azonnal rájöttek, hogy ezt kell elfoglalni a vár bevételéhez. Így is tettek, így a víz nélkül maradt várvédők kénytelenek voltak megadni magukat.
A dzsámi és a Malom-bástya rekonstrukciója után a tulajdonos hozzálátott a Veprech-torony újjáépítéséhez és az egykori vízgép rekonstruáláshoz is, ami végül 2019 márciusára készült el. Nem volt egyszerű a dolog, hiszen csak egyetlen, hiányos leírás állt rendelkezésre. Az ezt kutató történész még Isztambulba is elment, ahol szerencsével járt, mivel a leírásnak további részleteit is megtalálta. A szerkentyű modellje persze stilizált: egy motor helyettesíti a patakot és a cső egy helyen átlátszó, hogy láthassuk a benne futó golyókat. Na és a vizet sem a hegyre pumpálja fel, csak a torony felső szintjén látható mini szökőkútig. Ám ennek ellenére elképesztően érdekes, amikor a lelkes muzeológus beindítja: csörög, zakatol, picit fröcsköl:-) Valóban ágyúgolyók segítenek a vizet pumpálni, ahogy az a korabeli dokumentumokban le volt írva. Gyerekekkel kötelező program, de felnőtteknek is érdekes!:-)
Ezzel körbejártuk a Bazilika környékét, nézzük, mi minden van pár utcával délre.
Duna Múzeum
Váratlan meglepetés volt a Duna Múzeum, hivatalos nevén a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, amelyről korábban nem hallottam, pedig kifejezetten érdekes. Ez az ország egyetlen vízgazdálkodással kapcsolatos múzeuma, ahol többek közt a hídépítéssel, folyószabályozással
Központi Kávéház
A Központi Kávéház, mai nevén a Szamos Cukrászda a belvárosában található. Már csak azért is érdemes betérni, mert ez az 1841-ben alapított kávéház Babits Mihály törzshelye volt esztergomi évei során – az egyik asztal üveglapja alatt emlékére korabeli fotókat, dokumentumokat találhatunk.
Esztergomi Zsinagóga
Esztergom egyetlen zsinagógája a II. világháború óta Művelődési Házként működik. A kétszintes épületet Baumhorn Lipót, Lechner Ödön munkatársa tervezte.
Szent Tamás-hegy: kálvária és kápolna
Pár lépés az egykori zsinagógától az az apró tér, ahol időnként szabadtéri kiállítások vannak (ott jártamkor épp egy fotókiállítás), és ahonnan a Szent Tamás-hegyre vezető lépcső indul. A felfelé kaptatás során ne felejtsétek el megnézni az ország legnagyobb napóráját! A hegy Becket Tamásról kapta a nevét, a hegytetőn levő kis kápolna vele kapcsolatos ereklyét is őriz. A magaslatról csodaszép kilátás nyílik a városra.
Babits Mihály Emlékház
Irodalomkedvelők zarándokhelye a Babits Mihály Emlékház a költő egykori nyári lakjában. A korabeli bútorok, fotók is érdekesek, de a legjobb maga a házikó fantasztikus nyugalmával és panorámájával. Külső falán híres költők, írók, festők kézjegye látható, akik mind itt jártak vendégségben. Április 1 és október 31 között látogatható, szerdától vasárnapig, 10-18 óra közt. Elvileg vezet fel út, de a parkolás lehetetlen, úgyhogy inkább sétáljatok fel a Duna-múzeumtól.
Mária Valéria híd
Az 1895-ben elkészült, 518 méter hosszú Mária Valéria híd Esztergomot köti össze a szlovákiai Párkánnyal. A visszavonuló német csapatok 1944 decemberében a három középső nyílást felrobbantották, és az újjáépítésre 57 évet (!) kellet várni. Sok-sok huzavona, tárgyalás és egyeztetés után 2000 októberében végül megkezdődött az építkezés és egy év múlva már át is adták az elkészült hidat.
A város főtere – Széchenyi tér
Hangulatos, nyüzsgő és pompás házakkal szegélyezett Esztergom főtere, a Széchenyi-tér, melyet 2006-ban alaposan felújítottak. Kitiltották a gépjárműforgalmat, a legtöbb épületből vendéglátó egységet hoztak létre, elkészítették az Ister-kutat, a fontosabb épületek díszkivilágítást kaptak és bájos, oroszlános padokat helyeztek el a téren. Apropó, oroszlán (cica!). Az esztergomi várban talált oroszlán ábrázolás, a királyi hatalom jelképe köszön vissza mindenhol a városban, így a Széchenyi téren is: a padokon, a csatornafedeleken, a posta előtti márványlapokon.
A helybéliek láthatóan boldogan birtokba vették a megújult teret, vasárnap este szinte minden asztal foglalt volt az egész téren, pedig számos étterem, cukrászda és bár várja a vendégeket. Nekem nem kellett sokat gondolkodnom, hova üljek le – a hozzám hasonlóan inzulinrezisztenciával megáldott utazóknak jó hír, hogy a La Fontana cukrászdában nagyon jó a felhozatal cukor- és fehérliszt-mentes süteményekből!
Geoda Interaktív Őslény és Ásvány Kiállítás
No, erről az intézményről se hallottam korábban, de úgy látszik, ez semmit nem jelent, mert mint megtudtam, a Bazilika után a legnépszerűbb program a városban. A Geoda azoknak az 5-15 év körüli gyerekeknek szól, akiket érdekelnek a dínók, a fosszíliák, ásványok. Kizárólag bejelentkezéssel látogatható és sztenderd kétórás program. A látogatás során különböző termekben vonulnak végig a kis látogatók, és van, ahol csak nézelődni, magyarázatot hallgatni lehet, de vannak olyan termek is, ahol valami akció van – például aranymosás. Sőt. A Geoda nemcsak egy múzeum, hanem egy rakás kirándulást, tábort szerveznek – úgyhogy akinek ilyen érdeklődésű gyereke van, érdemes figyelni a weblapot. No persze mondanom se kell, az aranymosó medencénél se csak a gyerekek szórakoztak:-))
Szent Anna (Kerek-) templom
Az Esztergom déli városrészében elhelyezkedő klasszicista stílusú Szent Anna templom, közismert nevén a kerektemplom, kör alaprajzú. A római katolikus templom tervezésekor a Bazilika kupolájának megépítését modellezték le. Csak a misék idején van nyitva, így belül sajnos nem sikerült megnéznem, de elvileg a szentmisék után fel lehet menni a kilátóteraszra.
Rác templom (Szent Mihály templom)
Több szerencsém volt a közeli rác templommal, ahol épp befejeződött az istentisztelet, így azt nyitva találtam. A rác templom tulajdonképpen görög katolikus templom, de a török időkben ezen a helyen állt a rácok temploma, ezért ez a név maradt rajta.
Prímás-sziget
Esztergom különleges része a Nagy-Duna és a Kis-Duna közötti 2,7 kilométer hosszú terület, a Prímás-sziget. A szigetre öt különböző híd vezet a városból, ezek közül a déli városrészben található Tabán-híd és a belvárosból közvetlenül a Mária Valéria-hídra és Prímás-szigetre vezető Bottyán-híd használható autóval, a többi csak gyalogosan. Van itt egy nagy fürdőkomplexum, de érdemes átsétálni csak úgy bóklászni, de lehetőség van kenu bérlésére is.
Belvárosi temető
Vannak turisták, akik előszeretettel keresik fel az útjukba eső temetőket. Nos, én nem tartozom közéjük, nekem inkább a kastélyok a gyengéim, de egy véletlennek köszönhetően Esztergomban elvetődtem a temetőbe. Épp a Főtéren pihentem meg pár percre és szórakozottan görgettem a telefonomon az instagram hírfolyamát, amikor feltűnt egy fotó az esztergomi zsidó temetőről. Gyors címellenőrzés után kiderült, hogy alig pár percre van, így gondoltam, akkor már elugrok oda is. És milyen jól tettem! A Belvárosi temető nagyon szép fekvésű nyugvóhely és egyik sarkában bújik meg néhány zsidó síremlék.
Végül, de abszolút nem utolsósorban a várostól két különböző irányban található tavakról is essen szó – ezekről az életben nem hallottam, de igazán pozitív meglepetésnek bizonyultak.
Palatinus tó
A Palatinus tó Dorog és Esztergom-kertváros határán található mesterségesen kialakított bányató. A 840 méter hosszú és 350 méter széles tó vize az egyik legtisztább Magyarországon. A partvonal mentén egy védett öbölben fekszik a Palatinus Tófürdő, keskeny homokos partszakasszal. A felnőtt napijegy mindössze 600 forint, a gyerekeké (6-14 év között) pedig 300 forint. Ez igen barátinak mondható – nem csoda, hogy mint a pénztárostól megtudtam, sokszor csapatostól hozzák ide a gyerekeket Budapestről nyári táborozásra.
Búbánatvölgy
Még ennél is jobban elvarázsolt a Búbánatvölgy, ami igazán feltette a nap végén a látogatásomra a koronát. Ez Esztergom északi városrészében egy üdülő és pihenő övezet, nincs is semmi közösségi célú épület a területen. A Búbánatvölgy a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán húzódik, több tó is fekszik a területén: a Halas-tó, a Mini-tó, a Fürdő-tó és a Kerek-tó. Utóbbi partján valamiféle látogatóközpontot építenek. Egy mosdó talán tényleg nem árt ide, de az építmény az én ízlésemnek túl nagy erre a meghitt tópartra.
A tavak mesterségesen lettek kialakítva, 1962-től majd húsz éven keresztül folyamatosan. Környékük nagyon rendezett, van több stég, pad, egyik partján játszótér is. Néhány üdülő olyan bájos, hogy legszívesebben azonnal beköltöztem volna. A Kerek-tó partján egy tábla jelezte, hogy egy tanösvény is van a környéken, de addigra már eleget ettek belőlem a szúnyogok. Igazi idilli, csendes hely, tökéletes elvonulásra, piknikre.
Szállás
Ha több napra érkezel Esztergomba, keresgélj a legjobb szállásajánlatok közt itt:
A bejegyzés Esztergom városának turisztikai hivatalával együttműködésben készült.
A blogon található írások Komárom-Esztergom megyéről
Kilenc csodás kirándulás Komárom-Esztergom megyében
Komárom-Esztergom megye látnivalói: a veterán autóktól az úszó skanzenig
Tavak, túrák, tanösvények: Tata, a vizek városa
Kastélyok Komárom-Esztergom megyében
Esztergom látnivalók – a bazilika és más érdességek
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)