Hat hétre indultam Chilébe, de végül csak két hétig tudtam maradni – a járvány felülírta a terveket. Remélem, vissza tudok térni végigcsinálni az eltervezett utat, de addig is összeírtam a praktikus tudnivalókat.
Az útiterv összeállítása
Egyszer már jártam Chilében, de akkor csak Patagóniában túráztam, úgyhogy most úgy terveztem, ott nem töltök sok időt, inkább más területekre koncentrálok. Szokás szerint először elkészítettem az útiterv vázlatos tervét a Lonely Planetre támaszkodva, aztán az alapokat „kiszíneztem” mindenféle érdekességekkel. Ilyenkor bújom az internetet, megkérdezek ismerősöket, olvasókat, bogarászom a fórumokat és kedvenc weblapokat. Így sikerül általában összerakni egy olyan programot, amiben benne vannak mind a kötelező körök, mind pedig igazi ínyencségek. Ezt persze utána még alakíthatják a véletlenek is, azaz jó az alapos tervezés, de soha nincs semmi kőbe vésve:-)
Az utazásnak hat szakasza lett volna, nagyjából egyenlően elosztva, egy-egy hét mindenütt:
- Santiago és Valparaiso
- Puerto Varas (a tóvidék) és Chiloé-sziget
- Punta Arenas (napi túrák pingvinekhez, hegyekbe)
- Buenos Aires
- Salta és környéke
- Atacama sivatag és Uyuni sósivatag
Ebből sajnos csak az első két pont valósult meg. Punta Arenasba ugyan még lerepültem, de aznap már olyan durva hírek érkeztek a nagyvilágból koronavírus ügyben, hogy jobbnak láttam mihamarabb hazaindulni. Jó volt a női megérzésem – egy nappal később már nem lett volna sima utam Budapestre. Az is nagyon gyorsan kiderült, hogy hiába is maradtam volna, a tervezett utat nem tudtam volna végigvinni, hiszen a belső repülőjáratokat is törölték, a nemzeti parkokat lezárták, egyes helyeken szigorú kijárási tilalmat, máshol korlátozást vezettek be. Úgyhogy ezt most gyorsan el kellett engednem magamban és ilyenkor nem szabad búsulni a veszteségeken. Előre kell nézni és én is remélem, valamikor sikerül visszatérnem és megnéznem, amiket elterveztem.
Beutazási feltételek
A beutazáskor még legalább hat hónapig érvényes magánútlevéllel rendelkező magyar állampolgár legfeljebb 90 nap időtartamra turizmus vagy üzleti tárgyalás céljából vízummentesen utazhat be Chilébe. Minden beutazó belépéskor kap egy statisztikai adatlapot, amit kiutazáskor kötelező bemutatni. Ez az adatlap a szállodákban is jó szolgálatot tesz, ha ugyanis bemutatjuk és amerikai dollárral fizetünk, akkor nem kell az ÁFA-t megfizetni.
Chile pénzneme
Chile pénzneme a Chilei Peso (CLP). Tapasztalatom szerint a legjobban a fővárosban lehet dollárt, eurót és más valutákat pesóra váltani (nem a repülőtéren, hanem a belvárosban). Nagyobb szállodákban lehet kártyával fizetni, de sok kisebb vendégházban, hostelben csak készpénzt fogadnak el. A peso mellett a turistás helyeken (szállások, túracégek, stb). gyakran elfogadják a dollárt is. Az ilyen helyeken elvileg euróval is lehet fizetni, de nem célszerű, ugyanis azt egy-az-egyben számolják a dollárral.
Utazás Chilébe
Odafelé nagy mázlim volt, mert a Párizs – Santiago útvonalon Dreamliner géppel utaztam. A Dreamlinerről gyakran áradoznak a szakértő portálok, hogy az új generációs hajtóműveknek és a jó hangszigetelésnek köszönhetően jóval csendesebb a régebbi típusú gépeknél. No és ami a mai világban különösen fontos: a Dreamliner kevesebb üzemanyagot fogyaszt, így jelenleg a leginkább üzemanyag-takarékos utasszállító gépnek számít a piacon.
Utazás a régión belül
Chilében a nemzeti légitársaságon, a Latamon kívül több fapados légitársaság is üzemel, mint ahogy Argentínában is. A jegyek ára nem vészes, például Puerto Montt és Puerto Varas közt a bő másfél órás útra 13.800 forint volt a jegy, feladott csomaggal. Míg országon belül Chilében és Argentínában is viszonylag jó áron lehet repkedni, nagyon drágák azok a repülőjegyek, melyek egyik országból a másikba szólnak. Ezért állítottam úgy össze az útitervet, hogy a határon kétszer is busszal keljek át és csak országon belül repüljek.
Ha maximum 6-7 óra alatt busszal is meg lehet tenni valamilyen távolságot, akkor inkább a buszt preferálom és azokra is viszonylag könnyen lehet előre vásárolni jegyet. A recorrido.cl weblapon szinte minden fontosabb útvonalra előre is lehet jegyet vásárolni. Itt is jellemző az, hogy országon belül kedvezőbbek az árak, a legdrágább előre foglalt jegyem az argentin Santa és a chilei San Pedro de Atacama közt volt lefoglalva, az egész napos útra 17.600 forintért.
A buszok elképesztően kényelmesek. Nagy, puha ülések, szinte mintha fotelben utazna az ember, és általában 135 fokban dönthetőek, azaz akár éjszakai utazásra is bevállalhatóak. Voltam olyan buszon is, ahol mindenki elfüggönyözhette magát, azaz volt egy privát tér. Kár, hogy USB csatlakozó és wifi nincs a járműveken, különben tényleg mennyország lenne. Étkezés, sőt víz se jár a hosszabb utakhoz, úgyhogy arról érdemes előre gondoskodni.
A nagyvárosokban jó a tömegközlekedés és Santiagóban remekül szuperált az über is. Kisebb városokban meg maradt a gyaloglás, illetve időnként a taxi, de az sem vészesen drága.
Végül időnként az autóbérlés is opció lehet, bár az meglehetősen drága. Én a tóvidéken béreltem autót egyetlen napra. Az interneten csak sokkoló árakkal találkoztam, de szerencsére a hotel intézett nekem egy járgányt helyi cégtől. Ezen kívül Argentínában, Salta környékén lett volna szükségem még saját autóra, ott egy hétre százezer forint körül találtam a neten terepjárót.
Wifi
A legelterjedtebb szolgáltató a Claro, nekik van pultjuk Santiagoban a reptéren, így rögtön érkezés után be lehet biztosítani a helyi SIM kártyát. Én is vásároltam náluk adathozzáférést, és életemben először fordult elő, hogy ilyen helyen átvágtak: 8 Gigás kártyát kértem, de később derült ki, hogy 1 Gigát kaptam. Akkor már vidéken voltam, és hiába mentem be egy Claro ügyfélszolgálati irodába, ott nem tudtam reklamálni. Vásároltam még további forgalmat, aztán hazaindulás előtt a reptéren visszamentem a Claro pultjához. Ott elmondtam, mi történt, megmutattam a blokkokat és ők nagy bocsánatkérések közepette visszaadták a teljes befizetett összeget.
Wifi egyébként majd minden szálláson van, és általában nem is rossz. Sőt, nagyobb városokban időnként nyilvános wifit is találni egy-két téren. Éttermekben már ritkábban találkozni ingyenes hálózattal, és távolsági buszokon is hiába virít a wifi felirat, a gyakorlatban szinte soha nem működik.
Szállások
Chile nem tartozik a nagyon olcsó országok közé. Jellemzően 10-12 ezer forint alatt nem találtam szállást és sokszor ezért is csak közös fürdőszobás, nagyon egyszerű szobákat sikerült fellelni. Többágyas hostelszobákban lehetett volna még jobb áron aludni, de az nekem nem megy, rettentő rossz alvó vagyok. Így se volt könnyű, mivel állandóan áthallatszottak a szomszéd szobákból, folyosókról a zajok. Itt teljesen ismeretlen az, hogy rendes, vastag téglafalak lennének – sokszor tényleg olyan volt, mintha csak egy papír választana el a mellettem levő szobától.
Jó tudni, hogy sok szállodában meg lehet úszni az ÁFA fizetést. Ehhez két dolog kell: bemutatni a repülőtéren érkezéskor kapott statisztikai lapot, valamint külföldi valutával, jellemzően dollárral fizetni.
Nagyobb városokban sok az airbnb szállás is, én több helyen vettem ilyet igénybe – sokszor ugyanolyan áron lett komplett lakásom vagy külön fürdőszobás szobám, mintha hotelben egy pici lukban laktam volna közös WC-vel.
Gasztronómia
Sajnos nem volt elég időm és alkalmam elmélyedni a chilei gasztronómiában, de egy ételt nagyon megkedveltem. Ez a a tartalmas, többféle zöldséget és marhahúst tartalmazó leves: a cazuela. Az éttermi étkezés drágább a nálunk megszokottnál, még az elég egyszerű helyeken is. A szupermarketekben viszont szerencsére gyakran van olyan pult, ahol megfizethető áron lehet salátát, készételt vásárolni – de azért itt is legalább kettes szorzóval kell számolni a hazai árakhoz képest. Én mindig próbáltam olyan szállást keresni, ahol van konyha, hogy legalább reggelit vagy egyszerűbb vacsorát magamnak tudjak csinálni.
Időjárás
Chile óriási észak-déli kiterjedése miatt az utazás optimális időzítése attól függ, hogy mit tartalmaz a programunk. Az ország északi része alapvetően trópusi, míg a legdélibb vidékek sarkvidéki klímához közeliek. Mutatom egy illusztráción, milyen nagy az ország – hossza akkora, mint Görögország alsó csücske és Finnország teteje közt a távolság – na, pont így kell elképzelni az időjárási szélsőségeket is.
Szempont az is, hogy december közepétől január végéig a belföldi turisták miatt főszezon van. Ilyenkor a szálláshelyek tele vannak, a népszerűbb helyeken nagy a tömeg, az árak magasabbak. Ezek fényében elsősorban októbertől december közepéig (ott tavasz és kora nyár), valamint márciustól június közepéig (ottani ősz és kora tél) a legideálisabb utazni.
Egyéb praktikus információk
Nagyon kevesen beszélnek angolul, még ott is, ahol sok turista megfordul (szállások, látványosságok). Érdemes megtanulni pár szót spanyolul és/vagy beszerezni helyi SIM kártyát, hogy mindig kéznél legyen egy fordító applikáció a telefonon.
Sok az utcákon a kóbor kutya, de barátságosak, nem kell tőlük félni.
Csak palackos vizet szabad inni, fogmosáshoz viszont nyugodtan használható a csapvíz.
Nincs szükség elektromos átalakítóra.
Chiléhez idő kell. Nem szabad percre pontos programot tervezni, mert az időjárás gyakran felülírhatja a terveket. Mindig jó egy-két napot pluszban betervezni az egyes régiókra, hogy ha kifog az ember egy dézsából ömlő esőt vagy erős szelet, ami miatt törölni kell egy programot, akkor legyen egy tartalék nap azt pótolni.
Szintén kell egy kis ráhagyás a buszok, belső repülőjáratok menetrendjére. A hat órásra tervezett buszozás sokszor inkább nyolc, főleg ha forgalmas nagyváros az indulási vagy érkezési hely és belekeveredhetünk dugóba.
Santiagóban és Valparaisóban állandóan figyelmeztettek a helyiek, hogy ne tartsam szem előtt se a fényképezőgépet, se a telefont. Én nem éreztem veszélyesnek egyik várost sem, de valami oka biztos van, hogy így állandóan rám szóltak. Az ország többi részében ilyen gond nincs, Chile közép-amerikai mércével nézve kifejezetten biztonságos.
Chiléről van több blogbejegyzésem is
Milyen a húsvét a Húsvét-szigeten?
Húsvét-sziget: komplett útikalauz
Atacama sivatag, Uyuni sómezők – túrák Chile, Bolívia és Argentína találkozásánál