Kevés olyan térség van az országban, ha van egyáltalán, ahol annyi téma mentén tudnánk kalandozni, mint a Tokaj-hegyalja Történelmi Borvidéken. Elsőként mindenkinek nyilván a bor jut róla eszébe, de a bortúrákon kívül több látnivalóra is fel tudunk fűzni néhány napos kalandozást. A vidéken pompás várak és kastélyok sorakoznak, szó szerint igazi aranybánya a környék a szép kőzetek gyűjtőinek, de nem maradnak hoppon az egyházi emlékeket kedvelők sem. Sőt, utóbbiaknak számos felekezet ígér ínyencségeket: találunk itt bájos kis középkori református templomokat, messze földön híres csodarabbik sírját, de a görög és római katolikusoknak is akad sok érdekesség.
Én két frissen felújított templomot kerestem fel legutóbbi utamon – egyik szépségével, másik történelmi jelentőségével érdemelte ki, hogy részletesen is bemutassam őket.
Bodrogkeresztúr – Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom
Nézzük először a bodrogkeresztúri római katolikus templomot, melynek szépsége évszázadokig rejtve volt. Csak néhány keresztúri és műemlékes sejtette, hogy a templom fehérre meszelt falai alatt színes festmények rejtőzhetnek. Az öt éve, 2017 áprilisában megkezdett műemléki kutatás során minden várakozást felülmúló régészeti leletek kerültek elő. Fantasztikus falfestmények, gótikus ajtók és ablakok, egy már eltűnt kápolna nyomai, sőt sírok bukkantak fel a szakemberek gondos munkája nyomán. A helyreállítás után ma már elmondhatjuk, hogy a bodrogkeresztúri az egyik legszebb máig fennmaradt 15. századi gótikus templomunk.
A jelenlegi katolikus templom késő gótikus stílusban 1481 és 1520 között épült fel. Bár már használaton kívül van a régi déli kapu, régen itt érkeztek a hívek, és a súlyos faajtón egy 1485-ös évszám olvasható. Bár én kicsit bizonytalan voltam, mi is a második számjegy, Kertész Ferenc tiszteletes úrtól megtudtam, régen a félbevágott nyolcas volt a négyes szám jelölése.
A zárópárkányon már az 1520-as dátum szerepel, így ez évben fejezhették be az építkezést.
A templom elődje 1220-ban épült, de ezt a jelenlegi feltárás előtt csak egy egykori szerencsi plébános, Kassai József leírásából tudtuk, aki ezt a számot látta kőbe vésve még 1820-ban egy kőfalon. A mostani munkálatok viszont már tárgyi bizonyítékokat is szolgáltattak ennek alátámasztásra, ugyanis a templom padlója alatt régebbi csontvázakat és II. András idején veretett ezüstgarast találtak. Könnyen lehet, hogy a templomnak szerepe volt a keresztes hadjáratokban is, bár ez csak feltevés, még nincs rá bizonyíték.
Csak néhány évtizedig ragyogott a frissen elkészült templom eredeti szépségében, mert 1566-ban egy nagy tűvész pusztított falai közt. És ez csak az első volt a tűzesetek sorában: 1785-ben a templomtorony égett meg, ekkor a harangok is elolvadtak, majd 1863-ban ismét tűzkárt szenvedett az épület Nem csoda, ha a mostani helyreállítás során a kivitelező cég, a nyíregyházi Zombor Csoport munkatársai ragaszkodtak ahhoz, hogy a tetőt korszerű tűzálló anyaggal lássák el. És ha már megemlítettem a céget, azt is gyorsan hozzáteszem, hogy az ő nevükhöz fűződik Máriapócson a Nemzeti Kegyhely átfogó műemléki helyreállítása, valamint számos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei festett középkori templom (például Tákos, Lónya) rekonstrukciója is, melyeket épp az előző héten kerestem fel.
Középkori templomok útja – festett mennyezetek, mosolygó szentek
A szép minőségű munka tehát garantált volt, és nem is csalódtam – valóban látszik az épület minden porcikáján a gondos munka.
Visszatérve a múltra, sajnos nem csak a tűzesetek tépázták meg a templom kincseit, hanem meglehetősen hektikus történelme is. 1567-ben a falut török pusztította, 1598-ban a templom átkerült a reformátusokhoz, majd csak 1671-ben kapták vissza a katolikusok, amikor Báthori Zsófia a hegyaljai Rákóczi-birtokról valamennyi református prédikátort elűzte. 1699-ben az akkor már romos templomot ismét elfoglalták a reformátusok, de csak két évig sikerült újrakezdeniük istentiszteleteiket, mert 1701-ben II. Rákóczi Ferenc kegyúr ismét kitessékelte őket. Ők azonban nem adták fel könnyen, 1706-ban már fegyveres konfliktusban foglalták el a keresztúri reformátusok a templomot – de ismét csak néhány évre, akkor ugyanis I. József császár megbízottja immáron véglegesen visszaállította az eredeti állapotot.
A reformátusok háromszori „hatalomátvételének” sajnos meglehetősen sok kárát látta az épület: lerombolták az északi kápolnát, lemeszelték a faliképeket és letörték a falon levő kőfaragásokat is. A sok hányattatás után a templom 1928-ban nyerte el mai végleges formáját, amikor egy kápolnát építettek hozzá gótikus stílusban.
A falak tehát sokat láttak, sok történelmi eseménynek voltak tanúi – nem csoda, hogy mielőtt megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, évekig zajlottak a régészeti feltárások. Maga a felújítás csak 2020 augusztusában indult el, és a gyönyörűen rekonstruált épületet 2022. május 28-án szentelték fel.
Mi minden változott a két év alatt?
A templom külseje visszakapta a korábbi fáradt-rózsaszín helyett az eredeti törtfehér színét, bent pedig az egész padlószint mintegy 70 centiméterrel lejjebb került, az eredeti magasságra (a sírok feltöltése előtti szintre).
Az egykori északi kápolnát nem építették újjá, de láthatóvá tették a templomba nyíló két hatalmas boltíves nyílását.
Az időközben fehérre meszelt falakon ma több helyen előbukkannak a régi falfestések és freskók. A templomban feltárt sírok valamikor papok nyughelyei lehettek, esetleg az építtető család került ide. A templomon kívül, a szentély mögötti sírokba még a román korban temetkezhettek – akkoriban ugyanis úgy vélték, csak így kerülhetnek az elhunytak a mennybe. A csontokat jelenleg szakemberek vizsgálják Miskolcon, de később visszakerülnek a templom kőlapjai alá, eredeti temetkezési helyükre.
A restaurálási munkák során előkerült egy liliomos díszítő sorminta, valamint a karzat felett egy pelikános motívum.
A hajó egyik falában egy középkori keresztelőmedencét is találtak, ami a helyreállítás után ugyancsak visszakerül a helyére. A közelében a falon egy nyílás helyezkedik el, valószínűleg itt tárolták a keresztkönyvet és a keresztelésekhez szükséges kellékeket.
A déli bélletes kapu érdekessége, hogy egy-másfél méteres magasságban rovátkolásokat láthatunk mindkét oldalon. Erről azt feltételezik a szakértők, hogy ott élesítették a kardjukat a vitézek – mondhatnánk, hogy mielőtt beléptek a templomba, kiköszörültek minden csorbát:-)
A templom a nevét minden bizonnyal a Szent Kereszt egy darabjáról kaphatta, amit egykor a Szentföldről hoztak. A keresztet egy falikép idézi meg a szentély kupolarészében.
Egy másik pompás képen Szent Miklós, Szent Katalin és Szent Ambrus alakja tűnik fel. Ez sem volt látható már évtizedek vagy talán évszázadok óta, mert egy parafából készült oltár takarta el.
A szentély legfeltűnőbb része a boltozata, melyre a csillagos eget festették. Alatta vöröses-barnás geometrikus mintát tártak fel, ami annak idején szabad kézzel készült.
A szentély felső részéhez egy oratórium is tartozott, ahol régen a főúri népek imádkoztak. A felújítás után itt kiállítást alakítottak ki az épület történetének ismertetésével és interaktív eszközökkel. De nemcsak ezért érdemes fellépcsőzni ide, hanem a remek fotólehetőségért is!
A templom déli oldalán előkerült egy napóra, ez is látható most a szentély egyik külső pillérén.
A felújítás jelenleg itt tart, de akadnak még feladatok. Amennyiben sikerül rá támogatást szerezni, tervben van az orgona felújítása is. A templom orgonája a Mátyás temploméval egyidős, és feltehetően ugyanaz volt a készítője is.
És ha már Bodrogkeresztúron vagyunk, essen néhány szó arról, milyen egyéb látnivalókat találunk a városban.
A településhez kötődő legizgalmasabb érdekesség a Dereszla-domb lejtőjén talált arany ékszerekből álló, i.e. 1200-as évekből származó leletanyag. A „Dereszla kincse” néven híressé vált rézkori aranykincseket a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményében őrzik, de található róluk másolat a Keresztúri Kincsestárban (az Önkormányzat pincéjében).
A gasztronómia iránt érdeklődőknek különösen ajánlott az Acetánia Ecetmúzeum, ahol nemcsak az az ecet történetével, előállításával lehet megismerkedni, de bármily hihetetlenül hangzik, jobbnál jobb eceteket is lehet kóstolni.
Tokaj és térsége – látnivalók a borpincéken túl
És ha már finomságok: a településen székel a „Csicsörke lekvár” szörp- és lekvármanufaktúra is.
Bodrogkeresztúr fontos zarándokhelye a zsidó közösségnek is. Az 1700-as évek első felében a Galíciából ide érkező zsidó családok nagy szerepet játszottak a szőlőművelés és a bortermelés korszerűsítésében. A haszid zsidók messze földön híres csodarabbija Reb Steiner Saje volt. Az egykori lakhelyén kialakított emlékházat sokan keresik fel, mint ahogy a Dereszla-domb oldalában, a 18. században alapított zsidótemetőben található sírját is.
Nem a méret a lényeg! Ez lehetett a 2017-ben „felhúzott” bodrogkeresztúri kilátó jelszava, amely 40 centiméteres magasságával nem kerül a legmagasabb kilátók toplistájára. A panoráma viszont vitathatatlanul érdekes a kis kerek platformról, úgyhogy mindenképp érdemes elkanyarodni ide.
Tállya – Evangélikus Templom
Alig negyedórányira innen, Tállyán is megújult egy templom, méghozzá az evangélikusoké. E felekezet templomai jellemzően kifejezetten egyszerűek, szerények, és Tállyán sincs ez másképp. Hogy akkor miért érdemes mégis felkeresni? Történelmi jelentősége okán, ugyanis itt keresztelték meg Kossuth Lajost.
A templomot 1790-ben építették, de mai alakját jó egy évszázaddal később nyerte el. Az egyszerű főoltáron kívül csak a szépen faragott padsorok és a karzaton helyet kapott orgona töri meg a hófehér templombelső egységét.
Az elmúlt évek munkálatai során felújították a tetőt, megoldották a korábban sok gondot okozó vízelvezetést, fűtést vezettek az első három padsorba és frissen kifestették kívül-belül az egész épületet. Megújult a harangláb is, amit régi fotók alapján rekonstruáltak – ez egy kis dombon áll, ahol a helybéli gyerekek telente vidáman szánkóznak:-)
A templomban egy márványtáblát helyeztek el, az alábbi szöveggel:
„E templom, melyben 1802. szept. havában Kossuth Lajos nagy hazánkfia megkereszteltetett, épült 1790-ben, megújulatott országos közadakozásból 1892-ben s újból felszenteltetett u.a. évi szeptember 19 – én Kossuth Lajos 90-ik születésnapján.”
Kossuth Lajos maga is hivatalos volt a felszentelés ünnepére, de nem tudott eljönni. Küldött azonban egy levelet, amelyet nagy becsben tartanak, és a templom belső falán függ bekeretezve.
Minden év március 15-én fáklyás felvonulást tartanak a városban, és ekkor koszorúzzák meg Kossuth emléktábláját.
Tállya is tartogat egyéb látnivalókat.
Már a templomban feltűnt, milyen különlegesek a terítők az oltáron és az úrszéken. Mint megtudtam, ez a jellegzetes úri hímzés, melynek sajátossága az arany és ezüst szálak használata. Csak pár lépésre a templomtól még több ilyet láthattam, méghozzá a takaros Népművészeti Házban. Az úri hímzés helybéli kutatója Schneider Imréné, Éva néni volt, aki fáradhatatlanul érdeklődött a minták után és oktatta is készítésüket.
A ma már 25 éves népművészeti egyesület nemcsak hímzőket tömörít, hanem immáron 14 szakma művelőit. Van köztük harangöntő, kosárfonó, fafaragó és mézeskalácsos is, a házban mindannyiuktól megtekinthető egy kis bemutató. A szakkörnek helyet adó ház egy módos gazdáé volt, de az önkormányzathoz került, amely használatba adta a tagoknak. Az összejövetelek, találkozók mellett a tagok gyakran járnak iskolákba, táborokba oktatni is, valóban szívükön viselik a hagyományok őrzését.
A faluközpontban négy méter magas főnix-szobor jelzi, hogy 1992-ben hivatalosan is rögzítették: Európa mértani közepe a történelmi borvidéken található. A 2000-ben felállított alkotást az ukrán Volodimir Scsur, a tállyai Közép- Európai Művésztelep és Szabadiskola rendszeres résztvevője készítette.
Szintén tállyai látnivaló Encsy György földtani gyűjteménye. Gyuri bácsi, ahogy itt szólították, korábban a rátkai bányában kutakodott, és mindenhova bejárása volt, hiszen a mádi bányagép-javítóüzem vezetője volt. Ő már sajnos elhunyt, de a múzeumot a fia továbbviszi. A kőzetek a család 1749-ben épült, hangulatos családi házának udvarán tekinthetők meg. A gyűjtemény a Tokaj-Hegyalja és a Zempléni-hegység ásványait, kövületeit, illetve földtani ritkaságait szinte teljes egészében bemutatja. Az udvar legizgalmasabb látnivalója két mocsári ciprus, amelyek több millió évesek, de nekem nagyon tetszettek a foszforeszkáló kőzetek is.
Tállyán a szívemnek oly kedves kastélyok közül is áll egy, méghozzá a Mailloth-kastély – de ennek bemutatása majd egy következő írás témája lesz!
Addig is sok-sok hazai kalauzt találhatsz a blogon az alábbi linken, megyék szerint csoportosítva:
Magyarország látnivalók – megyéről megyére
A bejegyzés az online marketingkampány részeként a „Tokaj-Hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszíneinek fejlesztése” GINOP-7.1.6-16-2017-00005 projekt keretében készült. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.
