Tolna megyében megkapó kis templomok, hangulatos borpincék és más érdekességek várják a látogatókat – most ezekből mutatok be néhányat.
Gemenci erdő
Az ország egyik legkülönlegesebb erdeje a gemenci, amely egyedi hangulatát ártéri fekvésének, valamint gazdag vadállományának köszönheti. Ritkaságát jól érzékelteti, hogy a Duna forrásától a Fekete-tengerig sehol nem található Európában ekkora méretű ártéri erdő (30 km hosszú, 5-10 km széles). A területet gyakran elönti a Duna, ilyenkor vadmentő dombokon találnak menedéket a gímszarvasok és vaddisznók, ahova a vadőrök idejében felvisznek elegendő élelmet. Gazdag a madárvilág is, réti sasok, fekete gólyák, barna kányák is nagy számban fészkelnek az öreg fákon. Az erdő nyár végén, ősz elején a leghangulatosabb, a szarvasbőgés idején, amikor kifejezetten ilyen típusú esti túrákat is szerveznek.
A Gemenc kapujaként emlegetett Pörbölyön található a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központja, innen indul a kisvasút, illetve itt található a vadmegfigyelő és az erdei iskola is. A kisvasút napjában többször nekivág az erdőnek, időnként a nevezetes Rezét gőzmozdonnyal az élen. Érdemes ezt külön figyelni a menetrendben és időben érkezni, mert az is érdekes, ahogy megtöltik vízzel a mozdonyt indulás előtt.
Az erdőgazdaság számos szállást is fenntart. Ezeket a saját honlapjukon lehet megtalálni és emailben kell foglalni. A legegyszerűbb az Erdei Iskola, de a nagyobb, 6-8 ágyas hálótermek mellett itt is vannak kisebb, fürdőszobás és légkondicionált szobák. A kínálatban szerepel több erdei vendégház, sőt egy főhercegi kastély is – én a Pörbölyi vendégházban laktam. Érdemes félpanziót is kérni, egyrészt mert nincs bolt a közelben, másrészt remekül főz a gondnok hölgy, senki nem fog éhen maradni!
No és mit érdemes csinálni? Amikor jár a kisvasút (jelenleg csak hétvégente), akkor azt mindenképp érdemes kipróbálni. No nem úgy, hogy oda-vissza gyorsan végigmegyünk vele, hanem pl. Lassinál célszerű leszállni, végigjárni a Molnárka-tansövényt és egy későbbi járattal térni vissza. De Lassitól akár vissza is lehet sétálni Pörbölyre, hiszen a távolság mindössze 7 kilométer. Lassi megállónál van egy erdei játszótér és kiépített tűzrakóhely is, ha valaki inkább csak pihenne. Egy másik látványos hely a Forgó-tavi tanösvény, ahol pallókon lehet besétálni a tó fölé és egy ott kialakított lesről figyelni a madarakat, valamint a vízpartra lesétáló vadakat. A szúnyogriasztó ne maradjon otthon!:-)
Egy másik programlehetőség a kerékpárbérlés, amivel a kijelölt erdei utakon, illetve a töltésen lehet kerekezni. A legjobb kora reggel és napnyugta előtt, ugyanis akkor a legaktívabbak az állatok, akkor van a legjobb esély velük találkozni. Nyaranta kenutúrák is indulnak, amely talán a legvadregényesebb módja az erdei kirándulásnak. A kenukat, kajakokat és túrázókat a kisvasút szállítja a Duna mellékágaihoz, és a vízi kalandozáshoz kérhető vezető is.
A pörbölyi vendégház mellől indul az a földút, melyen úgy 3 kilométert sétálva érhető el a pörbölyi Titán (helyi nevén a „nagy fa”), Magyarország legnagyobb kerületű fája. Ez a vízparton álló csomoros fekete nyár 2013. szeptemberétől hivatalosan is Magyarország legnagyobb kerületű fája. A sarjakból összenőtt óriás kora kb. 100 év, mellmagasságban mért kerülete több, mint 12 méter. Ha egyedül teljesen átölelni nem is tudjuk, azért kicsit hozzásimulhatunk, hátha érezzük az energiáját:-) Ha autóval vagytok, azt a Potyka csárdánál lehet hagyni, onnan úgy 4 km a távolság, a zöld faleveles jelzést kell követni. És ha már Potyka-csárda, ne maradjon ki a halászlé se. Itt Baja környékén tésztával szolgálják fel, isteni finom, én a rabja vagyok! Még egy jótanács: a csapvíznek itt elég furcsa íze van (vasas), úgyhogy töltsétek meg még otthon a kulacsokat, vizes palackokat!
Templomok
Bátaszék
A bátaszéki Szent Orbán kápolnát a mellette álló fa tette híressé – ez a molyhos tölgy ugyanis 2015-ben „Az év fája” címet nyerte el Magyarországon. Sőt, magyar bajnokként 2016-ban részt vett „Az év európai fája” versenyen, amit szintén megnyert. A 300-400 éves, 17.5 méter fához a város belterületétől mintegy 2 km-re délnyugatra található Orbán-hegy nevű dűlőt kell becélozni, ahol a Szent Orbán kápolna áll. Ezt német betelepülők építtették a tölgy mögé 1754-ben, ugyanis megfogadták, ha az 1738-as nagy pestisjárvány veszedelme elmúlik, akkor kápolnát emelnek.
Az öreg molyhos tölgy azóta is a Bátaszék feletti dombon őrködik, vigyáz a településre, hogy ne tudjon többé ártani se a török veszedelem, se tűzvész, se jégkár. Az évszázadok óta őrködő tölgy szeretetét, tiszteletét bizonyítja, hogy minden év május 25-én, Orbán napján megmozdul a város apraja nagyja: a bátaszékiek elmennek a kápolnához és az öreg tölgyhöz, a fa törzsét pedig gazdagon meglocsolják borral azért, hogy a vidéken bőséges legyen a szőlő- és bortermés.
Szálka
Szálka dimbes-dombos, erdőkkel borított környéket sokan keresik fel, már csak azért is, mert elhalad erre a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra. Különösen nyáron népszerű a település mesterséges tava, de nem csak ez vonzza a látogatókat.
A Szekszárd felől érkezőket egy dombtetőn csodás kis templom és festői panoráma készteti megállásra. A magaslat remek rálátást biztosít a Sárközre, Szekszárdra, Bátaszékre, sőt tiszta idő esetén pedig még a Dunáig is ellátni innen. A dombtetőn áll az úgynevezett Mayer kápolna, melyet 1891-ben a szálkai illetőségű Michael és Anna Mayer építtetett, majd 1993-ban került sor a felújítására. A apró, de bűbájos kápolnát más néven Maus kápolnának hívják, a húsvéti Emmausz-járás néphagyományáról elnevezve.
Gráboc
A mai templom elődjét 1580-ban alapították a dalmáciai Dragovityból érkező szerb ortodox szerzetesek. Elsőként egy fatemplomot építettek, majd hét évre rá egy kőtemplomot. A 17. század elején elnéptelenedett a kolostor, de pár évtizeddel később már hatvannál is többen éltek itt. 1667-ben a törökök dúlták fel, a szerzeteseket megölték. A mai templom 1736-1738 közt épült, majd a 18. század végére a hozzá tartozó kolostorépület is elkészült. A 2. világháború után a templomot átalakították szociális otthonná, de 1994 óta a renovált épület ismét a szerb egyház használatában van.
Udvari
A még elhagyatottan, romosan is lenyűgöző templom Udvariban 1847-ben épült fel klasszicista stílusban. Először és utoljára 1929-ben újították alaposan fel, ezt az évszámot a bejárat feletti timpanonban találjuk meg. Korábban a magyar reformátusok és német evangélikusok együtt használták. A kitelepítések után a meghatározó evangélikus gyülekezet megszűnt, a felekezet nélküli templom pusztulásnak indult. A pár száz fős település gazdasági erejét meghaladja a templom felújítása, sajnos az egyház nem segít anyagilag. Amit tud a kis település, megteszi a szeretett templomért, például milliókat költöttek az ideiglenes tetőre, hogy a beázást megelőzzék. Mivel ritka szép templom, nagyon remélem, hogy sorsa jobbra fordul.
Pincesorok
A borkészítés története a tolnai borvidéken a 17. században kezdődött, 157 német család betelepítésével. Számos településen találunk hangulatos pincesorokat, közülük talán ezek a legszebbek.
Paks
A Sárgödör tér az óváros szívében található, ahová a Széchenyi térről nyíló kis utcán keresztül juthatunk el. A központi tér közepén a pincék felett, a Magyarországon őshonos egynyári virágokból álló kert varázsolja el az ide érkezőket. A csodás kis virágültetvényt a múlt századokat idéző 66 présház veszi körül, de a környező utcákban található pincékről sem szabad megfeledkezni. A pincék városi védelem alatt állnak, és rendszeresen tartanak rendezvényeket, borversenyt is.
Dunakömlőd
Ahogy Pakson a Sárgödör téren, úgy Dunakömlődön is épültek löszbe vájt pincék, a pincék elé pedig takaros présházak, ahol a bor készítése folyt. Sajnos a II. világháborút követően a kitelepítések során számos pince gazdátlanná vált, a lebontásukból származó építőanyagot a helyi termelőszövetkezetek gazdasági épületeihez használták fel. A pincefalu területén csak a levert falak és a beomlott pincelukak maradtak. A szívszorító állapotnak a rendszerváltás vetett véget. 1990-ben helyi gazdáknak lehetősége nyílt megvásárolni és eredeti stílusjegyeket megtartva újjáépíteni a présházakat, melyek most megszépülve várják a látogatókat.
Györköny
A török uralom alatt elnéptelenedő települést Meszlényi János földesúr vezényletével a század elejétől elkezdték újranépesíteni. Meszlényi megígérte a betelepülőknek, hogy 7 évig adómentesen termeszthetnek szőlőt, minden család saját szőlőt telepíthet és házat építhet Györkönyben. Eleinte Ausztriából, Burgenlandból érkeztek telepesek, majd a német Hessen tartományból. A betelepülők magukkal hozták a bortermelési ismereteiket, hiszen borvidékekről érkeztek. Fellendítették az itteni szőlő- és bortermelést, és egyre több présházat építettek – szorosan egymás mellett, egységes stílusban. A terület a 19. század végén élte virágkorát, amikor mintegy 420 épület állt itt a faluszélen. A világháború után gazdátlanná vált szőlőültetvényeket és présházakat a 80-as évektől kezdték el ismét hasznosítani. Egyre többen alakítanak ki borkóstolásra, szállásra is alkalmas fogadóhelyeket, hogy ide csábítsák a vendégeket.
Kirándulások
Annafürdő
Tolna megye bűbájos kis falvain át kanyarog az út Lengyelig, melynek határában Kurd felé kell lekanyarodni. De nem kell addig elmenni, hanem hamarosan meglátni a leágazást Annafürdő felé és a keskeny erdei úton a hatalmas fák alatt lehet eljutni a parkolóig. Itt áll egy vendégház, valamint csobog egy forrás, ahol megtölthetjük a kulacsot a séta előtt.A túra során az első állomás a vadaspark, ahol hazánk vadon élő nagyvadaival lehet megismerkedni, akár felmászva egy magaslesre. Innen egy rövidebb, meredekebb séta vezet a Sasfészek-kilátóhoz, melyre hagyományos lépcsőkön vagy lombkorona sétányon is feljuthatunk. Innen továbbsétálva eljutunk egy napsütötte völgybe, ahol egy békés tó mellett pihenhetünk meg. Nagyon nyugodt, békés, madárcsicsergős környék, szuper hely gyerekekkel is.
Tamási
Tamási külterületén találhatóak a Gonozdi-tavak, ezek a mesterségesen felduzzasztott halastavak, melyek horgászatra és pihenésre is egyaránt alkalmasak. A Gonozdi-tavak leginkább a harcsafogásokról híresek, de akadnak itt más halfajták is: ponty, amur, süllő, kárász és keszegfélék.
Várak, múzeumok
Kalapmúzeum
Nagydorog különleges gyűjteménye a Kalap és Sipka Múzeum, ahol 160 fejfedő található a világ számos tájáról. A gyűjteményt Stockinger Artúr, Nagydorog néhai plébánosa hozta létre, akinek személyiségét néhány személyes tárgy idézi meg. Stockinger Artúr nagyon szeretett utazni, és kalandozásairól rendszerint egy-egy népviseleti tárggyal tért vissza. Kívánságának megfelelően kerül bemutatásra személyes gyűjteménye, melyhez a település biztosított helyet. A magyar fejfedőket hortobágyi csikóskalap. pörgekalap, somogyi ünnepi juhászkalap, kucsma és süveg képviseli, de sokféle kalap megtalálható itt Európából, Ázsiából, Amerikából és Afrikából is. A látogatók tovább gyarapították a gyűjteményt, sőt, létrehoztak egy újat, melyben egyenruhákhoz viselt fejfedőket mutatnak be.
Belépődíj nincs, a szomszédos könyvtárban kell kopogtatni, onnan kísérik át a látogatókat.
Tolna, Selyemgyár
Sajnos a tolnai selyemgyárat csak kívülről láttam, mert még a járvány miatt zárva tartott, de hamarosan indulnak ismét a látogatások. Kizárólag bejelentkezéssel lehet körbemenni, csoportos vezetéssel.
Szekszárd, Babits-emlékház
Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában Babits Mihály szülőháza. A ház az eredeti bútorokkal van berendezve, többek közt megvan még az ágy is, ahol a költő megszületett 1883. november 26-án. Az épület emeleti részén a költő életútját lehet nyomon követni fényképek és dokumentumok segítségével. A kiállítás is érdekes, de ami szerintem igazán hangulatos, az maga a ház és a kert.
Szekszárd, régi zsinagóga
Véletlenül láttam meg a régi zsinagóga épületét, ami azonnal megállásra késztetett. A csodásan felújított házban ma már nincsenek vallási összejövetelek, hanem azt kiállítótérként, rendezvény-helyszínként hasznosítják.
Simontornya
Simontornya vára kezdetben csak egyetlen toronyból áll, melyet az 1270-es években egy Simon nevű alországbíró építtetett Sárvíz árterületének szigetére. A torony már nem áll, de a település máig őrzi emlékét a nevében. A 14. században a Lackfi család jóvoltából épült meg a kora gótikus palotaszárny az ikerablakokkal, majd a vár a Kanizsaiaké lett, száz évvel később pedig a Garaiak ejtettek meg rajta nagyobb változtatásokat. További tulajdonosok jöttek-mentek és alakítgatták a várat, majd az az 1700-as évek végén már csak magtárként funkcionált. A teljesen leromlott állapotú épület feltárási munkálatai az 1960-as évek közepétől indultak, 1975-től pedig múzeumként és közművelődési térként üzemel.
További bejegyzés Tolna megyéből
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)