Kora ősszel festeni sem lehetne szebbet a tokaji tájnál – a nap ilyenkor már nem tűz, de aranyló fénnyel vonja be a szelíd domboldalakon sorakozó szőlőtőkéket. A sárgás-zöldes ültetvényeken itt-ott hófehérre festett présházak, pincészetek és bájos kis kápolnák tűnnek fel, de nem kell messze menni pompás kastélyokért, várakért, templomokért sem.
Ez a vidék nemcsak szépségéről nevezetes: ezer éves szőlészeti-borászati hagyománya révén 2002-ben az UNESCO védett listájára is felkerült. A tokaji világörökség 88 ezer hektáros területét 27 település, no és számos szőlőbirtok, történelmi pincerendszer, támfalak, kőkerítések, teraszok rendszere alkotja. IV. Béla volt, aki a tatárjárás után olasz szőlőművesekkel telepíttette újra a hegyoldalt, és innen számítjuk a rendezett tokaji borgazdálkodás kezdetét. Bethlen-, Rákóczi- és Thököly-birtokként fejlődött tovább, majd a 18. század végére teljesedett ki a bor előállítása és kereskedelme. Még Nagy Péter cár is szerződést kötött udvara borellátására, sőt, ő maga is vett házat Tokajban. Nem nagyképű fellengzősség tehát a jelmondat: Vinum regum, rex vinorum, vagyis „Királyok bora, a borok királya!”
Ahhoz képest, mennyire jelentős és értékes ez a térség, van még mit javítani hazai és külföldi ismertségén és vonzerején. Az új látogatók érdeklődésének felkeltésén túl az is cél lenne, hogy az ide érkezők ne csak egy-egy pincészetet keressenek fel, hanem minél több programot találjanak és lehetőleg ne csak a főszezonban látogassanak ide. Ennek érdekében a közelmúltban nagyívű fejlesztések zajlottak a környéken, ezek közül szeretnék bemutatni néhányat.
Tokaj történelmi központja
Kezdjük rögtön a térség és a bor névadójával, Tokajjal! Míg a borkóstoló túrák egyre népszerűbbek a térségben, viszonylag kevesen állnak meg a városban, hogy itt is körülnézzenek. Az elmúlt években gyakori volt, hogy az erre kirándulók csak megálltak az egyik étterem mellett kialakított nagy parkolóban, kicsit sétáltak a Tisza partján, ettek egy fagylaltot, és már mentek is tovább valamelyik várhoz vagy pincészethez.
A Bodrog partján kialakított két kilométeres sétánnyal azonban bizonyára megváltozik majd ez a gyakorlat, hiszen a hangulatos sétaút szinte becsalogatja a látogatókat a városközpontba. Ráadásul nem csak egy sétautat kell elképzelni, ennél sokkal izgalmasabbat alakítottak ki. Az árnyas fák alatt az ösvény mellett pihenőpadokat állítottak fel, de található itt játszótér, kondipark és napozó terasz is.
A fiatalok nagyon szeretik az okospadokat, amelyek wifi kapcsolatot is kínálnak. A sétány végig a folyópart mellett halad, igazi parkos, zöld, csendes környezetben. Úgy láttam, már birtokba is vették a helybéliek, sok kisgyerekes család volt kint a játszótereken.
Nekem leginkább az tetszett, milyen szép kilátás nyílt a folyóra, megunhatatlan volt a vízen tükröződő fák látványa.
Szinte észre se vettem és már meg is érkeztem a sétány végén a közúti hídhoz. Onnan nem ugyanezen az úton tértem vissza az autómhoz, hanem a belvárosi „sétálóutcán”, ahol ugyan van egy kis autóforgalom, de pont olyan a hangulat, mint egy korzón. Itt, a Rákóczi utcán, majd annak folytatásán, a Bethlen utcán 19 ház homlokzatát újították fel, nagyon szép rendezett lett a főtér környéke.
A főtéren magasodik a templom és a közelben találhatóak a múzeumok is. Akárcsak a sétányon, itt is helyet kaptak padok, virágládák, a régi, kissé jellegtelenebb belvárosból igazi andalgásra csábító utcákat sikerült varázsolni.
Érdekesség még a közelben a színesre festett Nepomuki Szent János szobor is. A gyönyörűen restaurált közel 200 éves szobor ugyanis eredetileg is festett volt. A folyók, hidak, hajósok védőszentjét – sőt, úgy általában bármely védőszentet – ritkán lehet ilyen színesben megcsodálni. A szobor korábban a főtéren állt, de leköltöztették a Bodrog partjára, ahova a városvezetés egy gyalogos hidat álmodott meg. A híd még ugyan nem készült el, de – gombhoz a kabátot – védőszentje már előre is vigyáz rá!
Tokaj remélhetőleg több látogatót vonz majd az új fejlesztésekkel, és akik megfordulnak erre, nem csak átutaznak a városon, hanem néhány kellemes órát is eltöltenek itt. Az építkezések mellett ehhez jó programokra is szükség van, de szerencsére ezekben eddig sem volt hiány. A Fesztiválkatlanban nyaranta koncertek, operettek, komolyzenei hangversenyek csendülnek fel, valamint rendezvényhelyszínként is szolgál ez az épület, például itt tartják a városi gyereknapot is.
Nagy népszerűségnek örvendenek az októberi szüreti napok, amikor a borászatok mellett bemutatkoznak éttermek, árusok is.
Szintén rendkívül aktív a Tokaj Kincsei Egyesület, már öt alkalommal rendezték meg a Tokaji Utcazene Fesztivált. De nem csak egyszer egy évben hallani róluk, év közben is tartanak vasárnapi vásárokat – érdemes követni a facebook oldalukat.
Tokaj még számos érdekességet tartogat, ezekről írtam már korábban egy bejegyzést a blogomra:
Tokaj és térsége – látnivalók a borpincéken túl
Ungvári pincesor, Sátoraljaújhely
A közösségi médiában az utóbbi években azt figyeltem meg, hogy a pincesorokba ma már nem csak bort kóstolni járnak az emberek, ezek egyre inkább kirándulások célpontjai is. Egy-egy festői pincesor – például a hercegkúti – folyamatosan felbukkan a belföldi utazós csoportokban, sokan kifejezetten fotózni indulnak el oda. Jó kezdeményezés lehet rendezvényekkel, fesztiválokkal is vonzani a közönséget, és pont ebből a célból alakítottak ki egy szabadtéri színpadot az Ungvári pincesoron.
Ez a pincesor is több száz éves múltra tekint vissza, az 1200-as évek végén a pálos rendi szerzetesek kezdték építtetni. Eredetileg élelmiszer tárolására alakították ki, valamint jó szolgálatot tett, amikor az ellenség elől menedékként szolgált. Egész Hegyalján ez a legszerteágazóbb pincesor, az öthektáros területen 15-30 méter mélyen több mint 10 km hosszú pincerendszer található.
Bár a mintegy kéttucat pince a belvárosból könnyen elérhető gyalogosan is, ideérve olyan, mintha egy varázslatos erdőbe érkeznénk. A pincéket borostyán nőtte be, a fejünk felett összeborult fák alatt hangulatos ösvényeken sétálhatunk.
Ezek a pincék jellemzően magánkézben vannak, de az önkormányzat is letette a névjegyét egy 600 fő befogadására alkalmas szabadtéri színpad kialakításával. Ez az új, modern, mosdókkal is felszerelt létesítmény lehetővé teszi koncertek, színházi előadások, közösségi piacok, gasztronómiai fesztiválok rendezését. A helyszínt úgy alakították ki, hogy akár kertmoziként is tud működni. Nem csak filmek vetítését tervezik itt, hanem sportesemények közvetítését is. Legutóbb, 2022 nyarán az immár második alkalommal megrendezett sátoraljaújhelyi Déryné Fesztivál egyik színhelye volt.
Sátoraljaújhely egyre izgalmasabb programlehetőséget tartogat családoknak, hiszen itt található a Zemplén Kalandpark, valamint a rendkívül színvonalas Magyar Nyelv Múzeuma is. Nemrég egy külön blogbejegyzést is írtam róla:
Mád történelmi főutcája
Mád Tokaj-Hegyalja egyik legszebben megújult városa, főutcáján egymás mellett sorakoznak a különleges pincészetek, épületek. Az izgalmasan felújított főutcán egy kacskaringó indaminta, a „Tudás fája” vezet az épületekhez. A tudás az iskolában gyökerezik, ezért a minta is innen indul, hogy aztán elvezessen a könyvárhoz, az önkormányzathoz, a közösségi épületekhez és pincészetekhez.
A szőlőhöz kapcsolható minta kiválasztása nem véletlen, hiszen Mád is a történelmi borvidék része. A térkőburkolatot kapott főutcán nem különül el az autóút és a járda, nagyon egységes lett a kép, mintha egy kisvárosi korzón sétálnánk.
Az utca a templom környékén kiszélesedik, itt alakult ki a „főtér”, amely szőlőfürtöt imitáló szép terméskő burkolatot kapott.
Ebből a fürtből néhány szem „elgurult”, és ezekbe az indás burkolat kiegészítéseként a mádi dűlők neveit vésték.
Felfigyeltem pár olyan oszlopra is, melynek tetejére régi lovaskocsikereket szereltek – ezekre szőlőt fognak felfuttatni, így az nemcsak a térkövön fog megjelenni.
Rákóczi Szüretelőház, Tarcal
A tarcali Áldó Krisztus szobor régen főleg a zarándokok célpontja volt, de ma már egyre népszerűbb a kirándulók körében is, igazi insta-celeb státuszt ért el.
A szoborhoz vezető út elején áll a Rákóczi Szüretelőház, amely csak nevében Rákóczi, hiszen bő hatvan évvel a szabadságharc leverése után épült. Az épületegyüttest Grassalkovich gróf kezdeményezésére 1770 körül tervezte meg Johann Jung kamarai építőmester. A szüretelőház célja az volt, hogy a környéken termett szőlő tárolásának, valamint feldolgozásának helyet adjon. A birtok korábbi tulajdonosáról máig Rákóczinak nevezik a présházat, amely mindig uralkodók, fejedelmek, illetve az állam tulajdonában volt. Fontos szerepet játszott a pince a diplomáciában is, ugyanis I. Ferenc József minden esztendőben a tarcali királyi pincékből való aszúval köszöntötte születésnapján Viktória angol királynőt.
A két világháború között „a királyi család szőlőinek felügyelősége” kezelte a birtokot. A második világháborút követően az állami gazdasághoz került, a szocializmus évtizedeiben itt vásárolták fel a szőlőt a helyi termelőktől. Az 1970-es években ez a gyakorlat megszűnt, és azóta állt üresen az épület, melyet most szépen rendbe tettek. Kiállításra alkalmas helyiségeket alakítottak ki, valamint konferenciák és rendezvények megtartására alkalmas termeket. Ugyancsak helyet kapott itt egy kávézó, és tervezik egy ajándékbolt kialakítását is.
Rákóczi-pince, Tolcsva
Tolcsva különleges helyet foglal el Tokaj-Hegyalja települései közt, a környéken ugyanis sehol máshol nem található annyi kastély, nemesi kúria és elegáns polgárház, mint itt. Tolcsva három legpompásabb kastélyáról – a klasszicista remekmű Szirmay-Waldbott kastélyról, a Helia-D bemutatóteremként újjászületett Desewffy-kastélyról, valamint az elegáns butikhotelként működő Kincsem-kastélyról – egy korábbi írásomban olvashattok:
Tokaj és térsége – látnivalók a borpincéken túl
Ezek, valamint a most felújításra került Rákóczi-kastély, továbbá az óvodaként működő Stépán-kúria és az iskolának helyet adó Szirmay-kastély összesen hat kastélyt jelentenek – meglehetősen szép szám egy mindössze 1800 fős településen.
Tolcsvát nem csak építészeti emlékei miatt érdemes felkeresni, de kristálytiszta levegője, varázslatos környezete miatt is. A falu a Tolcsva-patak két oldalán fekszik, erről is kapta a nevét. A települést szőlőteraszok, erdők és dombok veszik körül, a helyi pincékben és környékbeli vendéglőkben pedig finom borokat, tájjelegű ételeket is kóstolhattok.
Azt pedig már csak érdekességként jegyzem meg – hátha pont ez az információ kell majd egy kvízversenyben a győzelemhez –, hogy 1879-ben Tolcsván született William Fox (Fried Vilmos néven), akinek nevét a 20th Century Fox amerikai filmstúdió őrzi.
A településre a legszebb panoráma a Rákóczi-pince elől nyílik, ahol festői teraszt alakítottak ki. A rendkívül értékes pincesort nem nyitják meg a látogatók előtt, mert akkor nem tudnák megőrizni a boroknak szükséges tökéletes klímát. Mindenki számára nyitott azonban a kilátóterasz, ahol akár egy piknikre is lehetőség van.
A terasz meglehetősen tágas, így a jövőben rendezvények, borkóstolók, falusi ünnepek kiváló helyszíne is lehet.
A bejegyzés az online marketingkampány részeként a “Tokaj-Hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszíneinek fejlesztése” GINOP-7.1.6-16-2017-00005 projekt keretében készült. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.
