Az elmúlt években többször is a tiszadobi Andrássy-kastély felé vitt az utam, és mindig elámultam különleges kertjét látva. A kecses tornyaival oly hívogató épületet azonban mindig zárva találtam, de tudtam, hogy falai közt szorgosan folyik a munka. Most 2023 adventján csodás ajándékot kaptunk, hiszen az Andrássy-kastély ismét régi fényében ragyog!
Nem is tudtam sokáig várni, hogy végre belülről is lássam: a hivatalos megnyitó után néhány nappal már autóba pattantam, és kora reggel indultam Tiszadobra. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyébként is különösen kedves a szívemnek, hiszen innen származik a családom, és ez a kastély messze a legimpozánsabb a megyében.
Az épület és a park
A kaputól a parkon át lehet felsétálni a kastélyépülethez, és a park méretéből már érzi az ember, hogy igazi főúri hangulatba csöppent.
Azt hinné az ember, a kastély évszázadok óta magasodik itt – de nem annyira régi, hiszen csak 1880 és 1885 között épült. Ha még soha nem járt itt az ember, de a kerek és erőteljes négyzetes tornyokkal ékesített kastély mégis ismerősnek tűnik, az azért lehetséges, mert számos híres erdélyi kastély – elsősorban a vajdahunyadi vár – elemeit egyesíti. Ez volt ugyanis a kérése Andrássy Gyula grófnak, egykori magyar miniszterelnöknek, a Monarchia külügyminiszterének Meinig Artúrhoz, a kastély tervezőjéhez. Érdekessége az épületnek, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája, és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.
A kastély fényét tovább növeli annak természeti környezete. Bár most nem látszik a fáktól, de a kastélypark a holt-Tisza partján fekszik. A kastély igazgatója már tervezi, hogy rendbe teszik a folyóparton elburjánzott növényzetet, így a kastélyból majd a folyóra is szép kilátás nyílik.
Az épületet egy ősfás erdő öleli körül, egyik fája a becslések szerint 180 évesnél is több.
Kertje művészi gonddal tervezett és gondozott angol- és francia park volt, benne híresen szép rózsalugasokkal. A park közepén látható szép szobor, a „Leányszöktetés”, Fadrusz János munkája.
Az egykori park legértékesebb eleme, a tiszafa-koszorúba fogott bukszus-labirintus (hímzéses parter), ma is bebarangolható. És hogy miért hímzéses parter? A labirintus eredetileg különböző színű növényekkel volt beültetve, illetve ösvényei közé színes kavicsokat szórtak – így az ablakból úgy nézett ki, mint egy hímzés, de ezt ma már csak egy kép ábrázolja. Bár akkoriban több hasonlót is létrehoztak, jelenleg a tiszadobi a legnagyobb és legépebben fennmaradt hímzéses parter az országban.
A kastélybelső
Amikor bő félórás bóklászás után el tudtam szakadni a parktól, végre beléptem az épületbe.
Az Andrássyak címere a főbejárat fölötti színes ablakokon látható, míg a padlózatban a terméskőből kiképzett oroszlán címerállatuk a hatalmat, erőt jelképezi.
Azonnal elvarázsolt már a teljes belmagasságú lépcsőház is, melynek jellegzetessége a romantikus, fal mentén kúszó, fafaragásos, háromkarú falépcső. Ennek kialakítása különösen azért lenyűgöző, mert akkoriban nem léteztek a mai korszerű szerszámok és gépek.
Annak idején a földszinten kapott helyet a gróf dolgozó- és hálószobája, valamint nagy szalon és az ebédlő, míg a grófnő lakosztálya az emeleten volt. Ma a földszint termei mutatják meg korhű bútorokkal az egykori enteriőrt, míg az emelet a modern kiállítórész.
A földszint termei
A lépcsőházból a földszinten azonnal a legszebb, legnagyobb terembe, a fiókos dongaboltozatú lovagterembe lépünk. Itt alakították ki a jegypénzárt és az ajándékboltot.
A hosszúkás terem közepén gótikus-reneszánsz vörös kőkandalló áll, homlokán a felirat „Fidelitate et Fortitudine” (Hűséggel és bátorsággal). A kandallón érdemes megfigyelni a címert, és annak az alsó részén az aranygyapjas lovagrend jelképét – ez ugyanis majd visszaköszön majd az emeleten.
A falakon Andrássy-portrék láthatóak, az egyik fal mellett pedig egy utazóláda (méretéről legyen elég legyen annyi, egyik légitársaság sem fogadná el kézipoggyásznak:-).
Innen indul a séta a földszinti termekbe, amelyeket úgy rendeztek be, mintha a grófi család csak tegnap hagyta volna el az épületet. Bár most is számos eredeti, valamint korabeli bútor és műtárgy kapott itt helyet, annak idején még gazdagabb volt a berendezés. Az archív felvételek és a leírások azt bizonyítják, hogy a termek falait műkincsek – festmények, fegyverek, gobelinek, stb. – borították. A kiállítás kurátorának és szakembereinek sokat segítettek ezek az archív felvételek, valamint az 1931-ben készült leltár, amely egész pontosan leírta a kastély összes berendezését, sőt, annak állapotát is.
Andrássy gróf egykori hálószobájában ma Andrássy Katinka ágya és íróasztala látható – ezek is, mint a többi berendezési tárgy számos múzeumból (Szépművészeti, Iparművészeti, Magyar Nemzeti Múzeumból, Hadtörténeti Intézetből, stb.) kerültek ide, illetve azokat a felújítás során vásárolták meg.
A termeken át sétálva érdemes figyelni a szőnyegeket is, mert azok is eredetiek, és van, amely az 1700-as években készült. Bár bizonyára a falubeliekhez is jutott számos tárgy a kastélyból, mindössze egy csésze és egy szék került elő (utóbbi a dolgozószobában az igazgyöngy kagyló héjával díszített tükrös asztal mellett áll).
A földszinten engem különösen két részlet fogott meg. Az egyik a kerek torony aljába rejtett könyvtár, ahol eredetiek a könyvszekrények. Sajnos maguk a könyvek már nincsenek meg, az első világháború során eltüzelték azokat, sőt, szekerek kerekei alá tették, hogy azok a sárban ne süllyedjenek meg… A most is látható művek egy része egy budapesti ügyvéd hagyatéka, aki végrendeletében a kastélyra hagyta könyvtárát.
A másik elragadó részlet az ebédlő, különösen annak szecessziós berendezése és színes ablakai. Ezeket Rippl-Rónai József tervezte és az egész berendezés ablakostól 1910-ben a család budapesti otthonából került ide. Ha valakinek ismerős ez valahonnan úgy, hogy még soha nem járt a tiszadobi kastélyban, akkor az azért lehet, mert van a csodás ablaknak egy másolata Kaposváron, a Rippl-Rónai Emlékházban. Az ablaküvegek közül a felső sor eredeti (Róth Miksa alkotása) a többi rekonstrukció, ugyanis a többi ablak a gyerekotthon idején kitört (ami nem csoda, hiszen a tornaterem működött pont itt).
Az emeleti kiállítórész
Az emeleten az interaktív kiállítás kiegészíti a földszinten látott és hallott információkat.
Rögtön balra az első teremben egy képernyőn kiválaszthatunk számos kisfilmet, én a „Séta a tiszadobi kastélyban” címűt hallgattam meg, melyben nemcsak a történet érdekes, de az azt kísérő régi fényképek is lenyűgözőek!
Az egyik teremben a már említett aranygyapjas lovagrend jelvényét is felfedeztem, ráadásul egy nagyobb és egy kisebb kivitelben. A mellette levő lapozós interaktív eszköz egyik történetéből kiderült, hogy a kis kitűzőt Andrássy Katinka egyszer véletlenül lenyelte (de aztán szerencsére meglett).
Az emeleti termekben az ablakok előtt paravánok állnak, egyrészt megszűrve a fényt, másrészt hogy azok is kiállítótérként szolgáljanak. Azonban be lehet mögéjük menni és érdemes is, hiszen az emeleti ablakokból lehet a legjobban a parkot megcsodálni!
Az Andrássy-kastély egykori lakói
A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik az építtető gróf Andrássy Gyula (1823-1890), aki Széchenyi István barátjaként személyesen részt vett a Tisza szabályozásában. Sőt, 1846. augusztus 27-én egész pontosan itt, Tiszadobon vette kezdetét a Tisza hurokszerű kanyarulatainak levágása, méghozzá gróf Széchenyi István első ünnepélyes kapavágásával. A leghosszabb átvágást gróf Andrássy Gyuláról nevezték el, mert ő az elsők között kapcsolódott be a mozgalomba. Nemcsak hogy az ő birtokán kezdődött el a nagy munka, de ennek támogatására birtokainak egyéves jövedelmét ajánlotta fel.
Az idős gróf fia, II. Andrássy Gyula (1860-1929) volt az, aki befejezte a kastély építését és a parkot is ő formázta véglegessé. Miután testvére, a művészi tehetséggel megáldott Tivadar meghalt, feleségül vette annak özvegyét és ő lett négy lányának nevelője. Az egyik lánygyermek Katalin volt, aki Károlyi Mihály feleségeként „vörös grófnő” néven híresült el, és legendás életéről ezzel a címmel film is készült.
A kastély sorsa a háborúk és az államosítás során
1918 novemberében részeg katonák feldúlták a pompás kastélyt. Bejáratát és teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat kitörték, a velencei tükröket, csillárokat összezúzták. Teljesen megsemmisítették a szobrokat és kerámiákat, a drága festményeket – ez az oka, hogy a kiállításon mindössze három tárgy maradt az eredeti berendezésből (a többi a család többi kastélyából, elsősorban Betlérről származik vagy korhű darab).
A 2. világháború végén román katonai kórházat telepítettek a kastélyba. Miután az állami tulajdonba került, 300 osztrák gyerek nyaralt itt, majd egy éven át görög menekültek gyermekeit helyezték el falai közt. 1950-től gyermekvárost alakítottak ki a kastélyban és a parkban. A gyerekek 1988-ban költöztek ki a kastélyból, ezután egy felújítást követően kastélyszállóként üzemelt az épület. A gyerekeket egy ideig a parkban kialakított épületekben helyzeték el, majd 2007-ben költöztek a településen felépült modern épületbe.
A tiszadobi kastély felújítása
2010-ben megszűnt a hotel, és a kastély egy újabb átalakítást követően 2015-ben múzeumként nyitott meg. 2020 novemberében új koncepció született a hasznosításra, így ismét bezárt az épület. A parkban a régi gyerekváros ideiglenes, tájidegen házait elbontották. A kastélyban a fehérre lefestett falakra a korabelit idéző angol tapéta került, a parkettát felcsiszolták. A „fekete” ebédlő (amely a sötét falburkolatról kapta a nevét) sárkánymintás tapétáját nem tudták sehol fellelni, így azt most festéssel helyettesítették – de ha ezt nem mondja az idegenvezető, észre se lehet venni.
Ha a berendezés nem is, szerencsére a nyílászárók megmenekültek: eredetiek az ajtók, a spalettás ablakok, mint ahogy a falambéria és a kandallók is.
És ha már említettem a fekete ebédlőt, egy itt álló tárggyal fejezem be a kalauzomat. A kastély igazgatója tréfásan azt mondta, ha kitalálom mire használták, megkapom. Nos, sokadik próbálkozásra sem találtam ki, mi az. Bár utólag megtudtam, mi volt a funkciója, most nem árulom el – hagyjak a látogatásra is kis meglepetést és addig is mindenki törhesse a fejét!
Látogatói információk
A kastély hétfő kivételével minden nap nyitva tart. A kiállítás egyénileg is látogatható, illetve lehet csatlakozni a minden egész órában induló idegenvezetéshez. A pontos nyitvatartást és a belépőjegyek árát a weblapon találhatod. A parkban egy játszóteret is kialakítottak, illetve egy üvegfalú kávézó is nyílt, melyről csodás kilátás nyílik a kastélyra és az azt körülölelő parkra.
(x) A cikk a műemléki fejlesztést lebonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-vel együttműködésben született. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.