Lehet egy kiállítás egyszerre információkkal teli és szórakoztató? Igen, én találtam ilyet, a nemrég megújult Zrínyi-várban, Szigetváron, amely véleményem szerint kicsiknek és nagyoknak egyaránt remek program!
Bizonyára nem véletlen, hogy 2023-ban a szigetvári vár nyerte el az Év emlékhelye díjat is, amely a remekül összeállított tárlat mellett rendhagyó történelemórákkal, fegyver- és viseletbemutatókkal, valamint múzeumpedagógiai foglalkozásokkal szólítja meg a fiatalokat.
De először nézzük, pontosan hol is járunk!
A vár építése
Baranya megyében, Szigetváron áll az a Zrínyi-vár, amely történelmünk egyik fontos emlékhelye, Zrínyi Miklós dicső kirohanásának helyszíne. Maga a vár nem annyira látványos, mint hegytetőre épült társai, viszont a javára kell írni, hogy udvarára belépve sokkal kellemesebb az első benyomás, mint másutt. Nem kopár falak és lekövezett udvar tárul ugyanis elénk, hanem százéves fákkal tarkított liget, szinte egy kis arborétum.
A vár magját, az első kisebb erődítményt Antimus János építette fel az 1400-as évek elején az Almás-patak mocsaras vidékén. A további tulajdonosok később ezt erősítgették: először egy kör alakú toronnyal egészítették ki, majd bástyákkal megerősített külső falat húztak köré. Az egész komplexumot vizesárokkal vették körül, amely olyan széles volt, hogy másik partjáról nem érhette el a várat ágyúgolyó.
A török időkben
Szulejmán 1543 hadjárata alatt elesett Siklós, Pécs, majd Pécsvárad, így egyre jobban megnőtt a stratégiai jelentősége a szigetvári várnak. Ettől a kortól kezdve nem birtokközpontként, hanem elsősorban katonai erődítményként működött, élén a király által kinevezett várkapitányok álltak.
Szigetvár életében az egyik legnehezebb időszak 1556-ban volt, amikor a törökök hatalmas túlerővel másfél hónapig ostromolták a várost. A civil lakosság lakóhelye, a város elesett, de az erődítményt a törökök nem tudták bevenni. A harcok után megkezdődött annak korszerűsítése, majd 1561-ben Zrínyi Miklós került a főkapitányi székbe.
A bátor kitörés
Az ostrom után tíz évvel, 1566-ban a már idős Szulejmán ismét hadjáratot indított, és a hatalmas oszmán sereg augusztus 5-én érkezett Szigetvárhoz. Az Újváros és az Óváros ismét elesett, de a várvédők nagyon bíztak a vár körül szélesen elterülő mocsarakban, így reménykedtek, az segít megvédeni őket. Sajnos az időjárás nem volt mellettük, a forró és száraz augusztus miatt a várárok szinte kiszáradt, a megmaradt mocsarat a törökök lecsapolták. A hatalmas török sereg így a falak közelébe került, és ott állították fel az ostromló tüzérséget.
Zrínyi Miklós 2300-2500 katonájával hetekig állt ellen a hatalmas túlerőnek, de a több tízezres sereg végül elfoglalta a külső várat. Zrínyi és a csapata a belső várba húzódott vissza, majd amikor az kigyulladt, a még megmaradt pár száz katona Zrínyi Miklóssal az élen kirohant és hősi halált halt. A diadalittas törökök elözönlötték a belső várat, de a kerek téglatoronyban tárolt puskapor felrobbant, és a robbanás megölte mindazokat, akik ott voltak.
A harcoktól teljesen függetlenül, de pont aznap hajnalban halt meg sátrában Nagy Szulejmán szultán, így ő nem is érte meg a vár bevételét. Halálát még hetekig titkolták, egyrészt zendüléstől tartva, no és hogy ne demoralizálják katonaságát. A szultán testét elvitték, de belső szerveit a vezéri sátorban álló trónszéke alatt temették el. Ezen a helyen később a törökök türbét (síremléket) állítottak, mely köré hamarosan dzsámi, minaret,valamint a szerzetesek elhelyezésére szolgáló derviskolostor (tekke) is épült. Mindez nyomtalanul megsemmisült a török hódoltság után, csak Szigetvár külterületi, zártkertes településrésze, Turbék őrzi nevében a hajdani török létesítményt.
A vár a török uralom után
A hatalmas veszteség és a szultán halála miatt a hadjáratot a törökök nem folytatták, de a törökök szinte azonnal hozzáláttak a rommá lőtt és leégett vár helyreállításának. A vár bástyái már nem palánkból, hanem kő és tégla felhasználásával készültek, a mai napig az akkor kialakított formát látjuk.
A 122 évig tartó török uralmat követően 1689. február 13-án hagyta el az utolsó szigeti pasa, Hasszán Szigetvárt, ekkor a várat a Habsburg katonaság vette birtokba. A bécsi udvar úgy látta, hogy utánpótlási bázisnak szükségük van a várra, így az újjáépítés, felújítás mellett döntöttek. Ekkor épült a jelenlegi kapubejáró, az egykori „Hegy” ágyúdomb helyén a barokk óratorony, valamint a most megnyílt tárlatnak helyet adót kazamatasor.
Látogatás a mai várban
Így ha ma belépünk a várfalak közé, századokon átívelő látogatást tehetünk. Még állnak a régi várfalak, megnézhetjük, hol állt a 15. században felhúzott kerektorony, bebarangolhatjuk a 17. század elején épült kazamatákat, és benézhetünk az 1930-as években megépült Andrássy-kastélyba is.
Az utolsó szigetvári földesúr gróf Andrássy Mihály volt, az ő egykori kastélya az 50-es években fiúkollégiumként működött. A kollégium vezetője, Molnár Imre szerencsére szívén viselte a vár sorsát, még várbarát kört is alakított, amely a mai napig működik. A kastélyban alakították ki a kitörés 400. évfordulóján, 1966-ban a Zrínyi Miklós Múzeumot. A 450. évforduló is szép fejlesztéseket hozott, ekkor adták át a kastély mellett a modern, betonból és üvegből épült fogadóépületet.
A kastélyprogram keretében nemcsak egy új tárlatot alakítottak ki, de a várfalakat is megerősítették és az most teljes hosszában végigsétálható – amit jó szívvel ajánlok is, ugyanis a várfalakról nagyszerű panoráma nyílik.
„Megállítani Szulejmánt”
2023 májusában nyílt meg a legújabb fejlesztés, a kazamatákban kialakított „Megállítani Szulejmánt” kiállítás, melyre az írásom elején utaltam, hogy egyszerre alkalmas tanításra és szórakozásra.
Manapság trendi szó az interaktív, de erre a tárlatra inkább az élményszerű a pontosabb kifejezés, mert tényleg beszippantja a látogatót. Az is megtalálja a számítását, aki az ostrom részleteiben akar elmerülni, de a fiatalok is, akik például a Szigeti veszedelem modern leírását, elemzését akarják meghallgatni.
Ugyanakkor nagyon jól fognak szórakozni a gyerekek is, akik egy terepasztalon homokból várat építhetnek, és kézbe foghatnak régi (nem veszélyes) fegyvereket.
Az első teremben álló makettasztalon jól el tudjuk helyezni, milyen volt a vár a különböző korokban, hol helyezkedik el az Óváros és az Újváros, így ezzel érthetőbbé válik az egész komplexum nagysága és története. Én most csak a várat kerestem fel, de régen a „vár” fogalma a polgári lakosság lakóhelyét is magába foglalta, azaz magát a várost, így az jó egy kilométer hosszú volt. Az asztalon heverő tableteken és a kihúzható fiókokban elhelyezett táblákon már itt annyi információ van, hogy aki elmélyül mindenben, akár az első teremben is bő félórát eltölthet.
Az én egyik személyes kedvencem a Szigeti veszedelmet elemző videó lett, annyira közérthetően és szórakoztatóan meséli el egy hölgy mind a történetet, mind pedig a korabeli eseményeket.
Szerintem a másik nagy dobás a terepasztal, ugyanis ahogy építi az ember a várat, a domborzati viszonyok is „megelevenednek”, színek segítségével változnak. Bizonyára gyerekeknek szánták elsősorban, de amikor ott voltam, épp egy nyugdíjas házaspár gyurmázgatott nagy elmélyedéssel:-)
Látogatói információk
Ez valóban egy újszerű kiállítás, amire jöhet nyugodtan az egész nagy család, mert a fotók, hanganyagok, VR szemüvegek, terepasztalok, régi térképek, kisfilmek és ügyességi játékok közül biztos mindenkinek lesz olyan elem, ami leköti.
A kazamatasor másik földszinti részén kávézót nyitottak, az emeleten pedig modern termeket alakítottak ki, ahol rendezvényeket, kisebb esküvőket tartanak.
Érdemes úgy időzíteni a látogatást, hogy a kazamatalátogatás előtt vagy után részt tudjatok venni a fegyverbemutatón is, amit naponta kétszer (nyári hétvégeken háromszor) tartanak, a pontos időpontokról a weblapról lehet tájékozódni.
(x) Szponzorált tartalom. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.