Jöjjön mindenekelőtt az aktuális jó hír: Gyula nyitva marad! A város turisztikai szakemberei úgy döntöttek, felveszik a harcot a rezsidémonnal és a fő nevezetességeket nem zárják be. Bár kicsit rövidebb nyitvatartással, de egész télen látogatható lesz a kastély, a vár és az Erkel-ház, valamint fogadja a látogatókat a népszerű fürdő is.
Gondoltam, akkor épp ideje, hogy én is felkeressem a várost, hiszen tavaszi Békés-megyei kalandozásaim során már nem fért bele az időmbe. Akkor végigjártam Békés megye kastélyait, alaposan körbejártam Szarvast és környékét, készítettem kalauzt Békéscsaba látnivalóiról, no és sok egyéb Békés megyei nevezetességről. Az utazás apropója akkor a szabadkígyósi Wenckheim-kastély megnyitója volt, de azóta terveztem, hogy Gyulára is visszatérek.
Almásy-kastély
Hol máshol kezdhettem volna a túrát, mint a város legpompásabb épületénél, az Almásy-kastélynál.
Ennek elődjét, az első itt álló kastélyt Harruckern János György kezdte el építeni, aki szolgálatai fejében kapta meg az uralkodótól Békés vármegye jelentős részét. Fia, majd unokája bővítették tovább az épületet, amely azonban 1795-ben leégett. Az 1801-es nagy gyulai tűzvész még a romokat is megsemmisítette, így az új tulajdonos, a Wenckheim család nulláról kezdte az építkezést. Czigler Antalt építésznek köszönhető a kastély ma is meglévő formája a klasszicizáló homlokzattal és a két toronnyal. A gyulai árvíz utáni helyreállításokat személyesen ellenőrző Ferenc József és felesége, Sissi királynő 1857-ben a gyulai kastélyban szállt meg.
A kastély Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került az Almásy család birtokába. Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A 2. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették, majd gyönyörűen helyrehozták.
Az állandó kiállítás a főurak élete mellett bemutatja az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait is. Az eredeti berendezések, bútorok mind eltűntek, de másolatokkal, interaktív eszközökkel jelenítik meg, hogyan zajlott itt az élet. Ez is érdekes volt, de engem még jobban lekötött az időszaki tárlat, ami Sissy életének kevésbé ismert aspektusait mutatja be. Mennyit utazott, hogyan ápolta a haját, milyen gondjai voltak, mit gondolt a divatról – tényleg érdekes és izgalmas anyag.
A kastélyhoz tartozik egy szép park, no és meg lehet pihenni a kávézóban is.
Gyulavári kastély
Van a közelben még egy kastély, a Gyulavári, ahol a Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány rendezvényeit, oktatásait tartják, de ez jelenleg zárva tart.
Gyulai vár
A kastély közelében magasodik a Gyulai vár is, ami az előtte levő tóval most ősszel a legszebb arcát mutatta.
A Gyulai vár a 16. század második felében Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt. Ma az egyetlen épen maradt gótikus téglavárunk, amely síkvidéken áll.
Rendkívül sokat megélt a történelem során, ezt most én nem részletezem, akit érdekel, utánanézhet a wikipédián. Ami miatt érdemes felkeresni, az a várudvaron körben kiépült egységes folyosórendszer, ilyet nem látni máshol. Érdemes felkapaszkodni a várfal tetejére is, ahonnan rálátni az udvarra és a szép piros cserepes tetőzetre. Nyáron a várfalak közt szabadtéri előadásokra kerül sor a Gyulai Várszínház égisze alatt, de tartanak itt sok más rendezvényt is.
Erkel Ferenc Emlékház
A himnuszunk zeneszerzőjének, a magyar nemzeti opera megteremtőjének állít emléket az a ház, ahol Erkel Ferenc született. A szépen felújított, takaros épületben sétálva meglepődtem, amikor egy tanterembe léptem be. Mint kiderült, Erkel édesapja tanító volt és ez az épület kettős célokat szolgált: iskola és a tanítómester otthona volt. A kiállítás régi tárgyak és interaktív eszközök segítségével bemutatja az Erkel család életét, valamint a zeneszerző pályafutását. Nekem a kedvencem az udvar lett, ahol egy zenélő padot lehet megszólaltatni, és kellemes dallamok közt pihenhettem meg kicsit az ajándék késő őszi napsütésben.
Kohán Képtár
Itt és most töredelmesen bevallom, korábban nem hallottam Kohán György festőről. A Gyulaváriban született művész számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, végrendeletében pedig a városra hagyta több száz festményét. A Képtár két terme közül az egyik ezek közül mutat be párat, míg a másik helyiség időszakos tárlatoknak ad helyet. Nagyon tetszettek a művek és még épp befogadható mennyiségben lehet megtekinteni őket, úgyhogy jó szívvel ajánlom a képtár felkeresését.
Ladics-ház
Gyulán a kedvenc látványosságom pont egy olyan ház lett, amit az utolsó óráiban kerestem fel, legalábbis egy ideig sajnos nem lesz látogatható – vagyis nem feltétlen „sajnos”, mert felújítás miatt zárják be, hogy aztán még takarosabban várhassa a látogatókat.
Ez a Ladics ház, amely a Százéves Cukrászda szomszédságában áll. A földszintes polgárház a 19. század elején, az 1801-es nagy tűzvész után épült barokk stílusban, valószínűleg Czigler Antal, neves gyulai építész tervei alapján. Akkoriban számos hasonló polgárházat húztak fel, de ez az egyetlen, amely ennyire eredeti állapotában maradt fenn. Az L alakú épület utcafrontján négy egymásba nyíló szoba helyezkedik el, míg az udvari szárnyban további két szoba, fürdőszoba és kamra található. Az épület udvar felőli oldalát hangulatos tornác kíséri, melynek sarokrészében üvegezett szobát, télikertet alakítottak ki. Bár természetesen időközben korszerűsítették a fűtést és voltak kisebb átalakítások, a helyiségek elrendezése az építés óta semmit nem változott.
A ház eredetileg jegyzői lakásként szolgált. Az 1840-as években Szakáll Lajos megyei főjegyző élt a falai között, aki 1849 júniusában Petőfi Sándort is vendégül látta a házban. Az akkor már fél évszázados épületet abban az évben Sztojanovits Szilárd, vagyonos gyulai kereskedő vásárolta meg, aki rögtön hozzáfogott az eléggé lelakott ház felújításához. Az épületet hozományként a lányának adta 1863-ban, amikor lányát, Sztojanovits Krisztinát feleségül vette Ladics György, a város egyik leggazdagabb polgára. Ladics György kiváló jogász volt, két megyei főúr, gróf Wenckheim Frigyes és gróf Almásy Kálmán ügyvédjeként is dolgozott – a házban látható tárgyak közül van, amit tőlük kapott ajándékba. Emellett aktívan részt vett a közéletben és jótékony munkákban is, utóbbi munkásságát II. Ferenc József oklevéllel is honorálta.
Ladics György 1906-ban bekövetkezett haláláig lakott a házban családjával, majd megözvegyülése után Ladics Györgyné haláláig, 1911-ig egyedül élt ott. Ezt követően a legidősebb fiú, Ladics László költözött családjával az ingatlanba, amely mind ő, mind a felesége és családot nem alapított gyermekei, György, László és Margit számára halálukig az otthonukat jelentette.
A háznak múzeumként történő hasznosítása már a második világháborút követően felmerült a három testvérben, ifj. Ladics László a hagyaték számos tárgyát kis cédulákon adatokkal látta el, listákat készített, kamara-kiállításokat rendezett. Halála után az utolsó két testvér, Ladics György és Margit életjáradék szerződést kötöttek a várossal 1978-ban. Az utolsó örökös, Margit halála után végleg a városra szállt a ház, a hagyaték feldolgozása, hosszas szervezőmunka után 1989-ben megnyílt a ma is látogatható múzeumi kiállítás.
Míg a paraszti hétköznapokat már évtizedek óta a tájházak és skanzenek, a főúri életvitelt a mostanában egyre nagyobb számban helyreállított kastélyok mutatják be; a vidéki polgárság emlékét nagyon kevés helyen lehet megismerni (nekem csak a soproni Storno-ház jut az eszembe). Ezek egyike ez a Jókai utcai ház, ahol a család több generáción át gyűjtött személyes használati és berendezési tárgyai hat szobát töltenek meg.
Idegenvezetőmtől úgy hallottam, szó van arról, hogy a felújítás során korszerű interaktív eszközöket is elhelyeznek itt. Ha szabad egy személyes véleményt is elmondanom erről… ne tegyék! Egyrészt már jó egy évtizede járom az országot és azt látom, az interaktív eszközök nagy része elromlik, nem üzemel, csak ott áll kihasználatlanul a termekben. Másrészt értem, hogy ez köti le a fiatalokat és ez a korszerű, és én is örülök érdekes eszközöknek teszem azt technikai múzeumokban, vagy olyan kastélyban, ahol nem maradt fent semmi eredeti. De ahol pont a múlt megőrzése és bemutatása a cél, ahol ennyire egyedi a fennmaradt emlék, ott semmi értelmét nem látom, hogy az enteriőröket elrontsák modern gépekkel.
Hasznosnak találod ezt a bejegyzést? Ha igen, támogathatod a munkámat úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha a most tervezett utazáshoz vagy bármikor a jövőben szállást keresel, akkor ERRŐL A LINKRŐL NYISD KI A BOOKING-OT. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, a genius kedvezményed is megmarad. A rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot.
Rádiótörténeti gyűjtemény
A Tourinform épületében kapott helyet egy szívet melengető magángyűjtemény, Wlassits Nándor régi rádiói. Én ezeket sose hagyom ki, láttam már pár hasonlót az országban, de nem tudom megunni ezeket a régi rádiókat. Szerintem egyszerűen gyönyörűek! A Tourinform irodában van hozzá a kulcs és az ott dolgozó hölgyek tudják elindítani felvételről a 20 perces idegenvezetést is.
Gyulai kolbászmúzeum
Nem is gondoltam volna, de kifejezetten lekötött a gyulai kolbászmúzeumban az idegenvezető elbeszélése a gyulai kolbászüzem történetéről és az egykori helyi hentesek eszközeiről. A látogatás után lehetőség van kolbászkóstolóra és vásárlásra is, ennél eredetibb helyet nem is lehetne ehhez találni!
És hogy mi a különbség a csabai és a gyulai közt? A csabai mindig egyetlen szál kolbász, ami lehet vékony és vastag, csemege vagy csípős. A gyulai ezzel szemben mindig páros és mindig csemege. Ízben is van eltérés – a csabaiba őrölt köményt tesznek, míg a gyulaiba egészet, és ez utóbbiba kerül bors is.
TájVízHáz
Hasonló élményem volt a TájVízHázban, amiről nem sok elképzelésem volt, mit takar, de kellemes meglepetés volt. A 2013-ban megnyílt állandó kiállítás a Körös-vidék vizeiről, szabályozásáról, természeti kincseiről mesél tablókkal, fotókkal, kisfilmekkel. Kicsit megismerhettem a gyulai gyógyfürdőzés történetét is, szintén multimédiás anyagokkal. A múzeumban van egy emlékszoba is, ami a nemzetközileg elismert vízmérnök és nagy utazó, Dr. Mosonyi Emil munkásságát mutatja be. Az ő nevéhez számos jelentős hazai fejlesztés kötődik, például a tiszalöki vízlépcső terve is.
Egy másik fontos név a hazai vízszabályozás történetében Dr. Bodoky Károlyé, akinek a Körösök szabályozását köszönhetjük. Az ő munkásságával is találkoztam a múzeumban, sőt, a múzeum előtti kis téren egy szobra is van. Egy szerkezet mögött áll, amiről nem tudtam eldönteni, micsoda – mint megtudtam, amolyan földrajzi mérőeszköz, de a gyulaiak az alkotást csak „traffipaxos szobornak” hívják.
Érdemes rászánni az időt a kisfilmekre, mert tényleg érdekesek – például az, amit egy léghajóból lehet megnézni, ugyanis az térben és időben is elrepíti az embert.
Világóra
A világutazó természetesen felkereste a világórát is, a város népszerű látványosságát, amely a Békés Megyei Főügyészség felújított épülete előtt, a Városház utca és a Hétvezér utca találkozásánál található.
Boltmúzeum
A „Süvegcukorhoz” címzett Boltmúzeum egy rendkívül bájos időkapszula, ahol egy régi boltot elevenítenek meg korabeli berendezésekkel, termékekkel.A legszebb tárgy az 1930-as évekből fennmaradt pénztárgép, amelynek minden porcikája remekmű. A gyűjteményt 1983-ban állították össze Gyulán és Budapesten, és több költözés után jelenleg egy szakmunkásképző intézetben kapott helyet. Nincs állandó nyitvatartása, bejelentkezéssel látogatható (Szegvári Lászlóné, +36 30 894 8380)
Templomok
A városban sok szép templom magasodik, mint például a belváros szívében álló Nádi Boldogasszony katolikus plébániatemplom vagy a kastély közelébe található román ortodox Szent Miklós katedrális, ezek szabadon látogathatók.
Várfürdő
Nekem ugyan nem volt időm kipróbálni, de elsétáltam a Várfürdő felé, ahol mind gyógyvizes medencék, mind pedig élményrészleg is található.
Komló Hotel
Bár nem itt laktam, bekukkantottam a Komló Hotelbe, melynek belső tere igazi art deco remekmű. Szerencsére nem haragudtak, hogy csak fotózni léptem be, tényleg érdemes, szerintem csodaszép.
Séták
Mindig feldob, ha egy városban sok a zöldterület, és Gyulán igazán nem lehetett panaszom erre. Nagyon jót lehet bóklászni a sok híddal ékesített Élővíz-csatorna mentén, amely parton sorakozó fákkal igazán romantikus útvonal.
Láthatóan népszerű a Csigakert is, sok családot láttam ott sétálni, kerékpározni.
Ugyancsak felkerestem a Bambuszkertet, de itt kicsit meglepődtem, mert rájöttem, hogy ez nem egy publikus park, hanem magánkert. Bár láttam a tulajdonosokat szorgoskodni a kert végében, nem csöngettem rájuk, Halottak napján nem akartam őket zavarni.
A parkok mellett szökőkutak is frissítik a környezetet, ezekből is szép számmal akad a városban.
Szállás
A szállásom ezúttal egy magánszálláson volt, a Glamour Apartmantban. Az apartmant nemrég alakították ki, így minden vadonatúj, és a közelmúltban négycsillagos minősítést kapott. A lakás két különálló szobából áll, mindkettő saját fürdőszobával rendelkezik és köztük egy közös konyha helyet kapott. A háznak saját autóbeállója van, így a parkolás is megoldott. A lakást az Élővíz-csatorna közelében, a kastélyhoz vezető híd tövében található, az összes látnivaló könnyen elérhető innen gyalogosan is.
Gasztronómia
Mi mással is kezdhetném a felsorolást, mint a Százéves Cukrászda varázslatos épületével, ahova a látogatásom során többször is visszatértem. A cukrászda hátsó részében egy kis múzeumot is kialakítottak, de az egész biedermeier belső tér már önmagában egy múzeum és tényleg egy csoda. 1840 óta üzemel ez a cukrászda, így az ország egyik legrégebben működő ilyen intézménye – valójában már bőven elmúlt száz éves, de ne feszegessük a korát!
Az éttermek közül az olvasóim zöme a Várkonyi Bisztrót javasolta, és nem is csalódtam. Bár egy sima hétköznapi menüt ettem, meglepődtem, hogy még ebben a kedvező áron adott menüben is milyen finom fogások voltak. Szintén finomat ettem Géza Konyhájában, valamint kivártam az állandóan kígyózó sort a Hamburger Bárban. Nem csalódtam a Black Sheep Kávézó konyhájában és kávéjában sem – Gyulán sokkal színesebb és minőségibb az ételkínálat, mint más vidéki városokban.
Teljesen kimaradt nekem a gyulai pálinka, mert nem igazán iszom alkoholt, de ha ti mentek, akkor keressétek azt is – van speciális kóstolóház, de oda időpontot kell egyeztetni. És ha már alkohol, megemlítem a biosört is, ami Gyulaváriban kóstolható, de én erről se tudok véleményt mondani:-)
Egy szó, mint száz: Gyulán nemcsak a vár vár, hanem sok más érdekesség is, és menjetek nyugodtan télen is, nem fogtok csalódni!
Békés megyei írások:
Remek hely családoknak: Szarvas
Békéscsaba látnivalók: a haluskától Munkácsyig
Gyula látnivalói – a kastélytól a százéves cukrászdáig
További látnivalók Magyarországon:
Magyarország látnivalók – megyéről megyére