Bár országjárásom során már több száz kastélyt láttam, vannak olyanok, amelyek különösen emlékezetesek maradtak.
Régi emlékeim a kastélyról
Ilyen a dégi Festetics-kastély is, amelynek még felújítás előtt, 2013 nyarán láttam méltóságteljes oszlopsorát. Nem győztem csodálni különös ovális termét, amely még lepusztultan is megkapó volt.
Akkor még meglehetősen tarka volt az épület – egyes részei sárgák, mások fehérek, de mindenhol omlott a vakolat. Az azonban látszott, hogy a kastély még határozottan menthető állapotban van, és szerencsére be is került a kastélyprogramba.
Eltelt pár év és 2021 tavaszán tértem vissza ismét, amikor már javában tartottak renoválási munkálatok. Bár az épületbe akkor nem jutottam be, örömmel láttam, hogy külseje már a régi, törtfehér színében ragyogott.
Akkor már megújult a park is, helyreállították a kis hidat, melyet szintén visszafestettek okkersárgáról fehérre. A híd túlpartján ott állt mindenki kedvence, a bájos Hollandi-ház, de még az sem nyitotta meg kapuit, sőt, a hidat is lezárták – pedig szerintem már mindenki fente a kameráját az Instagram-fotókra.
Nagyon vártam már, hogy végre kitáruljanak az ajtók és most 2022 novemberében ez a nap is eljött. Csúnya ködben indultam útnak Budapestről a megnyitó napján, de a nap velünk ünnepelt – mire leértem Dégre, gyönyörű idő fogadott.
A Festetics-család
No de essen pár szó a családról is, mielőtt megnéznénk az épületet. A horvát származású Festeticsek a 17. században bukkantak fel hazánkban, vélhetőleg a törökök által okozott pusztítás és a jobb élet reményében. Sikeres csaták. tehetség, szorgalom és szerencsés házasságok révén hamarosan hazánk egyik legjelentősebb nemesi családjává emelkedtek. A 18. században két ágra szakadt a család: az ismertebb, később hercegi rangra emelt ág Keszthelyen építette ki kastélyát, míg a grófi ág Dégen építkezett.
Pollack Mihály, a család kedvenc építésze
Ha valahonnan ismerős az épület, az nem véletlen. A kastély építtetője, Festetics Antal a klasszicizmus egyik hazai nagymesterére, Pollack Mihályra bízta a tervezést. A birtokon nem volt korábbi kúria vagy bármilyen épület, úgyhogy Pollack szabad kezet kapott – a kastély felépítése egy igazi zöldmezős beruházás volt.
A déli oldal nyolc oszlopos portikusza később Pollack fő művében, a Nemzeti Múzeumban köszön vissza – itt az oszlopsorokhoz azonban nem lépcső vezet fel, hanem íves rámpa. Hasonló oszlopsor volt József nádor Alcsúti kastélyában is, melyet szintén Pollack Mihály tervezett, de amelyből mára csak néhány oszlop maradt fenn. Érdekesség, hogy akkoriban a tervezők vitték végig az építkezést is. Bárki, aki hallott már mestert szentségelni a tervezők vagy előzőleg ott dolgozott szakmunkások miatt (azaz mindenki), érzi annak jelentőségét, amikor a „generálkivitelező” Pollack nem tudott a tervezőre ujjal mutogatni, hiszen az is ő maga volt.
Az 1812-ben elkészült kastélyt eredetileg nyári rezidenciának építették, hiszen a családnak Pesten is volt palotája. De annyira szerettek itt lenni, hogy végül ez lett a Festeticsek fő lakóhelye.
A park és a Hollandi-ház
A kastély építésével párhuzamosan épült ki a látványos tájképi park, illetve a ma is álló melléképületek nagy része. A park a mai napig hazánk legnagyobb angolparkja, amely nemcsak méretével, de kivételes harmóniájával is lenyűgözi a látogatókat. Az angol park első blikkre nem olyan precízen kialakított, mint a szinte manikűrollóval karbantartott franciakert, de ez is gondos tervezés eredménye. A különbség az, hogy itt jobban hagyják, hogy szabadon érvényesüljenek, növekedjenek a fák, növények.
A 300 hektáros angolpark precíz koncepciója és megvalósítása a nagy tudású mérnök, Kováts Ferenc uradalmi igazgató nevéhez fűződik. Kováts nemcsak a Festeticsek birtokát igazgatta, de megtervezte annak úthálózatát is. Sőt, emellett Voltaire és Rousseau műveket fordított franciából, maga is írt verset és drámát.
A parkban nemcsak a növényekre figyeltek oda, de arra is, hogy az ösvényeken sétálva milyen kilátás nyílik a tájra. A parkra néző teraszról kitekintve egy szabadon hagyott út vezeti a tekintetet a falu két templomához.
A dégi park nem csupán díszkert volt, de legelő, gyümölcsös, vadaskert is. Helyet kapott benne fácántenyészet és svájci tehenészet is, míg a csónakázótóban halat tenyésztettek.
A 19. század végén Festetics Pál építtette a Szerpentin-tó szigetén álló Hollandi-házat. Ennek földszintjén tehénistálló, emeletén pedig betegszoba volt. A bájos házikó Festetics Pál sógornője, a tüdőbeteg Pejacsevich Lenke számára épült, mivel az ammóniadús levegő belélegzését és a frissen fejt tejet a korban gyógyító hatásúnak vélték. Bár az itteni berendezés is teljesen megsemmisült, a 20. század elején felvett leltár arról árulkodik, hogy a kis épület egykor delfti porcelánokkal, németalföldi festményekkel és Hollandiából származó tárgyakkal volt tele.
A kastély utolsó ura, gróf Festetics Sándor az 1920-as években modernizáltatta a kastélyegyüttest. Ebből az időszakból származnak a ma is meglevő vörösmárvány burkolatok, kandallók és a sasos stukkódíszek.
A magyar szabadkőműves mozgalom fellegvára
A dégi kastéllyal kapcsolatban megkerülhetetlen a mendemonda, hogy itt volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja. Erre ugyan semmilyen írásos bizonyíték nincs, de van két olyan tény, amiből erre következtethetünk.
Az egyik az, hogy a kastély díszterme, a már említett ovális helyiség nem a szokásos helyen, a kastély középtengelyében, hanem a teremsor végén áll – ráadásul úgy, hogy a kastélyt körbejárva még csak nem is sejti az ember, hogy itt ilyen terem található.
A másik árulkodó jel, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát és a Festetics Antal maga is szabadkőműves volt.
Az ovális díszteremmel átellenben lévő szárnyban szintén kialakítottak egy ovális alaprajzú, ám jóval kisebb kabinetet. Amikor Ferenc császár a szabadkőműves mozgalmat 1795-ben betiltotta, Festetics Antal felvásárolta a teljes osztrák és magyar szabadkőműves levéltári anyagot, és a legenda szerint ebben a kis ovális szobában tárolta. Ez a terem a kiállításon egy „modern” fürdőszoba.
A kastély sorsa a háború után
A háború során sajnos a bútorok, a festmények, dísztárgyak mind megsemmisültek vagy eltűntek, az egykor tekintélyes könyvtár nagy része elkerült innen.
Az épület falai között a második világháború után eleinte görög gyermekek menekültotthona, majd bentlakásos gyermekotthon működött.
Az évtizedek alatt meglehetősen lelakott lett a kastély, így az elmúlt négy évben szinte romos állapotból kellett megmenteni. A felújítás jelentős része a laikus látogatóknak nincs szem előtt, például teljesen kicserélték a gépészetet, vezetéket, újak a burkolatok és a tető.
A felújított kastély
A kastélyba belépve a recepció, az ajándékbolt és a kávézó hármasa fogadja a látogatót, ezek jegy nélkül látogathatóak.
A kiállítás berendezése során a kurátornak két fő nehézséggel kellett megbirkóznia. Egyrészt a kastélyban egyetlen árva bútor, de még dísztárgy sem maradt meg és ilyenek nem is kerültek elő. Míg a jóval szerencsésebb helyzetben levő keszthelyi kastélyban fennmaradt a levéltár, a könyvtár, itt nem volt ilyen kapaszkodó. A másik limitáló tényező a kastély mérete, hiszen nem annyira impozáns, mint a keszthelyi, csak néhány teremben lehetett gondolkodni.
Egy kis tárlatvezetés
Anélkül, hogy túl sokat mesélnék a tárlatról – hiszen a célom az, hogy menjetek el és nézzétek meg – kiemelném a kedvenc érdekességeket.
Akkoriban sokan érdeklődtek a természettudományok iránt, Festetics Antal és felesége, báró Splényi Amália kifejezetten szenvedélyes botanikusok voltak. Az Alpokban és a Kárpátokban kirándulva gyűjtöttek növényeket, melyeket maguk préseltek és szárítottak. Kapcsolatban voltak a magyar növényvilág legjelesebb kutatójával, Kitaibel Pállal, segítették egymás munkáját. A botanika iránt Kossuth Lajos is erősen érdeklődött – az ő eredeti herbáriumszekrénye most a kastély féltett kincse.
De a klasszikus műveltséget nemcsak ők képviselték a családban, hanem annak minden tagja. Festetics Julianna kőzeteket, ásványokat gyűjtött, míg férje, gróf Széchenyi Ferenc alapította a Nemzeti Múzeumot. Akkoriban a gyűjtőszenvedély nem az egyéni gazdagság gyarapítására irányult. A nemesek, akik megtehették, hogy egy-egy területen jelentős kollekciót halmozzanak fel, azt a megismerés és népszerűsítés céljából tették. Úgy is mondhatnánk, elsősorban nem gazdagságra, hanem tudásra vágytak, hosszan tartó, nem amortizálható, intellektuális vagyonra.
A családnak 4000 kötetes könyvtára is volt – részben idegen nyelvű kiadványok, de számos könyv első magyar kiadása is. Sok könyv pusztult el a második világháborúban, de egy részük megmenekült és Keszthelyen volt. Ezek most visszakerültek a dégi kastélyba, mint ahogy visszakaptak köteteket az MTA könyvtárából is.
A kastély másik szárnyában egy gyönyörű festmény vonzza a tekintetet. Ez Festetics Antal egyik fiának feleségét, Festetics (született Raczinszka) Wanda grófnőt ábrázolja. A kiállítás kurátora, Aczél Eszter nem titkolt örömmel mondta el a megnyitón, hogy nagy büszkesége a kép megszerzése és visszahelyezése eredeti otthonába, a dégi kastélyba. A tekintélyes méretű kereten a Festetics és a Raczinszka címer is megtalálható.
Érdekesek a szomszéd teremben meghallgatható visszaemlékezések is a kastély egykori dolgozóitól – például az asztalostól vagy komornyiktól. Itt mutatják be a kastély utolsó birtokosa, Festetics Sándor sajátos világát is – ő már nem annyira elődei klasszikus műveltségű vonalát vitte tovább, hanem igazi „fenegyerek” volt: motorozott, kisrepülőt vezetett, focicsapatot alapított.
Bepillantás a szabadkőműves mozgalomba
Az emeleti termekben a szabadkőműves mozgalom történetét, fő képviselőit, a mozgalom Festeticsekhez és Déghez való kötődését ismerhetjük meg, sőt, egy gyűlésen is „részt vehetünk”.
A szabadkőművességet a mai napig titokzatosság övezi. Meglehetősen eklektikus a híres szabadkőművesek névsora: Voltaire, Goethe, Mozart, Beethoven, Liszt, Balzac, Einstein, Lincoln, Lafayette, Roosevelt, Simon de Bolivar vagy éppen Kipling…
Nem kevésbé színes azon eszmék listája, melyet ez a 18. század elején szárnyra kapott mozgalom ötvözött. Megtalálható benne a felvilágosodás, a középkori misztika, az ókori, mindenekelőtt az egyiptomi kultúra és a zsidó vallás elemei is. Ha mélységében megérteni, megismerni nem is lehet pár teremnyi tárlaton mindezt, egy kis betekintést azért kaphatunk ebbe a misztikus világba.
A kastély még azoknak is ismerős lehet, akik soha nem jártak itt – és nemcsak a Nemzeti Múzeum hasonlósága okán. Az épület és festői parkja ugyanis népszerű filmforgatási helyszín. Itt forgatták többek között a Kincsem című magyar kalandfilm több jelenetét is – az egyik teremben ebből is láthatunk pár részletet.
Összességében az alig tucatnyi termet meglehetősen színesen rendezték be nekünk, látogatóknak – kastély- és családtörténetből, korabeli mozgalomból, eszmékből is van egy-egy kis anyag. De nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy a showt végül mégis csak a park fogja ellopni – egyszerűen fenséges minden évszakban, úgyhogy annak bejárására is érdemes időt hagyni!
A kastély kizárólag előre bejelentkezéssel látogatható. Időpontfoglalás online, valamint a helyszínen lehetséges. További információk a kastély weblapján: Dégi kastély.
(x) A cikk a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-vel együttműködésben született. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.