Igencsak zavarba jöttem volna néhány hete, ha valaki nekem szegezi a kérdést, mit nézzen meg Békéscsabán. Konkrétan semmi okos nem jutott volna az eszembe, valószínűleg csak azt habogtam volna, feltétlen kóstolja meg a csabait. De mint már annyiszor bebizonyosodott az országjárásom során, kis hazánk minden zugában érdekes látnivalók várnak – csak fel kell kerekedni, hogy felfedezzük azokat!
Frankó Tanya és Haluskaház
A várossal való ismerkedésem a városon kívül kezdtem, ugyanis még Békéscsaba felé autózva megálltam egy közeli tanyán. A Frankó Tanya és Haluskaház küldetése, hogy megismertesse egyrészt a Békésbe telepedett tótok életét, másrészt a vidéki életformát a látogatókkal. Akinek nincs falusi nagymamája, az sose hall a tisztaszobáról, nem látja a vidéki népviseletet, nem eszik sparhelten készített ételt.
Elsősorban őket várja Bartolák Mária (Marcsi), a tanya háziasszonya. Nemcsak a gyerekeknek jó program ez, hanem azoknak is, akik nosztalgiázni szeretnének, vagy egyszerűen kiszakadni a hétköznapi robotból, és mondjuk gyúrni egy finom tésztát. Marcsi keresztszüleitől örökölte a házat, és mindent meghagyott eredeti formájában. Minden egyes régi tárgyhoz személyes történetek fűzik, és érezhetően nagy szeretettel, lelkesen mutat be mindent.
A tanyára bejelentkezéssel lehet ellátogatni, és nagyobb csoportok (akár iskolás osztályok is) ebédet is tudnak kérni. Szerencsém volt megkóstolni a hagyományos fogásokat és tényleg szívvel-lélekkel készül minden. Mi volt a menü? Hideg ízelítő kolbászokkal, sajtokkal, majd mozgócska leves (orjaleves vesével, velővel). Ezután haluskát szolgáltak fel, ami talán a legtradicionálisabb tót étel. Bár Szlovákiában krumpliból készül, mire hazánkba érkeztek a tótok, a recept átalakult és itt már liszt a fő alapanyag. Az ízesítés változó, lehet brinza, túró, mák vagy sok minden más a feltét. Régen, amikor egy fiú udvarolt és a lány elment látogatóba a fiús házhoz, ott sokszor beállították a haluskakészítésbe és az anyósjelölt árgus szemmel figyelte, hogy boldogul a szaggatással. Én tuti megbuktam volna:-) Haluskát egyébként nemcsak enni lehet itt, de készíteni is – sokszor jönnek lánycsapatok kikapcsolódni és vidáman főzőcskéznek. A desszert tejes pite volt baracklekvárral, mit ne mondjak, jól laktam.
Olyan volt a Máriánál eltöltött idő, mint a régen tovatűnt gyerekkorom a vidéki nagymamánál. Nagyon sok tárgy ismerős volt, lisztes edényektől kezdve a zsírosbödönig, és a tisztaszobába is olyan megilletődötten léptem be, mint kicsiként falun. De nemcsak nosztalgiázni és finomakat enni lehet a tanyán, hanem a látogatókat állatok is várják – puli, tacskó, libák és csacsik, van kiket szeretgetni, simogatni.
A város legszebb templomai
Evangélikus templom
Békéscsaba építészetének ékköve Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, melynek három szintjén közel 3500 ülőhely van. Amikor a következőnek bemutatott Kistemplomot kinőtte a város evangélikus gyülekezete, nem annak kibővítésére vállalkoztak, hanem egy vadonatúj templom felépítésére – méghozzá a régivel szemben. Így a gyülekezetei alkalmak folyamatosak maradhattak és a hívek nyomon kísérhették új templomuk létrejöttét is.
A beruházás merész vállalkozás volt, mert a gyülekezet csak a maga anyagi erejére támaszkodhatott. Az áldozatkész hívők vállalták az építés terhét, a munkálatok csak a napóleoni háború idején akadtak meg, amikor a pénz romlása miatt a hívek is elszegényedtek. Mindössze pár évet stagnált az építkezés, utána sikerült ismét nekirugaszkodni és felhúzni a templomot. Csodálatos hangulata van a hófehér templomnak, ahol a kevés a több, azaz pont az egyszerűségtől fenséges. Mindenképp érdemes felkapaszkodni az ódon falépcsőn az emeletre, onnan a legszebb a látvány lenézve. Néhány éve teljes külső-belső renováláson esett át az épület, úgyhogy most szebb, mint valaha.
Kistemplom
A fenti nagytemplom megépítése előtt a vele szemben levő „Kistemplom” volt a békéscsabai evangélikusok gyülekezőhelye. A 18. század végére az evangélikus hívek száma már meghaladta a 10 ezret, így „kinőtték” a Kistemplomot. Ekkor Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért a várost „lutheránus Róma” névvel illették. A Kistemplomot az 1700-as évek elején építették a Szlovákiából áttelepült tótok. A templom létrehozásában fontos szerepe volt Tessedik Sámuelnek (az ő fia volt a szarvasi lelkész, Tessedik Sámuel, akiről ott a város múzeumot is elnevezték). A templom pompás állapotban van, ugyanis 2021-ben kívül-belül alaposan felújították. Bent nem is tudtam fotózni, ugyanis nagy élet volt – sorban álltak a keresztelőre váró családok. Inkább csak bekukucskáltam, nem akartam őket mászkálással megzavarni.
Jézus szíve templom
Ha már a templomoknál tartunk, megfordultam még egy különleges helyen, Békéscsaba Jamina (Erzsébethely) városrészében. A Jézus Szíve templom elődje a háborúban pusztult el, a jelenlegi épületet 1993-ban építették fel. Az épület különlegessége, hogy harangtornyának a tetőgerinc és a toronysisak közé eső része nyitott, így mindkét harangja az utcáról is látható, akárcsak egy harangláb esetében. De az igazi varázslat bent van: Patay László Munkácsy-díjas festőművész négy tanítványával 3 hónap alatt készítette el azt a mintegy 500 m2 falfelületet beborító secco festményt, amelyben 530 személyt jelenítettek meg. Nagy részük ismert bibliai, történelmi, közéleti és egyházi személyiség, de köztük megörökítették a templomépítésben segédkezők portréit is.
Munkácsy-negyed
Munkácsy Mihály Múzeum
Békéscsaba büszkén hirdeti, hogy „Munkácsy városa” és nem alaptalanul: Munkácsy Mihály ugyanis éveken át élt és alkotott Békéscsabán, nevét utca, híd és múzeum is őrzi. A Munkácsy utca jelöli azt a helyet, ahol egy műhelyben kitanulta az inas szakmát, a Munkácsy-híd pedig annak állít emléket, hogy az Élővíz csatorna partján látta meg első szerelmét, Bartóki Ilonkát.
A Munkácsy Mihály Múzeumban a festő 24 festményét és eredeti személyes tárgyait állították ki, többek közt a festőállványt, amin alkotott. Ez a múzeum számít a világ legjelentősebb Munkácsy-gyűjteményének.
A Munkácsy-kollekció nem az egyetlen eleme a múzeumnak, hanem a csúcspontja az „Utazás TÉRben és IDŐben” című, 2021 májusában megnyílt tárlatnak, amely egy idővonalra felépítve mutatja be Békéscsaba és Békés megye régészetét, történelmét, természettudományi és kulturális kincseit. Ahogy az alagsortól felsétál a látogató az emeletre, megelevenedik a a város egész élete a legrégebbi régészeti leletektől kezdve Békéscsaba szlovákok általi újratelepítésén át napjainkig.
Sőt, időszakos kiállítások is helyet kapnak a megújult épületben, mint például látogatásom idején a textilgyűjtemény. A városban kétévente hirdetnek meg a textiltervezők részére versenyt, idén 1600 pályamű érkezett. A győzteseket, díjazottakat mutatják be részben a múzeum egyes termeiben, részben pedig a város egyéb közművelődési intézményeiben (pl. könyvtár). Néhány ruha annyira tetszett, sajnáltam, hogy kiállításon vagyok és nem boltban!:-)
Munkácsy Emlékház
Munkácsy Mihály nyolc évesen árva lett, és őt, valamint testvéreit az édesanya családja, a Reök család tagjai fogadták örökbe. Mihály húga, Gizella az 1840-es években emelt klasszicista kúriába, a Steiner-házba került, ahol Reök Karolina (Mihály elhunyt édesanyjának nővére) élt. Mihály a a szintén Csabán élő testvérhez, Reök Istvánhoz került, de gyakran átjöttek ide Pista bácsival ebédelni, illetve hogy a testvérek együtt lehessenek.
1853-ban betyártámadásnak esett áldozatul a ház, és a nagynénit olyan súlyosan bántalmazták a rablók, hogy később belehalt a sérüléseibe. A ház ura, Steiner Jakab a következő évben eladta a számára rossz emlékű házat a szomszédos kisnemesi családnak, az Omasztáknak. Ők éltek itt a második világháborúig. A háború után a házat államosították, pártházként, irodaként hasznosították, valamint szükséglakásokat alakítottak ki. Csak az 1980-as évek lett jó gazdája az épületnek az állam, amikor felújították, és 1994-ben – Munkácsy születésének 150. évfordulója alkalmából -megnyílt falai közt a Munkácsy Mihály Emlékház.
2019-ben aztán újabb rekonstrukció vette kezdetét és 2022 szeptemberében ismét régi fényében ragyog a szép kis kúria. Most pont olyan az épület, ahogy Munkácsy is láthatta, ráadásul az eredeti Omaszta-bútorok is visszakerültek a helyükre – ezeket a Békéscsabai Evangélikus Egyház őrizte a zavaros évtizedekben.
Az Emlékházban állandó és időszaki kiállítások is helyet kaptak. Előbbi bemutatja, hogyan éltek itt Munkácsy idejében, és a korabeli enteriőrökben eredeti Munkácsy-képek is helyet kaptak. Az időszaki tárlat egy békéscsabai műgyűjtő, Mester Gábor kincseiből szemezget – jelenleg mintegy 200 ezüsttárgyat lehet megnézni a tárlókban, de ahogy hallottam, az úrnak még sok izgalmas kincse van.
Kihagyhatatlan a kávézó is, ugyanis a sok finomság közt többféle Munkácsy-szelet is kóstolható – nagy örömömre volt cukormentes változat is.
De még nincs vége a falatozásnak, mert irány a pince, ahol kolbászt is lehet kóstolni és vásárolni – hiszen mégiscsak Békéscsabán vagyunk!.-)
A Munkácsy-múzeum, a Munkácsy-emlékház és a környező épületek egy egységes Munkácsy-negyeddé alakulnak szép lassan – egy valóban egyedi békéscsabai turisztikai attrakciót alkotva.
Munkácsy-szelet
És ha már Munkácsynál tartunk, van még egy fontos „feladat”: megkóstolni a róla elnevezett tortaszeletet! 2014 óta hirdeti meg a város a helyi mestercukrászok részére, hogy alkossanak meg egy tortát, melyet a festő ihletett. 2015-ben és 2016-ban a Jetty Choco nyerte meg a versenyt, és ők azóta is állandóan a kínálatban tartják a nyertes tortaszeleteket. Ez a verseny nem olyan, mint az Ország tortája esetén, hogy a nyertes sütit később mindenki újrakreálhatja – itt csak a győztes forgalmazhatja azt, a saját receptje szerint. A 2015 évi nyertes szelet, a „Bársonyos Álom” diós, mascarponés, narancsos ízvilágú, míg a 2016-os „Passion” inkább gyümölcsös, sós-karamellás, csokis. A Jetty Choco-ban minden sütemény és csokoládé adalékanyagmentes, és jó hír a hozzám hasonló IR-eseknek és cukorbetegeknek, hogy elég nagy kínálat van glutén- és cukormentes termékekből is.
Csak zárójelben említenék még egy csabai süteményt, a Csaba szeletet, ennek története ugyanis egy kedves ismerősömhöz fűződik. Laczó Csaba barátom apukája, Laczó Pál volt egykor a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat cukrászüzemének a vezetője, aki jókedvében alkotta meg a Csaba szeletet. Csaba nevű elsőszülött fia ugyanis 1955. május 6-án látta meg a napvilágot és az ifjú apa örömében magához vett egy üveg bort, bevonult a cukrászműhelybe, és azon nyomban kreált egy süteményt, melyet természetesen Csaba szeletnek nevezett el. A Csaba szelet a város ikonikus, prémium kategóriás, közkedvelt süteménye lett, amit csak itt gyártottak és ismertek. Bár régen úton-útfélen kapható volt, ma már nem olyan könnyű rábukkanni, de én Csaba barátom útmutatása alapján megkóstoltam a Bejo cukrászdában.
Szoborsétány és Hírességek sétánya
Békéscsabán mindig közel van egy park, irigylésreméltóan sok a zöldterület. A leghangulatosabb az Élővíz-csatorna partján andalogni, ahol nekem az tetszett a legjobban, hogy kicsit „vadregényes” a hangulat. Szerintem szuper, hogy kicsit vadon nőnek ott a fák, nincs lebetonozva két oldalt a part – viszont a vízzel párhuzamosan fut egy sétány, ahonnan lehet gyönyörködni a tájban.
A malomtól pár lépésnyire, a közúti és gyalogos híd között számos köztéri szobor sorakozik a sétány mentén. Ezek az alkotások a városhoz kötődő neves személyiségeknek állítanak emléket, többek közt természetesen Munkácsy Mihálynak.
A Csabagyöngye Kulturális Központ és a Békés Megyei Könyvtár közti partszakasz a Hírességek sétánya, ahol 14, Békéscsabán született vagy itt fontos szerepet ellátó személy kapott emléktáblát.
A közelben egy szívmelengető köztéri szobrot is találtam – a Rőzsehordó nő szobrát egy Munkácsy-mű ihlette, így ez is szépen illeszkedik a kialakuló Munkácsy negyedbe. Szinte hívogatott a szobor, hogy leüljek mellé – biztos vagyok benne, hogy népszerű szelfi-helyszín lesz!
Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvar (Peron Presszó)
A mai világban már külön vonzerővel bírnak az insta-kompatibilis helyszínek. Bevallom, én se vagyok kivétel – amikor először megláttam egy fotót az Élővíz-csatorna partján álló mozdonyról annak retro berendezésével, azonnal felkerült a listámra, ahol a meglátogatandó helyeket gyűjtöm. Régi szódásszifonok, ősi író- és számológépek állnak az asztalon, miközben a könyvespolcon korabeli folyóiratok sorakoznak – köztük egy női magazin éves almanachja a születésem évéből, melyben mosolyogva nézegettem a régi divatos ruhákat. Nagyon cuki hely, ráadásul remek kilátással – egyik oldalon a régi malom kiégett épülete, a csatorna másik partján pedig a Csabagyöngye Kulturális Központ modern tömbje.
István Malom
Békéscsaba község területén egykor több mint 50 széllel hajtott és lóval vontatott nagykerekű szélmalom működött. 1853-re épült meg az első békéscsabai gőzhajtású malom, a Pain-gőzmalom, amely a pécsi után a második ilyen típusú vidéki építmény volt. Ezt később Rosenthal Márton gyulai szappanos vásárolta meg, lebontatta az eredeti épületet és helyére új malmot építtetett. Két évtized múltán a malomépületet kibővítették, közepére tornyot építettek és csakhamar a hazai malomipar legmodernebb üzemévé fejlesztették. 1914-ben nevezték át István malomnak, ahogy az ma is látható a tornyon díszelgő feliraton.
A másfél évszázadon át őrlő, ma műemlékvédelem alatt álló malmot 2005-ben zárták be. 2019 május 21-én kigyulladt és a tűz kiterjedt a malom összes szintjére. Mind a 6 födémszerkezet beszakadt, úgyhogy ma már csak az épület csonkja mered az ég felé. Így is gyönyörű szerintem és nagyon remélem, hogy megtalálja a funkcióját az egyébként remek helyen, a vízparton levő épület.
Belváros
A belváros központi magja sétálónegyed, itt található a Jókai Színház, valamint a Városháza épülete.
Csabagyöngye Kulturális Központ
A malommal és a retró vasúti kocsival átellenben áll a Csabagyöngye Kulturális Központ. Itt koncerteket, kiállításokat, családi programokat tartanak, érdemes a facebook lapról vagy a weblapról tájékozódni, épp milyen érdekes rendezvény van a városban. Az épülethez vízparti terasz is kapcsolódik, úgyhogy jó időben szabadtéri programokra is lehetőség van.
Régi házikók
Meseház
A városban tett látogatásom egyik kedvenc helyszíne lett a Meseház, ami kicsit kirepít a hétköznapokból. A két, egymásba kapcsolódó parasztház a 19.század közepén eredetileg egy jómódú gazda otthona volt. 1982-ig lakott itt a család, akkor megvette a város a régi épületet, ami ma már több funkciót tölt be. Egyik részében Schéner Mihály Munkácsy-díjas képzőművész által megformált szobrokkal, mézeskalács-figurákkal, rajzokkal lehet találkozni, a másik részében kézműves műhely kapott helyet. Szó szerint igazi mesevilágba csöppen itt az ember – van a sarokban egy csodás mesefa, de bele lehet ülni a népi ihletésű, játékos trónszékbe is. Érdemes látogatóként akár csak bekukkantani is, de aki több időre érkezik a városba, nézze meg a weblapon, mikor vannak gyerekprogramok. Fontos információ, hogy a Meseház csak hétköznap van nyitva, hétvégén csak bejelentkezéssel vagy programok során látogatható.
Molnár-ház
A Molnár-ház egy régi mesterséget idéz meg, amikor a környéken még működtek szárazmalmok. Ezek jó száz éve már megszűntek, ugyanis átadták helyüket korszerűbb társaiknak. Az itt levő szárazmalmot is átalakították lakóházzá, de szerencsére csak minimálisan nyúltak hozzá – így nyugodtan mondhatjuk, hogy ez Békéscsaba legrégebbi lakóháza. Tulajdonosa többször is kapott rá bontási engedélyt, de szerencsére mindig motoszkált benne, hogy ezt a szép régi házat nem kellene lerombolni. Végül a város vette szárnyai alá és 2016-ban nyílt meg múzeumként. Nincs állandó nyitvatartása, a kulcs a szomszéd utcában levő Meseházban van, ott kell idegenvezetésért bejelentkezni.
Öreg Ház
A Kossuth téren egy különleges régi házat kerestem fel, amit így is hívnak: Öreg Ház. Ez az épület eredetileg a város északi részén állt, ahonnan 2018-ban, Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára hozták át ide. A podsztyenás ház utcafronti tornácát régen „pletykatornácnak” is hívták, mert itt ültek vasárnaponként a nénikék, hogy kitárgyalják a hét eseményeit. Az alföldi jellegzetes napsugaras kapuval lezárt hosszabb tornácon pedig a munkálatok folytak, itt fejtették régen például az asszonyok a babot. Békéscsabán még van mintegy száz hasonló épület, de jellemzően nem ilyen szép állapotban. A ház teljes berendezése adományokból állt össze, és az folyamatosan bővül. Jó időben, tavasztól késő őszig minden nap délután 4 és 6 közt van itt egy önkéntes, aki várja a vendégeket, de máskor is megoldható látogatás előzetes bejelentkezés alapján.
Szlovák tájház
Akárcsak a Meseház, a Szlovák tájház is régi, védett épületben kapott helyet. A ház 1810 óta áll, bár megkurtítva – 1865-ben ugyanis, amikor az akkor görbe utcát kiegyenesítették, négy métert levágtak belőle. A tájházban a a gazdálkodás eszközeitől kezdve a tisztaszoba berendezéséig bemutatják, hogyan élt itt egy viszonylag jómódú szlovák család. A legszebbek a festett, faragott bútorok és hívogató a virágosra pingált búbos kemence ülőkéje.
Játszóterek
Munkácsy-játszótér
A legszebb őszi ruhájában láttam a Széchenyi Ligetet, ahol a Kőrösök Völgye Látogatóközpont is áll, valamint egy különleges játszótér. Ha már a Munkácsy-negyedben vagyunk, a játékok is a híres festőt idézik fel – képkeretekkel, nagy ceruzákkal és festékes tubusokkal. Nagyon ötletes!
Szigligeti utcai játszótér
Schéner Mihály világa részben egy játszótéren is visszaköszön. Sajnos a játékok zöme elég rossz állapotban van, de szerencsére találtam olyan hírt, miszerint felújítása várható.
Kolbászház, Rendezvénypajta, CsabaPark
Na de ha már azzal kezdtem, hogy Békéscsabáról csak a kolbász jut eszembe, természetesen elmentem egy kóstolóra is. Erre kiváló hely a Csabai Kolbászház, ahol még a kerítés is kolbászból van:-)
A kolbászház alapvetően rendezvényhelyszín, ahova disznótorosra, egyéb eseményekre jönnek családok, baráti társaságok és céges kollektívák. Az itt dolgozó munkatársak szervezik a Csabai Kolbászfesztivált is, ami a város legnagyobb rendezvénye minden év októberében. Ez oly annyira népszerű esemény, hogy ha valakit érdekel, jó ha az év elején elkezd az adott hétvégére szállást keresni!
A pincében egy kolbásztrezor is van. Amikor meghallottam ezt a szót, kicsit hitetlenül ingattam a fejem, de megmutatták, szóval létezik!:-)) Fantasztikus illatok vannak lent!
És hogy mi a recept? Elárulom!
* 10 kg sertéshús vegyesen (comb, lapocka, tarja, dagadó, apróhús, kb. 7075% hús és 25-30% szalonna arányban)
* 150 g édes pirospaprika, 100 g csípős pirospaprika
* 180 g só
* 70 g fokhagyma
* 30 g köménymag
Csak és kizárólag ez a négy fűszer mehet bele – mert ha bármi egyebet adnak hozzá, az már nem csabai! Az arányok persze változhatnak kicsit és a fűszerek is gyakran házi készítésűek, de hát ettől térnek el a családi receptek, amelyek generációról generációra öröklődnek.
A Csabai Kolbászház egy nagyobb komplexum része. Van mellette egy Rendezvénypajta, ahol télen korcsolyapálya működik, nyáron pedig görkorizni lehet. A pályát kiegészíti egy büfé streetfood kínálattal, valamint tartanak mindenféle programokat, például májusban pajtamajálist. Ha jössz a városba, nézd meg a Rendezvénypajta weblapját, van-e épp valami érdekes program!
A közelben fekszik a CsabaPark, ahol több játszótér is található, plusz egy erdei tornapálya. A legbájosabb a kolbász tematikájú játszótér, az „Óriások konyhája”. A parkerdőben több sétaútvonalat alakítottak ki, valamint egy 3 kilométeres rekortán futópályát is.
Kirándulások a város körül
Póstelek
Kedvelt hétvégi célpont Békéscsabáról a Pósteleki-kastélyrom, amely sokáig csak az enyészeté volt. 2014-ben rendezték a rom körüli terepet, ekkor sétányt és tanösvényt alakítottak ki információs táblákkal.
A fejlesztés leglátványosabb része a kiszáradt csónakázótó helyreállítása volt, leginkább talán ez tette népszerű kirándulóhellyé a környéket. Van a parkolónál büfé, valamint állatsimogató is, a gyerekek nagy örömére (a feliratot vegye mindenki komolyan, hogy az állatokat nem kell, sőt, nem szabad etetni, arról gondoskodnak a nemzeti park munkatársai).
Jaminai bányatavak
Békéscsaba déli határában 21 kisebb-nagyobb bányató található. Ezeket Békéscsaba 300 évvel ezelőtti újratelepítésekor agyag kitermelésére használták és a vályogvető gödrök szlovák neve volt a “jamina”. A déli városrész is ezt a nevet örökölte, bár ma hivatalosan Erzsébethelynek nevezik. A tavak horgászegyesületek kezelésében vannak.
Kerékpárút
A Wenckheim turista- és kerékpárút a Wenckheim-család építészeti hagyatékát köti össze. Az útvonal érinti a szabadkígyósi, a pósteleki és a gerlai kastély mellett a dobozi Wenckheim családi ág épített örökségét is. Az útvonal a Jaminai bányatavak mellett is elhalad, itt madárlest építettek ki.
Gasztro – Hargita Kisvendéglő
A Hargita Kisvendéglő talán a legnépszerűbb étterem a városban – én kétszer jártam itt, és mindkétszer olyan telt ház volt, hogy alig kaptam asztalt. A tulajdonos család 1991-ben nyitotta meg itt először a sörözőt, ami aztán 1999-ben étteremmé alakult át. Az elmúlt bő két évtizedben biztos vendégkört építettek ki, ez is segített, hogy át tudták vészelni a járványt és most remélik, hogy megbirkóznak az új kihívásokkal is. És hogy mi a legfinomabb? Sokak szerint a kacsa, úgyhogy én is azt kóstoltam!
Szállás – Arcanum Hotel
Békéscsabai felfedezőutam során az Arcanum Hotelben laktam néhány éjszakát, egy városszéli 4 csillagos szállodában. Sok utazó szeret a központban lakni, ami ugye célszerű azoknak, akik tömegközlekedéssel érkeznek, de én egy másik csoportba tartozom. Nekem a belváros közelségénél mindig fontosabb a csend, és mivel úgyis autóval jövök-megyek, szívesebben alszom valami nyugodt, kiesőbb helyen. Erre tökéletes választás volt az Arcanum Hotel, ahonnan pár perc alatt elérhető a belváros, de a nap végén mindig jó volt „hazatérni” a több hektáros park közepén álló csendes oázisba. Itt aztán semmi gondom nem volt az alvással, hiszen nem szűrődött be az égvilágon semmi utcai zaj. A szobák is kényelmesek, elegánsak és utazó szemmel se találtam hibát, például volt elég konnektor a kütyüim töltésére:-)
Nagyon szerettem a reggeliket is – volt büféreggeli, de lehetett kérni frissen tojásételeket és mindig nagyon igényesen tálalva hozták ki (ezúton is üdvözlöm a séfet!:-) Volt, amikor a vacsorát is itt fogyasztottam el, szintén büférendszerben és IR-esként is találtam változatos, finom ételeket. Egyetlen bánatom volt, de ez nem a hotel hibája, hogy a wellnessre nem maradt időm (szegény blogger minden este dolgozott), pedig igazán hívogató szauna és medence volt az alagsorban. De legalább lesz miért visszatérni:-)
Én jó szívvel ajánlom az Arcanumot mindenkinek, aki hozzám hasonlóan szereti a csendet. De ugyanakkor kiváló helyszín esküvők és rendezvények céljára is, mert ide el lehet vonulni, nem fogtok senkit zavarni. A személyzet minden egyes tagja nagyon kedves és mosolygós, van elegendő ingyenes parkoló, hasít a wifi, szóval minden szempontból kifogástalan volt!
Békés megyei írások:
Remek hely családoknak: Szarvas
Békéscsaba látnivalók: a haluskától Munkácsyig
Gyula látnivalói – a kastélytól a százéves cukrászdáig
További látnivalók Magyarországon:
Magyarország látnivalók – megyéről megyére
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes “közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)