Győr-Moson-Sopron megye látnivalói – a fatemplomtól a krumplibogárig

A korabeli tudósítások az imperialista ellenséget látták a bogárban: „1950 nyarán amerikai gépek behatoltak az NDK légterébe – lihegte elfúló hangon a felizgult bemondó –, s csíkos bogarak millióit szórták le. Az új háború gyújtogatói a népi demokráciák dolgozóit akarták megkárosítani.” A krumplibogár jött, látott és győzött. Ennek ellenére a szoboravató ünnepség vidám hangulatban zajlott, melyről 1997-ben dokumentumfilmet is készítettek a Filmvilág tudósítása szerint.

Különleges templomok

A fenséges pannonhalmi apátság és a csornai rendház mellett számos kevésbé ismert templom is található a megyében, amelyek mind különlegesek valamilyen szempontból.

Lébény a Mosoni-síkság és a Hanság határán épült, 13. századi Szent Jakab- plébániatemploma miatt ér meg egy látogatást. A templom csodával határos módon átvészelte mind a tatár és török pusztítást, mind a települést sújtó 1841-es tűzvészt. Bár a későbbi századokban többször átépítették, az 1800-as években zajló restaurálás során visszaállították az eredeti állapotot, így ma a 13. századi csupasz falakat lehet megcsodálni. A román stílust tükröző egyszerű, szigorú homlokzattal éles kontrasztot alkot a finom faragású kapubejárat. A monumentális épületbelsőt mindössze néhány újkori dísz (szárnyas oltár, szószék, színes üvegablak) ékesíti.

Árpáson az egykori premontrei apátsági templom a XIII. század első felében épült román stílusban, de a kéttornyos homlokzat és a szentély kivételével 1750-ben barokk stílusban alakították át. A templom a román kori téglaépítészet ritka példája, melynek fő dísze a domborműdíszes félköríves timpanonos kapu.

A magyar faépítészet remeke Nemeskér evangélikus temploma. Az 1732-ben épült barokk templom egész belső szerkezete és berendezése fából készült. Talán meglepő egy ekkora templom ilyen kicsi faluban, de ehhez az evangélikus egyházkerülethez építése idején 32 település tartozott. Ma már csak mintegy 15 hívó látogatja az istentiszteleteket, és a munkálatokra is nehéz szorgos kezeket találni. Az 1974-76 között végzett nagyobb felújítás során rendbe tették a faszerkezetet. Érdekesség, hogy a szúette fákon meghagyták az apró lukakat, azt nem javították ki. A templomkertet gondozó úr egyébként korábban buszsofőrként dolgozott, turistákkal járta be a világot. “Rengeteg templomban megfordultam, még Rómában, a Vatikánban is” – mesélte. “De nekem egyik templom sem volt olyan szép, mint a mienk, Nemeskéren…”

Sopronhorpácson minden út a 12. századi templomhoz vezet, amelynek nagyméretű, bélletes kapuja a több átépítés dacára is érintetlen maradt. A templombelső meglehetősen eklektikus: román oszlopkötegek, gótikus ablakok, romantikus berendezés és modern mellékhajó érdekes, de nem zavaró ötvözete.

Árpád-kori templomáról nevezetes Rábaszentmiklós, amely a nevével ellentétben nem a Rába, hanem a Marcal mellett fekszik. Az eredetileg kör alakú templomhoz a 13. század körül három újabb karéjt építettek, így a templom alaprajza olyan lett, mint egy négylevelű lóhere. Később a környékbeli települések templomainak mintájára az első karéj helyére inkább egy tornyot építettek, így ma már hiába keressük a négylevelű lóherét. A templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték, akit a hagyomány a víz miatt veszélybe kerültek segítőjeként tart számon – a község ugyanis gyakran került veszélybe a Marcal, de néha még a Rába áradásai miatt is.

Brennbergbányában hazánk első szénbányája működött 1759-től közel 200 éven át, de a település mégsem erről nevezetes. Inkább egy furcsa, egyedi épület miatt keresik fel, itt van ugyanis az országban egyedül kocsmával egybeépült templom. Az itt dolgozó lengyel vájárok kérésére építették a templomot még 1930-ban. Kezdetben raktár működött az oldalában, aztán megnyitották a borozót, és a mai napig jól elvan együtt a két intézmény.

Hidegségen a Szent András templomot érdemes felkeresni, melynek a szentélye egy XII. századi román stílusú körtemplom maradványa. Kívül négyszögletes, belül kör, ráadásul szép, XIII. századi freskótöredékekkel. Csak vezetéssel látogatható, itt a telefonszám, ahol időpontot kell egyeztetni: Völgyi József, 06-20-325-4237.

Hímzés, csoki, gyerekprogramok

A Rábaköz nemcsak nagyszerű kirándulóhelyeiről nevezetes, de gazdag hagyománya van a kézművességnek is: fazekasok, takácsok, kékfestők és hímző mesterek járták a környék vásárait. Hövejen Horváth Borbála terjesztette el a fehérhímzéses technikát az 1860-as években. A sajátos mintával készült höveji terítőket bő száz év múlva, az 1962-es Brüsszeli Világkiállításon aranyéremmel díjazták.

A faluban a Csipkemúzeumban gyönyörű terítőket, kötényeket, blúzokat, menyasszonyi ruhákat láthattunk, és nagy örömünkre kiderült, hogy még mindig akadnak asszonyok a faluban, akik továbbviszik a mesterséget.

Vasúti lámpamúzeum

Fertőszéplakon található az ország egyetlen vasúti lámpamúzeuma.

Haragovics József vasútgépészként a GYESEV-nél dolgozott, és egyszer elhatározta, hogy valami olyat fog gyűjteni, amit más nem. Szakmájából és hobbijából szinte adódott, hogy valami olyan legyen, ami kapcsolódik a vasúthoz – így alakult, hogy 38 éve gyűjti a lámpákat. Tudomása szerint bár van még néhány gyűjtő az országban, csak ő teszi közkinccsé a kollekciót. A mai napig ezen a területen tevékenykedik, bár ma már nem gépészként, hanem oktatóként és vizsgáztatóként. Közel 300 db különböző lámpát találunk a régi, tornácos ház utcai szobájában, öt földrész számos vasúttársaságától. A lámpák mellett öt éve hangjelző eszközökre (sípok, trombiták, harangok) is kiterjedt az érdeklődés, idén pedig a gyufa lett az új favorit: no nem akármilyen, hanem amit vasúti lámpákhoz használnak.

„Nem sajnálta soha a család, hogy erre fordítja a jövedelmét?” – kérdeztem, pedig nyilván tudtam a választ. „Nem. A feleségem ezzel együtt ismer 38 éve, sokat segít nekem. Más kártyázik, iszik, én pedig ebbe ölöm a pénzem” – feleli mosolyogva.

Mégis honnan lehet ilyeneket szerezni? Kollégák ajánlása nyomán, régiségboltokban, a múzeum látogatói hoznak, interneten, gyűjtőkkel csereberélve – változatosak a módszerek. Haragovics József szerint a gyűjtésnek három szépsége van: 1. megtalálni a lámpát, 2. kiállítható állapotba hozni, 3. hozzáolvasni, hol használták. Minden egyes darabot lefotóz, és magyarázattal együtt archivál.

A múzeumban nem tapossák egymás sarkát a látogatók, de időnként azért komplett iskolás csoportok is jönnek, és a tulajdonos akár világítástechnika órát is tud rögtönözni.

Csak azt ne kérdezzük, melyik a legkedvesebb darabja, ugyanis mindegyiket másért szereti. Van, amit hosszú és kalandos úton szerzett meg, van, amin sokat dolgozott. Az könnyebb kérdés, hogy melyik a legrégibb: egy 1844-ből származó darab, Kaiser Ferdinand Nord Bahn felirattal, amely Bécs és Csehország közt közlekedő vonatról származik. A vendégkönyv is természetesen vasúti napló, ahol sok-sok hálálkodó üzenetet olvashatunk számos országból.

Vasfüggöny-emlékhely, tanösvény, temető

Hegykő határában, ha a falutól mintegy három kilométert haladunk egy murvás úton, az eredeti helyén láthatjuk, milyen volt egykor a vasfüggöny. Az emlékhely nagyrészt korabeli anyagok felhasználásával készült, és a mintegy 40 méter hosszú szakaszon a műszaki zár három korszaka látható. Mind a három időszak (1948-1956, 1956-1965, 1965-1989) más-más vasfüggönytechnikát alkalmazott, melyet tájékoztató táblák mutatnak be.

Elképesztő, mennyi fejlesztést és munkát pazaroltak a védelmi rendszer megtervezésére és kiépítésére. Bár gyerekkoromban még állt a vasfüggöny, és azóta is számtalanszor hallottam-olvastam róla, most láttam először testközelből, pontosan hogy is nézett ki. Az emlékhelyhez vezető út részben egybeesik a Nádak útja tanösvénnyel, így séta közben a helyi madárvilágról is olvashatunk, azaz amolyan kombinált természeti-történelmi sétát lehet tenni a környéken.

Apropó, vasfüggöny. Fertőszéplak határában áll a páneurópai piknik emlékműve. Az utólag meghatározó jelentőségű piknik az osztrák–magyar határon, Sopron közelében, a közigazgatásilag Fertőrákoshoz tartozó Piuszpusztán 1989. augusztus 19-én tartott békedemonstráció volt, melynek fővédnökségét Habsburg Ottó és Pozsgay Imre vállalták el. A magyar és osztrák vendégek előtt az akkor ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. Még csak egy figyelmeztető lövés se dördült el, annyira benne voltak már a változások a levegőben. A békésen zajló áttöréssel gyakorlatilag megállíthatatlanná vált a vasfüggöny megszüntetése.

Balf híres gyógyfürdőközpont, ahol a 18. században épült a barokk gyógyszálló. Ez a mai napig a régi időket idézi a biliárd teremmel, bőrfotelekkel berendezett társalgóval, végtelen nyugalommal. A település temetőjét egy omladozó kőfal veszi körül, melyet tüzetesebben szemügyre véve észre lehet venni, hogy nem csak egy egyszerű kerítés, ugyanis lőrések sorakoznak rajta. A kőfalon kívül áll az itteni munkatáborban meggyilkolt munkaszolgálatosok emlékére emelt egyszerű, de megkapó emlékmű – a tömegsírban nyugszik többek között Szerb Antal.