A sorozat többi írásához hasonlóan Győr-Moson-Sopron megyében is a romos épületekkel kezdem a bemutatást, hogy a legszebb maradjon a végére
Romos, pusztuló kastélyok
A megye kastélyai közül a leglepusztultabb az Ikrényben található, 18. századi barokk Merán-kastély, amely igazi csemege a kísértetházak kedvelőinek: azon elhagyatott kastélyok egyike ugyanis, amely nincs lezárva. Különösebb látnivalót nem is tartogat, de valami furcsa perverzió folytán én szeretek félve lépkedni a romos falak között, és elcsodálkozni, hány és hány vakolatréteget tudok megszámolni a málló falakon.
Az internet segítségével nem sikerült túl sok mindent kiderítenem Sopronnémeti Sághy-kastélyáról, csak annyit, hogy az 1900-as évek elején épült, jelenleg magántulajdonban van. Egy helybéli azonban elmesélte, hogy vagy két évtizeden át egy zsámbéki keramikus lakott itt, aki nagyon szeretett a kastélyban alkotni. Halála után azonban gyerekei nem kívántak ideköltözni, így eladták az épületet. Jelenleg, mintegy másfél éve egy budapesti ügyvéd tulajdonában van, aki ígérete szerint rendbe hozza, de egyelőre üresen áll.
Sopronhorpácsra eredetileg a falu különleges, 12. századi temploma miatt utaztam el, de ott is belefutottam elhagyatott kastélyba. Az ottani Széchenyi-kastély omladozó vakolatú épületét zárva találtam. Az elhagyatott, omladozó vakolatú épülethez vezető utat kordonzsinór zárja le, egy felirattal, miszerint tilos a parkban tartózkodni. Ügyesen megmagyaráztam magamnak, hogy én nem tartózkodni akarok itt, csak gyorsan körülnézni, úgyhogy közel merészkedtem az épülethez. A bejárati ajtó tárva-nyitva állt, azonban mellette észrevettem a riasztót, és azt mégse akartam, hogy vijjogás verje fel a falu csendjét – inkább megfutamodtam.
Nem hagyott nyugodni a dolog, egy falubelit kérdeztem, szerinte be tudok-e jutni a kastélyba. Azt válaszolták, kell ott lenni egy őrnek, úgyhogy ismét nekivágtam. Kiabáltam, van-e itt valaki, és tényleg megjelent egy fiatalember. Szerencsére nem is zavart el, hanem körbevezetett az épületben, ahol a nagyterem mennyezete a legérdekesebb. De megvannak az eredeti rézkilincsek is, és a lépcsőház is megkapó, még az eredeti kialakítással.
A háború után munkásszállás volt itt, de jó másfél évtizede üresen áll. Az államhoz tartozik és bár az önkormányzat meg akarta venni, az adásvétel nem jött össze. Senki nem tudja, mi lesz a sorsa.
Magyarkeresztúrom áll egy Baditz kastély, feltehetően a XIX. század közepén, második felében épült. Stílusában fellelhetők, klasszicista és késő barokk elemek is. A kastély a XIX. századtól a XX. század első feléig a Baditz család tulajdonában állt. Egy 2007-es újsághír szerint magántulajdonban van és árulják, de nem találtam frissebb információt, mi történt vele. Nincs kerítés a telken, így körbe lehet járni, de be nem sikerült jutnom.
Nemrég még szálló volt…
Rábasebesen az elhagyatott neobarokk Széchenyi-kastély a közelmúltban még kastélyszállóként üzemelt. Itt nem csak jelképesen állt meg az idő, de a homlokzati órán is. A kastély egész jó állapotban van, és bár elvileg az ember útját állja egy jelképes sorompó az utca felől, körbe lehet járni az épületet. Az ablakokon bekukucskálva úgy láttam, pár éve szépen felújították: a fürdőszobákban törülközőszárítós radiátorokat látni, az ebédlőben a kovácsoltvas székek között az asztalokon még ott a ropogósra vasalt fehér abrosz. Mintha hirtelen hagyták volna magára az épületet, a bejáraton egy „Rögtön jövök” felirat lóg, de nem tűnik úgy, hogy igazán érdemes várakozni.
A kastélyt a XIX–XX. század fordulóján építtette a Széchenyi család, majd több gyors tulajdonosváltás után állami tulajdonba került. A rendszerváltásig működött falai között a TSZ, de ott volt az orvosi rendelő, fodrászműhely, könyvtár, a nyári óvoda és a községi tanács is. A kilencvenes évek elején több pályázatot követően befektetők tulajdonába került. Több száz millió forint értékben felújították, melyet a tulajdonosok döntően hitelből, illetve az üdülési jogok értékesítéséből finanszíroztak. Az ingatlan szálloda részét ugyan a kilencvenes évek közepén megnyitották, de a bevétel a működési költségeket sem fedezte, kénytelenek voltak bezárni. Sok kisbefektető bukta a pénzét, a vállalkozás tönkrement, az épület azóta kézről kézre jár.
Az utolsó hír, amit találtam róla, az értékesítési szándékról szól: az üzemeltetésbe bebukott egykori tulajdonosok 400 millióért kínálták eladásra 2011-ben.
Kicsit hasonló a sorsa a mihályi Dőry-kastélynak. Az egyemeletes, két saroktornyos épületet 1969 és 1974 között állították helyre, ezután szállodaként és oktatási központként működött. 2006-ban megkezdték a felújítását, ami forráshiány miatt leállt, az új hasznosítási formát pályázaton igyekeznek megtalálni. Érdekes, hogy a kastély elölről és hátulról egészen más képet mutat: a hátsó (a fáktól nehezen fotózható) oldal a régebbi épületrész, itt még megmaradt az eredeti négy toronyból kettő és a falak sárgára vannak festve. Az utcafront a romantikus stílusú, halványkékre festett homlokzat, innen nem is látszanak a tornyok. Amilyen mákom van, pont azt a hölgyet szólítottam le a faluban, hogy mit lehet tudni a kastélyról, akinél a kulcs volt. Kis könyörgésre haza is ugrott érte és beengedett a kastélyba. Túl sok érdekesség nincs a sokat megélt kastélyban, csak az emeleti nagyteremben maradt fent az eredeti gerendázat.
Ha a Héderváry-kastély bejáratát őrző két szfinx mesélni tudna Héderváron, akkor valószínűleg hosszú és fordulatos történetet hallanánk elmúlt korokról és érdekes emberekről. A kastély viszályok, hűtlenség, valamint férfi örökös hiánya miatt több család kezén megfordult. A háború után népi kollégiumként működött, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát. 2002 és 2004 során állították helyre, hogy gyönyörűen felújított szobái négycsillagos kastélyszállóként élhessenek tovább. Első látogatásomkor zárva találtam, el is könyveltem magamban, hogy annyi társához hasonlóan valószínűleg ez is tönkrement. Ezt a feltételezést a szálloda honlapján felugró felirat is alátámasztotta, miszerint a kastély jelenleg nem fogad vendégeket.
Volt is meglepetés, amikor legközelebb a környéken járva nagy pezsgést láttam a gondozott park közepén fekvő épületnél, így gyorsan be is kukkantottam. Az ajtónál ugyan egy felirat díszelgett, miszerint csak vendégek léphetnek be, és a kis sortomban nem illettem a láthatóan esküvőre összegyűlt vendégek közé, de a személyzet legalább annyira tikkadt volt a 40 fokot közelítő hőségtől, mint jómagam, így nem állták utamat. Két okból is érdemes volt besurranni az épületbe: egyrészt a zárt udvar az árnyékot adó öreg platánfával bájos, nyugodt pihenőhely, másrészt a zöld szalon meglehetősen különleges látvány. Az összes közös helység pompásan van berendezve: perzsaszőnyegek, selyemtapéták, antik bútorok, herendi porcelánok, a falakon tükrök és festmények emelik a szálloda nívóját. Ugyanakkor az egész nem valami hivalkodó, idegen közeg, hanem barátságos, meghitt zug, hála a beszélgetésekre, teázásokra csábító füles foteleknek, megannyi apró, otthonos részletnek.
Sajnos legutóbb, 2018 nyarán mindez már a múlté. A kaput zárva találtam, mögötte ápolatlan udvar, és a helybéliek szerint évek óta nem volt mozgás a kastély környékén. Nem tudom, mi történhetett, hogy ilyen sanyarú sorsa jutott az épület…
Utoljára iskola volt
A beledi Barthodeiszky-kastély egy pompás, háromszintes épület. Az alagsorba a kiszolgáló helyiségek kerültek. A kastély első szintjét lakták a tulajdonosok, a felső szinten személyzeti szobák voltak. A háború után a kastélyt államosították, iskolát alakítottak ki benne. Ahogy leromlott az épület állapota, az iskola elköltözött, a kastély pedig 6-8 éve üresen áll. Egyszer nekiveselkedtek a felújításának, elkészült a kerítés és a tető – így legalább nem ázik be. A munka folytatásához azonban még sok pénz kellene, és ezt nem sikerült az önkormányzatnak előteremteni. A korábbi polgármester színházat álmodott ide, a jelenlegi megőrizné a kastélyfunkciót, múzeumként vagy hotelként.
Ugyancsak elhanyagoltan, üresen áll Egyeden a volt Festetics-kastély. Ezt gróf Festetics Károly építtette majorsági központnak, majd később a Batthyány család vásárolta meg. A kastély parkjában volt a hírhedt és Európában is egyedülálló úgynevezett kútbörtön. Annyit sikerült kiderítenem, hogy a 2000-es évek elejéig iskola működött itt, de aztán az anyagi nehézségekkel küzdő önkormányzat magántulajdonba adta. Sajnos le volt zárva, így nem jutottam be, csak az ott legelésző kecskék társaságában sikerült körbesétálnom.
Közintézmények
Teljesen véletlenül bukkantam a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyra, amely egyik útikönyvemben sem szerepel. Egy másik épületet keresve kérdeztem le a GPS-ből a turisztikai látványosságok listáját, és meglepve láttam, hogy egy kastély van a közelemben. Odahajtottam, és kiderült, hogy még csak nem is egy romos épület, hanem élő, működő, egész jó állapotban levő kastély. Az épületet a háborúk során kifosztották, és sorsa 1945 után is meglehetősen viszontagságosan alakult. Legtovább a vagongyár használta munkásszállásnak. Az épület felújítása után 1988-tól a közművelődést szolgálja: itt kapott helyet a könyvtár.
Könyvtárnak rendezték be Szany kastélyát is, amely eredetileg a győri püspökök nyári rezidenciájának épült. Most helytörténeti múzeum működik benne, amely bejelentkezéssel a könyvtári nyitva tartás alatt látogatható. Részben múzeum, részben polgármesteri hivatal Kapuvár pompás állapotban fennmaradt Esterházy-várkastélya.
Iskolaként üzemel Dunakiliti Batthyány-kastélya, valamint Iván Széchenyi-kastélya.
Dénesfa Cziráky-kastélyában pszichiátriai rehabilitációs intézet működik, így itt nem csoda, hogy zárt kapu fogadott. A falubeliektől kérdeztem, be lehet-e jutni valahogy megnézni az épületet. Persze, szóljon csak a portásnak! – biztattak. Így is lett. Amíg a portás szolgálatban van (délután ötig), meg lehet kérni, hogy beengedjen a kertbe. Természetesen az épületbe a betegek miatt nem lehet bemenni, és fotót is csak úgy lehet készíteni, hogy senki ne legyen felismerhető. A portástól tudtam meg azt is, hogy az épületet pár éve felújították, úgyhogy egész jó állapotban van.
Nagylózs Viczay-Solymosy-kastélya a község honlapja szerint 1951 óta szociális otthonként működik, de látogatásom során semmi mozgást, életet nem láttam a kerítéssel körbevett épületben, így belül nem tudtam körbenézni.
A megyében található kastélyok közül Zsira Rimanóczy-kastélya volt számomra messze a legérdekesebb. Az épület jelenleg szociális gondozó, és bár az ilyen funkciójú épületeket általában nem lehet látogatni, itt lehetőség van vezetett sétára. Sőt, az idegenvezető szerepét a gondozottak látják el, ők kísérik be a vendégeket az épületbe, és náluk van az a régi kazettás magnó, amiről meg lehet hallgatni az ismertetőt. A jelképes, ötszáz forintos belépti díjon kívül azzal is támogathatjuk az intézményt, ha a jegypénztárban a betegek által készített ajándéktárgyakból vásárolunk. Szerintem zseniális ötlet: a gondozottak a látogatókat vezetve egész biztos büszkébbek az otthonukra, hasznosnak érezhetik magukat, és mi sem vagyunk kizárva ebből a csodálatos épületből.
Lakott kastélyok
A megye kastélyai közül több olyat is találtam, melyek irigylésre méltó állapotban vannak és még ma is lakottak.
Nem sikerült bejutnom Máriakálnokon a Marsowszky-kastélyba, mivel magántulajdonban van, így a szépen felújított épületet a míves kovácsoltvas kapun keresztül tudtam csak fotózni.
Az internet segítségével Téten is találtam egy pompás kastélyt, de sajnos ezt sem sikerült megnéznem – még kívülről sem. Amit megtudtam róla: az épület Bay Ödön tulajdonában épült fel 1905-ben historizáló stílusban. A kastély tervezője Schlichter Lajos győri mester volt. Egyemeletes, oldalszárnyain földszintes épületet egy kúria előzte meg a birtokon, mely később a kiskastély nevet kapta. A kastély földszintjén előcsarnok, dohányzó, 3 vendégszoba , szalon, míg az emeleten hálószobák, gyermekszoba, és cselédszobák voltak többek között. Egy murvás út vezet ki ide a faluból, de mielőtt meglátná az ember a kastélyt, egy felirat figyelmeztet arra, hogy magánterület következik, riasztóval. Mivel lakott az épület, nem mertem megkockáztatni a birtokháborítást, így sajnos nem készült fotó, csak az interneten lehet megnézni, milyen szép az épület – még az airbnb-n is fent van!:-)
Öttevényben az 1870-es években épült egyemeletes volt Földváry-kastély ma igazi hangulatos kastélyszálló. Látogatásomkor épp a szlovák tulajdonos családja nyaralt az épületben, de a segítőkész gondnok hölgy megmutatta a díszes ebédlőt és néhány szobát. Az épület és a kert gyönyörű állapotban van, az előbbiben szauna és konditerem, az utóbbiban teniszpálya és kis úszómedence is a látogatók rendelkezésére áll. Mint megtudtam, egyéni vendégeket ritkán fogadnak, de esküvőket, rendezvényeket időnként tartanak a 18 lakosztályos kastélyban, igaz, ezeket se különösebben forszírozzák. Úgy tűnt, nem feltétlenül pénzkereseti célból vásárolták a kastélyt, inkább saját pihenés céljából vagy csak úri passzióból.
Szintén kastélyszálló üzemel Röjtökmuzsajon a Verseghy-kastélyban, melynek történetéről kimerítő leírást találunk a hotel honlapján. A bejáratnál állva nem is tűnik fel, milyen hatalmas az épületegyüttes, érdemes az interneten a róla készített légi fotókat is szemügyre venni. Bár a bejáratnál felirat jelzi, hogy csak szállóvendégek léphetnek be, senki nem állta utamat, amikor a fényképezőgéppel alaposan körbejártam az épületet és a lelkiismeretesen karbantartott, védett kertet.
Szilsárkányon két kastély is van: egy kisebb, hibátlan állapotban és egy nagyobb, megmentésre várva. Nézzük előbb az elsőt. 1830 és 1836 között épült, építtetője a szentkirályszabadjai Baditz Imre, aki Sopron vármegye főépítésze volt. Az épületet 1876-ban Baditz Lajos átépítette, megnagyobbította, ekkor kapta jelenlegi formáját. Az épület 1951-ig családi tulajdonban volt, ekkor államosították. A helyi Állami Gazdaság kezelésébe került, majd Tanácsházaként, végül termelőszövetkezeti raktáraként is szolgált. 1971-ben visszavásárolta a Baditz család leszármazottja Baditz Éva (Baditz Lajos unkája), 1977 óta fia, Fluck Tamás, a jelenlegi tulajdonos hozta rendbe a mai formájában. A régebben ültetett fák közül most egy, a házzal egy idős juharlevelű platán fa van meg. A kastély gyönyörű állapotban van, nemrég lett teljes körűen felújítva. Magántulajdonban van, ezért nem látogatható.
Szintén a Baditz családhoz köthető a településen az egyik legromantikusabb kastély, amit barangolásaim során láttam. Ez is magántulajdonban van, Szilsárkányban, de gazdája nem csinál vele semmit, így lassan visszahódítja a kert…
Nemrég újult meg
Fertőszéplakon a teljesen eredeti berendezésű, pompás barokk római katolikus templommal szemben található az egykori Széchenyi-kastély. Ez utóbbit később az Esterházy család magtárrá alakította át, de első látogatásom idején, 7-8 éve elhagyatottan, üresen kongott. Sorsa felett már csak azért is szomorkodtam, mert ez Széchényi Ferencnek, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchenyi István édesapjának a szülőháza.
Volt azonban nagy öröm, amikor öt évvel később egy megújult, élettel teli épületet találtam itt. Épp fejezték be a tető rendbetételét, a földszinten pedig irodákat alakítottak ki. Egy nagyobb teremben esküvőket, rendezvényeket tartanak, a kertben pedig a nagyszínpadon egymást követik a rendezvények. Az emelet is lassan sorra kerül, itt a Fertő tavi világörökségi irodának adnak majd otthont.
Két nagy klasszikus
A körkép végére hagytam azt a két kastélyt, amely múzeumként fogad látogatókat. Nagycenken az egykori Széchenyi-kastély részben szállodaként működik, de egyik szárnyában Széchenyi István-emlékkiállítást rendeztek be. A nem különösebben korszerű, de azért alaposan összerakott tárlat végigjárása során nem győztem csodálkozni, mennyi mindent alkottak akkoriban az ország vezetői. Igazi reneszánsz ember módjára – a folyami szabályozástól a korszerű lótenyésztésen át a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáig − számtalan problémához szakértelemmel nyúltak, valóban előremutató intézkedéseket tettek. A miniszteri dolgozószoba bútorzata ma is megvan, a kiállítás részét alkotja, mint ahogy számos eredeti dokumentum is. Bevallom, én nem igazán szoktam érdeklődni történelmi tárlatok iránt, de itt kifejezetten érdekfeszítő volt feleleveníteni, amit az iskolában a legnagyobb magyarról tanultunk.
A kastély előtt egy szépen rekonstruált barokk kert van, a főbejárattal szemben pedig a 20 méter széles, 2.6 kilométer hosszú hársfasor kezdődik. A szép kettős fasort Széchenyi Antal gróf és felesége, Barkóczy Zsuzsanna ültette 1754-ben.
A fertődi Esterházy-kastély az ország legnagyobb, legpompásabb kastélya, amely az elmúlt években gyönyörűen megújult. Ez az egyik legismertebb kastélyunk, úgyhogy különösebben nem is írnék sokat róla – a belinkelt honlapon a család és a kastély története is elolvasható. A központi épületrész múzeum, az egyik szárnyban hotel működik, a másikból pedig pár éve kiköltözött egy iskola és a felújítás után a korábban a budapesti Iparművészeti Múzeumban található Esterházy-kincseknek rendeztek be kiállítóteret. A kastélyt egy leszármazott is lakja: Esterházy Antal hercegnek van itt egy lakosztálya, aki decemberben a gyerekek nagy örömére Mikulásnak öltözve köszönti a látogatókat.
Az Esterházy családdal kapcsolatban mindenképp fontos megjegyezni, mennyire támogatták a zenét. Joseph Haydn alkotó életének nagy részét itt töltötte, mint zeneszerző, karmester, házitanító és a zenei programok szervezője. A kastély mellett egy operaház is épült, amely sajnos leégett, csak az épület egy falrésze maradt meg. A kiállítótermek egyikében egy legyezőt is találunk, melyet az eredeti használati cél mellett két másik módon is hasznosítottak: a legyezőre a kastélypark térképét nyomtatták, hogy a látogatók ne tévedjenek el az akkor még hatalmas területen, illetve az udvarolni szándékozó urak és hölgyek a legyezőkkel jelezték egymásnak, hol randevúzzanak az előadás után.
A blogon található írások Győr-Moson-Sopron megyéből
Sopron – látnivalók, érdekességek, gyerekprogramok
Pannonhalma – az ezeréves apátságtól a levendulaszörpig
Kastélysorsok Győr-Moson-Sopron megyében
Győr-Moson-Sopron megye látnivalói – a fatemplomtól a krumplibogárig
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)