A Bécsi-erdő… már ahogy kimondja az ember a tájegység nevét, valahogy már az is romantikusan, titokzatosan hangzik.
De pontosan hol is vagyunk? Bécstől nyugatra, az Alpok északkeleti határvidékén, egy olyan 45 km hosszú és 20-30 km széles, sűrű erdővel borított területen. Találunk itt öt fontosabb települést: Klosterneuburg, Purkersdorf, Baden bei Wien, Gumpoldskirchen és Mödling, valamint 6000 km hosszan, több száz túraútvonalat. Igazi kincs egy ilyen kirándulóparadicsom egy nagyváros mellett, nem véletlen, hogy szigorúan védett, sőt, az UNESCO is bioszféra parkká nyilvánította.
A Bécsi-erdő emberemlékezet óta a bécsiek kedvenc kirándulóhelye, de nekünk is elég közel van egy hétvégi kiruccanáshoz. A túrázáson kívül pompás várak, patinás gyógyfürdők, régi templomok és nagyszerű borkóstolási lehetőségek várnak a látogatóra. No és kulturális programok! A festői környék szépsége és nyugalma számos zeneszerzőt megihletett, például Ludwig van Beethovent, Franz Schubertet és Johann Strausst. A nyári estéken gyakran rendeznek hangversenyeket, ahol az ő műveik csendülnek fel.
Néhány napot én is ezen a vidéken töltöttem, megmutatom, mi mindent fedeztem fel!
Apátságok
Stift Heiligenkreuz
Heiligenkreuz a világ legrégibb ciszterci kolostora, mely megalapítása óta folyamatosan működik, napjainkban is mintegy 70 szerzetes lakja. A szerzetesek egy része a 17 idetartozó plébániában végez lelkigondozói munkát, mások tudósként és tanárként a főiskolán tevékenykednek. A Heiligenkreuzi Apátság manapság a világ egyik legnagyobb középkori kolostoregyüttesének számít.
Heiligenkreuz (Szent kereszt) a nevét egy híres ereklyéről kapta, a Krisztus-kereszt egy 24 cm-es darabjáról, ami Krisztus keresztjének a legnagyobb darabja az Alpoktól északra. Az ereklyét V. Lipót herceg kapta ajándékba a jeruzsálemi királytól, és adományozta az apátságnak – jelenleg az újjáépített keresztkápolnában őrzik. Az apátság jelentőségét mutatja, hogy amikor a pápa Ausztriában járt, a Mariazellben levő zarándoktemplom mellett ezt a kegyhelyet kereste fel. 1133 óta naponta hétszer zsolozsmáznak a szerzetesek. Érdemes úgy időzíteni a látogatást, hogy 14 órakor itt legyetek, akkor ugyanis a szerzetesek nyilvános kántálást tartanak.
A kolostort 1133-ban alapította III. Lipót osztrák herceg, méghozzá fia, Ottó kérésére, aki nem sokkal korábban maga is ciszterci szerzetes lett francia útja során. A ciszterci szerzetesrend akkoriban a bencés szerzetesség új és életerős reformmozgalmaként jött létre. Maga a „ciszterci” név az 1098-ban Dijon mellett alapított első kolostor „Cistercium” , franciául „Cîteaux“ nevéből ered. Heiligenkreuz néhány év alatt jelentős szerzetesi központtá vált, és újabb kolostorokat is létesített. Többek között ők alapították a magyarországi Bátaszéken található Cikádori cisztercita kolostort is.
A 12-13. századi román-gótikus apátsági templom a maga szerény magasztosságával a ciszterciek építészetének ideálját mutatja be: festmények és díszítések nélküli, puszta kövekböl felépített templom az Isten dicsőítésének a helye. Az 1187-ben felszentelt apátsági templomot 1240-ben kolostoregyüttessel, majd 1295-ben lenyűgözően magas gótikus csarnokszentéllyel bővítették ki. Ez a kerengő 300 vörös márvány oszlopával elbűvölő, fenséges látnivaló, ahonnan további oldalkápolnák, termek nyílnak. Az egyik ilyen a káptalanterem (Kapitalsaal), Ausztria egyik legjelentősebb temetkezési helyszíne, ahol a legősibb osztrák uralkodónemzedékből nem kevesebb, mint négy babenbergi uralkodó lett eltemetve. Nevezetesen IV. Lipót őrgróf, V. Lipót herceg, I. Frigyes herceg, valamint II. Harcias Frigyes herceg, akinek halálával kihaltak a Babenbergek.
A későbbi évszázadokban egy barokk Apátsági udvar épült hozzá, Szentháromság-oszloppal és József-kúttal. A szokásos harangokon kívül Heiligenkreuzban található Ausztria egyedüli olyan harangjátéka, amelynek 43 harangját billentyűzet segítségével lehet megszólaltatni. Ha kíváncsiak vagytok a hangjára, minden egész óra előtt tíz perccel figyeljetek – akkor megszólal egy egyházi dallam, amely a liturgikus időszaknak felel meg.
A ciszterciek mindmáig a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból élnek. Heiligenkreuz a „bécsi erdő kolostora“ (Wienerwald), hisz maga a „Wienerwald“ (latinul: silva wiennensis) kifejezés először 1332-ben a kolostor egy oklevelében szerepel.
A vezetéssel látogatható kolostor nemcsak páratlan építészeti remekmű, de itt kicsit részesei lehetünk a szerzetesek életének, akik rendkívül nyitottan és barátságosan viselkednek a látogatókkal. Háláljuk meg nekik azzal, hogy mi is szerényen és csendesen járjuk körbe csodálatos intézményüket.
Stift Klosterneuburg
Klosterneuburg apátsága 900 éve az Ágoston-rendi szerzetesek székhelye, ahol ideiglenesen a Babenberg-ház és a Habsburgok is székeltek. A legenda szerint az apátságot III. Lipót osztrák őrgróf azon a helyen alapította, ahol egy vadászat alkalmával megtalálta feleségének fátylát, melyet kilenc évvel korábban az esküvőn fújt el a szél.
Később VI. Károly császár, Mária Terézia apja, a 18. században uralkodói rezidenciát álmodott Klosterneuburgba, méghozzá a spanyol Escorial mintájára. A grandiózus építkezés azonban félbemaradt, mivel a császár meghalt, lányának pedig más elképzelései voltak. A ma látható épület az eredeti terveknek csak egynyolcada!
Ma a látogató a nyolc szoboroszloppal díszített, pompás barokk Sala terrenaba terembe érkezik, ahol Lorenzo Mattielli hatalmas Atlaszai tekintenek le rá. Ezt a termet 2006-ban ugyanolyan formában nyitották meg a nagyközönség előtt, ahogy az 1740-ben, a barokk építkezés leállása idején fennmaradt. Érdekesség, hogy a palota ezért a koncepcióért kapott Europa Nostra műemlékvédelmi díjat. Innen indulnak a tematikus séták, melyek más-más szemszögből mutatják be az épületet: van, amely a szakrális kincsekre, más vezetések a borkultúrára koncentrálnak. Merthogy a kolostor nemcsak egyházi intézmény, de pincészete a legrégibb és legnagyobb osztrák borpincészet.
Az Ágoston-rendi kanonokok jelentős műkincseket halmoztak fel. Itt őrzik többet közt az egyik legfontosabb osztrák koronázási jelvényt, a hermelinprémes, drágakövekkel ékesített osztrák főhercegi süveget, melyet a Habsburg uralkodóház tagjai a mai Alsó- és Felső-Ausztria, valamint Bécs tartományok területét magában foglaló egykori Osztrák Főhercegség fejeként viselték. Ez a kolostor falait legfeljebb pár napra hagyhatta el, kizárólag a koronázási szertartás idejére.
Könyvtáruk is messze földön híres, közel 300 ezer kötetet őriznek falai közt. Nagy bánatomra ezt nem tudtam megnézni, mert évente csak néhány alkalommal nyitják meg a nagyközönség előtt. Meg lehet csodálni ugyanakkor a lenyűgöző, színarany Verdun-oltárt, valamint a fantasztikus színes üvegablakokat, melyek 1330-1400 körül készültek.
Tipp: Ha nem a német nyelvű vezetést hallgatnád, hanem közben az angol audioguide-ot, akkor a látogatáshoz vidd magaddal a saját fülhallgatódat, ugyanis azt most a járvány miatt nem adnak hozzá. A kis szerkentyűt fárasztó végig a fülhöz emelve tartani, egyszerűbb bedugni a mobiltelefonhoz használt kis fülhallgatót és akkor lóghat a nyakadban.
Várak, kastélyok
Burg Kreuzenstein
Ausztria egyik legszebb romantikus várkastélya, Kreuzenstein vára már messziről látható Bécstől északra, a Duna völgye felett. A vár a vár elődje 1140-ben épült, de azt sajnos a 17. században, a harmincéves háborúban a svédek porig rombolták. A jelenlegi várat a megmaradó romokhoz Nepomuk Wiczek építtette 1874-1907 között, a középkornak megfelelő román és gótikus stílusban.
Wilczek gróf, Ferenc József császár udvari kamarása, nagy műgyűjtő hírében állt, elsősorban a középkor emlékei, műkincsei érdekelték. A kastélyban található bútorok, fegyverek, páncélzatok és lovagi felszerelések az ő gyűjtőszenvedélyének köszönhetően tekinthetők meg. A palota látnivalói közé tartoznak a 8. századi keresztelőmedence, a csodásan festett üvegablakok, a kőhajító szerkezet, ostromgépek , egy 15. századi orgona és a középkori konyha is.
Mindez majdnem megsemmisült a II. világháborúban, de az utódok szorgos gyűjtögetéssel és restaurálással szinte az eredeti állapotába állították vissza a „középkori” kastélyt és kincsit. A várkastély a mai napig magánkézben van, Wiczek gróf utódai igazgatják a középkor ihlette csodálatos helyszínt.
Burg Liechtenstein
Akárcsak az előző vár – és Alsó-Ausztria legtöbb vára -, a sziklagerincen magasodó Burg Liechtenstein is a 12. századból származik. Az évszázadok során ugyan ez is szinte megsemmisült, de az 1800-as évek elején Johann von Liechtenstein herceg újjáépíttette.
A kastélyt csodálatos fekvése és elegáns építészeti megoldásai mellett tökéletes épségben megmaradt középkori fegyvergyűjteménye teszi méltán híressé. Emellett a 19. századbeli felújításból származó korabeli építészeti megoldások, bútorok, műtárgyak, csodálatos famennyezetek, lépcsők, és nem utolsósorban fantasztikus kilátás várja az idelátogatókat.
Ha a névről a mini-ország jut eszünkbe, nem is vagyunk messze az igazságtól. Maga a Liechtenstein-ház, Európa egyik legrégebbi nemesi családja erről a várról kapta a nevét. Ők voltak ugyanis anno a vár eredeti építői, és azt a jól faragható mészkőről Könnyűkő várnak, azaz Liechtenstein Burgnak nevezték el. Annyira frappánsnak találhatták a névválasztást, hogy maguk is felvették. Évszázadokkal később, Andreas von Liechtenstein 1712-ben vásárolta meg az akkori Vaduzi grófságot, amelyet pár év múlva a német-római császár önálló állammá alakított. Érdekesség, hogy az első hét herceg nem járt a hercegség területén, azaz a saját országában, inkább itt, illetve Bécsben laktak.
A kastély a mai napig a hercegcsalád tulajdonában van, csak vezetéssel látogatható. A kastély belsejében fényképet készíteni nem szabad, csak kívülről fotózható.
Burg Laxenburg
A Laxenburg-kastély, vagy inkább kastélytrió, az egyik legimpozánsabb a maga nemében Európában. A körülötte fekvő kastélypark talán még az épületeknél is nevezetesebb, hiszen a romantikus, gyönyörűen gondozott park a 18. és 19. századi kertépítészet mintapéldája.
Laxenburg már 1333 óta a Habsburgok tulajdona volt, s itt építették fel nagyszerű pihenő- és vadászkastélyukat. A századok során több császár kedvenc helyévé vált a híres vadaspark és a pompás kertek övezte birtok. Az udvari élet fénypontját a 18. században, Mária Terézia idejében érte el: a bécsi Burgtheater előadásai, szórakozás, versenyek határozták meg a társadalmi életet.
Három kastélya három különböző korban épült.
A Régi kastélyt (Altes Schloss) egy 14. századi vízivár helyén emelték. Ezt VI. Károly (1685–1740) nyári rezidenciaként használta.
A barokk Kék udvar (Blaue Hof vagy Neues Schloss) 1710 körül épült. Itt töltötte mézesheteit Sissi császárné a pompás esküvőt követően és itt született Rudolf koronaherceg, valamint lánytestvére, Gizella főhercegnő is. Ezt a kastélyt a település központjában építették fel, jelenleg egy intézet székhelyeként és konferencia központként hasznosítják.
A legismertebb épület minden bizonnyal a Franzensburg, amely 1798 és 1801 között épült, és 1835-ig folyamatosan bővült. II. Ferenc császár egy középkori lovagvár utánzatát építtette a kastélytó közepén kialakított mesterséges szigetre. A várat egy kis láncos komppal tudjuk legkönnyebben megközelíteni, de ha megkerüljük a tavat, hidakon keresztül átsétálva is oda jutunk.
A park további nevezetes épületei a kápolna, valamint a a nyolcszögletű, nyitott kerti pavilon, a Grünes Lusthaus. De akadnak itt szigetek, vízesések, barlangok és hidak is, no és akár csónakozni is lehet. Sőt, a parkban több, jól felszerelt, szépen rendben tartott játszótér várja a kisgyerekeket – a sétányok abszolút alkalmasak babakocsival és kerekesszékkel érkezőknek.
Mayerling vadászkastély
A Mayerling vadászkastélyt elsősorban nem szépsége, hanem jelentősége miatt érdemes felkeresni , ugyanis ez Ausztria történelmének egyik legtragikusabb helyszíne. 1889. január 30-án itt vesztette életét máig tisztázatlan körülmények között Rudolf koronaherceg szeretőjével, Maria von Vetserával együtt. Talán már sohasem fog kiderülni, hogy szerelmi öngyilkosság, részeg verekedés, vagy sötét hátterű politikai merénylet végzett-e trónörökössel, a bécsi udvar konzervativizmusával szembeszálló, bohém, szabad szellemű és éles eszű Rudolf főherceggel. Könnyen lehet, hogy a történetben az is szerepet játszott, hogy két nappal a tragédia előtt kemény vita zajlott le Rudolf, valamint apja, Ferenc József császár között. A trónörökös bejelentette, hogy nyolc éve megkötött házassága csődbe jutott és ennek felbontásához engedélyt szeretne kérni XIII. Leó pápától. Az apa ezt kerek perec megtagadta és megparancsolta, azonnali hatállyal szakítson meg minden kapcsolatot az ifjú bárónővel. Sőt, azt is közölte a fiával, kicsapongó életmódja és liberális nézetei miatt nem tartja alkalmasnak a trónra. Az igazságot talán soha nem tudjuk meg – Mayerling sötét titka Ferenc Józseffel együtt mindörökre sírba szállt. Erzsébet királynét, Sissit nagyon megrázta fia halála – ettől a naptól kezdve kilenc évvel később bekövetkezett haláláig csak fekete gyászruhát viselt.
Mielőtt a szenvedélyes vadász Rudolf koronaherceg megvette volna ezt a birtokot 1886-ban, már több templom is állt ezen a helyen. A első kápolnát még 1412-ben emelték itt a Heiligenkreuz szerzetesei, melyet később templommá bővítettek. Ezt a törökök kétszer is lerombolták (1529-ben és 1683-ban), de mindkétszer újjáépítették. A templom melletti majorságot alakította át Ferenc József vadászkastéllyá, melyet a tragédiát követően leromboltatott. Így a Bécsi-erdő kastélyának eredeti állapotát ma már csak fotókról és korabeli rajzokról ismerhetjük. Helyén ma egy karmelita apácakolostort működtetnek.
A történtekre ma már mindössze egy emlékszoba utal, a kolostor épületétől különállóan. Itt elhelyeztek el néhány relikviát, amely a tragédia szereplőire emlékezteti a látogatót.
Ha a városközpont irányából érkeztek, ne hajtsatok fel a kolostor épületéig, mint én tettem. Amikor becsöngettem, egy kedves apáca kérdően mért végig a kis sortomban, trikómban, mi járatban lehetek náluk. Nyilvánvaló volt, hogy nem a felvételem kérem ilyen öltözetben. Ő mutatta meg a kert aljában levő kis pavilont a főúthoz közel, ahol az emlékkiállítás és ajándékbolt található.
Berndorfer Stilklassen
Thermalbad Vöslau
Ha egy igazi, Monarchia-korabeli fürdőbe vágysz, akkor erre remek a Thermalbad Vöslau. Jó azonban tudni, hogy itt nincsenek forró-vizes medencék, azaz itt nem lehet ráérősen dagonyázni valami jó kis termálvízben. Mindkét nagymedencéje inkább langyos, úszóknak való.
Szállás
Hinterbrühl
Alsó-Ausztria déli részén található a hinterbrühli tavas barlang (Seegrotte Hinterbrühl), de ez a csodálatos víz alatti tó jelenleg nem látogatható. Mindenesetre belinkeltem a weblapot, érdemes figyelni, hátha újra megnyitják.
Mindenesetre ennek közelében laktam, a Hotel-Restaurant Höldrichsmühle nagyszerű komplexumában. Patyolattiszta, kényelmes szobám volt, rózsaszín lambériával és baldachinos-tükrös ággyal:-)). Soha nem gondoltam volna, hogy életemben először ilyet a pedáns Ausztriában kapok, nem pedig teszem azt Thaiföldön.
Mentem az itt töltött pár nap alatt folyamatosan, mint egy Duracell-elemes nyuszi, de még maradt pár érdekesség, ami most nem fért bele – de pont így jó, mert ez a vidék közel van, és lesz miért visszatérni!:-)
Alsó-Ausztriáról szóló írások a blogon:
Baden bei Wien – ahol még él a Monarchia hangulata
Bécsi-erdő: várkastélyok, apátságok, gyógyfürdők varázslatos vidéke
La Gacilly-Baden bei Wien: Európa legnagyobb fotókiállítása a szomszédban
Bor, barokk, bicaj – a Melki Apátság és a Wachau
Köszönöm az Alsó-Ausztriai idegenforgalmi hivatal meghívását!
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)