Túlzás nélkül állíthatjuk, Burgenland ékessége a kismartoni Esterházy-kastély, amely évszázadokon át volt Magyarország leggazdagabb és legbefolyásosabb családja, az Esterházyak rezidenciája és uradalmi központja. A kastély nemcsak turisztikai látványosság, hanem kulturális központ is, ahol számos rangos kulturális rendezvényt, társadalmi eseményt és komolyzenei koncertet tartanak.
A kastély ma az Esterházy Magánalapítvány tulajdonában van, akárcsak Fraknó Vára, a Lackenbachi-kastély és Lánzsér Vára, valamint a Szentmargitbányai Kőfejtő is.
De ne szaladjunk ennyire előre – először nézzük át a kastély történetét!
A kastély története
Az épület története a 14. századra nyúlik vissza, amikor a Kanizsai család emelt itt egy gótikus vízivárat. Amikor kihalt ez a dinasztia, a vár a Habsburgok kezébe került. 1622-ben gróf Esterházy Miklós kapta meg a fraknói és kismartoni uradalmakat II. Ferdinánd császártól – igaz, csak használatra, nem került a tulajdonába. 1649-ben fia, László vásárolta meg a várat, innentől az Esterházy tulajdon lett. Esterházy Pál építette át 1663 és 1672 között barokk palotává, itáliai építészek tervei alapján. A kastély gyakorlatilag a középkori várat ölelte körbe, azt nem rombolták le, így egyes falrészletei még ma is láthatóak.
Kisebb átalakításokat követően az 1800-as évek elején Esterházy II. Miklós herceg nyúlt újra erőteljes kézzel az épülethez, ő klasszicista stílusban építette át a kastély északi részét és északi tornyát a francia Charles Moreau építész tervei alapján. A kastély ekkor kapta jellegzetes sárga színét is. Miklós színházat és képtárat is tervezett, de ezek felépítésére végül anyagi okokból nem kerülhetett sor. Az addigi barokk kastélyparkot viszont sikerült átalakítania egy angol tájkertté.
A négytornyú kastély déli főhomlokzatán (a főbejáratnál) érdemes feltekinteni az alsó és emeleti szint ablaksorára. Itt a négyzetes falfülkékben a középen lévő két Esterházy herceg (Miklós és Pál) mellett a magyar királyság és honfoglalás előtti idők 16 fontos szereplőjét örökítették meg.
A kastély legszebb terme
Mint akkoriban a nemes családok többsége, az Esterházy-család tagjai is nagy pártolói voltak a tudománynak és művészeteknek, elsősorban a színháznak és a zenének. A kastély legcsodálatosabb terme Haydnról kapta a nevét, miután Joseph Haydn több mint 40 éven keresztül, 1761 és 1803 között szolgált az Esterházyak udvarában udvari zenészként, karmesterként és zeneszerzőként. Ez a pompás helyiség még ma is a világ egyik legkülönlegesebb koncertterme, melynek akusztikája messze földön híres.
A Haydn-termet az itáliai Carlone tervei alapján alakították ki 1672-ben. A barokk stílusú díszterem egyetlen eredeti része a famennyezete, melyet a görög mitológiából vett mozgalmas jelenetek díszítenek – ezek a freskók olyan jó állapotban maradtak fent, hogy azokat restaurálni nem, csak tisztítani kellett. Az oldalfalakon minden egyes társ-, csatolt és igényországot egy-egy nőalak jelenít meg.
Haydn javaslatára korábbi márványpadlót fapadlóra cserélték, oszlopokat, balkonokat alakítottak ki. Ezek összessége, valamint az ablakok elhelyezkedése és a domború mennyezet páratlanul kitűnő akusztikát eredményezett. Amerikai zenekarok gyakran készítenek itt felvételeket, a Haydn-terem többeknek szolgál referenciaként koncertekhez.
A kastély kiállításai
Az Esterházy-kastély fénypontjai
„Az Esterházy-kastély fénypontjai” című kiállítás a kastély 300 éves építészeti történetével, valamint a hercegi gyűjteményből származó műkincsekkel ismerteti meg a látogatókat. Itt fontos kihangsúlyozni, hogy minden darab eredeti, azaz nincsenek máshonnan származó vagy utángyártott darabok. A kiállítás legkülönlegesebb darabjai a frankenthali porcelán étkészlet („Fényes” Miklós korából), a híres bécsi Würth manufaktúra 650 kilogrammos ezüst étkészlete (Antal herceg készítette), valamint számos kínai szobor.
Esterházy Melinda kiállítás
Nekem a tárlatok közül az Esterházy Melinda kiállítás lett a kedvencem, ahol az utolsó hercegné, Esterházy (született Ottrubay) Melinda életútjával ismerkedhettem meg. A tárlat egy színpadi műhöz hasonlóan, öt felvonásban tárja elénk a hercegné életét.
A polgári származású Melinda balettozni tanult és fényes karriert futott be az Operaházban, ez azonban megszakadt, amikor feleségül ment V. Esterházy Pál herceghez. A hercegné mindössze 13 éves volt, amikor először találkozott a herceggel, de 13 évet vártak, amíg összeházasodtak. Gyermekük nem született, ugyanakkor Melinda hűséges társ volt a nehéz években is. Férjét 1949-ben, egy kirakatperben hosszú fogságra és teljes vagyonelkobzásra ítélték, csak 1956-ban szabadult. A pár a herceg elrablásától félve nem Ausztriában, hanem Zürichben telepedett le, és ott élt egészen V. Esterházy Pál 1989-ben bekövetkezett haláláig.
A trianoni szerződés már korábban a vagyon felosztását jelentette: 127 ezer hektár maradt Magyarországon, míg mintegy 66 ezer hektár Burgenlandhoz került. A 2. világháború során a teljes magyarországi vagyont azonban elvesztették, birtokaik és ingatlanjaik csak Burgenlandban maradtak meg.
Melindát a férje egyre jobban bevonta a család feladataiba is, hiszen a köztük levő nagy, 19 évnyi korkülönbség miatt fel akarta készíteni, hogy egyedül is tovább tudja vinni az Esterházy-család ügyeit. Férje végrendelete alapján Melinda hercegné egyedüli örököse lett a hatalmas vagyonnak, aki továbbra is Zürichből irányította az uradalmat.
Annak érdekében, hogy megakadályozza az örökség szétaprózódását, azt 1990-ben négy magánalapítványba (kulturális, erdőgazdálkodás, mezőgazdaság és ingatlan) szervezte és életének utolsó éveiben nem foglalkozott közügyekkel. Szándéka szerint a gazdasági tevékenységekből kell fenntartani a kulturális javakat, és ez a mai napig így van. Esterházy Melinda 2014. augusztus 28-án, 94 évesen hunyt el, földi maradványait szeretett városában, Kismartonban helyezték örök nyugalomra, ahol utolsó éveit töltötte.
A képek, tárgyak szépen felidézik Melindát, aki még idős korában is gyönyörű asszony volt. A hercegi pár nem hajszolta a luxust, számukra az elsődleges érték a család, a kultúra volt.
Haydn Explosiv
A „Haydn Explosiv” kiállítás tisztelgés Joseph Haydn, a zenei géniusz előtt a kastély Salla Terrena termében, méghozzá igen modern multimédiás eszközökkel. Már az amerikai pop-art művész, Roy Lichtenstein tervei alapján készült színes kiállítótér is nagy kontraszt a kastély történelmi termei után.
De nemcsak a díszlet, hanem tárlat eszköztára is abszolút 21. századi, ugyanis a hercegi udvar hangulatának és Haydn zenéjének átélését nagyszabású hang- és videóanimációk segítik.
Haydn a maga korában komoly újítónak számított, például az ő nevéhez fűződik a vonósnégyes “feltalálása” – ennek apropóján néhány vonósnégyes darabot is hallhatunk.
A multimédiás eszközök mellett az Esterházy-gyűjteményekből származó valódi hangszerritkaságok is színesítik a kiállítást. Az egyik ilyen kuriózum az az 1934-es bariton, amelynek hátlapján is van 6 húr, így elég nehéz megszólaltatni. I. Miklós herceg szenvedélyesen játszott ezen, udvari szerzője, Haydn közel 175 művet alkotott baritonra.
Azt is itt tudtam meg, hogy Haydn szerzeménye az a dallam, amely 1929-től kivételesen két ország, Ausztria és Németország himnusza is lett.
És hogy mit keres a modern kiállítótérben a hintó? Ez jelképezi, hogy a régi időkben ezen termen keresztül tudtak behajtani a kertből az udvarra.
A hercegnék lakosztálya
A vezetésen három hercegné élete kerül bemutatásra. A különleges berendezés mellett látható az Esterházy-kastélynak azon szobája is, melyben Maria Ludovica császárnő éjszakázott. A kiállítás kizárólag a vezetéssel egybekötött kastély-jegy megvásárlásával tekintető meg.
A kiállítás érdekessége, hogy a személyzet életébe is kapunk egy kis bepillantást, hiszen nemcsak a hercegi lakosztályokat nézhetjük meg, hanem a személyzet legfontosabb tagjainak szobáit is.
Természetesen csak a személyzet kiemelt tagjai laktak a kastélyban, mint a komorna, az öltöztető, az inasok és a nevelőnők. Ők mindannyian egyedülállóak voltak – ha megházasodtak, akkor más pozícióba helyezték őket és kiköltöztek egy melléképületbe. Az Esterházy-család mindig nagyvonalú volt a személyzet tagjaival: élelmiszert, tűzifát kaptak a családok és életük végéig gondoskodtak róluk.
Schewa Kehilot
A kismartoni Esterházy-kastély Moreau-termében az Esterházy család hercegi ágának védelmét élvező zsidóság életét mutatják be, méghozzá az 1612-től 1848-ig tartó időszakra kiterjedően. Az Esterházyak és a zsidók jó kapcsolata mindkét félnek előnyös volt, például egyes zsidó családok hitelekkel segítették a családot.
A történet 1612-ben indult, gróf Esterházy Miklóssal, aki megalapította az első zsidó közösségeket és számukra védleveleket írt. Miklós halála után fia, László örökölte meg a birtokot, aki szintén felismerte, hogy a zsidók kiváló kereskedők és üzletemberek. Halála után özvegy felesége is átvállalta ezt a felelősséget, és a közösségek száma hétre bővült.
László testvére, Pál került később a család élére, aki az első herceg lett, az ő korában bicsaklott meg a történet. I. Leopold császár ugyanis 1671-ben kiutasította a zsidóságot Bécsből, illetve Alsó-Ausztriából és ezt I. Pál herceg is kénytelen volt követni. Néhány év múlva azonban változott a politikai légkör, így 1676-ban újra visszatelepítette a zsidókat.
I. Pál a 18. század közepén vitába keveredett a zsidó közösséggel, de 1762 után ez gyökeresen megváltozott. Ekkor I. Miklós vette át a vagyont és ő ismét végtelenül jóindulatú volt a zsidósággal szemben. 1790-től, II. Miklós idején ismét rosszabbra fordult a viszony, ezután már soha nem is javult meg, míg nem 1848-ban a jobbágyfelszabadítás után a korábban kölcsönösen előnyös érdekeken nyugvó kapcsolat el is vesztette a jelentőségét.
Bormúzeum
A fentieken kívül érdemes még benézni a kastély ódon pincerendszerében létrehozott Bormúzeumba. A kastély 330 éves boltozatos pincéjében Ausztria legnagyobb bormúzeuma várja a látogatókat, több mint 700 egyedülálló kiállítási tárggyal a bor és a bortermesztés tárgyköréből. Láthatjuk Burgenland legnagyobb hordóját, és legrégebbi bálványos szőlőprését.
Angolpark
A kastély mögötti közel 50 hektáros park területén számos tó, egzotikus fa és cserje található. A sétaútvonal elvezet a szépen felújított pálmaházba (Orangerie) is. Az egyik tó mellett egy mesterségesen kiépített sziklás tájon áll a Leopoldina-templom, amelyben a világhírű olasz szobrász, Canova alkotásának másolatát találjuk Esterházy Leopoldináról. Bár ez már nem tartozik közvetlenül a kastélyhoz, érdemes felsétálni a Mária-templomhoz, a glorietthez is, ahonnan pompás kilátás nyílik a városra.
Gyakorlati tudnivalók
Júliusban és augusztusban a kastély minden nap nyitva tart 10 és 18 óra közt, a többi hónapban kicsit rövidebb a nyitvatartás, legjobb a weblapról tájékozódni.
A felnőtt jegy 19 euró, nyugdíjasoknak, diákoknak és családoknak kedvezmények érvényesíthetők. Amennyiben vezetéshez szeretne csatlakozni valaki, ennek ára további 3 euró.
Magyar nyelvű csoportos idegenvezetések 11 és 15 órakor indulnak.
Szentmargitbányai kőfejtő
A közelben még egy érdekességre szeretném felhívni a figyelmet. A Szentmargitbányai kőfejtő nyaranta hangulatos szabadtéri hangversenyeknek és pompás operaelőadásoknak ad otthont. Idén, 2023-ban Carmen előadásait kerültek színpadra, jövőre pedig az Aida kerül sorra. Az aktuális programok megtalálhatóak a kőfejtő weblapján.
(x) Szponzorált tartalom. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.
Ha szívesen olvasol más osztrák régiókról is, itt összegyűjtöttem az összes ausztriai írásomat: