Fraknó vára már messziről vonzza a tekintetet a Rozália-hegység egyik dolomit szikláján. De a vár nemcsak festői fekvése és a várfalakról nyíló fantasztikus panoráma miatt érdekes kirándulóhely: falai páratlanul érdekes kincseket rejtenek.
A fraknói vár volt ugyanis az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb arisztokrata családnak, az Esterházy famíliának a kincstára és levéltára, ráadásul itt kapott helyet páratlanul gazdag fegyvergyűjteményük is.
De először nézzük, hol járunk!
A vár története
Fraknó várát az 1300-as évek elején a Nagymartoni grófok építették. 1450 körül kihalt a család férfi ága, így a vár a Habsburgok tulajdonába került.
Ez a vár volt a környéken az egyetlen, amelyet a törökellenes háborúk alatt soha nem foglaltak el. Az 1529-es Bécs elleni török hadjáratban meg sem próbálta elfoglalni Szulejmán, katonái csak a vár alatti falut gyújtották fel. Nemcsak a törökök, de más seregek, például Bocskai és Bethlen se tudták bevenni, így jelenleg egyike a legépebben megmaradt magyar váraknak – csak épp a határ túloldalán, Burgenlandban.
1622-ben Kismartonnal együtt Esterházy Miklós gróf kapta meg a fraknói várat jelzálogként, majd pár évre rá tulajdonként. Ő a régi várépületek felhasználásával, azok köré korszerű, kétemeletes palotát építtetett, amely 1637-ben készült el. A nagyszabású építkezést fia, Pál fejezte be 1660 körül, az ő lovasszobra áll az udvar közepén.
A vár ezután végig az Esterházy-családé maradt. Az utolsó örökös halála óta az Esterházy Privatstiftung (Esterházy Magánalapítvány) működteti a vármúzeumot és szervezi a különböző programokat.
Akkoriban a magyar főnemesi székhelyeket a masszív külső és a belső barokk pompa jellemezte. Erre kiváló példa a fraknói vár, ugyanis a palota belső udvara teljes egészében freskókkal volt borítva. Miután elmúlt a török veszély, nem feltétlen kellett a meglehetősen rideg, nehezen megközelíthető várban lakni, így Esterházy Pál herceg a családjával beköltözött az akkortájt elkészült, jóval kényelmesebb kismartoni kastélyba. A jól védhető fraknói vár pedig megmaradt a család kincstárának, levéltárának és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának.
A vár látogatása
A széles várárok felett átívelő fahídon lehet belépni a külső várudvarba, ahol balra nyílik a jegyárusító iroda. Ez a külső udvar, amely egy étteremnek is helyet ad, szabadon látogatható.
A belső udvar látogatásához már szükséges jegyet váltani, de a csodák innen indulnak. Már maga a belső várudvar meghökkentően szép a színes freskóival. Valamikor az összes falat ilyen secco technológiával készült, barokk képek ékesítették, de később lemeszelték azokat, így sokáig nem is tudtak létezésükről. Csak akkor bukkantak elő, amikor a heves esőzések lemosták a festéket és kibukkant alóla a freskók vöröse. Tíz évnyi restaurálás után 2004-től láthatóak régi pompájukban a képek, igaz, egy falon már nem tudták megmenteni őket.
A belső udvarba vezető átjáró mennyezetéről egy preparált aligátor lóg. Ezt még Pál herceg hozatta ide, és a ház védőszentjeként szolgált, hogy elűzze a gonosz szellemeket.
Ez a belső udvar az egész vár legfotogénebb része, de a három állandó kiállítás is nagyon érdekes. Érdemes csatlakozni szerintem egy vezetett túrára (van naponta kétszer magyarul is), akkor ugyanis sokkal jobban megelevenednek a látottak.
Ősök Galériája
Az Ősök Galériájában bemutatott mintegy 300 műtárgy az akkor felemelkedő hercegi dinasztia ősi gyökereit mutatja be. Az ismeretlen ősök helyén ún. fantomokat szerepeltettek, például Attila hun királyt vagy éppen Noét.
A családfán szerepel az Esterházyakkal valóban rokoni kapcsolatba hozható Vlad Tepes portréja is, amely Drakula grófról az egyetlen épen maradt egész alakos festmény. Ha jól megfigyeljük, a pupilláját kikaparták – annyira féltek tőle ugyanis, hogy attól tartottak, azon keresztül még halála után is tud gonoszkodni.
A várlátogatás egyik fénypontja Európa legnagyobb és legrégibb barokk kori ezüstbútor-gyűjteménye. A más hercegi családok tulajdonában álló hasonló darabokat – például versailles-i ezüstbútorokat – a történelem során beolvasztották a háborúk költségeinek fedezésére. Az Esterházyak tudták más módon támogatni a harcokat, így az ő ezüstjeik épen maradtak.
A kiállítás ezen részében számos pompás órát is elhelyeztek, valamint gyönyörűek a zászlók is, bár ezek gyakran szomorú eseményhez kötődnek – megtalálhatóak itt például a vezekényi csatában elesett Esterházy családtagok halotti zászlajai.
Egy különleges darab az „összeesküvés asztala” is, amely 1673-ban a pottendorfi kastélyban állt, így Nádasdy Ferenchez köthető. Nádasdy és az összeesküvők állítólag ennél az asztalnál tervezték az I. Lipót császár elleni lázadást.
Utazóként érdekes volt számomra az a rengeteg bőrtok, ami méretre készült minden műtárgyhoz. Ezek a míves, értékes tokok tették lehetővé a műtárgyak biztonságos tárolását a hercegi utazások során.
I. Pál herceg lelkesen gyűjtötte az automatákat, amelyeket többek közt órákkal kombináltak. Egy ilyen különleges darab a Bacchus-automata, amelyből a világon mindössze három darab van. Amikor nemes vendégek érkeztek és megterítették az ebédlőt, ez a Bacchus-szekér egy métert gurult előre bizonyos időközönként, miközben a rajta levő figurák mozogtak.
Fegyvergyűjtemény
A fegyvergyűjtemény Európa legnagyobb, magánkézben lévő fegyvergyűjteménye, amely az Esterházy-család egykori hadi erejéről volt hivatott tanúskodni.
Az Esterházy hercegi seregek három évszázadnyi felszerelése szinte teljes épségében megmaradt a vár fegyvertárában, és megtekinthető a vezetéssel egybekötött várlátogatás során. A kiállítás legbecsesebb tárgya a legrégebbről fennmaradt magyar koronázási zászló, amelyet a később nádorrá kinevezett Esterházy Miklós vitt 1618. július 1-én, II. Ferdinánd magyar királlyá való koronázásakor. A rengeteg fegyver és uniformis mellett kiállítottak egy eredeti, oszmán-török hadisátrat is.
A fegyvertárba vezetett túra része a várkonyha és a pékség meglátogatása, de itt láthatjuk az 1642-ben felszentelt barokk stílusú várkápolnát is.
Esterházy-kincstár
A vár Esterházy hercegek drága ékszereinek és értékes tárgyainak biztonságos „trezorja” volt, amelyeket ma a Kunst- und Wunderkammer (művészeti és csodakamra) őriz. Európában öt ilyen kollekció van: az Ambras kastély Innsbruckban, a Residenz Münchenben, a Grünes Gewölbe Drezdában, a dán uralkodó család kincsára Koppenhágában és ez. De míg a másik négyet átrendezték, az épületeket átépítették, egyedül a fraknói gyűjtemény az, amely még mindig az eredeti helyén, az eredeti állapotában van.
Ide egy „titkos” lépcsőn ereszkedhetünk le, amely ma már nem annyira titkos, hiszen minden látogató előtt nyitva áll. Régen a legenda szerint 3 kulccsal lehetett csak a lépcső alján levő, méretes ajtót kinyitni, volt egy-egy a hercegnek, a várkapitánynak és a kincstárnoknak.
Esterházy Pál herceg 1692-ben költöztette ide a gyarapodó gyűjteményét, az első leltár is ekkor készült. Nemcsak klasszikus értelemben vett kincseket, például órákat vagy kerámiákat, hanem a kor egzotikus tárgyait is megcsodálhatjuk a régi vitrinekben. Ma már természetesnek találjuk, hogy léteznek például óriásteknősök, de akkor kuriózum volt egy ilyen páncél. Hasonlóképp kincstári tétel lett egy strucctojás vagy például egy aranyba foglalt kókuszdió, pár száz éve ezek is „csodaszámba” mentek.
Sajnos a kincstár legszebb darabjai már nincsenek itt, azok a Monarchia felbomlásakor Magyarországra kerültek.
Ugyancsak hatalmas értéket képvisel a levéltár. 25 terem van tömve levéltári anyagokkal, ezekből egyetlen, a nyolcas terem a látogatók előtt is nyitva áll. Minden anyagot egy évig az adott domíniumban őriztek, majd egy év után az összes dokumentum a fraknói várba került.
Látogatói információk
Az utóbbi két kiállítás csak vezetéssel látogatható. A megőrzési szempontokat figyelembe véve a levéltárban és a kincstárban erősen korlátozott a látogatók száma, így jó előre kell jegyet foglalni a vezetett túrákra. Az Ősök Galériája önállóan is látogatható, itt minden teremben magyar nyelvű magyarázatok is segítik a tárgyak, festmények megismerését.
Júliusban és augusztusban a vár minden nap nyitva van a látogatók előtt 10 és 17 óra között. Szeptemberben és októberben ugyancsak 10 és 17 óra közt van nyitva, de kedd kivételével.
Kétféle jegy vásárolható: vezetéssel (felnőtt: 22 euró) és vezetés nélkül (felnőtt: 19 euró). Vannak kedvezményes és családi jegyek is, ezekről részletes információk itt találhatók, illetve azok ezen a weblapon foglalhatók.
A vár az állandó kiállítások mellett, sokféle időszakos tárlatot és programot is szervez. Nagyon népszerűek a gyerekeknek rendezett események, valamint az adventi vásárok az ünnepeket megelőző hetekben.
Ezekről a programokról a vár weblapján lehet tájékozódni, magyarul is.
(x) Szponzorált tartalom. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.
Ha szívesen olvasol más osztrák régiókról is, itt összegyűjtöttem az összes ausztriai írásomat: