A Húsvét-sziget legszebb szobrai

A Húsvét-szigetre látogatók azonnal megtanulnak két új szót: a kövekből épített sírhalmok helyi neve az „ahu” és az azokra helyezett hatalmas kőszobrok elnevezése a „moai”.

Ahuból körülbelül 360 van a szigeten. Néhányra egyáltalán nem került szobor, vannak, melyekre csak egy maoit állítottak, és van olyan is, amelyre 15 került. Ahogy a Praktikus információkról szóló részben már említettem, az évtizedekig szinte rabszolgasorsban élő helyiek, akik addig megadóan faragták a szobrokat, fellázadva számos moait ledöntöttek a talapzatról. A rombolást földrengések és szökőárak fejezték be, úgyhogy minden szobor, amit ma állva látunk, rekonstrukció eredményeképpen magasodik a talpazaton.

A moaik számát csak becsülni lehet, mivel több tucat lehet eltemetve kőtörmelékek vagy föld alatt – a becslések 800 és 1000 között szóródnak, és a szobrok fele a bányában van.

Magasságuk 2 és 9 méter között váltakozik, átlagosan 4-5 méter magasak és súlyuk több tíz tonnányi. Van egy abszolút rekordtartó szobor, ami csak félig készült el, a bányában fekszik félig kivésve a sziklafalból. Ez 20 méter hosszú és a becsült súlya 270 tonna, talán épp azért nem fejezték be, mert közben rájöttek, nem tudnák a helyére szállítani.

Rengeteg moai hever szanaszét a szigeten, aminek prózai oka van. Ha a bányában több éves kemény munkával elkészült egy szobor, azt kizárólag függőleges helyzetben lehetett a talpazathoz szállítani. Ha útközben eldőlt, akkor se használhatták fel, ha esetleg nem tört össze, ugyanis megérintett egy nem szent földet (szentnek csak a bánya területe és az ahu számított). Ilyenkor vagy otthagyták és visszamentek a bányába új szobrot faragni, vagy visszacipelték a köveket és felhasználták azokat más célra (például talpazatnak).

Arról nincs bizonyos teória, hogy szállították, és hogy állították fel az alapzatra a szobrokat. Bár a Rapa Nui őslakosok a kezdettől fogva bizonygatják, hogy a szobrok „odasétáltak” a talpazathoz, a kutatók csak az utóbbi években tértek át arra az elméletre, hogy nem vízszintesen vontatták ezeket, hanem valóban függőlegesen szállították.

A szobrokon akkor végezték el az utolsó simítást, amikor már a helyükön álltak – ekkor vésték ki ugyanis a szemgödröt és helyeztek követ vagy korallt a szem helyére. Ezzel „aktiválták” a moai misztikus erejét (mana).  A szemek közül egy sem maradt a szobrokban. Egy törve talált szemet rekonstruálva a múzeumban helyzetek el. Pár éve pedig a helyi lakosok felbiggyesztettek egy szemet egy szoborra, hogy a látogatóknak szemléltessék, hogy nézhettek ki.

A szobrok kétféle kőből készültek. Maga a test sötétszürke kőből, a fejre helyezett kalap vagy konty (pukao, angolul topknot) pedig vörösből. Ezek két külön bányából származnak. Van olyan pukao, melynek súlya 10 tonna felett van, úgyhogy az külön rejtély, hogy tornázták fel ezeket a szobrok tetejére.

És hogy miért állnak a tengernek háttal? Mert minden szobor egy-egy falut felügyelt, őrző szemüket a házakon tartva.

No de nézzük a legfontosabb szobrokat!

Hanga Kio’e

Ahu Akivi

Bár majd minden helyére cipelt szobor a tengerparton van, ez a hét a sziget belsejében, ráadásul a tenger felé néznek. Mégsem térnek el a mintától, ugyanis ők is egy falut felügyeltek, amely a szoborcsoport és a tengerpart között terült el.

Puna Pau

A vulkanikus bánya volt a vöröses kalapok műhelye. Mintegy 60 fejfedő lett a szobrokhoz szállítva és körülbelül 25 maradt a bányában és környékén.

Vinapu

A városhoz közel fekvő lelőhelyen két ahut is találunk egymás mellett. Az egyik pont olyan cement nélküli, hajszálpontosan egymásra illesztett kövekből áll, mint amiket ősi inka városokban látni. Mint annyi másra, arra sincs biztos magyarázat, mi lehetett a kapcsolat az itt élő őslakosok és az inkák közt. A másik ahu sokkal elnagyoltabb, egyszerűbb építmény. A szobrok mindkettőnél a földön fekszenek.

Tahai

Tahai a kedvenc naplementenéző hely a szigeten. Itt három ahu is áll: középen maga Ahu Tahai, egy magányos szobor kalappal a fején. Tőle északra található Ahu Ko Te Riku, a sziget egyetlen szobra, amelynek szeme van (a helyiek pár éve biggyesztették oda). Délre pedig Ahu Vai Uri, öt szoborral.

Orongo

Az alacsony kőházak a kobaltkék tenger partján emelkedő vulkán oldalában felejthetetlen látványt nyújtanak. A falu nagyon fontos vallási központ volt, klánok vetélkedésének színhelye. A házak csak alvásra szolgáltak, alacsony ajtajuk miatt olyan, mintha félig a földbe lennének süllyesztve.

Rano Kau

A náddal szinte teljesen elfedett tó a vulkán közepén pont olyan, mint egy boszorkány üstje.

Vaihú

Akahanga

Anakena

A sziget egyetlen képeslapszerű, csodás homokos strandja, amelyet Ahu Nau Nau hét szobra őriz. Ugyancsak szokatlan a pálmafás környezet, melyekből nincs máshol a szigeten. A fővároson kívül csak itt lehet ebédelni, a strandon nagyszerű büfé van.

Tongariki

A leglátványosabb az összes szoborcsoport közül, tökéletes napfelkeltenéző hely. A valaha épített legnagyobb platformon 15 lenyűgöző szobor, csodásan kialakított környezetben, melyet egy japán kutatócsoportnak köszönhetünk. A szobrokat korábban nemcsak ledöntötték, de azokat szanaszét szóra egy 1960-ban pusztító hatalmas cunami. A restaurálásra 1992 és 1995 között került sor.

Rano Raraku

Az összes szobor ebből a bányából származik, ahol az igen kemény „tuff”-ból faragták őket. Egészen különös érzés a „műhelyben” sétálni, ahol a félkész, vagy épp már elkészült, csak szállításra váró szobrok találhatóak. Némelyik eldőlve, mások félig a föld alá temetve, és van olyan is – a legnagyobb – amely még nincs egészen kivésve a sziklából.  Itt található a szobrok mintegy fele, becslések szerint 4-500 (sokat már félig vagy teljesen eltemetett a föld).

Néha felröppennek olyan hírek és fotók az interneten, hogy a szobrok a föld alatt folytatódnak. Ez nincs így, a talpazaton álló szobrok pont akkorák, mint ahogy látjuk. Egyedül itt, a régi bányában maradt szobrokra igaz, hogy félig-meddig betemetve áll közülük jópár, a földmozgások miatt.

Ahu Te Pito Kura

Egy kb. 10 méter hosszú, 90 tonna súlyú szobor, a legnagyobb, melyet a helyére cipeltek a bányából – sajnos le van döntve.

Papa Vaka sziklarajzok

Kevésbé ismert, de a Húsvét-szigeten nem csak a szobrok értékesek, de a sziklarajzok is. Ezen a lelőhelyen néhány hatalmas bazalt fekszik, melyeken rajzok láthatóak (tonhal, cápa, kenu).