Igencsak fel kell tűrnie az ingujját annak, aki a frissen megnyílt füzérradványi Károlyi-kastélyban bemutatott összes információt magába akarja szívni. Több rétege is van ugyanis a kiállításnak, de erről kicsit később írok. Előbb jöjjön egy kis kastélytörténet, hogy lássuk, hol is járunk!
A kastély története
Károlyi Ede, a kastély újjáépítője
Nem lenne ma miről blogbejegyzést írnom, ha nem döntött volna úgy Károlyi Ede, hogy a már vagy kétszáz éve a család birtokában levő kastélyba teszi át otthonát. A füzérradványi kastélyt ugyanis az azt megelőző két évszázadban mindig bérbe vagy zálogba adták, és annyira jelentéktelen volt, hogy számon se tartották a főúri kastélyok között. Ugyan már 1686-ban odaadományozta I. Lipót király az épület elődjét és a hozzá tartozó uradalmat báró Károlyi Lászlónak, a családnak annyi birtoka volt országszerte, hogy kedvükre válogathattak – és érthető módon nem ezt, a minden jelentősebb várostól távol levőt választották családi fészeknek.
Károlyi Ede volt az, aki az 1800-as években felébresztette a kastélyt Csipkerózsika álmából. Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban álmodták meg, de a gróf a tervezésben maga is részt vett. A kastély védjegyének számító nyolcszögletű torony például az ő ötlete volt, és bár többen kifogásolták, ehhez ragaszkodott. Szerintem igaza volt, nagyon látványos:-)
Károlyi László, aki a reneszánsz kastélyenteriőrért felelős
A munkát fia, Károlyi László folytatta, ő állt neki a reneszánsz kastélybelső kiépítésének, gróf Apponyi Franciskával, a feleségével. Csaknem két évtizeden át jártak Firenzébe vásárolgatni, útjaikról (nem hűtőmágnesekkel, hanem) reneszánsz és kora barokk díszítő elemekkel és berendezési tárgyakkal tértek haza. Nemcsak kisebb tárgyakra kell gondolni, de súlyos kandallókra és márvány ajtókeretekre is – pont ezek azok a szinte mozdíthatatlan elemek, amelyeket nem hordtak el, így ma is fellelhetőek (kandallóból különösen sok, 17 db maradt fenn). Ma már elképzelhetetlen lenne ilyeneket kihozni Olaszországból, de akkor még nem volt szervezett műemlékvédelem. Az elbontott 15-16. századi paloták legszebb részeit vagyonos arisztokraták vásárolták fel és építették be saját kastélyaikba.
És hogy a vásárfia mutasson is valahogy, Károlyi László lebontatta a kastély teljes, három szintes déli szárnyát, és helyette nagy belmagasságú, két szintes épületrészt terveztetett. Az udvari oldalon létrehozták a hosszú, földszinti termet, a márványfolyosót, a nagyszalonban pedig két csavart vörösmárvány oszlopot helyeztek el. A nagy odafigyeléssel összevásárolt tárgyaknak köszönhetően szinte egy reneszánsz múzeum jött létre Füzérradványban, amely európai szinten is jelentős gyűjtemény volt. Még a szaniterek is figyelemre méltóak, melyek közül szerencsére néhány fennmaradt!
Károlyi István, a szálloda kialakítója
Károlyi László fia, István gróf varázsolta át a kastélyt 1938-ban luxusszállóvá, az ötletgazda pedig felesége Windischgraetz Mária Magdolna volt. A zempléni régió már akkor is ugyanazzal a problémával küszködött, mint most: hiába gyönyörű, a fővárostól nagyon messze van (miután elautóztam két óra alatt Miskolca, onnan további másfél óra volt még eljutni ide!). A turisták addig nem mentek tovább a lillafüredi Palotaszállónál, ennek kívánt versenytársa lenni Füzérradvány.
A kastélyépületben kialakított szobák mellett a parkban pavilonokat emeltek, így összesen 87 szobában, 115 főt tudtak egyszerre elszállásolni. A szükségszerű praktikus átalakítások mellett némi csinosítgatásra is sor került, ekkor készült például az a két gyönyörű mozaikos üvegablak, amely a lépcsőházat díszíti. A kisebbik tavat úszómedencévé alakították a parkban, valamint tenisz, golf- és sípályákat is kialakítottak.
A család az értékes tárgyakat a kastélyban hagyta, melyeket a vendégek is megtekinthették, mint valami múzeumban. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kastélyszálló hamar népszerű lett, és az viszonylag jó, 40 százalékos kihasználtsággal üzemelt.
Mi is megnézhetjük, mindez hogy mutatott, ugyanis 1938-ban végigfotózták a szállót. Ezek a képek láthatóak most a kis kukkolós szerkezetekben (sztereoszkópokban). Károlyi István gróf közgazdász volt, és szerette a pedáns rendet, így a fotózáson túl végig is leltároztatta a kastélyt – ez az összeírás is szerepel a nézőkéken.
Turisztikai szakember, fotós és közgazdász… hm, ismerős kombináció, de ezzel véget is ér Károlyi gróffal a közös érdeklődésünk, neki ugyanis további szenvedélye a vadászat volt és én ebben nem osztozom.
Nem elégedett meg a környező, vadban gazdag erdőkkel, de Kelet Afrikát is megjárta a híres Afrika-vadásszal, gróf Széchenyi Zsigmonddal – közös vadászútjukról a Csui című regényben is olvashatunk. A kiállított trófeák közül számoson megtalálható a felirat, ki, hol és mikor ejtette el a vadat. A vadászat kérdésében én inkább Károlyi Mihállyal, a későbbi miniszterelnökkel vallok elvközösséget, aki a „kötelező” családi vadászatokon rávette az erdészt, terítsen le neki egy takarót a fűre és addig aludt egy jót.
A kastély sorsa a háború után
A háború után ugyan államosították a kastélyt, azonban Károlyi Istvánnak ekkor még sikerült visszaszereznie az épületet, és további 3 évig üzemelt a hotel. 1948-ban azonban végleg elvesztette a család a kastélyt, amely szanatórium lett.
Felújítása a 90-es évek közepén kezdődött meg. Egy ideig néhány terem látogatható volt, majd lezárták az egész kastélyt a rekonstrukció idejére. 2021. október 5-én nyit meg a múzeumként működő szárny, de a többi részt is felújítják, többek közt egy luxus kastélyszálló nyitása is tervbe van véve.
Mi merre?
A látogatók elsőként a vörösmárvány-oszlopos szalonba érkeznek (ha beleszeretsz az ilyen csavart oszlopokba, Budapesten a New York-kávéházban találsz ilyet!).
Innen a könyvtárszobába jutunk, ahol a Károlyiak történetét ismerhetjük meg, illetve itt kap helyet a nevezetes „szatmári asztal”. Ezen írta alá a kastély első tulajdonosának fia, gróf Károlyi Sándor a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben – a hatalmas íróasztal, a mai napig a füzérradványi kastély féltett kincse. Bár valódi tulajdonosa a ma is élő örökös, a Fóton élő Károlyi László, az asztalt nagylelkűen annak „otthonában” hagyta. A szatmári béke aláíróját, Károlyi Sándort a kandallótól jobbra levő festmény ábrázolja.
Elsőre kicsit meglepő a falak karvalymintája, pedig régen is ilyen volt, ez volt ugyanis a család totemállata – ahol halványabb a festés, az még eredeti minta. Ahogy említettem, minden helyiséget lefotóztak, így erről is van kép a sztereoszkópban. Szintén eredeti itt a csillár is, amit szerencsére nem tudtak a helyéről elmozdítani.
A séta a márványfolyosóra vezet, ahol az eredeti reneszánsz kandalló előtt – csakúgy, mint a szálloda idején – akár bridzselni is lehet.
Ezután egy elsötétített szobába lépünk be, ahol projektorok mutatják be, mily gazdagon volt berendezve. Innen a következő terembe, a múzeumi hálóba egy fantasztikus kőkeretes ajtón lépünk át, ez az 1500-as években készült és Firenzéből érkezett.
A vadászteremben a két Fo kutyának érdekes a története, ugyanis ezeket a kastély parkjában játszó gyerekek találták meg, akik egy pincét leltek játék közben.
Az emeleten néhány terem a Kísértés című filmet idézi meg, melynek külső jeleneteit itt forgatták 1941-ben Karády Katalin főszereplésével. Egy további helyiség a szálloda egykori szolgáltatásait mutatja be, például a bérelhető napágyakat, piknikkosarakat. A tervek szerint ilyeneket a mai látogatók is igénybe vehetnek majd.
Szintén az emeleten volt a hotel exkluzív lakosztálya, ahol a legnevesebb vendégeket szállásolták el (például Bethlen miniszterelnököt). A legszebb parkettája a grófnő egykori szobájának volt – a szálloda idejében ez is a lakosztályhoz tartozott. A 90-es években gombásodás miatt felszedett parkettát gyönyörűen helyrehozták, így ez most ismét régi szépségében látható.
A kastélylátogatás
A kastélyban berendezett kiállítás a kastélyszálló korszakra koncentrál, ráadásul van benne még egy csavar: egy nyomozójáték, melyben 15 karakter segítségével lehet felgöngyölíteni egy fiktív gyilkosság történetét.
A termekben az információs táblákon túl megnézhetjük a nézőkében a régi fotókat, végigböngészhetjük a leltárt, majd meghallgathatunk egy fali készülékről további adalékokat a 15 karakter egyikétől. Már el is röppent vagy negyedóra és még csak egy teremben voltunk:-) Meglehetősen tömény így a látogatás, aminek van jó és rossz oldala. A kockázat az, hogy elromolnak a kütyük (gyakran látok ilyet), vagy ha sokan vannak, nehezen férnek hozzá a készülékhez. De látom az előnyét is mindennek, hiszen elképzelhető, hogy valakinek a játék jön be, másoknak a régi fotók, így szépen eloszlanak a látogatók.
Látogatói információk
A nyitvatartásról, jegyárakról a füzérradványi kastély weblapján lehet tájékozódni. A park látogatása továbbra is ingyenes, mint ahogy a kastélyban néhány helyiség is (például a kávézó, ajándékbolt). A termeket körbe lehet járni önállóan, csak a feliratokat olvasva (melyeket a magyar mellett angolul és szlovákul tüntettek fel), lehet kérni telefont (amolyan audioguideként) és lesznek élő idegenvezetések is.
Annyi látnivaló és információ van a kastélyban, hogy nyugodtan rá lehet szánni egy teljes napot a látogatásra – hiszen még ott van a fantasztikus park és a két tó is, no meg akár át is lehet sétálni a pompás fasor alatt Pálházára.
Sőt, ha valaki itt szeretne megszállni, erre a kastély kertjében egykor kialakított és most szintén felújított pavilonokban lehetősége van!
További írások Magyarország látnivalóiról, köztük kastélyokról és várakról:
Magyarország látnivalók – megyéről megyére
A cikk a műemléki fejlesztést lebonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-vel együttműködésben született. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.