Sümeg felé autózva már messziről látszik a Várhegyen magasodó pompás vár, amely mindig is népszerű kirándulóhely volt ezen a vidéken. Sok látogató eddig talán nem is tudta, hogy a Várhegy oldalában egy díszes püspöki palota áll, de most már érdemes úgy alakítani a napot, hogy az is beleférjen a programba!
Mielőtt belefognék a palota történetébe, engedjetek meg egy kis személyes kitekintést. Talán a közgazdász-számviteles múlt teszi, de mindig is szerettem az utazásaimra is úgy tekinteni, mint egy minél jobban megoldandó projektre. Igyekszem a lehető legalaposabban felkészülni, hogy semmi izgalmas ne maradjon ki, és ebben listákat is segítségül hívok. Hacsak lehet, külföldön mindig felkeresem a világörökségeket, itthon pedig a kastélyok lettek a „vesszőparipáim”, akármerre indulok, azokat mindig útba ejtem.
Egy idő után azt vettem észre, hogy a listák tételeinek kipipálása egy nem várt pluszt hozott az életembe. Ezek miatt ugyanis ellátogatok számos kevésbé ismert helyszínre is, amelyek nincsenek az Instagram sztárok között. Míg sokan úgy állnak hozzá bizonyos helyszínekhez, hogy ha nem híres, akkor biztos nem is érdekes, én megfordítottam a logikát: elmegyek oda és kíváncsian várom, mi újat tanulok ott. Szinte mindig vannak információk, amelyeknek egyébként soha nem néztem volna utána, de számomra újdonságok és érdekesek – és mint tudjuk, amíg az ember folyamatosan kipróbál és megtanul új dolgokat, addig örökké fiatal marad:-)
Nem volt ez másképp Sümegen sem. Bár soha nem riadtam fel hajnalban arra a kínzó kérdésre, hogy miért épült Sümegen püspöki palota, amikor van a közeli Veszprémben is, kicsit elmerülve a palota történetében utólag örülök, hogy megint egy kicsit többet tudok.
Padányi Biró Márton, az építtető
Sümeg, mint sok más végvár köré telepedett város, elvesztette a jelentőségét a törökök kiűzése után. Szerencsés fordulat mintegy fél évszázad múlva következett be, amikor Padányi Bíró Márton püspökké történő kinevezése (1745) után Sümeget választotta székhelyéül az egyházmegye székhelye, Veszprém helyett. A nagyon elhivatott, sokat dolgozó, számos templomot építtető és felújíttató püspök nem érezte ugyanis jól magát Veszprémben – kemény vonalas, ellentmondást nem tűrő katolikusként gyakori összetűzésbe került a reformáció szellemét már magáénak tevő környezetével. Nem ő volt egyébként az első, aki Sümegre költözött – a török veszedelem során már elődjei közül is többen székeltek ott.
Az eredeti terve az volt, hogy a várat állíttatja helyre és alakítja át püspöki székhellyé, ehhez azonban uralkodói jóváhagyásra volt szükség. Mivel Mária Terézia ezzel egyre késlekedett, a püspök úr úgy döntött, inkább a vár aljában álló kúriát nagyobbítja meg.
A Püspöki Palota
Az 1748 és 1753 közt kialakított épület külseje meglehetősen egyszerű, egyetlen jelentős dísze a főbejárat mellett álló két hatalmas Atlasz-figura. Ezek egy szép erkélyt tartanak, ahol a püspöki címer is díszeleg.
A palota legszebb és egyetlen épen maradt része a Szent Mártonnak szentelt kápolna, melynek oltárképét a váci Vogel Gergely festette, stukkóit pedig a pesti Antonio Orsatti készítette. A kápolna oltárképe Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar szent koronát Máriának ajánlja.
Csodálatos lehetett az emeleten kialakított díszterem is, melynek falát egykor a környék várai (Somlót, Tátikát, Csobáncot és Sümeget), valamint Padányi püspökké váló beiktatását ábrázoló freskók díszítettek.
A kastélyban 31 terem volt, melyek fényét a freskók és rokokó stukkódíszek mellett az intarziás padló- és falburkolatok emelték. Bár Márton püspök nagyon büszke volt csodás új rezidenciájára, annak nyugalmát nem sokáig élvezhette, mivel 1762-ben meghalt. Ezután a veszprémi püspökség székhelye ismét „a királynék városa”, Veszprém lett, Sümegre már inkább csak nyaralni, vadászni jártak az egyházmegye elöljárói.
A palota sorsa a háború után
A 2. világháború után államosított épületbe iskola és diákotthon költözött. A megváltozott funkció következtében jelentős változtatások történtek a belső térben, hiszen osztálytermeket, vizesblokkokat alakítottak ki. Az értékes freskókat lefestették, bútorait széthordták, a püspök híres képgyűjteményének, sőt, az értékes klasszicista kályhák nagy részének is nyoma veszett.
A palota könyvtártermének bútorzatát – nyolc beépített diófa könyvszekrényt – az Iparművészeti Múzeumba szállították, ez most sem került vissza, de a jövő tervei közt szerepel. Az egyetlen megmaradt festmény Padányi Biró Márton püspök 18. században készült egész alakos portréja, amely a kápolna egyik sarkában vészelte át a történelmi viharokat.
Bár az épületnek nem tett jót ez a korszak, sokaknak mégis szép emléket jelent – amikor kitettem a blogom facebook oldalára a fotóimat, több olvasóm is nosztalgiával emlegette, hogy ide járt iskolába. „A legszebb négy évet töltöttem a falai közt” – írta Ibolya, míg István azt jegyezte meg, hogy 1965 és 1969 közt járt ide, és a mai napig emlékszik a cserépkályhákra.
A folyamatos állagromlás csak a kilencvenes évek közepén, az iskola kiköltözése után állt meg, amikor végre a vagyonkezelő kezébe került az épület. Eleinte csak állagóvást végeztek a palotán, majd többször részlegesen renoválták. 2011-ben kezdődött meg az átfogó felújítás, majd a kastélyprogram keretében 2018-2021 közt a komplex műemléki helyreállítás.
A Sümegi Püspöki Palota felújítása
A Püspöki Palota bekerült azon 30 szerencsés kastély és vár közé, melyek részt vesznek a Nemzeti Kastély- és Várprogramban. A munkálatok nagy része a laikus látogató részére „láthatatlan”, holott épp ezek azok a feladatok, melyek az palota megmentése érdekében a legfontosabbak voltak. Ilyen például a palota szigetelése, a falak vízmentesítése, hiszen az állandó nedvesedés nagyon komoly veszélyt jelentett az épületre.
Ennél számunka jóval látványosabbak azok a fejlesztések, melyekkel felújították vagy rekonstruálták a táblás parkettákat, intarziás faburkolatokat, megmaradt cserépkályhákat. A régi festést hol teljes egészében, hol pedig csak részleteiben látni, van, amikor csak egy kis „mintát” sikerült megmutatni.
A legbájosabb részlet a hűsölőterem, azaz a sala terrena kis bohóca – azt feltétlenül keressétek meg!
Szintén figyelemre méltó a könyvtár mennyezetének freskója, ahol Padányi Biró Márton portréja is felfedezhető.
Azon túl, hogy a régi bútoroknak nyoma veszett, még fotók se maradtak fenn az egykori berendezésről. Ezért a kurátorok nem abba az irányba indultak el, hogy az egykori enteriőrt rekonstruálják, hanem inkább a kort igyekeznek megidézni, elsősorban a barokk freskófestészet világát.
Mennyei ügyek
Az egykori püspöki termekben „Mennyei ügyek” címmel kiállítást alakítottak ki, amely az építtető püspök, Padányi Biró Márton életét mutatja be, valamint a város Plébániatemplomának (és a palota hűsölőtermének) freskóit elkészítő, osztrák Franz Anton Maulbertsch kalandjait Sümegen. A Plébániatemplom fantasztikus freskóegyüttese „néma prédikáció” néven vonult be a művészettörténetbe. Ebben keltette életre a zseniális rokokó festő azokat a víziókat, melyeket a püspök – egy komoly botrányt okozó, bezúzásra ítélt könyve miatt – már nem mondhatott el.
Mivel a jórészt elpusztult freskókat nem akarták újrafesteni, ahol lehetett (például a sala terrena falait) rekonstruálták, ahol pedig nem volt semmi támpont, az írott források és az elképzelések alapján virtuálisan (kivetítve) ábrázolják.
Bár a szakemberek sok munkát tettek a tárlatba, bevallom, szerintem a show-t az udvar viszi el – az onnan nyíló panorámával képtelenség versenyezni, annyira szuper kilátás nyílik a várra. Az épületben egy kávézót is kialakítottak, melyet össze lehet nyitni ezzel a pompás belső udvarral.
Látogatói információk
A sümegi Püspöki Palota az egyetlen közkézen levő barokk püspöki palota Magyarországon, hiszen a többi intézmény (Pécsett, Szombathelyen, Vácott, Székesfehérváron) mind egyházi tulajdonban van. Így egy igazi kuriózum ezt felkeresni, és megismerkedni ezzel az érdekes korszakkal.
A nyitvatartásról, jegyárakról, idegenvezetésről és más gyakorlati tudnivalókról a palota megújult weblapjáról tudtok tájékozódni.
A látogatás után (vagy előtt) sétáljatok fel a várba is, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra és a palotára!
További írások Magyarország látnivalóiról, köztük kastélyokról és várakról:
Magyarország látnivalók – megyéről megyére
A cikk a műemléki fejlesztést lebonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-vel együttműködésben született. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.