A nagycenki kastély egy szépen felújított főúri kastély, de elsősorban nem az épület miatt keresik fel a látogatók, hanem leghíresebb lakójára kíváncsiak. Itt élt és alkotott ugyanis a „legnagyobb magyarként“ ismert Széchenyi István, aki igazi polihisztor módjára kivételesen sok témával foglalkozott. A folyami szabályozástól a korszerű lótenyésztésen át a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáig az ország sok és változatos problémáját igyekezett megoldani, és számos olyan intézkedést tett, amely gazdaságilag előre vitte, megerősítette az országot. A kastélya is hűen tükrözi a főúr újító kedvét, hiszen az országban itt volt először vízöblítéses vécé!
A kastély története
A nagycenki kastély története a 18. század első felére nyúlik vissza, amikor Széchényi Antal ezt a birtokot a család állandó lakhelyévé tette. Megbízta a híres építészt, Franz Anton Pilgramot (a fertőrákosi püspöki kastély tervezőjét), hogy a már itt levő majorsági épület helyére tervezzen egy kastélyt. Bár az eredeti terv nem valósult meg, de irányt szabott az építkezésnek.
A kastély az 1750-es években épült, az egykor a helyén álló majorsági épület alapfalainak felhasználásával. Az épület keleti szárnyában kápolnát, a nyugatiban pedig színháztermet hoztak létre. A bejárat kovácsoltvas kapujának két oldalára őrépületeket húztak fel és a kapu, valamint a kastély között franciakertet létesítettek.
Az elkövetkező száz évben szinte mindegyik generáció átépített valamit a kastélyon. Először Széchényi Ferenc módosított rajta, aki az épületet Ringer József tervei szerint kétszintessé bővítette. Ekkor kapott az épület erkéllyel és domborművel tagolt klasszicista homlokzatot.
Széchényi Ferenc feleségével, Festetics Juliannával 1783-ban költözött a nagycenki kastélyba. Itt őrizte híres gyűjteményét, amelyet 1802-ben a nemzetnek adományozott, megalapítva ezzel a Magyar Nemzeti Múzeumot és a később róla elnevezett Országos Széchényi Könyvtárt.
Széchényi Ferenc halála után, 1820-ban Nagycenk Széchenyi Istváné lett, aki az épületet 1834 és 1840 között a soproni Hild Ferdinánd tervei szerint átépíttette. A kastélyt ekkoriban modernizálták, technikai felszereltsége a korban rendkívül magas színvonalúnak számított. Ekkor építettek a kastély nyugati oldalához egy derékszögben csatlakozó szárnyat, melyben Magyarországon elsőként fürdőszobák, valamint vízöblítéses vécék voltak, sőt a kertbe bevezették a gázvilágítást. Ezeket az újdonságokat Széchenyi István mutatta be névnapjára meghívott vendégeinek 1840. augusztus 20-án. Olyan jeles személyek jártak akkor itt, mint Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Eötvös József.
A kastély 1945-ben súlyos károkat szenvedett, berendezésének jelentős része elpusztult. A folyamatosan romló állapotú kastélynak egy idő után már csak a falai álltak, de 1961-re ismét tető került az épületre. Átfogó helyreállítását 1969-ben kezdték meg, majd 1973. szeptember 21-én befejeződött a rekonstrukció első üteme. Ekkor nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum a főépületben, de a teljes épületegyüttesen végzett munkálatok végül csak 1988-ra fejeződtek be. Ekkor nyílt meg a Vörös-kastély épületrészben a kastélyszálló, amely 2010-ben bezárt.
A hársfasor és a mauzóleum
A kastéllyal szemben, a főút túloldalán kezdődik a híres, közel 2300 méter hosszú hársfasor. Az eredetileg mintegy 600 egyedből álló, 20 méter széles kettős hársfasort 1754 és 1760 között telepíttette Széchényi Antal gróf felesége, Barkóczy Zsuzsanna. A fasor Fertő-tó felőli végén Széchenyi Béla ifjan elhunyt feleségének, Erdődy Hannának emelt vörös gránit síremlék áll.
Érdekesség, hogy a fasor mintegy fele a mai napig az eredeti állományból származik, holott a kislevelű hárs ritkán ilyen hosszú életű.
A kastély és a kiállítás mellett a család emlékét őrzi a Széchényi-mauzóleum is a nagycenki temetőben. A 18. századi barokk kápolna alatti kriptarészben nyugszik Széchenyi István és felesége, Seilern Crescentia. A 19. század elején készült klasszicista előcsarnok alatti sírkamrában a család 47 tagja van eltemetve, köztük a mumifikált Széchényi Pál kalocsai érsek.
A kastély kiállításai
2023 decemberében adták át a kastély új állandó kiállítását, mely az Öregkastélyban (a kastély legrégebbi, központi részében) és a Széchenyi-szárnyban (a jobb oldali merőleges épületrészben) alakítottak ki. Bár a nagycenki kastély nem tud versenyezni enteriőrök tekintetében legszebb társaival, mint például a közeli fertődi Esterházy-kastéllyal, mégis érdemes felkeresni, hiszen a „legnagyobb magyar” életéről, családjáról páratlanul részletes képet ad.
A teljes kiállítás anyaga kétnyelvű, azaz magyarul és angolul is olvasható, így külföldi turisták is tudják értelmezni, élvezni az anyagot.
Széchenyi fiatalkora, képzése, barátai
Az előtérben Széchenyi kézírásával díszítették a falat, méghozzá a Hitel című művéből származó mondatokkal. Itt egy pár perces filmet is megnézhetünk Nagycenk nevezetességeiről, mintegy bemelegítésként a kiállítás anyagához.
Az első teremben Széchenyi életéből kilenc fontos évszámot emeltek ki. Ezt úgy helyezték kontextusba, hogy azt is bemutatták, mi történt ugyanakkor a világtörténelemben, illetve a kultúra és tudomány világában. Ez az idővonal a kiállítás későbbi termeiben is visszatér.
Ugyanilyen visszatérő elem Lunkányi János alakja (uradalmi igazgató és táblabíró, Széchenyi István nevelője), aki több teremben mesél az adott témáról egy-egy kivetítőn.
A következő terem a család felemelkedéséről szól, itt egy különleges technikai megoldású családfán ismerkedhetünk a Széchenyi-család tagjaival.
A Széchényi Ferencnek szentelt szobában emlékeztet a tárlat a Nemzeti Múzeum megalapítására, amely Európában a harmadik ilyen típusú múzeumalapítás volt. Felesége, Festetics Júlianna is követte férje példáját, ő ásványgyűjteményét ajánlotta fel a nemzet javára. A Magyar Természettudományi Múzeum legrégebbi anyagából itt most három ásvány látható.
A Széchenyi István gyerekkorát felidéző teremben kiállították a gyerekként használt székét – ennek néhány kópiáját is elhelyezték itt, hogy a látogatók kipróbálhassák.
A sala terrenában, az egyik legszebb teremben mind a padlómozaik, mind pedig a vörösmárvány kandalló eredeti, itt a kiállítás Széchenyi István katonaidejéről szól, bemutatva a győri és lipcsei csatában betöltött szerepét.
Széchenyi István autodidakta módon folyamatosan képezte magát, hat nyelven beszélt: angolul, franciául, németül, magyarul, olaszul és latinul. A következő teremben elhelyezett tárgyak erre utalnak, mint például olasz nyelvtudására a velencei farsangi maszk. A könyvespolcokon Széchenyi kedvelt könyveit helyezték el.
A tárlat következő részében megismerhetjük Széchenyi harcostársait, barátait, akik segítettek neki nagyszabású tervei (pl. az Akadémia, a Nemzeti Kaszinó, a lóversenyzés, a Lánchíd, stb.) kivitelezésében. Elsősorban az erdélyi Wesselényi Miklós báróhoz fűzte erős, egyenrangú szellemi kapcsolat, a többiek – Andrássy György, Károlyi György és Esterházy Mihály grófok – inkább követői voltak. Szerteágazó kapcsolati hálója nagyban segítette, hogy vállalkozásait sikerre vigye.
Széchenyi szerelmei
Széchenyi szerelmi életére is kitér a kiállítás. Az ifjú gróf meglehetősen sok szerelmi kaland részese volt, mielőtt elnyerte volna Seilern Crescence grófnő kezét. Első szerelme, a szép Caroline Meade grófné a sógornője volt, gróf Széchényi Pál felesége, nem csoda, hogy vonzalmuk egymás iránt nagy felháborodást keltett.
Hunyady Gabriella grófné szintén házas volt már, mikor a gróf viszonzatlanul beleszeretett. Caroline-hoz hasonlóan ő is tragikusan fiatalon, tüdőbajban halt meg. Selina Meade, Caroline testvére volt a következő személy, aki lángra lobbantotta a gróf szívét. Hiába járt közben édesanyja a gróf ügyében a családnál, túl szertelennek és csapongónak tartották. Rövid ideig fellángolt szerelme a nála 15 évvel fiatalabb Henriette Liechtenstein iránt, de az idő múlásával maga mondta, hogy „Henriette még nagyon gyermek”.
Seilern Crescence ifj. Zichy Károly gróf felesége volt, akibe 1824-ben szeretett bele Széchenyi István, és ez társadalmi körökben ismét fejcsóválásokat okozott. 1834-ben Károly meghalt, Széchenyi István pedig pártfogolta annak özvegyét és hét gyermekét. A gyászidőszak leteltével, 1836-ban összeházasodtak és Széchenyi 44 évesen egy csapásra nagycsaládos lett. Frigyükből két fiú, Béla és Ödön, valamint egy kislány született, utóbbi, Júlia sajnos két hetes korában meghalt. Crescence igazi társává, támogatójává vált Széchenyinek minden közéleti tettében.
Nagyon érdekes a teremben az a könyv, amelyben levelezési mintákat lehet találni – például egy az egyben kimásolhattak belőle akár szerelmes leveleket is. És ha már szóba került a szerelem, néhány példát is mutatnak arra, milyen üzeneteket lehetett küldeni akkoriban a legyezőkkel.
A kápolna
Mint több más kastélyban, Nagycenken is találunk egy kápolnát. A kastély helyreállításakor nem, csak az elmúlt években restaurálták és állították vissza régi formáját. Nagy szerencse viszont, hogy a kápolna szép elemei, mint például a nagy oltárkép és a szószék, más helyszíneken (a nagycenki plébánián, illetve a Soproni Múzeumban) átvészelték ezt az időszakot és most visszakerültek a helyükre. Az orgonakarzatot is visszaállították egy csigalépcsővel, illetve az egyetlen megmaradt pad alapján készítettek néhány újat.
Az emelet termei
A barokk lépcsőházban sétáljunk fel az emeletre!
Itt a korabeli Budapestet, különösen Széchenyi budapesti bérelt lakásának, az Ullmann-háznak környékét idézi fel az első két terem.
Majd megérkezünk a díszterembe, ahol a kastély egyetlen megmaradt cserépkályhája áll. A teremben több mint 120 országgyűlési követ képmása díszíti a falakat, ők a felső- és alsótáblában szolgáltak.
A következő termek Széchenyi legfontosabb újításairól, vívmányairól emlékeznek meg: a Lánchíd építéséről, a hengermalomról, a folyószabályozásokról, a gőzhajózásról, a vasútépítésről). Érdekesség a Lánchíd alapkőletételét megörökítő tabló (Barabás Miklós alkotása), amelyet nem nevezhetnénk fényképszerűnek, ugyanis olyanok is szerepelnek rajta, akik nem vettek részt az eseményen (például Petőfi Sándor).
Térképeken követhetjük Széchenyi utazásait, melyeken folyamatosan tanulmányozta az ottani kultúra és technika vívmányait. Ráébredve a külhoni és a magyar közállapotok közti kulturális, gazdasági különbségekre, kezdett el a külföldön látott példák hazai megvalósításán munkálkodni.
A Széchenyi-szárny termei
Széchenyi ebben a kora romantikus stílusú, nagyablakos szárnyban rendezte be komfortos, kényelmes, technikai vívmányokkal berendezett lakosztályait, ahová Angliából hozatott bútorokat, de neves bécsi bútor manufaktúra, firenzei szobrász is szerephez jutott a megvalósításban.
Két teremben korabeli enteriőröket tekinthetünk meg, elsőként Crescence világát megjelenítő szobabelsőt, majd Széchenyi dolgozószobáját.
A további termek a döblingi évekbe engednek bepillantást, fotókat láthatunk például Széchenyi ötszobás szanatóriumi lakásáról. Ugyancsak megismerhetjük, kik érintkeztek akkoriban személyesen vagy levelezés útján a legnagyobb magyarral, például Hollán Ernő vagy Falk Miksa. Széchenyi erejét a haza sorsán való folytonos tépelődés törte meg, ekkor felesége is Bécsbe költözött, és folyamatosan tartotta a kapcsolatot vele.
Széchenyi két fiának, Bélának és Ödönnek is szenteltek egy termet, bemutatva egy-egy kisfilmen legfontosabb tetteiket. Ödön leghíresebb teljesítménye a Hableány lapátkerekes folyami luxusgőzhajóhoz kötődik, melyet 1867-ben építtetett. A hajóval a gróf később a Duna-Majna-Rajna-Marne-Szajna útvonalon Párizsba utazott, a Hableány pedig nagy feltűnést keltett az 1867-es párizsi világkiállításon. A másik rajzfilm Béla 1877-1880 közt megtett, kelet-ázsiai expedíciójáról mesél el részleteket. Ő két társával bejárta Indiát, Japán, Borneót és Kínát, fontos földrajzi megfigyelésekkel gazdagítva a tudományt.
Széchenyi István kultuszával foglalkozik a következő terem, bemutatva a hozzá kapcsolódó érméket, bankjegyeket. Egy nagy mágneses táblán megsaccolhatjuk, mely településeken van Széchenyi szobor, illetve nevét viselő közterület vagy intézmény.
A tárlat végén egy egész megrendítő installációt helyeztek el, Széchenyi halálakor viselt vérfoltos ruháit.
Szintén ebben a teremben található a múzeum egyik kimagasló értéke, egy fehérmárvány büszt, amely Széchenyi halála előtt egy hónappal készült el, így ez a legnagyobb magyar egyetlen időskori hiteles ábrázolása (Hans Anton Gasser alkotása).
A kastélykert
A csodálatosan rendbe tett parter mellett a parkban található egy játszótér is. A Széchenyi-szárnyhoz csatlakozó Virágházban kávézót találunk. A kastély nyitvatartásáról, jegyárakról és programokról a weblapról lehet tájékozódni.
(x) A cikk az Eszterháza Kulturális Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft-vel együttműködésben született. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.
Olvasd el a sorozat mindhárom írását:
Esterházy-kastély, Fertőd – a „magyar Versailles“
Széchenyi-kastély, Nagycenk – a „legnagyobb magyar” egykori otthona
Sopronbánfalva: pihenés tökéletes nyugalomban egykori pálos kolostorban