Mitől lesz sikeres és szerethető egy újonnan felújított kastély? Alapvetően két tényező kell ehhez: egy pompás épület vagy egy izgalmas történet. Bajnán a Sándor-Metternich-kastély hozza mindkettőt, plusz külön előny, hogy nincs messze Budapesttől, és sok kirándulási lehetőséget tartogat a környék.
Az ördöglovas, Sándor Móric
Bármily lenyűgöző maga az épület, Bajnán muszáj az ismertetőt a leghíresebb tulajdonossal kezdeni, hiszen már csak őmiatta is muszáj felkeresni az épületet. Nincs sok más kastélyépíttetőnk, akiről film és operett is szólna, de Sándor Móric annyira különc figura volt, hogy ha ma élne, mindig a pletykaújságok címlapján szerepelne.
A vakmerő és féktelen lovas a hajmeresztő kalandjait leszámítva nem volt más szenvedélyek rabja. Nem ivott, nem kártyázott, nem hajtotta a nőket, a lovak mellett egyetlen hobbija volt: a citera. Nemcsak játszott a hangszeren, hanem dalokat is komponált, melyek meg is jelentek, sőt, időnként a zongorához is odaült. A magyaron kívül németül, franciául, olaszul és angolul is beszélt. Utazásai során tudatosan tanulmányozott palotákat, villákat, hogy ötleteket kapjon a saját birtokán álló kastély átalakításához.
De miért lett ő az „ördöglovas”? Sándor Móric viszonylag későn, csak 17 évesen kezdett lovagolni, addig nem engedte lóra ülni az apja, aki ezt túl veszélyes sportnak tartotta. Apja halála után aztán gyorsan behozta a lemaradást. Bár soha nem tanulta a lovaglást, a technikai tudás és elegancia hiányát bőven kárpótolta a bátorsága. Egyszerűen nem ismert félelmet, ha lovakról volt szó: hosszú lépcsősorokon hajtott le, teraszokról ugrott ki lóháton, átugrott fogatokat és a legenda szerint még otthon, a kastélyban is lovon járt. Angliában egyszer egy különösen vad lovat tört be, majd versenyt nyert vele. E ló gazdája ragasztotta rá a becenevet, amikor így kiáltott fel: „Ez nem ember, ez egy ördög”.
Feleségét is egyik hajmeresztő lovasbravúrja kapcsán ismerte meg, amikor apjához tartva, a Sándor-palotához vezető lépcsőn átugratott Metternich Leontine hercegnő hintója felett. Nem csoda, hogy a hölgy azonnal beleszeretett:-). A gróf ekkor kezdett hozzá a bajnai kastély átépítéséhez, hogy méltó pompával fogadhassa leendő feleségét, a nagy hatalmú Metternich kancellár lányát. Eltérő természetük ellenére házasságuk nagyon jól sikerült. Két gyermekük született, Leó és Paulina, de az egyetlen fiúörökös hétéves korában váratlanul meghalt.
A párbajozó grófnő, Sándor Paulina
Mielőtt azonban rátérnék a kastély bemutatására, maradjunk még egy kicsit a családnál, mert nem esett messze az alma a fájától, ha Sándor Móric lányáról van szó. A grófnő a korabeli tudósítások szerint nem volt igazán szép, de bájosságával, cserfes és vidám természetével ezt bőven kompenzálta. A grófnő diplomatafeleségként Bécsben, Párizsban és Drezdában is megfordult, sok művésszel ápolt barátságot. Wagner neki ajánlotta egyik művét, Edgar Degas pedig megfestette arcképét. De a legnagyobb hatással a divatra volt, ő mutatta be ugyanis Párizsban a császárnénak Charles Frederick Worthot – ezzel elindítva az angol divattervező páratlan karrierjét és az haute couture megszületését.
Akárcsak a féktelen apa, ő is a pletykalapok kedvence lenne ma, különösen a híres párbajozó történet kapcsán. A legenda szerint 1892-ben úgy összeveszett Anastasia von Kielmannsegg grófnővel, hogy párbajra hívta ki. A kibékíthetetlen ellentét oka az volt, hogy képtelen volt a két hölgy megegyezni, milyen legyen egy bécsi kulturális kiállítás virágkompozíciója! Már ez is elég bizarr, de a történet pikantériáját az adja, hogy a korabeli szokásoknak megfelelően félmeztelenül vívott meg a két hölgy. Akkoriban ugyanis úgy vélték, a sebesülések nem a tiszta penge miatt veszélyesek, hanem ha az ingről bekerül valami piszok a sebbe. Igaz vagy sem a történet, jól jellemzi a „bájos rútságot”, ahogy a grófnőt akkor jellemezték.
A kastély története
A bajnai birtokon eredetileg egy udvarház állt, melyet a bajnai Both család emeltetett. Sándor Menyhért, aki 1696-ban lett a birtok ura, elbontatta a régi épületet és egy vadászkastélyt emeltetett a helyére. Mihály fia szinte teljesen, egy méter magasságig visszabontotta az épületet, és egy szép barokk palotát álmodott meg. A falak ekkor még fehérre voltak meszelve, a díszítőfestések és a kis kápolna már a következő generáció, Antal idejében készült el. Az ő fia, Vincze se maradt ki az építtetők sorából: ő alakította át a kastélyt klasszicista stílusúra 1800-as évek elején, valamint istállót és szárnyépületeket építtetett. Sándor Móric tette fel az i-re a pontot, méghozzá a kor neves építésze, Hild József segítségével. Ő négy oszlopos portikusszal emelte ki az épület főbejáratát, a vadászparkból pedig elegáns angolparkot varázsolt.
A földszinti termek festését leegyszerűsítették, az emeleten viszont két káprázatos dísztermet álmodtak meg – szerencsére ezek ma is láthatóak. Sándor Móric lánya, Paulina és unokája, Klementina már nem alakítottak a kastélyon, az így érte meg a pusztulás korszakát, a második világháborút.
A pusztulás évtizedei
A kastély utolsó főúri lakója, Sándor Klementina Svájcba menekült 1944-ben, így rövid ideig a svájci nagykövetség védelmét élvezte az épület, még Carl Lutz is ellátogatott ide. Később a kastély épületében gépállomás, a mellékszárnyakon szükséglakások kaptak helyet. Érdekesség, hogy itt hozták létre az ország egyetlen női traktorvezető-képzőjét. Ezt a korszakot is megörökítette néhány film, mint például Ménesgazda vagy a Szívzűr. A kastélyt „természetesen” kifosztották, majd annyira életveszélyes állapotba került, hogy 1975-ben teljesen kiürítették. Négy évtizeden át pusztult tovább üresen, ekkor már nemcsak a mozdítható tárgyaknak veszett nyoma, de a parketták, stukkók is az enyészetté lettek.
A felújítás
Bajna bekerült a Nemzeti Kastélyprogram szerencsés kiválasztottjai közé, így gyönyörűen újjászületik. A külső falak ma már hófehéren ragyognak és megújult a belső tér is. A két legcsodálatosabb helyiség az emelete két díszterme: a különleges falfestéseiről és díszes stukkóiról híres etruszk-terem, valamint a pompás mennyezeti freskójáról nevezetes Raffaello terem. Mindkettőt Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője tervezte, akit Sándor Móric utazásai során ismert meg.
A Raffaello-terem fantasztikus freskóját 1974-ben egy restaurátor házaspár, Szentesi Róza és Illés Pál szedték le a rettenetes állapotban levő szoba mennyezetéről. Tulajdonosok jöttek-mentek, felújítási tervek születtek és haltak el, ők meg nem tudván, kinek kell odaadni ezt a kincset, otthon őrizgették. Még szerencse, hogy hozzáértő kezekben vészelte át darabokra szedve a freskó a négy évtizedet, mert a házaspár tudta, ilyenkor mit kell tenni vele. A sors különös fordulata, hogy a kastély felújítása során pont a fiúknak, Boromisza Péternek jutott a feladat, hogy a freskót visszavarázsolja a mennyezetre, aki a munka befejeztével azt büszkén mutatta meg az anyukájának. A megható pillanatról videó is készült, amit a NÖF youtube csatornáján nézhettek meg.
A kiállítás
A kastélyban berendezett kiállításon megismerkedhetünk a kastély történetével, korszakaival, valamint az érdekes Sándor-családdal. A fénykor mellett bemutatják a kevésbé örömteli utolsó évtizedeket is. Sajnos az eredeti berendezésből csak egyetlen ülőgarnitúra és néhány kisebb tárgy került elő, valamint az a festmény, amely Sándor Móricot ábrázolja.
A grófot ábrázoló festmény története is megér néhány szót: az összetekercselt festményt közel 50 évig az esztergomi Balassi Bálint Múzeumban őrizték és mielőtt visszahozták, óvatosan, több héten keresztül nyitották ismét szét. A II. világháborúban vélhetően még az eredeti helyén 21 golyót kapott kép ma már ismét teljes pompájában látható a fő lépcsőház emeleti részén.
Több teremben is rekonstruálták az értékes falfestmények darabjait, de nem tettek hozzá sehol, ahol az nem maradt fenn. A legjobban a kápolnában látni a különböző korszakokat, ahol a barokk és a klasszicista falfestésből is maradtak fenn részletek. A rózsaszín felhőkön ücsörgő kedves kis puttók alatt egy szigorúan geometrikus oszlopfő festményének részlete látszik. Sőt, néhány régi falfirkát is fel lehet fedezni, de ehhez tényleg alaposan kell körülnézni:-)
Látogatói információk
A kastélyban akár idegenvezetővel, akár saját tempóban, tablet segítségével is végig lehet sétálni. A parkba és a szép freskótöredékkel ékesített kávézóba nem kell belépő. Utóbbiban két saját sütemény árusítását is tervezik: az ördöglovasról és Paulina grófnőről elnevezett tortaszeleteket.
A mozgássérült látogatók a földszinti termeket tudják bejárni, az emeleti helyiségeket egy terminálról tudják megtekinteni. A nyitvatartásról és a jegyárakról a kastély weblapján olvashattok.
Kirándulások a környéken
Bajnához nagyon közel van Epöl, ahol a település határában levő hatalmas fehér sziklára is fel lehet mászni, vagy éppen az Őr-hegyre, ahol a helyi fiatalok minden év április 30-án máglyát gyújtanak. Ezzel arra a fogadásra emlékeznek, amelyben Móric gróf azt bizonygatta apósának, hogy akkora máglyát épít, melynek tüze Bécsben is látható.
Bajót is tartogat két szuper túrát: mindössze két kilométerre található a faluközponttól az izgalmas Jankovich-barlang, vagy fel lehet kapaszkodni a zöld csúcs jelzésen az Öreg-kő tetejére, ahonnan remek panoráma nyílik.
Ezekről és más túrákról is olvashattok ebben az írásomban:
Kirándulások, túrák Komárom-Esztergom megyében
A cikk a műemléki fejlesztést lebonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-vel együttműködésben született. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.