A legtöbben szeretünk utazni, de újra és újra előjön a kérdés – miért lett ez a szenvedélyem? Szerintem az utazás jóval több, mint kipipálni a látnivalókat, úgyhogy összefoglaltam tíz pontban, miért fantasztikus világot látni – legyen az a szomszéd falu vagy egy távoli kontinens.
És ha kedvet kaptál, ráadásul van a családban, ismeretségi körben egy középiskolát most végzett fiatal a látókörödben, akkor mindenképp olvasd végig az írást, mert van számára egy remek tippem!
Tíz ok, amiért csodálatos utazni
Új dolgokat látsz és tapasztalsz
Új városokat, új tájakat megismerni eleve nagy élmény, de a hab a tortán, amikor élőben látsz olyan helyszíneket, melyekről könyvekben olvastál vagy filmeket láttál.
Mianmarban önmagában is fantasztikus az Irrawady folyón hajózni, de különösen az, ha az ember kamaszkorában Rejtő Jenő könyveit bújta – az Elveszett cirkáló ugyanis itt játszódik. Én direkt elvittem magammal, és ott olvastam újra, ami egészen csodás élmény volt.
Feszegeted és meghaladod saját korlátaidat
Olyan dolgokat is meg mersz tenni, amikre itthon nem is gondolnál – a vadvízi evezéstől a barlangmászásig. Menj el egy éjszakai túrára, vágj neki egy hegycsúcsnak, evezz jégtáblák közt. Meg fogsz lepődni, mennyivel többre vagy képes, mint gondolnád.
Velem számtalanszor előfordult már, hogy olyan dolgokat is kipróbáltam utazás közben, amit otthon, a megszokott környezetben eszembe se jutott volna. Soha nem vonzott, hogy elmenjek rafting túrára Szlovéniába vagy Ausztriába, egyáltalán nem vonzott a hideg víz, a neoprém ruha, a borulás kockázata. De amikor Zimbabwe és Zambia határán, a Viktória vízesésnél az egész csoport benevezett egy egész napos evezős kalandra, mégse akartam kimaradni, és életem egyik legjobb napja lett. Még úgy is, hogy elsőként a mi hajónk fordult át, és totál halálfélelmem lett.
Nyitottabb leszel, új barátokat találsz
Saját szemeddel látod, hogyan élnek más népek, és sokkal megértőbb leszel velük. Kevésbé ítélsz el majd furcsa szokásokat, felfedezed, hogy nekik sokszor az a szokatlan, ahogy mi élünk. Megtanulod, hogy egy másik kultúra vagy szokás nem jobb vagy nem rosszabb, hanem egyszerűen más. Ahogy egyik előítéleted dől meg a másik után, rájössz, mennyire feleslegesek és károsak azok.
Új ismeretségekre, barátokra teszel szert, legyenek azok helyiek vagy a hozzád hasonló utazók. Kilépsz abból a megszokott rokoni-baráti körből, amelyben otthon mozogsz, és egészen más korosztályokat, más hátterű embereket ismersz meg. Egy társasutazáson vagy épp hosszú vonatúton össze vagy zárva olyanokkal, akikkel egyébként talán nem álltál volna szóba – de mivel így összesodort velük az élet, elkezdtek beszélgetni, és rácsodálkozol, milyen érdekes életutakat ismersz meg.
Az új barátságok sokszor új utazásokhoz vezetnek. Egy jól sikerült közös kaland olyan összekovácsoló erő, ami még nagyon sokáig életben tartja a barátságot akkor is, ha ritkán találkoztok.
Jó tizenöt éve jártam Balin, ahol megismertem egy Londonban élő szimpatikus párt, az angol Anthonyt és a francia-orosz származású Helenet. Hamar rájöttünk, mennyire hasonló dolgok érdekelnek minket, hogy ugyanolyan tempóban szeretünk utazni, milyen könnyedén oldjuk meg együtt az utazás során elkerülhetetlen kisebb-nagyobb kihívásokat. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, többször vendégeskedtem náluk Londonban, mint ahogy ők is nálam Budapesten. Közösen jártuk be Egyiptomot, Venezuelát és Szlovéniát, és akkor is sok tanáccsal tudjuk ellátni egymást, amikor nem együtt utazunk.
Értetlenül nézel, amikor azt kérdezik az ismerőseid, nem veszélyes-e ez vagy az az ország. Bátrabban elindulsz később egyre egzotikusabb, távolibb vidékekre, mert kitapasztalod, hogy nem kell félni az ismeretlentől.
Közelebb jön a történelem, az egész világ
A berlini falnál állva, a kínai Tiananmen téren, vagy éppen az arlingtoni temetőben egész másképp éled át, amit a történelemórákon tanultál. Meghallgatod a helyiek visszaemlékezéseit, és sokkal élőbbé, tapinthatóbbá válik minden, ami addig csak egy elvont esemény volt.
Amikor később arról az országról olvasol a hírekben, megelevenednek majd az ott ért élmények, az ott kötött barátságok. Ez egy kicsit az utazás szomorú oldala is, mert soha nem tudsz már egyszerűen tovább lapozni a hírekben, ha természeti katasztrófáról vagy terrorcselekményről olvasol, hiszen az egész világot szinte a magadénak érzed, és mindenhol lesznek barátaid, akik miatt ilyenkor aggódni fogsz.
Talpraesettebb leszel
Sokszor megfigyelhetjük, hogy azok, akik már gyerekkorban a szüleik vagy tanulmányaik révén külföldre kerültek, felnőtt korban mennyivel könnyebben veszik az akadályokat. Bárhova lepottyantják őket, azonnal feltalálják magukat. Az utazás megedzi az embert, hiszen folyamatosan problémás helyzeteket kell megoldani: attól a pillanattól kezdve, hogy elkezded keresni a megfelelő repülőjegyeket és szállásokat, azon át, hogy ne vágjon át a reptéri taxis, az egész utazás során, hiszen jóval éberebben kell figyelni, hogy minél több élmény érjen és minél inkább elkerüld a veszélyeket.
Megérted, hogy az élmények fontosabbak, mint a tárgyak
Évekkel egy utazás után még mindig élénken él majd benned egy különleges pillanat: amikor felértél a hegycsúcsra, naplementét néztél a tengerparton, vagy belekeveredtél egy helyi fesztivál forgatagába. Rájössz, hogy azt az örömöt, amit egy drága csizma vagy karóra okozott, már hetekkel a vásárlás után se igazán tudod felidézni, és megérted a közhelyet, hogy az élmény az, amit senki nem vehet már el tőled.
A jelenben élsz
Az utazás közben nem rágódsz a múlton, és nem jár azon a fejed, hogyan alakul majd a sorsod a jövőben. Teljes erővel éled meg a jelent, a pillanatot, így sokkal teljesebbnek érzed majd az életet. Tedd mindezt szenvedéllyel, kihasználva az összes érzékszervedet. Szagolj bele a levegőbe, fedezz fel új ízeket, morzsold a sivatag homokját az ujjaid közt, hallgasd a tenger zúgását. Ha így élsz, nem fogsz öregkorodban azon bánkódni, mi mindent nem tettél meg az életed során.
Lelassulsz
Kiszakadsz a napi rutinból. A legjobb, ha sokáig maradsz egy helyen, nem próbálsz meg mindent megnézni egy hosszú hétvégén. Ha csak pár napod van, azt töltsd egy városban, és legyenek üresjáratok, amikor egy kávézóban csak nézel ki a fejedből, és figyeled az élet folyását körülötted.
Megtanulod újra élvezni az egyszerű dolgokat
Legyél megint olyan, mint a gyerekek. Csodálkozz rá a virágokra, hintázz egy függőágyban, élvezd, ahogy a tenger hullámai nyaldossák a lábad.
Eltávolodsz a problémáidtól
Ha elutazol egy távoli helyre, sokszor azok a problémák, melyeket itthon annyira óriásinak láttál, hirtelen megszűnnek, vagy jelentéktelenek lesznek. Itthon hajlamos mindenki belelovalni magát munkahelyi konfliktusokba, kicsinyes irigységbe, nem tud továbblépni egy szakítás után, kilátástalannak éli meg a helyzetét. Egy utazás nagyon sok ilyen problémát helyre tesz, egyszerűen azzal, hogy megfelelő távolságból látjuk azt és magunkat.
Egy nagyszerű lehetőség 18 éves fiataloknak
2023 október 4. és 18. között egy szuper programra tudsz jelentkezni a DiscoverEU jóvoltából.
Hazánkból a jelentkezők közül ezúttal mintegy nyolcszáz 18 éves kap majd lehetőséget arra, hogy vasúton felfedezze a kontinensünk országait.
A DiscoverEU az Erasmus+ frissen nagykorúvá érett fiatalokat támogató programja, ami évente kétszer várja azok jelentkezését, akik az utazás élményén keresztül szereznének kulturális ismereteket, gyakorolnák nyelvtudásukat és fejlesztenék a sikeres felnőtt élethez szükséges kompetenciáikat, készségeiket. Az aktuális felhívásban azok a fiatalok vehetnek részt, akik 2005. január 1. és 2005. december 31. között születtek.
A jelentkezést az Európai Ifjúsági Portál aloldalán lehet benyújtani egyénileg vagy legfeljebb 5 fős csoportban. A részvételhez, az életkori feltételek mellett, a fiataloknak európai lakcímmel kell rendelkezniük, valamint néhány egyszerű, Európával és az Európai Unióval kapcsolatos kérdésre kell válaszolniuk.
Amennyiben jelentkezésük sikeres volt és az Európai Bizottság a DiscoverEU utazói közé választja őket, akkor Interrail vonatjeggyel gazdagodnak, amit a kontinensünk 33 országában használhatnak fel legfeljebb 30 napos külföldön tartózkodásra. A jegyek 2024. március 1. és 2025. május 31. között lesznek felhasználhatók.
Mit nyújt a DiscoverEU?
A 30 napos utazásra feljogosító vonatjegyek mellett több kiegészítő tevékenységet és támogatást is tartogat a program.
* A DiscoverEU utazói online és személyes felkészítő találkozókon vehetnek részt, amit az Erasmus+ hazai megvalósításáért felelős Tempus Közalapítvány biztosít.
* Továbbá nemzetközi események (úgynevezett meetupok) várják a fiatalokat, valamint egy utazást támogató online segédanyag is a rendelkezésükre áll.
* Mindemellett mobilalkalmazás segíti az útvonal megtervezését, illetve
* egy Európa-szerte kedvezményeket nyújtó EYCA kártya és
* a különböző tematikus DiscoverEU útvonalak színesítik ezt az egyedülálló élményt.
Hol jelentkezhetsz?
Európai Ifjúsági Portál aloldalán
Mettől meddig?
2023. október 4. 12:00 óra és október 18. 12:00 óra között
További részletek
Az én Interrail utazásom
Életem egyik meghatározó élménye az első utam nyugatra, amihez Interrail igazolványt használtam. Igaz, akkoriban eléggé más idők jártak…
1987-et írunk, amikor még nem volt internet, azaz se google, se netes jegyfoglalás, se booking.com, semmi. Egy évben egyszer lehetett nyugatra utazni, maximum 30 napra. Ez már előrelépés volt a korábbi évekhez, amikor csak három évente lehetett nyugatra menni – arról nem is beszélve, hogy rajtunk kívül csak Jugoszláviából lehetett nyugatra utazni. Nem hiába hívtak minket úgy, hogy a legvidámabb barakk…
A keleti blokk kivételével minden országba vízumot kellett beszerezni, amire sokszor heteket kellett várni. Mindenki kiválthatott egy valutakönyvet, amiben vezették, mennyi kemény valutát váltottál – egy évben a limit 50 dollár volt. Ebből kellett megoldani a 30 napnyi utazást:-)
Szállást csak utazási irodán keresztül lehetett foglalni, vagy postai úton, azaz leveleket küldözgetve a hoteleknek. Én tudtam, hogy ilyesmire nem lesz pénzem, ezért egy kanapészörfös szervezettel intéztem szállást, sok-sok levelezés útján.
Akkoriban hatalmas népszerűsége volt az Interrailnek, ezt ugyanis forintért meg lehetett vásárolni, így az utazásra már nem kellett az értékes kemény valutából költeni. Sőt, sokszor a szállás is megoldódott ezáltal, mivel a bérlettel korlátlanul lehetett utazni, így ha nem volt aznap hol lehajtani a fejünket, elutaztunk éjjel valahova, majd vissza. A nyár első felében egy hónapig egy konzervgyárban dolgoztam, hogy meglegyen a jegy az Interrailre. Rengeteg kaját vittünk magunkkal, az 50 dollárból ugyanis nagyjából csak a belépőkre futotta. Tartós kenyeret, száraz kolbász, konzerveket, és szerencsére a szállásadóink is adtak szegény kelet-európai diákoknak.
Igyekeztünk a belépőket is olcsósítani nemzetközi diákigazolvány kiváltásával, amit az Expressz Ifjúsági Utazási Irodában intéztünk. Akkoriban két iroda volt – ez a fiataloknak, a felnőtteknek meg az Ibusz.
Internet hiányában a Panoráma útikönyvekből készültünk fel, amik szerintem a mai napig megállják a helyüket. Na nem a praktikus tudnivalók tekintetében és persze a látnivalók is kibővültek, de a már akkor is meglevő nevezetességekről nagyon részletesen tájékozódhattunk könnyen követhető rajzos térképekkel.
Ma már egészen szürreális, ahogy nekivágtunk 30 napra az 50 dollárral, kb. nulla információval, mégis mi hogy lesz – de akkor ez volt a természetes, mert nem tudtuk, hogy máshogy is lehet.
Mi csak menni akartunk, világot látni, és az az egy hónap életünk nagy kalandja lett!
A teljes történetet itt olvashatod el:
Hogy utaztunk az Internet előtt? 1987, irány a nyugat!
További részletek: discovereu.hu
(x) Szponzorált tartalom