Bár a Festetics családról leginkább a pompás kastély jut eszünkbe, a Festeticsek örökségét számos olyan esemény és helyszín őrzi, amely ma is rangot ad Keszthelynek és környékének.
A Festeticsek öröksége
Ezek közé tartozik Európa első mezőgazdasági felsőfokú intézete, a Georgikon, melyet Festetics I. György hosszas előkészítés után 1797-ben alapított meg. Az elnevezés egyszerre utalt a gróf keresztnevére, másrészt Vergilius földművelést, gazdálkodást bemutató Georgica című költeményére. Az intézmény elsődleges célja volt, hogy a Festetics-uradalom számára képezzen szakembereket, és a Georgikon hallgatói tandíj fizetés nélkül vehettek részt a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati képzésben. Az egyetem a következő évtizedekben többször is átalakult, ma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része Georgikon Campus néven.
Ugyancsak a Festeticsek nevéhez kötődik a magyar felvilágosodás korának legrangosabb kulturális rendezvénysorozata, a Helikoni Ünnepségek. Ezt Festetics I. György életében öt alkalommal tartották meg, és a rendezvényre a kor legnevesebb irodalmárait hívták meg. 1957-ben ünnepelték a hajdani Helikoni Ünnepségek 140. évfordulóját, és ennek emlékére felélesztették az egykori hagyományt.
Kevéssé ismert, de a hévízi gyógyfürdő kiépítését is ennek a családnak köszönhetjük. Festetics I. György a mocsarak kiszárításával tetette rendbe a tó környékét, fürdőházat építtetett, sebészeket és orvosokat hozatott. I. György unokája, I. Tasziló idején létesültek a vendégek számára épült házak, a fürdőház, a fürdőkamra és az öltözőkabin, valamint a tükörfürdő.
Végül, de nem utolsósorban a Festeticsekhez kötődik a méltán híres Festetics-ménes, a család tagjai sokat tettek a magyar lótenyésztésért és lóversenyzésért.
A Festetics-ménes
Festetics I. György Fenékpusztára telepítette a család szentai ménesét 1797-ben. A gróf által alapított Georgikonon belül pedig 1807-től ménesmesteri és lovászképzés folyt, ezzel is megalapozva a ménes hírnevét.
Fia, Festetics László (1785-1846) hozta a fenéki ménesbe az első arab lovat, és 1827. június 9-én, az első pesti lóverseny utolsó napján a telivérek versenyére díjként 100 aranyat adományozott.
Festetics II. Tasziló (1850-1933) fiatal korában hosszabb időt töltött Angliában. Felesége, Lady Mary Victoria Hamilton skót hölgy volt, az ő révén előkelő körökkel került kapcsolatba. A házasság nem nélkülözött egy kis bonyodalmat, ugyanis Lady Mary Hamilton korábban I. Albert monacói herceg felesége volt. Bár viszonylag hamar különköltözött férjétől, egy közös gyermekük is született (aki később II. Lajos néven Monaco uralkodó hercege lett). Tíz év különélés után érvénytelenítették a házasságukat, és ekkor ment férjhez Festetics II. Taszilóhoz. Ez a házasság 42 éven keresztül boldogságban telt, és frigyükből négy gyermek született. II. Tasziló számos ajándékkal kedveskedett feleségének, például feketefenyő-sort telepített a kastély és a ménesbirtok között – ez a Fenyves-allé ma is végigsétálható.
II. Tasziló szenvedélyes lótenyésztőként volt ismert, magyar és európai lovasegyletek tagja volt. Híres lova volt Fenék volt, a sötétpej angol telivér, a fenéki angoltelivér ménest nevében is örökítő csődöre. Az ő győzelmének még I. Ferenc József császár is felállva tapsolt. Versenykarrierjének befejezése után fedezőménnek állt itt a fenéki majorságban, majd idősebb korában többek között a kisbéri félvérek egyik vonalalapítója is lett.
II. Tasziló a családi ménest 1883-tól tisztán angoltelivér-tenyészetté alakította. Aranysárga-kék színekben futó, angol telivérekből álló versenyistállója az Osztrák–Magyar Monarchia és Európa versenypályáin a legjelentősebb díjakat nyerték el. Leghíresebb lova egy sárga kanca, Patience volt, aki 1904-ben és 1905-ben kilenc futamából kilencet nyert, ezzel Kincsem mögött a második az örökranglistán. Még fényesebb karrierjét csak az akadályozta meg, hogy hároméves korában sérülést szerzett.
Festetics II Tasziló szinte állandó tagja és egy évig elnöke is volt a Magyar Lovaregyletnek, amely európai mércével mérve is az egyik legjelentősebb Jockey Club volt.
II. Tasziló fia, Festetics III. György folytatta elődei munkáját a magyar lótenyésztés és versenyzés sikereinek érdekében. Az itt kialakuló pezsgő lovas élet, a lovasversenyek és bemutatók fellendítették az idegenforgalmat és nagyon jó hatással voltak Keszthely társadalmi életére.
A magyar lóversenyzés kezdetei
Magyarországon a lóversenyzést Széchenyi István valósította meg az angol Jockey Club mintájára. Az első pesti lóversenyt 1827 júniusában rendezték, de a versenyzésnek nagyobb lendületet az 1870-es években elharapózott lóversenyláz adott. Ennek hátterében pedig a lóversenyzéssel összefüggő szerencsejáték és versenyfogadás állt. Ekkor már nemcsak néhány főúr költséges passziója volt a versenyzés, de számos racionális üzleti szempontok alapján vezetett istálló is működött. A lóversenyzés virágkora gróf Batthyány Elemér lovaregyleti elnöksége alatt kezdődött. A lóversenyek nemcsak az idegenforgalom, de a társas élet szempontjából is fontos szerepet töltöttek be a főváros és az ország életében. 1912-ben már száznál is több versenyistálló működött az Osztrák-Magyar Monarchia területén, amely több mint 5000 koronát termelt az adott versenyévben.
A majorság kiépítése
A majorság területét a Festeticsek 1739-ben vásárolták meg. Három, jól elkülöníthető részre osztották a birtokot. Az északi részen a szürkemarha tenyésztésre alkalmas borjúistálló, a gulyásház és a cselédlakások kaptak helyet.
A középső udvaron állt a a gazdatiszti épület. Ebben a kúriában (vagy ahogy nép hívta, „kiskastélyban”) volt a ménesmester szolgálati lakása. Erre ráépülve, a 19. század közepén, az emeleten kialakítottak egy szobát a gróf úr fogadására. Innen egy terasz is nyílik a Balaton irányába.
A déli udvar a lótenyésztés színterévé vált, ott állt a kancaistálló, a fedező mén istállója, valamint a kiscsikók istállója. Ezekkel összefüggésben önálló szolgálati szakaszt jelentetett a csikósok lakása.
Az épületek 1945-ig szinte változatlan formában fennmaradtak és üzemszinten működtek. A II. világháború frontvonalának áthaladása után a birtokon lévő állatállomány vagy eltűnt vagy elpusztult. Az 1940-es évek végén a Festeticsek elvesztették a földbirtokaikat is. Fenékpuszta üzemi maradványaiból később termelőszövetkezet, tejelő marha tehenészet, az itt dolgozóknak iskola és komfort nélküli lakások foglalták el a korábbi modern gazdaság területét. A gazdálkodás minősége rohamtempóban csökkent, a majorság egyre elhanyagoltabbá vált – első nevéhez méltóan Fenék újra puszta lett.
A jelenlegi kiállítás elemei
A fenékpusztai kiskastély alsó szintjén 2023 decemberében megnyílt kiállítás a Festeticsek és a lótenyésztés kapcsolatát mutatja be. Sokat megtudhatunk itt a ménes működéséről, a nemesi lótartásról, a 19-20. százai lóversenyekről, valamint a méltatlanul elfelejtett, ám korukban világhíres, díjnyertes Festetics-lovakról.
Az emeleten kialakított Gróf úr szobájában a Festeticsek három generációjának portréi tekinthetők meg.
A borjúistálló is kiállítási térként született újjá. Itt ismerkedhetünk meg a Fenéken született, vagy a Festetics-versenyistállóban idomított lovak pedigréivel, a lónevelés kulcsfiguráival (például az idomár (trainer) és a lótenyésztést felügyelő ménesmester karakterével), valamint a lóvásárok menetével. A gulyaistállóban folytatódik a tárlat, itt a lóversenyek, lófogadások világába kapunk betekintést. Megtudhatjuk, kik voltak a Festetics színekben lovagló zsokék, a versenyzés tisztaságát, működését felügyelő versenybírák, hogy néztek ki a versenypályák.
A Kancaistálló területén többfunkciós közösségi teret létesítettek, ahol rendezvényeket és időszakos kiállításokat tartanak, valamint itt kapott helyet a jegypénztár és a kávézó is.
Az istállóban 12 lónak boxokat alakítottak ki, ahol a leghíresebb fenéki lovakra (Fenék, Bulgar, Hungária, Pásztordal, Dornröschen, Patience, Pázmán, Naplopó, Cagliostro, Canada és Aladin) kiállítással emlékeznek. Mindegyikükről családfát, alkati leírásokat, archív képeket és versenyeredményeket láthatunk.
Látogató információk
A nyitva tartásról és a jegyárakról az intézmény weblapjáról lehet tájékozódni.
A kávézóban vásárolhatóak meg a piknikkosarak, melyek a környékbeli, minőségi alapanyagok felhasználásával készült ételeket tartalmazzák. A piknikparkba az evőeszközökkel, tányérokkal felszerelt piknikkosarakon túl plédet, valamint játékokat (tollas, kártya) is magukkal vihetnek a piknikparkba a látogatók.
A kiállítás mindazoknak érdekes lehet, akik érdeklődnek a lovassportok iránt, vagy akik szeretnék megérteni, milyen kapcsolatban állnak a sportok a diplomáciával vagy épp a közgazdasággal. A lótenyésztést, lovassportot taglaló ilyen mélységű tudásanyag a hazai múzeumokban párját ritkítja.
(x) A cikk a műemléki fejlesztést lebonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-vel együttműködésben született. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.