Horvátország

Egy olyan nyár áll előttünk, amely Horvátország tekintetében talán egyszeri lehetőséget tartogat. Eddig nagyjából választani kellett, hogy strandolni, vitorlázni jön az ember nyáron, de akkor nem tud városokat nézni, mert elviselhetetlen ott a tömeg, vagy pedig elő- és utószezonban kényelmesen felkeresi a világörökségi városokat, de akkor meg már a víz hideg. Ezen a nyáron még nem fog itt tolongani a tengerjáró hajók több százezer utasa, mint ahogy még az ázsiai turisták özönére se lehet számítani. A csodás kis tengerparti városkákban csend és nyugalom van, úgyhogy a reggeli és késő délutáni strandolás után a délben tűző nap elöl bevethetjük magunkat a macskaköves utcácskákra és adózhatunk egy kicsit a kultúrának, gasztronómiának. Tovább

Bár az elmúlt másfél évben sem ültem sokat otthon, ez a nyár valahogy mégis olyan érzéssel indult, hogy ismét kinyílt a kalitka. A tomboló kánikulában, a visszatért szabadság érzésétől megittasodva ismét elutaztam oda, ahol minden elkezdődött - ahol először láttam meg a tengert, ahol először utaztam (majdnem) egyedül, ahol először csodálkoztam rá világörökségekre... Tovább