Nógrád megyéből hozok ebben az írásban különösen szép kirándulási tippeket – könnyű, családi túrákat, melyeket bárki bebarangolhat!
Erdei túrák tanösvényekkel
Gyadai tanösvény
A gyadai tanösvény kiindulópontja, a Katalinpusztai Kirándulóközpont már önmagában jó kis családi program, hiszen van itt játszótér, kilátó, kisvasút és büfé. De azért ne ragadjunk le itt, mert innen indul az egyik legváltozatosabb tanösvény, ami Budapesttől maximum egy óra autózással elérhető.
Az 5,2 kilométeres körtúra 13 állomásból áll, igazán változatos terepen. Sétálunk erdőben, pusztán, pallókon, rönkökön, vagy pihenhetünk az óriások pihenője nevű kis réten, a normálisnál jóval nagyobb asztaloknál és szélesebb ülőhelyeken. A tanösvény fő attrakciója azonban a 2008-ban átadott függőhíd, ami 25 méter hosszan és legmagasabb pontján, a szakadék aljától számítva 6 méter magasan vezet át a túloldalra. A séta kiindulópontjánál, illetve végénél egy szép kis tó is van, no és gyerekeknek egy külön mini-tanösvény. Az útvonal babakocsival nem, de kisgyerekkel járható.
Akik nehezebb túrára vágynak, a függőhídtól felkapaszkodhatnak a Naszály hegy csúcsára.
A látogatóknak egy nagy, fizetős parkolót alakítottak ki, de bármilyen tágas, hétvégeken megtelik. Érdemes inkább hétköznap jönni, vagy ha hétvégén, akkor korán.
Páris-patak
A Páris-patak szurdokvölgye egy nagyon rövid, de annál látványosabb túra. Az út menti parkolótól mindössze úgy 350 métert lehet besétálni a kanyonba, amikor az úgy összeszűkül, hogy már nem lehet átférni rajta. Nógrádszakál községtől kb. egy kilométerre északra tűnik fel a szurdok bejáratát jelző tábla. Itt át kell hajtani a vasúti síneken és máris ott van egy kis parkoló (csak pár autó fér itt el, úgyhogy nem tudom, mi lehet csúcsidőben, én télen hétköznap voltam, akkor nem volt gond).
A parkoló szomszédságában egy esőbeálló is van, ahol néhány tábla tájékoztatja a látogatókat a hely keletkezéséről és geológiai érdekességeiről. Utána már lehet is indulni a hasadékban, melynek alján kisebb-nagyobb andezittömböket találni. A patak szó senkit ne tévesszen meg, nincs víz a szurdok alján, maximum nagy esőzések vagy olvadás idején gyűlhet fel egy kicsi. A szurdokvölgy télen-nyáron könnyen látogatható, érdemes is szerintem megnézni különböző évszakokban.
Ipolytarnóci bemutatóhely
Az Ipolytarnóci bemutatóhely igazi csemege. Még meg se vettem a jegyet, de már leesett az állam: a fogadóépület előtti pavilonban helyezték el ugyanis a bükkábrányi mocsárciprusok 7 millió (!) éves törzseit. Gyorsan kiváltottam a karszalagot, hogy alaposabban is körülnézhessek a famatuzsálemek közt. A bemutatóhelyen aztán további izgalmas leletek fogadtak, ősi lábnyomok, kőzetek, lenyomatok. Az épülettől egy tanösvény vezet egy miocénerdőn át, ami különösen hangulatos volt a téli dérben.
A területen egy lombkorona-tanösvényt is kialakítottak, de ez ottjártamkor nem üzemelt, a párás időben túl csúszós volt a padlója. No de legalább lesz miért visszajönnöm:-)
Különleges kőalakzatok
Kazár
A Cserhát északi részén fekvő Kazár határában egy egyedülálló geológiai képződményt érhetünk el egy könnyű kirándulással: a falu mellett látványos formájú riolittufa eróziót találunk. Ez minden bizonnyal a Mátra mintegy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni kitöréseiből származik. A puha riolittufa felszínén a víz szabdalt mély árkokat, majd később a víz, a szél, a csapadék eróziója formálta tovább a furcsa, árkos bemélyedéseket. Hasonló külseje miatt a magyar Kappadókiának is nevezik a területet. Aki bővebben is olvasna erről az érdekes helyről, ITT jelent egy hosszabb cikk.
A riolittufához a legegyszerűbben Kazár szélétől, a piros kereszt turistajelzést követve lehet eljutni (2 km, bő félóra), majd ha nem akarunk ugyanazon az úton visszamenni, a piros sáv jelzésen is vissza lehet térni a faluba.
Andezit csúszda, Bér
A megye egyik kis falujának, Bérnek határában világviszonylatban is ritka földtani képződmény rejlik. Míg bazaltból gyakrabban látni oszlopos képződéseket, andezitből ez a „csúszda” párját ritkítja. A különleges kőzet úgy 15 millió éve alakult ki, vulkáni tevékenység eredményeként. Bért Szirák felől lehet megközelíteni, és a falu végén kell hagyni az autót. Innen egy földúton lehet továbbhaladni, már csak gyalogosan, egy olyan oszlopig, ami a „Kőtár” feliratot mutatja. Itt kell balra felkaptatni a hegy oldalába, és hamarosan feltűnik a csúszda, valamint egy kő-bemutató tárlat és egy „kőtenger” is. A faluból úgy egy óra kényelmesen felkaptatni a hegytetőre.
Sámsonháza, alapszelvény
Sámsonháza közelében egy védett alapszelvény tárja szemünk elé a földtörténeti múlt egyes fejezeteit. Az izgalmas rétegek megismerését táblák segítik, a védett területen ugyanis egy rövid tansövényt alakítottak ki. Ez közvetlenül az autóút mellől indul, ahol egy nagy parkoló is van és csak pár száz méter, úgyhogy rövid program.
Tar, Fehérkő-bánya
Tar a csodás sztúpája miatt lett kedvelt kirándulócélpont, de van itt egy régi fehérkő-bánya is, szép sziklafallal. Ez a fehér kő vulkanikus tevékenység során felszínre került dácittufa, melyet korábban bányában termeltek ki és hasznosítottak. A bánya már rég bezárt, úgyhogy ma már csak kirándulók keresik fel a helyenként szinte függőleges sziklafalakat.
Szilvás-kő
A Szilvás-kő bazalttömege a Medves fennsíkjától közvetlenül délre terül el, mintegy 1.3 km hosszan. Három kúpja közül a leglátványosabb a Nagy-Szilvás-kő, függőleges oszlopaival, amely kicsit olyan, mintha egy vízesés megfagyott volna. A területre Rónabányáról egy 3.5 km-es tanösvény vezet. A közelében 2012-ig egy sípálya is működött, melynek néhány rozsdás emléke ma is látható.
Kishartyán, Kőlyuk
Kishartyán külterületén, egy 15–20 m magas homokkő sziklafal felső harmadában van a lezáratlan barlang három bejárata, melyekhez – ha nem is kényelmes, de járható – lépcsőkön lehet felkapaszkodni. A településen a 22-es útról Nógrádmegyer felé kell letérni (Dózsa út), majd amikor az út baloldalán feltűnik egy templom, azután kell egy mezőgazdasági útra balra kanyarodni. Hamarosan egy tanya zárt kapuja állja az utat, de azt meglehet egy földúton kerülni és rögtön utána már látszik a sziklafal. A tatár- és törökdúlás idején menedékhelyül szolgált a helyieknek, később szerzetesek, remeték éltek itt. Manapság már inkább csak turisták kapaszkodnak fel, mert remek panoráma nyílik a barlangok előtt körbenézve.
Zagyvaróna
A sok geocsoda után egy egész más jellegű érdekességet kerestem fel Zagyvaróna határában. Ehhez nem kell nagyot túrázni, mert a Salakhegy utca végéből talán csak száz métert kell gyalogolni egy hatalmas furcsa kúphoz. Az utca neve nem véletlen, ez a kúp ipari hulladékból épül fel, úgyhogy nem is tanácsos hozzányúlni. Anyaga nem évmilliókkal ezelőtti vulkanikus tevékenység eredménye, hanem csak pár évtizede keletkezett, a Magyar Vasötvözetgyár Rt. kohójában. Van a közelben egy másik kúp is, de azt már benőtte a növényzet. A fekete kúp azonban még furcsán áll a település szélén, és napnyugta idején kifejezetten festői.
Pompás várak
Szandavár
Egy könnyű kis túrával nagyszerű kilátás nyílik Palócföldre a Cserhát közepén magasodó Szandavár romjairól. A túra kiindulópontja a szandavári buszforduló, ahova tömegközlekedéssel lehet érkezni, illetve itt parkolni is lehet. Innen az országos kéktúra útvonala, majd az arról leágazó kék L ösvény vezet fel Szanda-hegyre, ahol a régi vár romos tornya magasodik. A vár a tatárjárás után épült, számos nemes család tulajdona volt, majd a törökök szállták meg. Amikor ők elvonultak, nem lett új gazdája és a vár szép lassan az enyészeté lett. Nem csak a vár és a panoráma érdekes, de az andezit kő is a hegy tetején, sokféle árnyalatban. Lefelé a nagyon meredek és morzsalékos zöld L útvonal vezet, itt jól jön támaszkodni egy túrabot. Ez elvezet a zöld jelzéshez, ami már egy kényelmes földút, majd visszakanyarodik a kékbe, amin indultunk.
Somoskő vára
Ha már elautókáztam Nógrádba, a kazári kiruccanás után még belefért a napba egy program, megcéloztam Somoskő várát. Nem voltam biztos benne, hogy meg tudom látogatni, épp határzár van. Míg az egykor önálló községnek számító, ma Salgótarjánhoz tartozó Somoskő még Magyarországhoz tartozik, annak vára már Szlovákiához – épp itt fut ugyanis a határ. Sőt, a történet még kacifántosabb. A trianoni békeszerződés a zömében magyarlakta Somoskőt 1920-ban Csehszlovákiának ítélte. De a sors úgy hozta, hogy a határrendező bizottság egyik tisztje igen beteg lett, és pont egy somoskőfalui gégészprofesszor gyógyította meg. Így három évvel később, 1923-ban Somoskő és a bazaltbányák, valamint a Medves-fennsík egy része visszakerültek Magyarországhoz, a vár azonban maradt a szomszédban. Így lett egy magyar falunak csehszlovák vára…
Az z 526 méter magas vulkáni csúcson leparkoltam az autót és elindultam a vár felé. Előtte azonban még bekukkantottam abba a kis kunyhóba, amely Petőfi Sándor 1845. június 12-én tett somoskői látogatásának állít emléket. A vár bejárata már szlovák részen van, de az itt posztoló őr eltekintett az útlevélvizsgálattól, sőt, azt is megengedte, hogy felmenjek a várba.
Még arra is kaptam engedélyt, hogy a vár túlsó oldalán kicsit leereszkedjek, itt ugyanis egy kevéssé ismert geológiai ritkaságot, egy úgynevezett bazaltömlést találunk. Az egykori vulkán belsejéből kiömlő láva itt íves, öt-hatélű bazaltoszlopokból álló zuhataggá dermedt. Csodálatos látvány és még hétvégén se volt tömeg!
Salgó Vára és Boszorkánykő
Salgó Vára a Medves-fennsík 625 méter magas csúcsán trónol. A legkönnyebben a volt Dornay-fogadó előtti parkolóból lehet feljutni. Ezt az épületet épp felújítják, de még ilyen néven található meg az offline is használató maps.me navigációjában. Innen a piros várrom vezet fel a várhoz, körülbelül másfél kilométer hosszan, kis kapaszkodóval. A vár belépő nélkül, egész évben látogatható és tiszta időben fantasztikus körpanoráma nyílik falairól.
Innen alig 400 méter egy másik kilátópont, a Boszorkánykő, de sajnos nekem nem fért bele, már kezdett sötétedni, úgyhogy siettem vissza az autóhoz. Meg egyébként is – mi keresnivalóm lenne nekem ott? Majd inkább megmászok egy Angyalkövet:-))
Hollókői vár
A hollókői várat a tatárjárás után kezdték építeni a falu melletti sziklára. Az erődítményt az évszázadok során fokozatosan bővítették: falszorosok, bástyák, lakóhelyiségek és ciszternák épültek az eredetileg 13. századi falakhoz. A vár számos alkalommal cserélt gazdát, és bő 130 éven keresztül török megszállás alatt állt. 1711-ben részben lerombolták, és évszázadokon keresztül elhanyagoltan állt. Pusztulásának csak az 1966-ban kezdődött restaurálás vetett véget, azóta több lépcsőben renoválták. Falairól csodálatos kilátás nyílik a Cserhát vonulataira és a vár alatt megbújó Ófalura, valamint a régi szőlőparcellákra.
Nógrádi vár
A nógrádi vár az ország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Bár nem tudjuk, pontosan mikor épült, az biztos, hogy elődje, egy földvár már a népvándorlás idején itt volt. Később a helyén egy kővárat építettek és az új vár – Novigrad – lett a megyének is nevet adó település névadója. A meglehetősen nagy kiterjedésű területen az Öregtorony a legnagyobb maradvány. Bár maga a vár nem különösebben látványos, érdemes felkapaszkodni a platóra, mert a falakról és a bástyáról csodás kilátás nyílik a Börzsönyre és a falura. A vár egész évben szabadon, ingyenesen látogatható.
Festői tavak
Bánki-tó
Bánk leginkább a hét hektáros Bánki-tóról ismert, melynek partján több száz házból álló üdülőfalu alakult ki. A tó környezete, az azt megkerülő sétaút a stégekkel, de még a nyilvános mosdó is nagyon szép rendezett, tiszta. A tókerülő séta megállók nélkül fél óra, és azon ritka kirándulóhelyek egyike, amely babakocsival is járható.
Jenői tó
A csendes, hangulatos Diósjenő délkeleti részén terül el a Jenői-tó, amelyet a falun átfolyó Jenői-patak táplál. Érdekessége, hogy nagyjából a közepénél híd vezet át rajta, ezzel kettéválasztva a tavat. A Diósjenőhöz közelebb eső felét hívják Jenői-tónak, a távolabbi részt pedig Tolmácsi-tónak. A festői tó körül száznál is több horgászállást alakítottak ki, úgyhogy nem csak a pecásoknak, de a fotósoknak is egy paradicsom – csak utóbbiak vigyázzanak, hogy ne zavarják az előbbieket!
Eresztvényi tanösvény – Középbánya-tó
Az Eresztvényi tanösvény több bányát át fűz fel egy hat megállóból álló, 5.7 kilométeres túrára, melyek közül a legszebb a csodás bányataváról nevezetes Középbánya. A tóhoz le is lehet sétálni, én télen jártam ott, amikor biztonságosan befagyott. A tansövényt egy hosszabb körtúrává is ki lehet egészíteni a Salgó vár érintésével.
Különleges kilátók
Isten tenyere – Kéz kilátó
Hollókő és Felsőtold között, az Országos Kéktúra vonalán egy óriási tenyeret formázó „kilátó” vonzza a látogatókat a Szár-hegy oldalán. Az „Isten tenyere” kilátóterasznak nevezett alkotást a Farkaskútvölgy Hagyományőrző és Lótenyésztő SE felkérésére Csíkszentmihályi Benjámin tervezte és készítette el. A különleges kéz száradt akácfából készült, amit kalákában hordtak fel ide, azaz igazi „zöld” alkotás – se közpénzt nem költöttek rá, se a környezetet nem károsították vele. Ráadásul igen jó minőségben készült, legalábbis eddig remekül ellenáll a szelfizők rohamának, hiszen senki nem tud ellenállni annak, hogy felmásszon rá. A Kéz kilátó mindkét településről elérhető – Hollókő irányából kicsit hosszabb és lankásabb úton, míg Felsőtoldról rövidebb, de kaptatósabb emelkedőn.
Nógrád megyek írások
Nógrád megye látnivalói – emlékházak, templomok
Különleges kirándulások Nógrádban
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes “közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)