Gondolom, Tokajról mindenkinek a bor jut elsőként az eszébe és a térségbe érkezők legfőbb célja a térség híres borának kóstolgatása. No de mihez kezdjen itt egy turista, aki nem iszik alkoholt? Gond egy szál se, ugyanis az absztinens látogató is talál itt épp elég izgalmas látnivalót!
Hol járunk?
No, azért kezdjük mégiscsak a borral – csak nagyon röviden.
A tokaji világörökség 88 ezer hektáros területét 27 település, no és számos történelmi pincerendszer, támfalak, kőkerítések, teraszok rendszere alkotja. IV. Béla volt, aki a tatárjárás után olasz szőlőművesekkel telepíttette újra a hegyoldalt, és innen számítjuk a rendezett tokaji borgazdálkodás kezdetét. Bethlen-, Rákóczi- és Thököly-birtokként fejlődött tovább, majd a XVIII. század végére teljesedett ki. Még Nagy Péter cár is szerződést kötött udvara borellátására, sőt, ő maga is vett házat Tokajban. Nem nagyképű fellengzőség tehát a jelmondat: Vinum regum, rex vinorum, vagyis „Királyok bora, a borok királya!”
A borvidék 1737 óta védett. A borvidék legismertebb, legkülönlegesebb terméke a tokaji aszú, melyet az 1630-as évek óta készítenek. Én még gyerekkoromból emlékszem 3 és 4 csillagos aszúra, de ma már ilyennel nem találkozni: 2013-tól a minőség érdekében már csak 5 vagy 6 puttonyos aszút készítenek, azaz ennyi puttony aszúszemre öntenek egy hordónyi bort.
Tokaj
A borról és a borvidékről a borvidék fővárosában, Tokajban lehet többet megtanulni, méghozzá a Tokaji Múzeumban, valamint a Világörökségi Bormúzeumban. Előbbi a múlt, utóbbi a jelen és jövő, úgyhogy mindkét múzeumot érdemes felkeresni, hogy teljes képet kapjunk a vidékről.
A Tokaji Múzeumban kicsit unottan indult a látogatásom, amikor a földszinten levő két teremben néztem körbe: régi cserépedények, kitömött állatok, azaz a szokásos vidéki városi múzeum fogadott. De aztán elindultam a lépcsőn az emeletre és hoppá – elámultam. Itt lett nyilvánvaló, hogy egy 1790-ben épült régi kereskedőházban vagyunk, melynek megmaradt eredeti elrendezése és szépsége. A régi szalon falfestményei ugyan már fel lettek frissítve, de tökéletesen visszaadják egy több évszázada itt élt módos család otthonának hangulatát.
És itt még nincs vége a meglepetéseknek, mert a padlás is nagyon különleges. Egyrészt a kémény, ami ide-oda tekereg, hogy minél nagyobb felületen bocsájtson ki hőt, és tartsa melegen a fenti tároló helyiséget. De érdekes az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény is, a gazdagon faragott kelengyés ládikók, hímzett blúzok, népi bútorok.
Alig pár lépés innen a tokaji történelmi borvidék jelenét bemutató nagyszerű interaktív múzeum, a 2015-ben alapított Világörökségi Bormúzeum. A kiállításon megismerkedhetünk a többi világörökségi bortermelő vidékkel is, láthatunk borászattal kapcsolatos szerszámokat, régi szép üvegeket.
De a tárlat erőssége mindenképp az interaktivitás, emiatt az egész családnak jó móka. Már eleve van minden teremben egy tárlatvezető szerkentyű – két fő tudja hallgatni egy-egy fülessel a szakértő magyarázatot, mit látni az adott szobában. Az egyik terem témája a tokaji ízek – itt hat tájjellegű étel készítését tudod végignézni kisfilmen, de akár meg is kaphatod kinyomtatva a receptet. A talaj minőségéért felelős ásványokat nagyítók alatt lehet szemügyre venni, és kis illatmintákon tesztelheted, mennyire ismered fel a borok egyediségét adó illatokat. Sportosabb múzeumjárók felpattanhatnak egy statikus biciklire, hogy bebarangolják a környéket, a lustábbak ugyanezt egy cuki piros autóban tehetik meg.
Tokaj a hatalmas pincelabirintusairól is nevezetes. Ezek legszebbike a Rákóczi-pince, melynek nagytermében akár egy hatlovas kocsi is megfordulhatott. A legenda szerint a XV. század elején épült pince adott otthont annak az országgyűlésnek, ahol 1526-ban Szapolyai Jánost királlyá jelölték. A birtok több főúri család kezén forgott, de leghíresebb tulajdonosa, névadója a Rákóczi-család volt. 1951-ben államosították, majd 1992-ben került ismét privát tulajdonba a birtokkal és a hozzá tartozó Rákóczi-Dessewffy kastéllyal együtt. Utóbbi ma irodáknak és egy kis vendégháznak ad otthont, nem látogatható. A pincében viszont igazi történelmi környezetben lehet bort kóstolni, sőt, van itt egy igazi kuriózum is. Ha valaki minimum egy tucat üveg bort vásárolt, elhelyezheti a pincerendszerben kialakított trezorban 18 évre. Mint megtudtam, sokan egy kisbaba születésekor tesznek le egy tucat bort letétbe, hogy aztán a gyerek nagykorúvá válását azzal ünnepelhessék.
No de nézzünk egy kicsit túl a boron, mert van még egy érdekes kiállítás itt Tokajban. Zavodnyik János hosszú évek során 3600 db trópusi lepkét és több mint 1000 db hazai és külföldi ásványt gyűjtött össze. A lepkék gombostűkre tűzve várják a látogatókat, bevallom, én itt nem is éreztem jól magam, jobb szeretem őket a szabadban. Az ásványok viszont nagyon érdekesek voltak és hagyjatok időt a látogatásra, mert a tulajdonos szívesen és érdekesen mesél róluk.
Hercegkút
A hercegkúti pincesorról már sok fotót láttam, de azt egész mostanáig nem tudtam, hogy ezek a pincék eredetileg a 18. században érkezett német telepesek lakóhelyei voltak. Ők eleinte a tufába vájt pincelakásokban éltek, majd csak néhány év múlva költöztek át a faluban felhúzott házakba. A pincéket ezután kezdték bor, zöldség és krumpli tárolására hasznosítani. A festői pincesorok, melyeket sokszor „magyar Hobbitfalvának” becéznek, 2002-ben világörökséggé váltak a tokaji kultúrtáj részeként.
Bodrogkeresztúr
Ha bort nem is kóstoltam (vezetek és egyébként is nagyon ritkán iszom alkoholt), nem maradtam kóstolás nélkül. Bodrogkeresztúron ugyanis részt vettem egy ecet-kóstolón! Ez csak első hallásra tűnik kevésbé érdekesnek, mint egy borsorozat, a valóságban épp fordítva van: a bornál nagyjából tudja mindenki, hogy finom, ez viszont a meglepetés erejével hat!
Az ecetről leginkább a kávéfőző vízkőtlenítése, esetleg a bableves savanyítása jut eszünkbe, holott fűszerként is kiválóan helyt áll a gasztronómiában, sok-sok évszázada. Igazán impozáns múltra tekint vissza, már a Bibliában is találkozunk vele. Hippokratész az ecet, víz és méz keverékét gyógyszerként jellemezte. A rómaiak fertőtlenítésre használták, és ez a szerepe különösen megerősödött a középkori pestisjárványok idején. Az orvosok egy csőrszerűséget erősítettek a szájuk elé, melyben ecetet gyógynövényekkel elegyítettek. Érdekesség, hogy ez a csőr bukkan fel sok velencei karneváli maszkban is.
Na, de mi mindenre használhatjuk az ecetet napjainkban? Sokféle célt szolgál egészség- és szépségápolásban, a főzés során, takarításban és fertőtlenítésben. Természetesen más és más ecet alkalmas ezekre a célokra. Az iparilag gyártott ecetek tökéletesek a WC tisztítására, míg a biológiailag előállított, értékes és hasznos alkotóelemeket tartalmazó ecetek változatosan felhasználhatóak fűszerként a konyhában.
Az Acetánia pont ezt az izgalmas sokszínűséget igyekszik bemutatni, hogy ezentúl a jó minőségű, természetes eljárással készült, sokszor hónapokig érlelt ecetekre elsősorban izgalmas fűszerekként, és ne savanyítószereként gondoljunk. Elsőként egy aszúecetet kóstoltam (mégiscsak a tokaji borvidéken vagyunk) és igencsak meglepett, milyen gazdag zamata van. Ez például remekül felhasználható húspácokhoz, csokis sütikbe, sajtokhoz, grillzöldségekhez. Aztán jöttek a többiek: alma, málna, áfonya-ibolya, meggy-menta ecetek és egy egész új világ nyílt meg előttem. Alig vártam, hogy otthon kísérletezzek a kis üvegcsékben hazavitt mintákkal és jelentem, nagyon beváltak!
Maradva Bodrogkeresztúron, a folyó partján áll a Hét vezér szobra, Sárossy Tibor fafaragó alkotása, melyet a Millennium évében, 2000-ben avattak fel.
No és ne feledkezzünk meg az elhíresült kilátóról sem, amely a maga 40 centis magasságával elnyerte az ország legalacsonyabb kilátója címet! No de tudjuk, nem a méret a lényeg! És ez a kilátó tökéletesen alkalmas például olyanoknak is, akik tériszonyban szenvednek! Arról nem is beszélve, hogy egy jól sikerült ugrással meg is duplázhatjuk a magasságát!
Tarcal
A tokaji borvidék legimpozánsabb látványossága és az utóbbi időkben első számú instagram sztárja az Áldó Krisztus-szobor. Az ország legnagyobb, 8.5 méter magas Krisztus szobrát 2015-en állították fel a fantasztikus panorámájú domb tetején. Ötletadója és mecénása egy márvány- és kőfeldolgozással foglalkozó vállalkozó, Petró Attila. Az 50 tonnás szoborhoz szép, aszfaltozott sétány visz fel a településen kialakított parkolóból. A sétány éjjel-nappal nyitva, kerekesszékkel és babakocsival is járható, belépődíj nincs.
Ha valakinek hosszú vagy meredek a Jézus-szoborhoz vezető séta, nagyszerű panorámát talál a Terézia-kápolna mellől is, ahova autóval is feljuthatunk.
Nem hagytam ki a tarcali bányatavat sem, ahol hatalmas mázlim volt és teljesen egyedül voltam – mindig igazi varázslat kettesben lenni a természettel, itt is egész meghatódtam…
Mád
A borvidék egyik ékessége Mád, ahol számos különleges épület van a borászatok tulajdonában. A település legszebb épülete azonban a nemrég pompásan felújított Zsinagóga. Ez, valamint a szomszédos Rabbiház és rabbiképző, a XVII. században betelepített zsidó közösség emblematikus épületei.
A látogatást a Rabbiházban célszerű kezdeni, amely szállás, látogatóközpont és múzeum is egyben. Itt többféle kisfilmet is megnézhetünk a térségbeli zsidóságról. 1944-ben az addig 350 fős közösségből mindössze negyvenen maradtak, de a 70-es évekre az utolsó család is elköltözött. A rabbi egykori otthonának és az iskolának helyet adó épületet államosították, benne komfort nélküli lakásokat alakítottak ki. Ezt csak 2000-ben számolták fel, ekkor végre megindulhatott a rekonstrukciója. A mai modern épület 2004-ben nyílt meg, majd 2016-ban a zsinagóga felújítása is befejeződött. Egyrészt történelmi jelentősége miatt javaslom megnézni, hiszen ez a térség legrégebbi zsinagógája: még 1795-ben épült, az akkor betelepült galíciai zsidók részére. Másrészt egyszerűen csodálatos – az egész épület, a gazdag festése, a hangulata.
És ha már Mádon jártok, akkor a zsidó temetőbe is érdemes elnézni, sőt, akinek van kedve és ideje, végigjárhatja a zsidó zarándokutat, a Csodarabbik útját is. Erről megtalálható minden információ a Rabbiházban, illetve a Csodarabbik útja weblapon.
Tállya
Tállya a borvidék egyik kedves települése, melynek talán legfőbb nevezetessége a sziklatalapzaton álló, négy méter magas főnixmadár. A mű az ukrán származású Volodimir Scsur alkotása, aki rendszeres résztvevője a tállyai Közép-európai Művésztelep és Szabadiskolának. A szobrot 2000-ben állították fel az önkormányzat jóvoltából, méghozzá annak jelzésére, hogy egyes mérések szerint itt van Európa mértani középpontja. Az igazsághoz hozzátartozik, nem ez az egyetlen hely, melyet a kontinens központjának tartanak, ugyanis sokféleképpen lehet mérni, így sokan magukénak vallják azt. Nem hibáztatom őket – ha én egy falu polgármestere lennék és találnék bármiféle számítást, amivel kihozhatnám a településem valamiféle „leg”-nek, én se haboznék azonnal egy emlékművet emeltetni, hadd jöjjenek a turisták!:-)
Taktabáj
A térségben az egyik kedvencem ez az alig ismert műemlék templom lett Taktabáj apró falvacskájában, pompás rokokó freskókkal! A református templomokban teljesen szokatlan gazdag díszítés az egész templombelsőt beborítja. Gyertek és adakozzatok, mert még a fél falfestés felújításra vár!
Szerencs
Szerencs ékessége a várkastély, melyről a Borsod megyei kastélyokról szóló írásomban olvashattok.
Szerencs egyik legszebb épülete a fürdő, amit most csak kívülről tudtam megnézni, de amiatt is érdemes volt itt egy megállót tenni. A szecessziós épület 1910-ben készült el és a két világháború közt élte fénykorát. Több évtizedes elhanyagoltság után pár éve alaposan felújították. Jelenleg úszómedence, pezsgőfürdők, szaunák, gőzkabin, sókamara található itt, valamint az épületben fallabda pálya, fodrászat, kozmetika, szolárium is működik.
Van a városban egy úgynevezett Turisztikai Központ is, ahol többek közt régi retró játékokat állítottak ki. Nagyon jó a hangulata, visszahozza a gyerekkort…
Tolcsva
Tolcsva kastélyai szerencsés csillagzat alatt születtek, mert mindegyik gondos gazdát talált.
A Szirmay-Waldbott kastélynak két család volt építése óta a háborúig a tulajdonosa: előbb a Szirmay család több generációja birtokolta, majd 1878-ban átkerült a Waldbott-családhoz. Waldbott Frigyes Németországból érkezett, amikor átvette a kastélyt, és igencsak jártas volt a szőlőművelésben. Több mezőgazdasági gépet (például a gőzgépet) és módszert elsőként alkalmazott a tokaji borvidéken, a birtoka példaként szolgált a környékbeli gazdák számára. Ő alakította ki a kastély legdíszesebb, legértékesebb, neoreneszánsz stílusú termeit, a fa falburkolatos, faragott mennyezetes könyvtárat és nagyszalont. A Waldbott család egészen a II. világháború végéig a kastélyban élt. Miután az épületet államosították, 1948-ban általános iskolát helyeztek el falai között. Bár a rendszerváltáskor szó volt arról, hogy a család még ma is élő tagja esetleg visszakapja a kastélyt, de ő nagylelkűen lemondott róla az iskola javára. Azóta is figyelemmel kíséri a kastély sorsát és mindenben segít, ahol tud:-)
2015-ben Tolcsva Község Önkormányzata EU-s támogatás segítségével felújíttatta a kastély déli szárnyát és a park egyik részét, itt nyílt meg a rendezvényközpont. De nem csak rendezvényeket tartanak itt, egyéni látogatók is jöhetnek és audioguide vagy érintőképernyők segítségével ismerkedhetnek az épülettel. Van egy hangulatos kávézó is, ahol persze tokaji borok is vásárolhatóak. A kastély északi szárnyában még mindig iskola van, de ennek és a park fennmaradó részének is kész a felújítási terve, csak anyagi forrás kell, hogy nekiállhassanak a megvalósításnak.
Tolcsván egy másik szerencsés sorú kastély szépségközpontként, Helia-D bemutatóteremként született újjá. Az 1659-ben épült kiskastély többszöri tulajdonosváltás után a XIX. században került a Dessewffy család birtokába. A háború után TSZ-irodák, a rendszerváltás után pedig az erdészeti vállalat irodái költöztek az épületbe. Később magántulajdonba került, de gazdája egyáltalán nem foglalkozott vele, elhanyagoltan, üresen állt. 2010-ben vásárolta meg Budaházy Péter, aki pár évvel korábban, 2004-ben vette meg a szintén hányatott sorsú Helia-D kozmetikai márkát. Ez a 80-as években sikeres magyar márka később külföldi tulajdonba került, de a sok tucat termékből alig néhány maradt. Budaházy úr új életet lehet mind a Helia-D márkába, mind pedig a kastélyba. Itt most kávézó-vinotéka, bemutatóterem, bolt működik, részt lehet venni kozmetikai kezeléseken, és van szépségszalon (manikűr, pedikűr, szolárium) is. A kastély előtt kis parkot is kialakítottak, különféle gyógynövényekkel. Sőt, ez szinte bennfentes információ, olyan kevesen tudnak róla, de a kastélyban négy kivehető szoba is van.. De ami a legizgalmasabb, bárki kikeverheti a saját krémét különféle alapanyagokból. Sajnos a járvány miatt erre nekem nem volt most lehetőségem, de olyan érdekesen hangzott, hogy muszáj lesz visszatérnem!
Van egy harmadik kastély is Tolcsván, illetve annak határában, csodás szőlőhegyek ölelésében. Ez a Kincsem-kastély, amely nemrég lett felújítva és négy darab négyágyas szobával, no meg egy elsőrangú panorámával rendelkező medencével várja a vendégeket.
Emlékházak
Bár Kossuth Lajos csak élete első hónapjait töltötte Monokon, a házat, ahol született, emlékháznak rendezték be tiszteletére. A ház csaknem eredeti formájában áll. Hajdani zsindelytetőzetét ugyan felváltotta a cserép, de a boltíves, párkánydíszes hat szoba nyolcvan centiméter vastag falaiban az ajtó- és ablaknyílások ma is a régiek. A ház tavasztól őszig hétfő kivételével minden nap, télen pedig bejelentkezéssel látogatható.
Prügyön is találunk egy nagyon bájos emlékházat, ahol Móricz Zsigmond töltötte gyerekkorát. Egész pontosan ennek a háznak az elődjében lakott, amely sajnos porig égett egy tűzvészben. A család akkor Sárospatakra költözött, a telken az új házat már az új tulajdonos húzta fel. A régi paraszti bútorok és háztartási eszközök mellett a szobákban a Móricz-család életét követhetjük nyomon képek, iratok segítségével.
Olaszliszka
A 2015-ben épült olaszliszkai emlékhely a Csodarabbik útja zarándokút egyik állomása, elsősorban a községből elhurcolt családokra és a néhai zsinagóga emlékére fókuszál. Az emlékmű egy telken van, az utcától kerítés választja el. A hölgy, aki beengedett, elmesélte, hogy amikor ő ideköltözött 1974-ben, még állt a zsinagóga, sőt, annak padsorai is megvoltak. Később egy család költözött be, de az épület egyre elhanyagoltabb lett. Lassan elhordták a tetőt, majd a fal köveit is mindenféle építkezésekre és idővel egyszerűen elfogyott az épület. Erről a folyamatról Jancsó Miklós még filmsorozatot is forgatott, Jelenlét címmel. Nekem nagyon tetszett, ahogy megoldották azt, hogy nem építették újra a falakat, de a homlokzati fal modern felhúzásával mégiscsak éreztették a régi épület méreteit. Este, megvilágítva még szebb az emlékhely.
Szállás
Tokajban egy apartmanban laktam, ami különösen annak fényében bizonyult tökéletes választásnak, hogy az éttermek a járvány miatt bezártak. Mivel volt saját konyhám, ott el tudtam készíteni a reggelit és a meleg vacsorát, úgyhogy csak ebédidőben kellett valami egyszerű hideg élelmet venni közértből. A Türkiz Apartman-t nagyon jó szívvel tudom ajánlani. Egy zárható udvarból két lakás nyílik, itt az udvarban biztonságosan parkolni is lehet, és szabadtéri kiülős rész is van, ahol akár a két lakás lakói közösen tudnak vacsorázni, beszélgetni. Mindkét lakásban van egy szoba, konyha és fürdő, a szobákban pedig egy duplaágy és két szimpla. A lakás nagyon tiszta volt, minden szükséges dologgal felszerelt, és központi fekvésű, így a város látnivalóihoz gyalog is eljutottam. Kint már épp kezdett cudar idő lenni, de „otthon” mindig jó meleg volt, hasított a wifi, úgyhogy tényleg jó volt ide egy-egy nap végén hazajönni.
Írások a megyéről:
Zemplén: kötelező programok és csemege látnivalók
Kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplénben
Tokaj és térsége – látnivalók a borpincéken túl
Borsod csodálatos festett kis templomai
Patinás iskola, épen maradt vár, Makovecz életmű: Sárospatak látnivalói
Aggtelektől Mezőkövesdig – látnivalók Borsod nyugati felében
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes “közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)