Melbourne és a Great Ocean Road

Great Ocean Road, 12 apostol

Meglehetősen nagy várakozással tekintettem Melbourne elé, hiszen nemcsak a „legélhetőbb városok” toplistáinak állandó éllovasa, de ismerősöktől is csupa jót hallottam róla. Az, valamint a Great Ocean Road ikonikus látványossága, a 12 Apostol vitt erre a vidékre. Nos, pont a város és a sziklacsoport nem jött be, de minden más igen:-)

Melbourne

Míg Sydney a strandokról, hangulatos bárokról és trendi butikokról nevezetes, Melbourne hívószavai a kultúra, a kávé és a divat. Az mindenképp jó hír volt nekem is, hogy rengeteg nemzet konyhája megtalálható a belvárosban, nem gond friss kínai húsos táskát vagy csípős mexikóit találni. De nem nyújtott semmi különleges élményt, amit ne láttam volna korábban máshol, úgyhogy kicsit unottan járkáltam a felhőkarcolók közt.

Melbourne látnivalók

Két kis negyed érdemel említést: a falfirkáknak helyet adó Hosier Lane és az egykori szép fedett bevásárlóutcák, a Block Arcade.

Melbourne

Előbbi, az alig egy-két házblokknyi graffitis falrész tele van ázsiai szelfizőkkel, úgyhogy nagyon ezt se lehet élvezni, utóbbi pedig olyan kihalt, mint a felújítás előtti Párizsi Udvar. De itt találtam meg azt az épületet (Manchester Unity Building), ami egyedül megdobogtatta a szívem rézajtós liftjével és csodálatosan régi mozgólépcsőjével.

Melbourne

St. Kilda pingvinjei

A másik, amit végül megszerettem a városban, az esti pingvinnézés volt. Sok helyen van a világon, hogy a helybéliek összegyűlnek valahol naplementét nézni, de Melbourne erre rátett egy lapáttal: St. Kilda mólóján ugyanis nem csak naplemente van, de akkor úsznak haza a világ legkisebb pingvinjei, a kék pingvinek. Jellemző mondjuk a turistákra, hogy pingvinrendőrséget kell fenntartani a városnak. Sárga mellényes járőrök igyekeznek biztosítani, hogy a látogatók ne etessék a pingvineket, ne stresszeljék nagyon őket és különösen hogy ne fotózzanak vakuval. Nincs könnyű dolguk.

Melbourne

Melbourne közlekedés

A Melbourne-ről szóló írások gyakran kiemelik, mennyire jó dolog, hogy a belvárosban ingyenes a villamos. Ez valóban így van, bár olyan kis területen, amit nagyjából gyalog is könnyen be lehet járni. Ha azon kívül akarunk menni, kell venni egy műanyag Myky kártyát (6 AUD) és arra rátölteni a viteldíjat, amit nem lehet előre tudni, hogy mennyi. Így találomra tesz az ember valamennyit a kártyára, és a megmaradt egyenleget bukja (mint ahogy a 6 AUD-t is).

Melbourne szállás

Melbourne-ben két airbnb lakásban laktam. Az egyik felejthető volt, de a másik nagyon rendben volt, közel a repülőtérhez. Ez különösen akkor hasznos, ha későn érkezik vagy korán indul az ember, mint ahogy az én esetemben is történt.

Melbourne

Melbourne-től délkeletre

Brighton színes házikói

A városból szinte mindenki a Great Ocean Road irányába indul, de délkeletre is akad pár látnivaló. A legnépszerűbb a Philip Island, amit én kihagytam. Itt ugyanis két attrakció van. Az egyik a pingvinvonulás, amiért kár belépőt fizetni, ha egyszer St. Kildánál ingyen is megnézhető. A másik pedig egy koalarezervátum, de bíztam benne, azok is meglesznek természetes körülmények közt.

Elmentem viszont Brightonba, hogy millió instagramos után én is lefotózzam a színes strandházikókat, jól van na, néha én is elbukok. Ezek a kunyhók egészen elképesztő karriert futottak be. Se víz, se villany, nem lehet ott aludni, nem lehet rá hirdetést tenni, szóval gyakorlatilag csak egy fészer – és áruk már az 500.000 AUD árat közelíti.

Melbourne

Wilson Promontory National Park

Leautókáztam egészen a Wilson Promontory National Parkba is, ami sokkal messzebb volt, mint ahogy a GPS becsülte (3 óra helyett majdnem 5), és mire odaértem, valami egészen ítéletidő lett: 39 fok viharos széllel. Az életben ilyet nem tapasztaltam, de ahogy kiszálltam az autóból, olyan erővel lepett be a por, hogy fájt. Úgyhogy csak a különös színű Tidal River környékén nézelődtem egy kicsit és egy-két fotó után menekültem vissza a városba. Fél óra alatt 22 fokot esett a hőmérséklet és kisebb jégeső is hullott. Teljesen megőrült az idő.

A parkról azt érdemes tudni, hogy napközbeni látogatása ingyenes, csak akkor kell belépőt fizetni, ha ott kíván aludni valaki hotelben vagy kempingben.

Melbourne

Great Ocean Road

A Melbourne-ben töltött két nap után a következő két nap oda-vissza levezettem a Great Ocean Road-on. Az utat 1919 és 1932 között az I. világháborúból hazatért katonák építették, elvesztett társaik emlékére.

A világ híres autós útjai között mindenképpen helyet kapó szakasz Melbourne és Portland közt nem véletlenül vonzza a turistákat, a teljes útvonal csodálatos.

Melbourne

Sokan egynapos buszos túrán teszik meg, de ha egyetlen tanácsom megfogadjátok, az az legyen, hogy hagyjatok rá minimum két napot. Másrészt semmiképp ne befizetett túrára menjetek, hanem saját járművel, hogy azon a kilátóponton és strandon tudjatok több időt tölteni, ami megfog titeket. Mindenkinek más a szíve csücske.

Bells Beach

Rögtön az első ilyen érdekes hely Bells Beach, a szörfösök Mekkája. A vöröses sziklafalak közt hatalmas hullámok csapkodnak és már kora reggel szörfösök tucatjai lovagolták azokat.

Melbourne

Anglesa Golf Club

Nem messze innen található Anglesa, ami leginkább arról híres, hogy a helyi golfpályán előszeretettel tanyáznak kenguruk. Mivel eddig összesen egy darab törpekengurut láttam, eléggé ki voltam már éhezve az élményre, úgyhogy nem volt kérdés, hogy itt is megállok. A GPS-re hagyatkoztam, ami viszont egy családi házas övezet kellős közepébe vitt, a golfpálya mögé. Láttam egy kedves nénit, ahogy épp a kertet öntözte, úgyhogy lehúztam az ablakot és megkérdeztem, mégis hogy jutok el a pályához. Annyira megörült, hogy épp őt kérdeztem, hogy elkezdett velem mindenféléről csevegni, sőt, pár perc múlva egy kávéra is behívott. Nem kellett kétszer mondani, így ismertem meg Barbarát és Allent, ezt a tündéri házaspárt, akik épp most ünnepelték az 55. házassági évfordulójukat. Persze mondanom se kell, magyar is van a családban, Barbara húgának a menye.

Melbourne

A hátsó kertben két különleges madár (kookaburra, avagy kacagójancsi) is tanyázott, úgyhogy velük is megismertettek. Aztán a süti-kávé után elindultunk kengurunézőbe, Barbara ugyanis ismerte az utat a házak közti ösvényeken a golfpályára. Így csak besétáltunk az ott játszó urak nagy bosszúságára, de elmagyaráztuk, hogy én még életemben nem láttam rendes kengurut, úgyhogy megbocsátottak. Cserébe nem tartottuk fel sokáig a bajnokságot (merthogy az volt), csak amíg elkészült pár fotó.

Melbourne

Elbúcsúztam a cuki házaspártól, aztán megkerestem a golfpálya rendes bejáratát, ahol kiderült, nem lehet csak úgy besétálni kengurukat nézegetni, hanem 12.5 dolláros kengurutúrára kell befizetni az érdeklődőknek. Hoppá, erről lecsúsztam:-)

Melbourne

Kennett River

A következő megálló a Kennett River volt, ahova koalanézőbe jöttem. Először a folyó partján sétáltam egy nagyot, mert azt hittem, ott tanyáznak, de sehol egy szál se.

Great Ocean Road

Lógó orral tértem be egy kávézóba. Ittam a jeges kávét egy kedves madár társaságában, majd elpanaszoltam a pultos fiúnak, hogy nem láttam koalát. Kiderült, teljesen rossz irányba mentem, a hegynek fel kell indulni, ott nagyobb az esély. Milyen jó, hogy anyukámra is ütöttem. Apu soha az életben nem kérdezett volna meg semmit, akár egy hétig is körözött volna az autóval, minthogy útbaigazítást kérjen. Anyukám volt a csicsergős típus, ezt tőle kaptam, hogy bárkivel bármikor beszélgetni kezdek:-)

Great Ocean Road

Úgyhogy nekiindultam arra is, és valóban, hármat is sikerült látni. Igaz, nagyon messziről, ezek a kis furfangosok felmásznak a fák legtetejére szunyókálni, aztán a fotós meg kínlódjon a telefotólencséjével.

Melbourne

Gibson Steps

Innen szűk két óra a 12 Apostol nevű sziklaformáció, az út leghíresebb látnivalója, de kicsivel előtte még van egy letérő: ez a Gibson Steps. A 19. században egy helyi földbirtokos, Hugh Gibson vájta a sziklafalba a lépcsőket, amely most részben le volt zárva.

Melbourne

12 Apostol

Úgy időzítettem, hogy naplementére érjek a 12 Apostolhoz (melyekből már csak hét áll), ami sikerült is. Két dologgal nem számoltam. Az egyik, hogy rettenetesen lehűlt az idő és nálam egyszerűen nem volt elég meleg ruha, majd megfagytam. A másik, hogy elviselhetetlen volt a kínaiak tömege, egymás hegyén hátán voltunk a kis pallókon. Nem is bírtam sokáig.

A 12 Apostol egyébként egy viszonylag új keletű marketinges név. A formációt régen „Koca és malackái” néven ismerték, csak a 60-as években jutott eszébe valakinek, hogy a 12 Apostol több turistát vonz be. És tényleg!

Melbourne

The Arch

Bár a Port Campbell Nemzeti Parkban a turisták zöme csak a 12 Apostolt nézi meg, nagyon rosszul teszik. Még egy rakás érdekes sziklaformáció van, ráadásul tömeg nélkül, sokkal nagyobb nyugiban lehet nézelődni. Az első ilyen az apostolok után egy sziklaív.

Thunder Cave

Egyértelműen ez volt a legnagyobb kedvenc megálló az egész úton (no persze a koalák és kenguruk mellett). A Thunder Cave egy keskeny kanyon a sziklafalban, ahova hatalmas erővel zúdulnak be a hullámok, majd óriásit spriccelnek a sziklafalhoz csapódva. Órákig, napokig el tudtam volna nézni a látványt, teljesen megbabonázott.

Great Ocean Road

Great Ocean Road

London Bridge

A következő érdekesség a London Bridge, egy csodás strand mellé kinyúló, beomlott híd. Ehhez is, mint minden másik említett látnivalóhoz, pár száz méternyi bekötőút vezet le az országútról, melynek végén kis parkoló vár, majd rövid sétát követően szépen kiépített lelátón lehet gyönyörködni a látványban. Pöpecül kialakították az egészet, ráadásul minden ingyenes (a 12 Apostol is). A strandra nem lehet lesétálni, legalábbis én nem láttam oda vezető ösvényt, de felülről is tökéletes a látvány.

Great Ocean Road

The Grotto

Következett a Grotto, ahol egy hatalmas sziklahíd emelkedik egy, a víz által kimosott medence fölé. Mielőtt bárkinek felcsillan a szeme a medence szó hallatán, itt nem lehet fürödni: a hatalmas hullámok jó nagy erővel és robajjal csapódnak a sziklának.

Great Ocean Road

Szállás, étkezés

A szállásom egy meglehetősen egyszerű vendégház volt, Port Campbell Guesthouse és Flashpackers az út végén, Port Campbellben. Hangulatos régi ház négy szobával és nagy közös nappalival-konyhával, de csak azoknak, akik bárhol és bármikor el tudnak aludni, mert mindenkit és mindent hallani! A fürdőszoba közös, de nekem ez nem szokott gond lenni, a lényeg, hogy tiszta legyen és az volt.

Ebédelni Lorne-ban álltam meg, ahol lent a mólónál van egy szuper étterem mindenféle tengeri herkentyűvel. Vacsorára a Kennett River-nél levő kávézóban vettem salátát, az is rendben volt. Egyébként az hittem, majd a fülemen jön ki a sok Szent-Jakab kagyló, de nem így volt – a sok pizzázó és fagylaltozó közt alig voltak halételeket kínáló éttermek.

Great Ocean Road

A Melbourne – Port Campbell távolság az autópályán úgy 240 km, szűk három óra megállók nélkül. A tengerpartot követve, a Great Ocean Road-on ugyanez mintegy 290 km, bő négy óra. Elvileg így megoldható, hogy korai indulással végigautókázik valaki a látványosságok mellett, majd este az autópályán vissza. De nem győzöm hangsúlyozni, minél több időt szán az ember erre az útra, annál több élményt fog kapni tőle – simán el lehet kár egy hetet is tölteni itt, akkor is lesz elég program minden napra!

A sorozat összes blogbejegyzése

Ausztrália körút

Sydney, Brisbane és a Kék hegység

Kakadu és Uluru – az ausztrál outback

Melbourne és a Great Ocean Road

Cairns, ősi esőerdő és koalasimogatás

A Nagy-korallzátony

Fraser-sziget: a világ legnagyobb homokszigete

Utószó

Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)