Cairns környéke, különösen az attól északra fekvő terület egy egészen egyedi világ: az esőerdők ugyanis a tengerpartig érnek. Kevés ilyen hely van a világon, ahol két világörökség találkozik, de itt mind az erdő, mind pedig a tengerpart (pontosabban a korallzátony) UNESCO védettséget élvez… ráadásul itt a koalasimogatás is megengedett.
Cairns
Bevallom, magában a városban nem is nézelődtem, de úgy gondolom, a legtöbben csak bázisnak használják. A legtöbben három napot szánnak az ittlétre: egy nap kirándulnak Kurandába, egy napot eltöltenek az esőerdőben és egyet pedig a korallzátonynál, valamelyik közeli szigeten. Nekem két teljes napom volt, és az első két programot választottam – a korallzátonyt majd délebbről, Airlie Beach-ről tervezem becserkészni, összekötve a mesés Whitsunday-szigetekkel.
Maga Cairns hiába van tengerparton, nincs strandja. Hogy a lakóknak legyen mégis hol pancsolni a trópusi melegben, óriási fejlesztéssel egy hatalmas medencét alakítottak ki a parthoz közel – ez a „lagúna”, gyerekek és felnőttek kedvence.
Kuranda
A városból egyértelműen a Kurandába tett kirándulás az egyik legnépszerűbb program. Egy nap alatt bele lehet kóstolni kicsit az esőerdők világába, felkeresni néhány tematikus parkot, no és lehet vásárolgatni meg jókat enni. Tökéletes turista-kombináció.
Az erdő mélyén fekvő Kuranda régen egy álmos kisváros volt. A több mint százéves vasútvonal tette lehetővé a környéken a fakitermelés beindulását, amely gazdasági fellendüléshez vezetett. A 30-as években már kirándulócélpontként is népszerű lett: a forró, párás partvidékről hétvégente ide menekültek a látogatók.
A 60-as években aztán hippik fedezték fel, és amolyan alternatív életmód-központ lett. Ők hozták létre 1978-ban azokat a piacokat, ahol ma már elsősorban nem az ő kézműves termékeik, hanem az égvilágon mindenféle szuvenír kapható. A piacok elkezdték bevonzani a külföldi látogatókat, az ő kiszolgálásukra pedig tematikus parkok is nyíltak. Ma már három ilyen is van: egy kis állatkert, egy madárpark és egy pillangó rezervátum.
Koalasimogatás – Kuranda Koala Garden
A kis állatkertben számos tipikus ausztrál állatfajból van néhány. Egy kis kifutóban pár wallaby (Bennet-kenguru) ugrál, egy másikban két vombat bújt el éppen és akárhogy könyörögtem, nem hagyták magukat lefotózni. Kígyórajongóknak van hüllőház. De ami a legkülönlegesebb volt: csak itt sikerült találkoznom kazuárral.
Az igazi sztárok persze a koalák, akikkel közösen fotózkodni is lehet. Ausztráliában kizárólag ebben az államban, Queenslandben engedett a „koalaölelgetés”, máshol az állatok védelmében ezt betiltották. Természetesen itt is rendkívül szabályozott körülmények közt zajlik a fotózás, egy-egy koala csak naponta fél órát „dolgozik”, és egy héten több szabadnapja is van.
A koalát egyébként nem lehet ölelgetni, hanem megáll a delikvens, mint egy fa, kinyújtja a kezét és a gondozók kvázi ráakasztják a koalát. Gyors fotó és jöhet a következő ügyfél. Persze jobb lenne ezeket a kis macikat az erdőben látni, de ők már ide születtek, nem élnének meg a vadonban. És az is igaz, velük már nem teszünk olyan értelemben rosszat, mint amikor például szabadon élő halakat vagy madarakat etetünk és gyakorlatilag leszoktatjuk őket az élelemszerzésről.
Szóval nem egyértelmű a helyzet, mindenkinek saját belátására van bízva, él-e a lehetőséggel.
Birdworld – Madárvilág
Egy másik intézmény a madárfuttató. Ez sem nagy, akár pár perc alatt körbejárható, de ha valaki odavan a madarakért és képes sokat tollászkodni egy jó szelfiért velük, itt ellehet fél napot is. Sok szép színes papagáj repked az elzárt területen, madáreleséggel lehet kézre, vállra csalogatni őket a fotókhoz.
Butterfly Sanctuary – Pillangórezervátum
Nekem ez volt a kedvencem, talán mert a pillangókat sajnáltam a legkevésbé, hogy nem szabadon élnek. Ez sem nagy terület, de relatíve itt töltöttem a legtöbb időt.
A három állatos program nagyjából egy kupacban van, mint ahogy a piacok is – az egész terület akár egy-két óra alatt bejárható.
Közlekedés
Cairnsből kétféleképp lehet eljutni Kurandába (mármint autón és tömegközlekedésen kívül, azaz turista módra:-)): vonattal és kabinos felvonóval.
A Kuranda Scenic Railway 1891 óta közlekedik, igazi régi kis vonat, amely kb. két óra alatt teszi meg csigatempóban a két város közti 37 km-es távolságot. Áthalad 15 alagúton és 55 hídon, abszolút fotogén és imádnivaló. A normál fülkében 76 AUD a retúrjegy, az elegánsabb Golden Car fülkében 98 AUD, itt italokat és kis nasikat is felszolgálnak.
A másik opció a Skyrail Rainforest Cableway, egy kabinos felvonó. Ez a világ egyik leghosszabb felvonója, 90 perces az út, három megállóval. Ez is jól ki van találva: az első megállónál kis erdei séta van idegenvezetéssel, a másodiknál pedig kilátó egy vízesés előtt. A retúrjegy 82 AUD, illetve 105, ha Cairnsből a szállodából transzfert kérünk a felvonó állomásához (és haza).
Lehet a jegyeket kombinálni is, azaz odafele felvonóval, vissza pedig vonattal utazni, plusz kiegészíteni ezeket a hoteltranszferrel, így az egész csomag 128 AUD.
Szállás, étkezés
Nagyon kevesen alszanak Kurandában, általában 3.30-kor, az utolsó vonattal hazamegy mindenki Cairns-be. Bezár minden üzlet és szinte kísértetvárossá alakul Kuranda. Én sem aludtam itt, de kipróbáltam a városka legendásan jó palacsintázóját, a Petit Cafet – és tényleg megérdemli a hírnevét!
Kuranda a főszezonban napi 4000, ilyenkor szezonon kívül átlag napi 2000 látogatót fogad. Ha valaki a csúcsidőszakban vagy ausztrál iskolai szünet idején jönne, feltétlenül foglalja le előre a vonat- és gondolajegyeket, mert azok simán elfogyhatnak (főleg a vonaton, az ugyanis csak kétszer teszi meg egy nap az utat).
Daintree National Park
A másik teljes itt töltött napon felvettem a bérelt autót, amivel majd egész Sydney-ig vezetek és tettem egy kirándulás északra, a Cape Tribulation felé. Itt húzódik a Daintree National Park, amely a világ legidősebb, még ma is élő esőerdeje – nem csoda, hogy világörökség. Életemben nem láttam ilyen sűrű és vad erdőt, csodálatos volt. Két egész rövid túrát lehet tenni a rengetegben erre a célra kiépített kis pallókon (Kulki és Dubuji Boardwalk).
A tengerpart is szép, de a fürdés több okból sem ajánlott: az információs táblák szerint krokodilok is tanyáznak a partján, plusz több helyen ecetes üvegeket tettek ki arra az esetre, ha megcsípne a medúza. Nem volt egyik információ sem biztató, nem is fürdött senki. Sőt, még a parton se nagyon voltak, egész nap összesen két lányt láttam a strandokon, ők is csak egymást fotózták.
Én elsősorban azért jöttem erre, hátha látok vadon kazuárt, de sajnos nem volt szerencsém. Egy árva kazuár nem járt az utakon, pedig több tucat tábla figyelmeztette az autósokat, hogy hajtsanak figyelmesen, mert bármikor átfuthat egy az úton. Akárhogy sasoltam, sehol semmi. Az erdő így is gyönyörű volt, bár ezt most nem tudom fotókon visszaadni.
Cairnsből úgy másfél-két óra eljutni ide, közben át kell kelni egy folyón, ahol van autóskomp. Ez folyamatosan jár, a 10 perces útra a retúrjegy egy autónak 30 AUD.
Cairns szállás és étkezés
Cairns-ben három éjszakát a Shangri-La hotelben töltöttem. Még hét éve voltam ennek a láncnak egy egységében Kuala Lumpurban, ami nagyon erős emlék – különösen azt szerettem, amilyen isteni finom illat volt ott. Nos, itt Cairnsben ez ugyan nem volt, de egy szavam nem lehetett a hotelre. Remek panorámája volt a szobámnak, jó csendes volt, kényelmes és patyolattiszta. A kinti medence tágas, volt elég kanapéágy mindenkinek. A büféreggeli bőséges, és azt is lehetett teraszon, tengerre nézve fogyasztani. Nagyon jó volt itt lakni:-)
A vacsorák is remekül sikerültek. Egyik este egy közeli japán étteremben voltam (Ganbaranba), és ahogy sorszámot kellett húznom, egészen visszarepültem időbe a tavaly őszi japán utamra – ott fordult ez elő utoljára. Aztán az is tiszta deja-vu volt, hogy a mellettem ülő vendég úgy ment el a mosdóba, hogy simán az asztalon hagyta a pénztárcáját és a mobilját. Ilyen Japán óta (és előtt) soha nem láttam:-) Na és a ramen is finom volt, meg ahogy a személyzet hajbókolt – tiszta Japán!
A másik este az éjszakai piacra mentem, ami nem annyira éjszakai, mert fél 10 körül bezár. De tény, hogy ilyen ázsiai éjszakai piacot még sehol nem láttam Ázsián kívül. Jó nagy választék volt kajákból és volt bazársor is, sőt, sok masszőr – ki is próbáltam egyet, rám fért már!
Sokan kihagyják ezt a csücskét Ausztráliának, pedig ez az esőerdő szerintem ugyanolyan fontos része az országnak, mint az outback vagy a homokos aranypart… igazi kuriózum!
A sorozat összes blogbejegyzése
Sydney, Brisbane és a Kék hegység
Kakadu és Uluru – az ausztrál outback
Melbourne és a Great Ocean Road
Cairns, ősi esőerdő és koalasimogatás
Fraser-sziget: a világ legnagyobb homokszigete