Dél-Dunántúlon, az Ormánság apró településein csodálatos festett virágmintás templombelsők jöttek létre az 1700 éves végétől a 19. század közepéig. Ezek a települések viszonylag közel fekszenek egymáshoz, így egy hétvégi templomtúra során akár mindet végiglátogathatjuk. Nagyon nem lehet – és nem is érdemes – sietni, hiszen a legtöbbször azzal indul a túra, hogy meg kell találni a kulcs őrzőjét, és amíg nézelődünk vagy fotózunk, ők szívesen mesélnek is szeretett templomukról.
Az ormánsági festett templomok a baranyai asztalosműhelyek legszebb munkái – a készítők névjegye általában fellelhető a festett deszkákon. Közülük is kiemelkedő Gyarmati János vajszlói asztalos műhelye, valamint utódainak munkássága. Az ő nevéhez köthető a kémesi, a kórósi és a kovácshidai templom díszítése.
Bár a református egyház nem különösebben szívleli a festményeket és a templomok zömét fehérre meszelték, néhány régióban létrejöttek és fennmaradtak ezek a csodálatos templomok. Van belőlük pár tucat Szatmárban, Borsodban, Erdélyben, és itt, az Ormánságban is.
Kovácshida
Könnyű dolgom volt az első megállóhelyen, Kovácshidán, itt ugyanis nyitva találtam a templomot, úgyhogy nem kellett kajtatni a kulcsot.
Kovácshida nevét először 1342-en említik az oklevelek. A kis ormánsági település 1833-ban, klasszicista stílusban épült református temploma műemlék. Karzatának mellvédtábláit valószínűleg a vajszlói Gyarmati János készítette. A mellvéd középső táblája két kelyhet ábrázol, mely a reformáció szimbóluma. A többi tábla virágdíszes, csupán az egyiken találunk két szembenéző madarat, stilizált, virágdíszű tollakkal. A karzat alján úrihímzést utánzó, gyönyörűen rajzolt táblát láthatunk. A festett fakarzaton kívül a belső berendezésből figyelmet érdemelnek a szintén 1833-ban készült padok, a szószék és a zsoltártábla.
Drávacsepely
Szintén nyitva várt Drávacsepely temploma, amely 1802-ben épült. Száz évvel később, 1910-ben, majd egy újabb évszázaddal később, 2010-ben tatarozták. A hófehér falak közt csodásan mutatnak a padok festett kazettái – rajtam kívül látogató egy szál se, úgyhogy bármeddig lehet benne gyönyörködni.
Kémes
Kémesen már nehezebb dolgom van, a templom zárva és a szomszéd telken dolgozó úr bizonytalan, hogy kinél lehet a kulcsa. A település viszont nem olyan nagy, hogy ne bukkanjak a nyomára, úgyhogy kis kérdezősködés után már csengetek is a megfelelő háznál. A kedves hölgy kikiált, hogy jön mindjárt a kulccsal, csak kicsit átöltözik. Invitálom, üljön mellém az autóba, együtt hajtunk vissza a templomhoz. Ott megkérdezi, mennyi időm van, mert mint kiderül, bármeddig tud mesélni. Én pedig szívesen hallgatom, amíg megcsodálom a sok szép virágos motívumot a festett kazettákon. Készítője nem ismert, mivel nem hagyta meg a névjegyét, és azt dokumentumok sem őrzik.
Adorjás
Az adorjási templom kulcsa a szemben levő házban van, onnan sétál át hozzám egy hölgy. Meglepődve látom a bejáratnál lógó két hosszú kötelet, mint kiderül, itt még azzal, kézi erővel harangoznak.
Adorjás első ismert birtokosai a Keán (vagy Kán) nemzetséghez tartozó Beremendiek, akiket először 1251-ben említenek egy oklevélben. A település református templomát 1837-ben szentelték fel, szintén késő barokk stílusban. A mennyezetet itt nem borítják fatáblák, sajnos ezek szinte teljesen megsemmisültek. Mindössze kettő maradt meg az utókornak, a nagy becsben őrzött pelikános és egy rozettás tábla.
Megmaradtak ugyanakkor a a karzat színes táblái, melyeket gyönyörűen helyreállítottak a festett szószékkel és padokkal együtt. A karzat nyolc táblája közül az egyik szélén a készítő neve olvasható: „Szaitz Jakab tisler mester”. A vörös, kék és sárga festékkel festett virágok, rácsmotívumok között látható Noé bárkája, vagy a Krisztust jelképező, értünk önmagát feláldozó, vérével fiókáit tápláló faragott pelikán madár.
Kórós
Kórós az első templom, ahol belépőt kell fizetni. Nem sokat, 500 forintot, de bajban vagyok, mert nincs apróm, a szomszédos hivatalban dolgozó, és onnan elém siető hölgy viszont nem tud visszaadni. Aztán csak megoldjuk valahogy a dolgot, és feltárul az ajtó – én meg csak ámulok meg bámulok.
Kórós vidéke vizekben gazdag, eredetileg lápos, mocsaras terület volt, amit sűrű erdők borítottak. Ez a halakban gazdag terület biztosította az itt élőknek a megélhetést, nem is akármilyen szinten, hiszen a templomot adományaikból építették a 18. század végén. 1792-ben szentelték fel, azonban pár évtized elteltével már szűknek bizonyult a gyülekezet számára. 1834-ben “széthúzással” bővítették, emiatt az épület hajója szinte aránytalanul hosszú. Azonban nem csak ez adja különlegességét, hanem a festett-faragott fakazettás mennyezet, illetve az épület két végében megtalálható fából készült, szintén festett karzat. Érdekessége a kazettáknak, hogy két egyforma nem található belőlük.
Öröm látni, milyen szépen rendben tartják a templom környékét, egy szépen gondozott kis parkban áll. Szemben vele az önkormányzat, ahol a kulcs is van, sőt, sok-sok cica. Meglepve néztem, ahogy egymás után somfordáltak elő, de kiderült, hogy állatmenhelyként is funkcionálnak, úgyhogy nem véletlen a sok kutya és cica.
Drávaiványi
A pontos az i-re legismertebb, legszebb templom teszi fel, Drávaiványi büszkesége.
A faluról az első írásos emlék 1332-ből származik, melyben plébániás helyként említ. Református temploma 1792-ben épült, késő barokk stílusban. Mennyezetét 167 darab festett kazetta alkotja, melyek találkozási pontjait vörösre festett, faragott fagombocskákkal díszítették.
A mennyezet középpontjában, a napkorongot stilizáló, úgynevezett “király kazetta” hordozza a készíttetők adatait.
Az Ormánság református templomaiban csak itt található meg egy teljesen egyedi ábrázolás, egy sellő: a kardot tartó, halfarkú, koronás női alak, mellette csőrében olajágat tartó galambbal és hallal. Az előbbi a gyülekezetet az özönvízre, a bűnök büntetésére emlékezteti. míg az utóbbi, már az özönvíz utáni békés állapotra utal.
A fakazettákon kívül hasonló, színpompás és nonfiguratív mintákban gazdag festések díszítik a karzat mellvédjét, a karzatot tartó oszlopokat és a földszinti padsorok előlapjait is.
Patapoklosi
Végezetül még egy templom, amely ugyan kiesik az Ormánságból, de az itt található templom sok hasonlóságot mutat a fent felsoroltakkal. Patapoklosi északabbra, Szigetvártól nem messze található és műemlék templomának dísze a festett kazettás mennyezete. A templom a karzat alján levő felirat szerint 1794-ben épült, különleges kazettáit 1994-1998 közt restaurálták.
A blogon szereplő írások Baranyából:
Pécs látnivalók – komplett útikalauz
Az Ormánság mesebeli templomai
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes “közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)