Régi nagy vágyam volt egy Ausztrália körút, de meg kellett várni, hogy eljöjjön az ideje. Tudtam, ez nem egy olyan hely, ahova az ember kiugrik egy hétvégére vagy akár egy hétre, hanem legalább egy hónapra van szükség, hogy a számomra legizgalmasabb helyeket körbejárjam. Amíg a multinál dolgoztam, szóba se jöhetett egyben ennyi szabadság, és utána is sokáig nem jött ki úgy a lépés, hogy beleférjen az időmbe. De most végre sikerült sort keríteni rá, és minden pont úgy alakult, ahogy elterveztem! Íme, egy tökéletes négyhetes ausztrál körutazás minden praktikus tudnivalója.
Ausztrália térkép, avagy a körút állomásai
Mint mindig, a programtervezést a Lonely Planettel kezdtem, az alapján összeállt az útiterv váza. Ezután szoktam különféle blogokon, valamint az ismerősöket és sokszor a blog olvasóit is kikérdezve utánajárni, mi az, ami esetleg kimaradhatott az útikönyvből. Két blog volt nagyon hasznos ebben a fázisban: az Álmodj nagyot és az A-Z Ausztrália. A tripadvisor abban jelent nagy segítséget, hogy melyik céget válasszam, amikor pl. a Fraser-szigetre tervezek hajókirándulást vagy épp az Uluruhoz buszos túrát.
Ausztrália elsősorban a természeti látnivalóiról ismert, és én nem is terveztem nagyvárosokban sok időt tölteni. Igyekeztem inkább a tipikus ausztrál látnivalókra koncentrálni: az Ulurura, a nagy korallzátonyra, az érintetlen esőerdőkre, az izgalmas szigetekre (Whitsundays és Fraser-sziget), no és a csak itt élő állatokra: kengurukra és koalákra.
Ausztrália nem az a hely, ahova spontán érdemes elutazni. Nagyok a távolságok, muszáj előre kigondolni, mely szakaszokon érdemes repülni, hol célszerűbb autót bérelni, és ezeket – meg a szállásokat is – jó időben lefoglalni, mert később kisebb a választék és magasabbak az árak. Miután kialakult nagy vonalakban a terv, megterveztem egész pontosan napról napra a programot, hogy minden hotelt és túrát le tudjak foglalni. A menetrend a következő lett:
november 11-12: Sydney
november 13-15: Darwin és a Kakadu Nemzeti Park
november 16-19: Alice Springs és az Uluru
november 20-24: Melbourne és a Great Ocean Road
november 25-27: Cairns és a környező esőerdők
november 28-30: Airlie Beach, Whitsundays
december 1-3: Fraser Island
december 4-5: Brisbane, Springbrook Nemzeti Park
december 6-9: Kék hegység
A térképen a kék vonalak a repülőutakat, a zöldek pedig az autóval megtett szakaszokat, valamint a hajókirándulásokat jelölik. Bár egy teljes hónapot maximálisan kihasználtam láblógatás nélkül, ebből is látszik, milyen keveset láttam és milyen hatalmas ez az ország. A hivatalos rangsorban is az élbolyban van: Ausztrália a bolygónk 6. legnagyobb területű országa (Oroszország, Kanada, USA, Kína és Brazília után), és olyan nagy, hogy területe nem is egy sziget, hanem egyenesen egy önálló kontinens.
Ausztrália fővárosa: Canberra
Szinte minden látogató első számú célpontja Sydney, és sokan hiszik azt, hogy ez az ország fővárosa. De nem.
A tizenkilencedik század végén, amikor a kontinens államai szövetségre léptek, Melbourne volt Ausztrália legnagyobb városa, és leggazdagabb, legfontosabb kereskedelem központja. A viktoriánusok, a tazmánok, a dél-ausztráliak és a nyugat-ausztráliak az új nemzet fővárosaként ezt részesítették előnyben. Ugyanakkor Sydney volt az idősebb város, komolyabb történelemmel és régebben meggazdagodott („old money”) családok nagyobb arányával. Új Dél-Walesben és Queenslandben ezért Sydneyt támogatták.
Az 1900-as évek elején az a kompromisszum született, hogy a két város közötti kell létrehozni az ausztrál fővárosi területet, így azt a nulláról építették fel. Canberra papíron 1911-ben született és 1927-ben költözött át ide Melbourneből a Szövetségi törvényhozás.
Ausztrália időjárása, avagy az utazás időzítése
Ausztrália a déli féltekén fekszik, így az évszakok pont fordítva alakulnak, mint nálunk. Decembertől februárig tart a nyár, és június-augusztusra esik a tél. Az utazás ideális időpontja attól függ, mit akarunk látni. Ha az ország déli részén fekvő nagyvárosok az érdekesek – Sydney, Melbourne, Adelaide vagy Perth – akkor az ottani késő tavasz és kora ősz az ideális, azaz október-november és február-március. Ekkor nincs még nagy hőség, de elég meleg van a tengerben fürdéshez. A nyári hónapokban rettenetes hőség van az outback vidékén, a Kakadu nemzeti parkban és az Uluru sziklánál, így ott inkább a hely tél az ideális, azaz a májustól októberig tartó időszak.
Na de mit tegyen az, aki csak egyszer akar ilyen messze repülni? A kompromisszumos megoldás az október-november, akkor már jó meleg van délen, de még épp kibírható északon.
Ausztrália időzónák
A Budapest Sydney időeltolódás saccperkábé 9 óra. Az alaphelyzet ugyanis az, hogy míg Magyarország GMT+1 óra, Sydney pedig GMT+10 óra, a két hely különbsége 9 óra. Ez persze csak Sydney, miközben az országban három időzóna is van: Western, Central és Eastern. Sydney az Eastern zónában van, tőle nyugatra a Central fél óra eltérés, ahhoz képest a Western pedig további másfél óra különbség. Hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet, az ország déli részén átállnak nyári időszámításra, de északon nem, úgyhogy az ország jelentős részén ez az egész rendszer egy órával arrébb csúszik. És ha valaki eddig tudta volna követni, akkor hozzáteszem, hogy nem akkor állnak át téli és nyári időszámításra, amikor mi, azaz március és október utolsó hétvégéjén, hanem egy-két héttel eltolva. A legjobb nem matematikázni, hanem megkeresni a gugliban, hogy hol mikor éppen hány óra van!
Repülőjegyek
Miután megszületett a döntés, még egyszer átnéztem alaposan a már korábban összerakott ausztrál tervet, és hozzáírtam a szigetekre tervezett körutat. Néhány este aztán repülőjegy-vásárlással telt: az oda-visszaútra szóló „nagy” járaton kívül 25 kisebb jegyet kellett megvenni. Ebben benne volt a fenti térképen jelöl négy jegy, valamint a Csendes-óceáni-szigetek között repült 21 szakasz. Jövőre egész évben fát ültetek!
A „nagy”, azaz a Budapest-Sydney repülőjegy Singapore Airlines lett, odafele isztambuli, hazafele frankfurti átszállással. Ez volt a legolcsóbb business jegy, és egyáltalán nem bántam, hogy nem a kézenfekvőbb, egy átszállásos úton mentem, mert imádom a szingapúri repteret. Ráadásul a világon a legkedvencebb ételem a szingapúri laksa és emlékeztem korábbi látogatásomból, hogy természetesen az is van a étteremsoron. Más kérdés, hogy mivel business jegyem volt, nem kellett ott megvennem, hanem szerencsére volt a váróban is. Még soha nem vettem business jegyet és nem is tervezem, hogy ebből rendszert csinálok, de rendkívül fárasztó hetek után indult az ugyancsak fárasztónak ígérkező utazás, és nagyon vágytam arra, hogy kényelmesen utazzak. Nem tudok ülve aludni, és mióta térdszalag-szakadásom volt, kifejezetten fáj, ha órákig kell egy helyben ülnöm. Nekem most megérte.
Ausztráliában a belső járatokra több társaság is árul jegyeket: a Qantas, valamint a fapadosabb Jetstar és Virgin Australia. A keleti part nagyvárosai közt nagyon sok járat van, de Alice Springsbe már jóval kevesebb, ide érdemes jó előre foglalni.
Ausztrália szállás
Következett a szállásfoglalás. Ausztráliában ez a szokott metódus alapján ment: megnéztem mindenhol, hogy a legszimpatikusabb booking szállás és a legvonzóbb airbnb közül melyik a kedvezőbb árban, és befoglaltam azt. A booking-on igyekszem soha nem foglalni olyan hotelt, melynek értékelése nem éri el a 7.5 átlagos pontszámot (kivéve persze, ha nincs más). Az airbnb-n pedig igyekszem superhost házigazdákat választani, de ha nincs ilyen, akkor is csak olyan helyre foglalni, melyről már van minimum 10-15 nagyon jó értékelés. Egyszer-egyszer elcsábulok valamilyen luxushotelbe, de alapvetően igyekszem helyi szállásadókat preferálni.
A nagyvárosokban (Sydney, Brisbane, Cairns, Melbourne) fontos szempont volt, hogy legyen a szálláshoz ingyenes parkolási lehetőség, különben ráment volna a gatyám is a parkolásra. Jó kompromisszumnak bizonyult külvárosi helyeket keresni, ahol letehettem ingyen az autót és ahonnan könnyen bejutottam a belvárosba tömegközlekedéssel. További szempont volt az ingyenes wifi (a blogolás miatt) és a hűtő (hogy kedvezőbben megússzam a vacsorát és reggelit – lásd az „Étkezés” részben).
A szállásokat mindenhol a booking-on vagy az airbnb-n foglaltam, sehol nem merült fel semmilyen probléma.
Ausztrál vízum
Ausztrália vízumköteles ország. Három hónapot meg nem haladó látogatáshoz turistavízumot lehet igényelni. 2018. június 30-tól ez a vízumigénylés kizárólag online, közvetlenül az ausztrál kormány weblapján lehetséges. Az online vízum ingyenes, egyszerű és gyorsan elkészül: csak regisztrálni kell a honlapon, készítve egy saját felhasználói fiókot, majd azon keresztül kell kitölteni az űrlapot.
Ausztrália nem állapít meg külön érvényességi időt a beutazásra használt útlevelek vonatkozásában, a beutazás ugyanis a vízum meglététől és érvényességétől függ.
Az Ausztráliába érkező személyeknek ún. Incoming Passenger Card-ot kell kitölteni, ezt kiosztják a repülőgépen, de van érkezéskor is a terminálon. A kitöltést angol nyelven kell elvégezni, de az alábbi oldalra kattintva magyar nyelvű kitöltési útmutatót és kártyamintát is találni: https://www.abf.gov.au/entering-leaving-australia/files/ipc-sample-hungarian.pdf
A belépéssel kapcsolatban fontos, hogy nagyon szigorúan veszik az állati- és növényi eredetű termékek bevitelének tilalmát. Nem érdemes kockáztatni teszem azt a hazai kolbásszal, mert elkobozzák, és ha valaki azt nem vallotta be, még súlyos büntetést is kell fizetni. Ha valami nélkül nem tudunk meglenni (én például vittem diabetikus kekszeket az inzulinrezisztenciám miatt), akkor a piros folyosón kell a vámkezelésnél átmenni, bemutatni a terméket és ha az nem friss, hanem csomagolt áru, azt várhatóan beengedik.
Arról, hogy mit szabad bevinni és mit nem, a bevándorlási hivatal honlapján lehet előre tájékozódni.
Ausztrália pénzneme
Ausztráliában az ausztrál dollárt használják, ez mostanában nagyjából 200 Forint. Hitelkártyákat széles körben elfogadnak, de használata sokszor minimum vásárlási összeghez (15-20 AUD) kötött.
Oltások, betegségek, biztonság
Európából érkezve semmilyen oltásra nincs szükség. Az outback részen sok légy és szúnyog van, de ezek csak idegesítőek, maláriától nem kell tartani. Szinte mindenhol iható a csapvíz, ahol nem, ott jelzik. Lényeges azonban, hogy sokkal erősebb az UV-sugárzás, mint nálunk, úgyhogy a nap ellen fokozottan kell védekezni. Ez különösen akkor fontos, ha a magyar télből hófehér bőrrel elrepülünk az ottani nyárba.
Ahhoz képest, hogy mennyi szuper tengerpart van, meglepően kevés helyen lehet strandolni. Sok helyen egyszerűen erős az áramlás, túl nagyok a hullámok, máshol meg fokozott a cápa- vagy medúzaveszély. Fontos, hogy csak a kijelölt helyeken szabad úszkálni, túl sok errefelé a baleset ahhoz, hogy kockáztassunk.
A közbiztonság nagyon jó, soha egy percig nem éreztem veszélyben magam, egyedül nőként utazva sem.
Ausztrália állatai
Az ország két ikonikus cuki állatfaja a kenguru és a koala, velük több helyen is lehet találkozni. Koalasimogatásra és közös fotóra is lehetőség van Queensland államban, de szerintem sokkal jobb dolog őket szabadon látni és békén hagyni. Az eukaliptuszerdőket kell figyelni, ott szundítanak általában jó magasan egy faág tövében. A kenguruk az egész országban előfordulnak, sajnos sokkal többet láttam döglötten, az út szélén elütve, mint élve, ugrabugrálva. Szerencsére azért akadtak ilyen találkozások is. Ha nagyon nem sikerülne természetes körülmények közt találkozni velük, kenguruk is mindig vannak az állatkertek lakói közt.
Ausztrália csodálatos strandjain elsősorban a cápák jelentenek veszélyt, így csak a kis zászlókkal kijelölt helyeken szabad fürdeni. A krokodilok az észak-ausztrál folyókban fordulnak elő és miattuk célszerű a folyópartoktól minimum öt méteres távolságot tartani. Sokan félnek a kígyóktól is, melyek valóban sok embert megmarnak, de jellemezően csak akkor, ha piszkálják, felidegesítik őket. Ugyanez a helyzet a dingókkal: ha találkozunk eggyel, akkor a legcélravezetőbb szép lassan hátrálni vagy ha van nálunk bot, azzal elzavarni. A medúzák miatt a Nagy-korallzátony külső területein a snorkelezésnél, búvárkodásnál mindenképpen tanácsos védőruha viselés, ezt a búvárcégek általában biztosítják. Nem veszélyes, de idegesítő még a csótány – hotelekben és magánszállásokon is találkoztam velük, sajnos nem lehet ellenük védekezni, szeretnek bemászni vizes helyiségekbe (fürdőszoba, konyha).
Nyilván ilyen téren több veszély leselkedik az emberre az ausztrál vidéken, mint Budapesten, de nem kell ezt túlparázni, csak ésszel, figyelmesen utazni.
Autóbérlés
Az ausztrál körúton három helyen is béreltem autót: két napra a Kakadu nemzeti parkban, háromra Melbourne környékén, valamint az út végén a Cairns-Sydney szakaszra. Nagy megkönnyebbülés volt, hogy ez utóbbinál találtam olyan céget, ami nem számított fel egyirányú felárat. Sehol nem kötöttem önrészt kizáró biztosítást és minden esetben meglehetősen magas, több ezer dollár volt az önrész. Ennek ellenére mindhárom bérlés alkalmával csak 200 dollárt zároltak a számlámon, azt is csak azért, hogy legyen fedezet, ha nem tele tankkal viszem vissza az autót vagy felmerülnek egyéb költségek (pl. autópályadíj).
Baloldali közlekedés van. Tapasztalatom szerint könnyebb az átállás automata járművel, szerencsére ez az általánosabb, úgyhogy nem gond ilyet bérelni. A sebességkorlátozásokat érdemes betartani, mert magasak a büntetések. Lakott területen 50 vagy 60 km/h, országúton 100 vagy 110 km/h, sztrádán időnként 130 km/h. Útdíjjal csak Sydney környékén találkoztam, itt automata leolvasók vannak, és utólag rendezi az autóbérlő társaság a letét terhére. A magyar jogosítványt mindenhol elfogadták, nem volt szükség nemzetközire (bár én a biztonság kedvéért kiváltottam).
Sok ausztrál autón láttam elöl rácsot – ez a kengurukkal való ütközéstől védi az autót. A biztosítások általában nem terjednek ki arra, hogy ha az ember elé ugró kenguru összetöri az autót. Ezért is, no meg a kenguruk érdekében is jobb nem száguldozni, különösen sötétedés után.
Csomagolás
Mivel hosszú útra indultam, de nem akartam sok ruhát cipelni, ügyesen kellett pakolni. Előre tudtam, hogy mivel csak néhány pólót és fehérneműt viszek, ezeket gyakran ki kell mosnom. Nem szoktam ebből nagy ügyet csinálni, kis szappannal kilötykölöm a mosdóban. Ettől persze egy kicsit elszürkülnek, leamortizálódnak, de direkt olyan cuccokat pakoltam, melyeket nem sajnálok: bolyhos, kicsit elszakadt, összement, azaz selejtezésre váró darabokat. Ezeket otthon mindig gyűjtöm egy kupacba, direkt ilyen utazásokra.
A cipőkérdést is egyszerűen oldottam meg: vittem egy zárt tornacipőt, egy szandált és egy gumipapucsot (utóbbit leginkább azért, hogy ha nem tiszta valahol a fürdőszoba, ne kelljen mezítláb menni zuhanyozni). Nagyszerűen bevált a vadonatúj Ecco túraszandál – helyt állt vízben, homokdűnéken, erdőkben, mindenféle terepen.
Étkezés
Nagyvárosokban fantasztikus a kínálat, minden nemzet konyhája megtalálható és nem gond az ilyen-olyan mentes étkezés sem. Vidéken korántsem ilyen rózsás a helyzet, sokszor csak a benzinkutaknál találtam valami gyatra ennivalót. Az árak másfélszer-kétszer magasabbak, mint nálunk, azaz egy kebabot sem lehet megúszni 2000 forint alatt, egy egyszerűbb egytálétel is minimum 15 AUD, azaz háromezer forint. Jó hír viszont, hogy a szupermarketekben sokkal nagyobb választék van salátákból, mikróban melegíthető ételekből, mint nálunk és ezzel valamivel olcsóbban megúszható a vacsora. Ha nem szállodában laktam, ahol járt a szobához reggeli, akkor igyekeztem olyan airbnb szobát foglalni, ahol volt konyhahasználat, de legalább egy hűtő. Vettem boltban cukormentes weetabix-et (teljes kiőrlésű gabona) és tejet, ezzel oldottam meg az egészséges reggelit. Apropó. inzulinrezisztencia: nagyon ritkán találtam minimum 70%-os teljes kiőrlésű kenyeret, jó, ha 50%-os volt az üzletekben. Ugyancsak ritkán, de néha kifogtam Gullon kekszeket, ezekből akkor bevásároltam, hogy legyen a kisétkezésekre (tízórai, uzsonna).
Mindenhol adnak csapvizet, nem ciki azt inni, sőt, nem is igen láttam olyat, hogy bárki palackos vizet venne étteremben. Nálam is volt kulacs, azt mindig megtöltöttem a szálláson vagy az éttermekben vízzel és elvoltam vele egész nap. Annyi mindössze a kényelmetlenség, hogy a nyári hőségben ez gyakran langyos volt, de meg lehet szokni:-) Alkoholt csak erre kijelölt üzletekben lehet vásárolni, a szupermarketek polcain nincsenek.
Nem szokás borravalót adni.
Praktikus információk
Három ágú konnektor van, úgyhogy kell átalakító. Ha bedugod a mobilt tölteni és nem történik semmi, még ne ess pánikba: a konnektorokat egy mini-kapcsolóval előbb be kell kapcsolni! Tulajdonképpen ez okos dolog, mert amikor elmegy az ember otthonról, nem kell kihuzigálni minden zsinórt a konnektorokból, csak le kell kapcsolni azokat.
Ahhoz képest, hogy egy fejlett országról beszélünk, nem magától értetődő az ingyenes wifi a hotelekben. Nagyvárosokban igen, de az ország belsejében már nem. Ott maximum egy igen limitált adatmennyiséget adnak ingyen, a többinek borsosan megszámítják az árát. Érdemes ezért inkább egy SIM kártyát venni, az az egyetlen dolog ebben az országban, ami magyar pénztárcával mérve is kedvező áron van. A legjobb hálózata a Telstranak van, én tőlük vettem 30 napos adatkártyát, amihez korlátlan belföldi és nemzetközi beszélgetést adtak, akár Magyarországra is.
A kulcsot pont ellenkező irányba kell forgatni mint nálunk, amíg nem szoktam meg, ettől megőrültem.
A leghasznosabb telefonos applikáció a maps.me volt, az offline is elérhető térképgyűjtemény, amely még az erdei séták során is segítségemre volt. A bozóttüzek naprakész alakulását pedig a firesnearme applikáción tudtam nyomon követni.
Blogbejegyzések
Sydney, Brisbane és a Kék hegység
Kakadu és Uluru – az ausztrál outback
Melbourne és a Great Ocean Road
Cairns, ősi esőerdő és koalasimogatás
Fraser-sziget: a világ legnagyobb homokszigete
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)