Veszprém megye látnivalói 6. Ajkától Somlószőlősig

Veszprém megyei országjárás – 6. rész – Ajkától Somlószőlősig

Ajka

Ajkán kihagyhatatlan program az Ajka Kristály meglátogatása, mely egyedi kisszériás, magas művészi értéket képviselő, kézi technológiával készült üvegtárgyakat gyárt: poharakat, kelyheket, dísztárgyakat. A gyár története 1878-ra nyúli vissza, amikor Neumann Bernát a helyi üvegművesek mellett bajor és szász mestereket telepített Ajkára. A gyár ma is ott áll, ahol ekkor megépítették és a technológia is alapvetően ugyanaz. A termékek már az 1890-es évek elején eljutottak Észak-Amerikába, Indiába és Németországba. A két világháború csupán rövid időre állította le a termelést, majd 1948-ban jött az elkerülhetetlen államosítás. Az 1960-as, 1970-es években erőteljes modernizáció kezdődött: új üzemcsarnokok épültek, beindult az ólomkristály gyártása. Az 1990-es privatizációs hullámban a Fotex csoport, és ezáltal Várszegi Gábor tulajdonába került az üzem – az ezt követő időszakot gyors műszaki fejlesztés, és a termelés dinamikus felfutása jellemzi, azóta került honosításra a környezetbarát és minőségi üveget biztosító elektromos üvegolvasztás, a színkombinált termékek gyártása, valamint a kézi üvegfestés. A termelés 96 százaléka exportra kerül, elsősorban az Egyesült Államokba és Nyugat-Európai országokba, de keresett az ajkai üveg Japánban, a Közel-Keleten és Dél-Kelet Ázsiában is. A 2000-es évek válsága során a létszám csökkent, de a külföldi megrendeléseknek hála stabilan tartja magát a cég.

Az üzem látogatása nagy élmény, hiszen nem sok helyen lehet már látni ősi, szájfúvásos technológiával készülő üvegtárgyak gyártását. Az egész séta során különös, kettős érzés kísért: a szocreál üzem, a régi technológia, a látszólagos rendetlenség miatt mintha egy elhanyagolt, zárás közeli üzemben lennénk, ugyanakkor a legkorszerűbb termékek készülnek neves külföldi megrendelők részére, akik sokszor a saját márkanevük alatt adják azt tovább. Múlt és jelen, hagyomány és naprakész technológia különös ötvözete az egész üzem. Mivel a csoportos látogatáshoz minimum 10 fő kell, érdemes összeverbuválni egy nagyobb csapatot. Nekem erre nem volt lehetőség, de bejelentkeztem újságíróként. Mivel gyárlátogatásra készültem, és nagy forróság volt, egy egyszerű farmer sortban érkeztem – kicsit meg is szeppentem, amikor felvezettek az igazgató szobájába, merthogy ő fogadott. Szerintem ő is meg volt lepődve, ahogy ott álltam előtte kis nyáriasan, de nagyon kedvesen leültetett és elmesélte a gyár fent leírt történetét. Ezután egy hölgy vezetett körbe az üzemben, ahol az üvegfújástól a kézi festésig minden munkafolyamatot végig lehet kísérni.

Ajkán még egy érdekes ipartörténeti látogatást tehetünk, ha kimegyünk a város határában található Bányászati Múzeumba. Az ajkai bányászat a kiegyezés évtizedében alakult ki és a barnakőszén bányászata 139 éven át, 2004-ig zajlott a területen. A múzeum főépülete az akna szállítógépháza, itt találjuk a magyar gépipar remekművét, az 1903-ban készült ikerdugattyús gőzgépet, olyan állapotban, ahogyan 1959-ben befejezte működését. A fiatal hölgy idegenvezető egészen meghatódva kérdezte tőlem: „Ugye, milyen szép?” És valóban az, már amennyire egy fekete acélmonstrum szép lehet. A múzeumban korabeli dokumentumokat, szerszámokat, bányagépeket is találunk, lemehetünk egy tárlóba, és a kicsik beülhetnek helyes kis vasúti kocsikba is. Emléket állítottak továbbá a 1909. január 14-én történt bányaszerencsétlenség 55 áldozatának is, valamint egy külön épületben őslény- és kőzettár is kialakításra került.

Úrkút

Az ajkai üzemben körbevezető hölgy javaslatára mentem el Úrkútra, a Csárda-hegyi tanösvényre. Az egy kilométer hosszú sétaútvonal a Bakony hegység és az úrkúti Csárda-hegy legfontosabb geológiai és bányászattörténeti nevezetességeit mutatja be. A térség különlegességei az Európában egyedülálló őskarszt, valamint a védett területen az 1920-as években folyt mangánbányászat. A 2.2 hektár kiterjedésű őskarszthoz nincs hasonló terület Európában, ezért azt 1953-ban védetté nyilvánították. Megtalálásában nagy szerepe volt a mangánérc-bányászatnak. A több tízmillió évvel ezelőtt kialakult karsztformákat a fiatalabb üledékek ugyanis elfedték, és azok csak a bányászat során tárultak fel. A fekete követ a cserépkályhások hasznosították csempék festéséhez. A korábban csak az erdőkben összegyűjtött kövek komolyabb kitermelése 1920-ban kezdődött meg, kizárólag kézi erővel (vésővel és csákánnyal), hogy a védett karsztterületek ne károsuljanak. Az úrkútihoz hasonló felszínformákat manapság csak trópusi helyszíneken találhatunk, például Dél-Kínában – az itteni alakzatok is ilyen klímában alakultak ki, sok millió évvel ezelőtt. Bár az egy kilométer nem tűnik hosszúnak, érdemes a sétára egy-másfél órát rászánni, részben az érdekes ismertető táblák, részben pedig a nehéz terepviszonyok miatt: az útvonal nyomvonala ugyanis érinti a karsztvidék tizenöt méter mélyben levő alját, ahova falépcsőkön lehet leereszkedni. Belépő nincs, de mindenképp fogadjuk meg a táblák felhívását a kőzetek és a környezet védelmére.

Devecser

Devecser XVI. század közepén épült Esterházy kastélya a török időkben végvár lett. A késő gótikus eredetű, de reneszánsz hatásokat is mutató épületet 1790-ban késő barokk stílusban, majd a XIX. században eklektikus stílusban újították meg. Jelenleg könyvtárnak ad otthont, amit nyitvatartási időben szabadon meg is látogathatunk és érdemes is bekukkantani, hiszen az épület régi elemeit szépen emelték be a mai modern funkciók közé.

Doba

Doba nevezetessége az 1839-ben épült Erdődy kastély, amely ma szanatóriumként működik. Mind az épületet, mind a parkot ugyanaz a Charles Moreau tervezte, aki a gannai Esterházy mauzóleumot is. A harmonikus, klasszicista stílusú épület nem látogatható, de ha szépen kérjük, az őr beenged a védett parkba. Az épületen sok helyen beázás, vakolatomlás nyomai láthatóak, de legalább még nincs elhagyatva.

Somlóvár

A közelben található a Somlói-vár. A XIII. századi, szabálytalan alaprajzú, tornyokkal és udvarokkal ellátott belső vár jelentős része még ma is látható és igazi vadregényes környezet bújócskázáshoz. Nem könnyű megközelíteni, de legalább nem kell belépőt fizetni. A közelében található a Szent István-kilátó, ahonnan remek kilátás nyílik a környékre. A kilátó körüli réteken júliusban valami egészen elképesztő mennyiségű pillangó röpködött, úgyhogy már csak miattuk is érdemes felkapaszkodni a hegy tetejére. A 433 méter magas, vulkanikus eredetű tanúhegy, a Somló lankáin különleges minőségű, jellegzetes ízvilágú borokat adó szőlők teremnek.

A környéken járva hangulatos, barátságos szállásokat találhatunk a helyi pincészetekben, és elég király érzés reggel ilyen panoráma mellett ébredni.

Somlószőlős

Somlószőlős Zichy kastélya XIII. századi barokk épület, melyet a XIX. század közepén romantikus stílusban építettek át. Jelenleg romosan, üresen áll, egy elhanyagolt, kerítéssel körbezárt telken. Az alsó szinten új ablakok vannak, mintha valamikor megkezdődött volna itt egy felújítás, de elég rég járhatott errefelé az új tulajdonos, hiszen az udvart is benőtte már a gaz. A kastély egy ingatlanértékesítő portálon is megtalálható, 150 millió forintért, bár jelenleg nem aktív a hirdetés. Történetéről a Múlt-kor magazin is közölt egy írást.