Veszprém megye 5. Magyarpolánytól Szőcig

Veszprém megyei országjárást – 5. rész – Magyarpolánytól Szőcig

Magyarpolány

Magyarpolány egy példásan rendezett, egységes falu. Elsősorban az évente megrendezett polányi passióról ismert, amit a Kálváriadombon tartanak. Itt 153 lépcső vezet a Fájdalmas Szűz szobrához, a lépcsősor mellett pedig öt szoborcsoport jeleníti meg a stációkat életnagyságú festett faszobrokkal, melyeket kis sátortetős házikóban helyeztek el.

Magyarpolány lakói olyan szépen óvják a falu helyreállított árkádos, tornácos bakonyi parasztházait, hogy azt egy Europa Nostra díjjal is elismerték. A leglátványosabb a Petőfi utca, ahol csaknem száz ház élvez védettséget. Ha nem ágaskodnának ott a villanyoszlopok, ugyanazt látnánk, mint száz éve, ugyanis az egységes arculatú utcában egyáltalán nincs nem odaillő épület. Bár némely épület lakatlan, a többségük lakott, így nincs skanzen-hangulat, hanem egy szép élő, hagyományos települést látunk.

Herend

Herend az egyik legjobb családi program, ha a Balatonon nem úgy alakul az időjárás, hogy strandolni lehessen. Az 1826-ban létesített kerámiaüzem hamar komoly nemzetközi hírnévre tett szert, 1851-ben már Viktória királynő is rendelt tőlük készletet. A mai napig gyakran vásárolnak innen uralkodók, művészek és híres emberek egy-egy szép darabot vagy készletet.

A Porcelánium vezetett sétáin az egész munkafolyamatot végigkísérhetjük az anyag előkészítésétől a kész porcelánig. Először egy rövidfilmet néznek meg a látogatók az üzem történetéről, majd korongosok és festők mutatják be, hogyan lesz a porcelánmasszából egy kész porcelántárgy. A séta se nem hosszú, se nem rövid és bár tartottam tőle, hogy a turisták előtt dolgozó alkalmazottak unottak lesznek (én biztos az lennék napi több turistacsoport előtt ugyanazt a műveletet végezvén), erről szó nem volt: nagyon kedvesen és lelkesen mutatták meg az épp hozzájuk tartozó munkalépést, és szívesen válaszolgattak a kérdésekre is. A mestereket látva kiderül, milyen ügyesség és türelem kell a porcelánkészítéshez, és megérti az ember, mégis mi kerül egy teáskészleten több tízezer forintba. Az se árt, ha a dolgozóknak kötélből vannak az idegei, mert bizonyos munkafolyamatok nagyon hosszadalmasak, és ha az utolsó lépést rontja el az ember, több órai munka is kárba mehet.

A múzeum épületébe is érdemes betérni, hiszen itt látható a világ legnagyobb herendi gyűjteménye, és valóban lenyűgöző a kollekció. A herendi porcelán legszélesebb kínálatát nyújtó Viktória Márkaboltba akkor is ajánlatos benézni, ha az embernek esze ágában nincs vásárolni, hiszen itt is tovább gyönyörködhetünk a készletekben.

A Minimanufaktúrában a legkisebbek – de akár a felnőttek is – kipróbálhatják, milyen összeállítani egy kisebb porcelántárgyat vagy kifesteni egy porcelánrózsát. A herendi komplexumhoz tartozik az Apicius étterem is, ahol kiválaszthatjuk, milyen herendi porceláncsészébe kérjük a kávénkat. Legnagyobb bosszúságomra épp előttem érkezett egy nagy német turistacsoport, akik az összes süteményt felfalták, így a csodálatos csészében felszolgált kávémat édesség nélkül kellett elfogyasztanom. Ezzel együtt persze nagy élmény volt a drága, elegáns csészéből szürcsölni a kávét. A herendi látogatóközpont sok múzeummal ellentétben minden nap nyitva van, viszont az étterem hétfőnként zárva tart.

Bánd

Ha valaki szereti az olyan várromokat, ahol a madár se jár, annak pont megfelelő Bándon a XIV. századi Essegvár romja. Gyönyörű verőfényes kora nyári délután jártam arra, igaz, hétköznap, de közelben-távolban nem volt más látogató.

Étel-ital

Ha egy olyan helyre vágytok, ahol még nem gondolt újra senki semmit, hanem ugyanolyan csárdahangulat van, mint évtizedekkel ezelőtt, csak közben még jó is – akkor a Bándi Udvarházban van a helyetek!

Már az “étlap” is elég komoly, de az adagok méretére sem lehet panasz. A hatalmas adagok általában nem sok jót jelentenek a minőségre nézve, de szerencsére itt ez nem így van – a libacomb kívül roppanós, belül puha, a kapros-túrós pite mennyei.

Nagyvázsony

Nagyvázsony kedvelt kirándulóhelye a Balaton környékén nyaralóknak, ha nincs strandidő vagy két csobbanás közt valami más programra vágynak. A XV. század elején épült várat Mátyás király a törökverő vitéznek, Kinizsi Pálnak ajándékozta, innen a névadás története. Utoljára gyerekkoromban jártam itt, úgyhogy jó volt ismét felkeresni.

A vár legépebben maradt részében, a négyemeletes lakótoronyban múzeumot rendeztek be, de a legjobb szerintem csak úgy bóklászni a falak közt élvezni a legmagasabb pontról nyíló panorámát. Ottjártamkor egy apuka lelkesen magyarázta kisfiának a kenyérmezei csata történetét az ezt bemutató makett mellett – a kisfiú kicsit unott arccal hallgatta, de az apuka láthatóan nagyon élvezte a bábuk mellett a történet felidézést.

A várral szemben található egy régi, védett parasztházban a Postamúzeum. Nem gondoltam, hogy különösebben érdekes lehet, de ha már ott jártam, bekukkantottam és bevallom, jól elszórakoztam. Köszönhető ez az igen kedves jegyárus néninek, aki megmutatta a régi telefonközpont működését és megszólaltatott néhány régi telefont, amiből egyből nosztalgikus hangulatba kerültem.

Családi programnak így mindenképp ajánlható, a gyerekek ugyanis a régi telefonok megcsodálása mellett telexet is küldhetnek a bútordarabnak is beillő egykori „SMS-készülékről”. Ugyanebben az épületben egy nem különösebben érdekes kis panoptikum és egy kedvező áru turistaszálló is működik.

A városban található Zichy kastély egyes útikönyvek szerint kastélyszállóként működik, de én ennek semmi jelét nem láttam, ugyanis még a kertbe se sikerült bejutnom. A gyönyörű kovácsoltvas kapu mögött ugyan tökéletesen rendben tartott kertre és szépen felújított épületre lehet belátni, de se feliratot, se csengőt nem találtam a bejáraton.

Nagyvázsonyból egy könnyű, de igen élvezetes tíz kilométeres túrával négy templomromot is felkereshetünk (a Cartographia térképsorozatának a 41-es, Balaton kiadványán található ez az útvonal). A séta akár kisgyerekes családosoknak is javasolható, mert alig van benne szintemelkedés, bárki könnyedén teljesítheti. A túrát a Kinizsi-vár felett található kék jelzésen kezdjük. A temető kerítése mellett elhaladva hamarosan erdős részre érkezünk és pár száz méter múlva már fel is tűnik az első látnivaló, a Szent Mihály pálos kolostorrom.

Ezután továbbsétálva a kék jelzésen a Séd-völgybe érkezünk, majd az erdő szélén találjuk az Ilona-kápolna romjait.

Ugyancsak a kék jelzésen haladunk tovább, amíg el nem érjük a Tálodi-kolostor romjait, melynek közelében található a Kinizsi forrás is. Itt, félúton akár piknikezni is lehet, a padok és a kellemes környezet mindenesetre adottak ehhez.

Elvileg innen a zöld jelzésen is vissza lehet jutni Nagyvázsonyba Nemesleányfalu érintésével, és így egy kellemes körtúrát lehetne tenni, de képtelenek voltunk megtalálni a zöld jelzésű utat. A másik irányba, a Som-hegyre vezető ösvény megvolt, de a jelzések utána teljesen elvesztek egy réten. Egy órás keresgélés után feladtuk, és ugyanazon az úton mentünk vissza Nagyvázsonyba, amerről jöttünk. Itt beültünk az autóba és úgy gurultunk el Nemesleányfaluba, melynek határában, a temetőben áll a negyedik rom, a Szentjakabi templomrom. A romot félig benőtte egy fa, hihetetlen szép látvány.

Taliándörögd

Taliándörögd egy igen hangulatos zsákfalu, amely nevét két egykori földesuráról, a Talián és a Dörögdi famíliáról kapta. A román kori Szent András templom büszkén magasodik egy rét közepén.

Míg a falu egyik határában a múltat látogathatjuk meg, a másik végén a jövőt: itt nyílt ugyanis az űrtávközlési Földi Állomás (nem látogatható).

Szőc

Szőc külterülete egy romos kastélyt és egy templomromot is rejteget, egymáshoz közel, de az úttól távol, így meg kell értük küzdeni. Megközelítését itt találjátok. A lombok közt szó szerint megbúvó Hertelendy kastélyrom az egyik legromosabb, ugyanakkor egyik legromantikusabb rom, melyet felkerestem. Itt aztán tényleg a madár se jár, szinte félelmetes az omladozó falak közt bóklászni.