Upper East Side
(a 5th Avenuetól keletre, a 59th és 96th Street között)
A város elitje a századfordulón költözött erre a környékre, és még ma is itt találjuk a milliomosok palotáit, pincsikutyákat hordozgató, bundába burkolózott lakóikkal. A pompás beaux arts stílusú paloták egy része ma már múzeum, luxuskategóriás üzlet vagy követségi épület, de a felső tízezer is az elegáns bérpalotákban él.
A 5th Avenue ezen szakasza több patinás múzeum lelőhelye is. Itt terül el a hatalmas Metropolitan Museum, a Guggenheim, a Frick Collection, a Museum of the City of New York, a Jewish Museum, stb, stb. Minimum az első három kötelező.
Metropolitan múzeum
Az 1870-ben megnyílt Metropolitan múzeum (a 82. utca és az 5. Avenue sarkán) a maga 3.3 millió műtárgyával a leghatalmasabb a városban. Ne is próbáljuk meg két másik program közé beiktatni, mindenképpen szánjunk rá egy egész napot. Vagy többet. Mielőtt teljesen elveszünk a termek rengetegében, érdemes beszerezni egy térképet az előcsarnokban, a Visitors Centernél. Az öt fő gyűjtemény: az európai festészet, az amerikai festészet, a középkori művészetek, a primitív művészetek és az egyiptomi gyűjtemény. De itt van a világ legnagyobb iszlám művészeti gyűjteménye, az athéni után a második legnagyobb görög és római galéria, fantasztikus hangszerkollekció a világ legrégebbi zongorájával, a nyugati világ legnagyobb fegyvergyűjteménye, és így tovább. Ekkora kínálatból nem könnyű kiemelni bármit is, de azért megemlítek egy-két érdekességet. A 2000 éves Dendur templom Egyiptom ajándéka, amely kövekre szedve érkezett ide 1965-ben. Az épületet a kifejezetten erre a célra épített hatalmas, világos teremben rakták újra össze. Egy másik kedvencem a Nur Ad-Din szoba, amely 1707-bôl származik, egy szír felső osztálybeli házból. A terem közepén kis szökőkút, körben kényelmes párnák. Nagyon egyszerű, de mégis fenségesen elegáns. Az építészet rajongóinak ajánlom Frank Lloyd Wright házának rekonstruált nappaliját is. A műtárgyakat váltogatják, így nem biztos, hogy minden kedvencünket megtaláljuk. Jó időben ne hagyjuk ki a tetőteraszt sem, ahol egyrészt modern szobrokban, másrészt nagyszerű panorámában gyönyörködhetünk.
Guggenheim
A Guggenheim (a 89. utca és az 5. Avenue sarkán) már kívülről is csoda – még mielőtt bemennénk, jól nézzük meg kívülről magát az épületet. A dugóhúzóra (mások szerint többemeletes parkolóházra) hasonlító építményt Frank Lloyd Wright tervei alapján építették 1959-ben (a neves amerikai építésznek ez az egyetlen alkotása a városban). Az előtérben mindenkiből kitör a hűha (a helyiekből a wow), amikor feltekint az átriumban az emeletekre. Nincsenek lépcsők, csak egy enyhe emelkedésű spirális útvonal, amelyből kis kiállítótermek nyílnak. Akik nem szeretnek hegynek felfele mászni, liftezzenek fel a legfelső emeletre és onnan sétáljanak lefelé (a kiállítást eleve így szervezték, azaz az időrendi sorrend fentről indul). Néhány név kedvcsinálónak: Cézanne, Degas, Gauguin, Manet, Picasso, Van Gogh, Mondrian, Chagall, Picasso, és itt van a világ legnagyobb Vasily Kandinsky gyűjteménye is.
Frick Collection
A Frick Collection (a 70. utca és az 5. Avenue találkozásánál) egy bűbájos kis ékszerdoboz. A Frick a legkevésbé múzeum jellegű múzeum. Szinte sehol nincsenek a műtárgyaktól elválasztó kötelek, vannak viszont kényelmes székek, ahonnan nyugodtan szemlélhetjük a remek képeket. A Frick Collection épülete egy pittsburghi acélmágnás, Henry Clay Frick fehérmárvány palotája, amelyben az alapító meglehetősen vegyes stílusú műtárgyakat gyűjtött össze. Találunk itt 14-19. századi európai festményeket, 18. századi francia és olasz reneszánsz bútorokat, keleti porcelánokat. Már az épületbe belépve valami fantasztikusan nyugodt, békés hangulat fogadja a látogatót. Az árkádos udvar közepén szökőkút csobog, és talán ez a csodaszép tér a város legbékésebb szigetel. A képek, szobrok is mind-mind békét és örömöt sugároznak. Sehol egy harci jelenet, sehol egy erőszakos téma, hanem csupa derűs portré és napsütötte tájkép. És bábeli hangzavar sem fogja zavarni a műélvezetet, mert tilos az idegenvezetés. A házirend szerint nagy turistacsoportok csak tíz főnél kisebb csapatokra bontva mehetnek be, tízévesnél fiatalabb gyermekek pedig egyáltalán nem. Tartsuk jól nyitva a szemünket, mert minden kis zug érdekes műtárgyakat rejt. Ne csak a falakat bámuljuk, hanem nézzünk a lábunk alá is, mert gyönyörű szőnyegeken sétálhatunk. A sok érdekességből csak egyet emelnék ki: az „Oval Room” nevű teremben négy életnagyságú festményt találunk igen furfangosan elhelyezve – egyik hölgy sem néz sem a többire, sem a középen álló Diana bronzszoborra, és mi sem tudunk a szemükbe nézni. A műélvezeten túl a múzeumban egy kicsit azt is megérezhetjük, milyen fényűző palotában, hogyan élt egy dúsgazdag acélmágnás New York aranykorában.
Neue Galerie New York
Kicsit északabbra, a 5th Avenue és a 86. Street találkozásánál található a Neue Galerie New York épülete, melyet egy műkereskedővel Ronald Lauder alapított (akinek a budapesti Gundel fényűző felújítását köszönhetjük). A gyűjtemény a 20. századi német és osztrák szépművészetet mutatja be, többet között Klimt, Schiele, Klee és Kandinszkij alkotásait láthatjuk itt. A földszinten régi bécsi kávézók hangulatát időző kávéház üzemel.
Museum of the City of New York
New York szerelmeseinek kihagyhatatlan a 103. Street és 5th Avenue találkozásánál a Museum of the City of New York, ahol időszaki kiállításokon mutatják be a város izgalmas történéseit – nem annyira a múltra koncentrálnak, hanem a sokszínűségre, lehetőségekre, folyamatos átalakulásra. De akit a város fejlődése érdekel, az se marad hoppon, mert egy, a múzeum régi térképei alapján összeállított remek kis filmet láthat a város növekedéséről, amely 22 percben mutatja be 400 év történelmét.
A szomszédos Madison Avenue a reklámszakma hagyományos törzshelye. Ezen a sugárúton tanyázik megannyi reklámcég, vásárlói szokásokat elemző marketinges, azaz itt manipulálják ízlésünket és szokásainkat.
Whitney Museum of American Art
Egy neves múzeumot itt is találunk: a Madison Avenue és 75. Street találkozásánál a Whitney Museum of American Art fordított piramisra emlékeztető épületét, a 20. és 21. század amerikai művészetének lelőhelyét. A legújabb irányzatokhoz tartozó alkotásoknak ez a leggazdagabb gyűjteménye, amely már az épületet is kinőtte, így hamarosan új otthont is kap. Az épület Breuer Marcell zseniális alkotása. Bármily kicsi is volt a rendelkezésére álló hely, a múzeumot nem közvetlenül a járda mellé tervezte, hanem hagyott egy helyet egy kis kertnek, ahova eredetileg szobrokat helyezett fel (ma már sajnos az ajándékbolt pavilonja csúfítja a képet). Az emeletek viszont kiugranak, így azok végül mégis kihasználták a helyet, ráadásul védelmet nyújtottak a szobroknak az eső ellen.
A környék tele van méregdrága butikokkal és művészeti alkotásokat áruló galériákkal. Ha valaki fel akarja próbálni Calvin Klein vagy Armani legújabb ruhakölteményeit, megteheti a Barney’s New Yorkban, a Madison Avenuen a 60th és 61th Street között. De ne legyünk ilyen materiálisak, hiszen itt található az ország legnagyobb zsinagógája is, a Temple Emanu-El (5th Avenue és 65th Street sarkán).
A 63. Street-en, a Park és Lexington Avenue közt is találunk egy nagyon helyes kis múzeumot, a Society of illustratort. Bár az újságokban gyakran átsiklok a rajzok felett, így közelről szemlélve őket elképesztő, milyen részletesen kidolgozottak.
A Lexington Avenue és a E52th Street találkozása a filmtörténet egyik leghíresebb jelenetének helyszíne: itt libbent fel Marilyn Monroe fehér szoknyája a rács alatt elrobogó metrószerelvény okozta huzattól.
Magyar negyed
A 77th és 96th Street, valamint a Lexington Avenue és az East River között terül el Yorkville, a magyar és német negyed. A magyar templom, a St. Stephen’s of Hungary a 82nd Streeten található, 414. szám alatt.
A legendás Püski könyvesbolt – amely sokáig a kiutazó magyarok számára a szamizdat irodalom fellegvára volt – már megszűnt, mint ahogy a két magyar húsbolt, a Tibor Meat Specialities (1508 2nd Avenue) vagy a Yorkville Packing House (1560 2nd Avenue) is, helyükön már más üzleteket nyitottak.
Már csak az Andre’s kávézó üzemel a környéken (2nd Avenue és 85th Street sarkán), de ott olyan flegma, udvariatlan eladók voltak, hogy ilyenekkel Budapesten is találkozhatunk, kár ott keresni őket.
Roosevelt Island
A 2nd Avenue és a 59th Street sarkától induló piros lebegő kabinnal átjuthatunk az East Riveren elterülő Roosevelt Islandra. Ott ugyan nincs túl sok látnivaló, de a sí-kabin jellegű járműből kiváló kilátás nyílik a környékre. Akinek tériszonya van, az átmehet a szigetre metróval is. Az itt lakók igazán nem panaszkodhatnak, mert egészen csendes és nyugodt kis szigeten laknak, alig néhány percnyire Manhattan központjától.
Végül egy különleges édességajánlat: a 780 Lexington Avenue alatt (a 60. Street kereszteződésénél) áll a Spinkles Cupcakes édességbolt cupcake automatája.
Olvasd el a többi részt is:
New York látnivalók, nevezetességek
Megfizethető szállást keresel? Kigyűjtöttem párat: