Financial district (Üzleti negyed)
Who the hell looks up, in this town? Who has time?
(David Zickerman)
Manhattan déli részén terül el a híres-nevezetes üzleti negyed, a felhőkarcolók dzsungele. Feltétlenül hétköznap látogassunk el ide, mert hétvégeken depressziósan kihalt minden, és a rohanó üzletemberek nélkül elvész a környék hangulata.
És akkor egy bekezdésnyi történelem:Manhattan erdős területeit indiánok lakták, mielőtt 1626-ban egy holland szőrmekereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam néven. Ugyanebben az évben Peter Minuit megvásárolta Manhattant a helyi indiánoktól néhány árucikkért (mai értéken úgy ezer dollárért), a Bowling Green nevű kis parkban. A vásárlás egyetlen eredeti okmányát a hágai levéltár őrzi. Az első telepesek össze-vissza építkeztek, ezért kanyargósak még ma is a déli városrész utcái. 1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, és ők keresztelték át New Yorkra (az angliai York hercegének, Jakabnak a tiszteletére, aki az angol király öccse volt). Az angolok 1783-ban, az amerikai függetlenségi háború végén veszítették el a gyarmatot, de a név megmaradt.
Battery Park
Kezdjük a sétát a déli csücsökben, a Battery Parkban. Itt áll a Clinton Castle, aminek a legnagyobb nevezetessége a közepén álló kis kioszk; itt árulják ugyanis a Szabadság-szoborhoz induló hajóra a jegyeket. A vár azonban nem a kis jegyiroda köré épült, hanem még 1812-ben, amikor kisebbfajta feszültség támadt Angliával. A háborús fenyegetettség elmúltával az erőd átalakult szabadtéri színházzá, majd befedték és koncertteremként funkcionált. Az eredetileg a félig-meddig tengerbe épített várat 1855-ben a szárazföldhöz tudták csatolni, mert a közeli hatalmas építkezéseknél kilapátolt földdel jócskán feltöltötték a vizet. Sokáig ebben a csarnokban fogadták a város híres látogatóit, például 1851-ben Kossuth Lajost is itt üdvözölték a magyar szabadságharccal rokonszenvező amerikaiak. 1855-tol 1889-ig emigránsok fogadóterepe volt, majd ezt a szerepet Ellis Island vette át. Ekkor a New York Aquarium költözött ide, de nemsokára az is továbbállt jelenlegi helyére, Coney Islandra. Így a magányos erőd azóta is üresen áll. 1950-ben műemlékké nyilvánították és a tető lebontásával visszaállították eredeti állapotába. A Castle Clintontól kelet felé sétálva egy nagy szoborcsoporthoz érünk, ez az East Coast Memorial. A két sor gránitoszlop mögött álló hatalmas sas a 2. világháborúban meghalt tengerészeknek állít emléket. Tovább sétálva kelet felé a nagy ronda zöld üvegépület a Staten Island Ferry Terminal.
Tipp: ha nincs időnk vagy pénzünk áthajózni a Szabadság szoborhoz, üljünk fel itt egy Staten Islandra menő kompra. A komp a szoborhoz viszonylag közel halad el, remek fotókat készíthetünk, és mindezt ingyen – a korábbi, nevetségesen alacsony 50 centes viteldíjat 1997-ben teljesen eltörölték.
A Battery Park legújabb, bájos attrakciója a SeaGlass Carousel, a tengeralatti hangulatot felidéző körhinta! A 30 üveggyapotból készült halra bárki felszállhat és úgy érezheti magát, mint a tenger mélyén. A projekt annak állít emléket, hogy itt, a Battery Parkban volt korábban a New York Aquarium, mielőtt a jelenlegi helyére, Coney Islandra költözött. A körhinta kialakításárt George Tsypin, neves díszlettervező volt felelős, akinek nevéhez Scala operák és Broadway musicalek kötődnek. Az élményt az is fokozza, hogy a halak a megszokottól eltérően nem rudakon mozognak, hanem saját kis motorjuk van, plusz kifejezetten ide komponált, a tenger hangját megidéző zenét adnak.
A Battery Parkból látható a Governor Island is, amely katonai erőd és börtön volt, ma pedig múzeum és kedvelt kirándulóhely.
Ha a hajóállomástól a Water street-en elindulunk észak felé, az 55 szám alatt egy helyes kis megbúvó kertet találunk – az az Elevated Acre, ahonnan szép kilátás nyílok a folyóra és a közeli heliportra.
Érdemes egy kis kitérőt tenni a Stone street irányába is, mert ez azon kevés utcák egyike, ahol még megmaradt az eredeti utcakő.
Bowling Green park
A hajóállomástól északra található a State Street, a park északi határa. Ennek az utcának a végében, a kis Bowling Green parkkal szemben áll egy hatalmas gyönyörű épület, a U.S. Customs House. Az egykori vámház jelenleg a Museum of the American Indian otthona. A négy grandiózus szobor négy kontinenst jelképez: az alvó Afrika karja egy szfinxen pihen, a magabiztos Európa büszkén kémleli a forgalmat, Amerika épp feláll a karosszékéből a Szabadság fáklyájával a kezében, míg Ázsia koponyákon szendereg.Ebben a múzeumban kapott helyet a National Archives gyűjteménye is, ahol bárki ingyen kutathat, szerepel-e rokona a bevándorlók közt, vagy meg van-e említve bármi egyéb iratban.
A Bowling Green a város legrégebbi parkja, ami marhavásártér, majd tekepálya volt (innen a név). Ovális kis parkjában a kerítést érdemes tüzetesebben megnézni, mert ez az alacsony vaskerítés 1771-ből való. A kerítést még Angliában készítették és a vasrácsok felső részét apró koronás fejek (a királyi család szobormásai) díszítették, de ezeket a forradalomban, 1776-ban megrongálta a tömeg.
A múzeummal nagyjából szemben egy hatalmas bika áll, amellyel kapcsolatban mindenféle legenda kering. Nekem az a történet tetszik a legjobban, hogy a bikát – az emelkedő részvényárak jelképét – egy tőzsdén pórul járt szobrász állította fel egy éjszaka. A bika az évek során a városkép megszokott része lett. Ekkor előállt a művész, hogy a város fizessen neki az alkotásért, különben eladja máshova. Addigra már annyira megszerette mindenki a szobrot, hogy inkább kicsengették neki a kért összeget – így visszatérült a részvényeken elvesztett pénz. Ami tény: a szobrot Arturo di Modica szobrász és 30 barátja helyezte el 1989. december 15-e éjszakáján a tőzsde épülete elé. A bikát később engedély hiánya és a forgalom akadályozása miatt eltávolították, de az ezt követő hatalmas felhördülés hatására a Broadway-n helyet biztosítottak neki.
Apropó, Broadway. A város főutcája eredetileg indián ösvény, majd szekérút volt, azaz a kezdetektől Manhattan fő ütőere. Vonalát nyílegyenesnek szánták, de néhol megtörik, hiszen például egy holland városatya annak idején nem egyezett bele, hogy az útba eső fáit kivágják. A Broadway a maga 38 km-ével világ egyik leghosszabb városi utcája.
Wall Street
A vállalati székházak és bankok között irány a Wall Street, az üzleti világ ütőere. A Wall Street – mily meglepő – egy falról kapta a nevét, amely még 1653-ban állt itt, hogy megvédje a holland telepeseket az angol betolakodóktól. De nem is a történelem itt a lényeg, hanem a jelen. A Wall Streeten áll a New York Stock Exhange, aminek minden kis rezdülésére brókerek ezrei figyelnek a világ minden pontján.1792 előtt a részvénykereskedés meglehetősen rendszertelenül zajlott a Wall Streeten, de abban az évben 24 bróker megállapodott, hogy csak egymással fognak kereskedni, a Wall Street egyik épülete előtt álló platánfa alatt – ezzel megvetve a New York-i tőzsde alapjait. Az alapszabályok lefektetésére és az első iroda kialakítására csak 1817-ben került sor. A jelenlegi épület majd egy évszázad múlva, 1901-ben nyílt meg. Sajnos a tőzsde látogatását biztonsági okokra hivatkozva határozatlan ideig felfüggesztették.
A tőzsde előtt áll New York viszonylag új szobra, a Fearless Girl, melyet 2017. március 7-én állítottak fel, a másnapi Nemzetközi Nőnap tiszteletére.
A tőzsdével szinte szemben található a Federal Hall, George Washington feltűnően szűk nadrágos szobrával. Az USA első elnöke itt esküdött fel hazájára. Az impozáns épületet 2006-ban felújították. Kukkantsunk be a körcsarnokba, aztán üljünk le a lépcsőkre és figyeljük az utca áradatát. A legjobb talán reggel, úgy fél 9 körül erre járni, amikor az alkalmazottak munkába sietnek. A metróállomások csak úgy ontják magukból az öltönyös, aktatáskás, Wall Street Journal-os tömeget, akik sietős léptekkel tűnnek el valamelyik felhőkarcoló bejárata mögött. 9-kor szinte egy csapásra kiürül az utca és a Wall Street keskeny szurdokja elcsendesedik. De délben újra nyüzsög az élet. Ekkor kiülhetünk a lépcsőre a tőzsdei brókerek mellé a napra és velük együtt falatozhatunk a tipikus barna zacskókból.
A Wall Street végében áll a Trinity Church, 1846-ban épült gótikus templom: A kis templom ijedten tekinget óriási szomszédaira, pedig száz éve még ő számított a város legmagasabb építményének. Kertjében nyaranta kiállításokat szerveznek, vasárnap délutánonként pedig klasszikus koncerteknek ad helyet. Szegény egész nap nézheti, hogy hajszolják a pénzt az emberek az orra előtt. A papoknak sem lehet könnyű dolguk ellenállni a kísértésnek. Lefogadom, jó pár cég meglengetett már egy vaskos összegről szóló csekket a rendkívül értékes telekért.
Ground Zero
A tragédiára emlékező múzeum, a Ground Zero Museum, innen északra, a 14. utcában található, a 9. Avenue és a Washington Pl. között. Az ikertornyok helyén egy emlékhely áll (a belépés ingyenes).
One World Trade Center
Az egykori Six World Trade Center helyén most a vadonatúj, 104 emeletes One World Trade Center áll, amely megkapta az ikertornyok „házszámát”. Jelenleg Amerika legmagasabb épülete.
Az épület tetején fantasztikus kilátó van, és már a feljutás is egy élmény: a liftben ugyanis time-lapse videót láthatunk a város fejlődéséről.
A kilátás pedig pazar! Egyetlen gond, hogy nincs nyitott rész, és az üveg becsillanását napos időben nehéz kivédeni.
A World Trade Centernél a metróállomás, az Oculus is megér egy látogatást – fantasztikus!
Végül meg lehet nézni New York kikötőjét, a South Street Seaportot. Méregdrága üzletek, rengeteg turista és semmi hangulat. 2006-ig itt volt hajnalonként a halpiac, de akkor átköltöztették Bronxba. Ide tényleg csak az menjen, aki már minden mást látott a városban, mert nem különösebben izgalmas.
Civic Center
A Városháza, azaz a City Hall környékén sok-sok város- és államigazgatási épületet találunk. Ha a World Trade Center felől sétálunk, először a Federal Reserve Bank of New York épületére hívnám fel a figyelmet (33 Liberty Street).
Federal Reserve Bank
Az egész házblokkot elfoglaló, olasz palotára emlékeztető épületet több, mint 200 tonna vassal díszítették. Eléggé biztos bunkernek tűnik. És meg is van az oka, hogy ilyen bevehetetlen erődöt építettek: félelmetes mennyiségű aranyat őriznek itt. Nagyjából hétezer tonnányit (360 milliárd dollár értékben, a világ aranytartalékának 20 százalékát), amivel valószínűleg a világ legnagyobb aranykészletét mondhatják magukénak (ezt csak azért nem lehet biztosra tudni, mert a svájci bankok nem jelentik a saját adataikat). Az aranykészlet 98%-a más országoké, az USA sajátját ugyanis nem itt, hanem Fort Knoxban őrzi. Az itt levő aranykészletek az országok egymás közti forgalmát is hivatottak biztosítani. Amikor két ország közötti kereskedelmi szaldó kiegyenlítésre kerül, a 99.8% százalék tisztaságú aranytömböket egyszerűen átteszik a megfelelő ketrecbe. Ezekből a ketrecekből 122 van – többségét egy-egy ország bérli, de van olyan ország, amelynek több rekeszre is szüksége van.
Az aranyat mozgató emberkék cipőit is érdemes megnézni: ötszáz dolláros speciális magnéziumpapucsokat viselnek, mert nem lenne kellemes érzés, ha egy arany tömb ráesik valaki lábujjára. A kézi mozgatás mellett a mechanikus mérleg használata is meglepő, de egyszerűen nincs olyan digitális mérleg, ami a nagyon-nagyon kicsi és hatalmas mennyiségű arany mérésére egyaránt alkalmas lenne. Itt ugyanis hol megrakják a mérleget a 12-13 kilogrammos aranytéglákkal, hol meg egész kis súlyt kell lemérni. A régi mechanikus mérleg pontosságának jellemzésére elmondták, hogy ha egy dollárbankót háromfelé tépünk, akkor az egyharmad bankó két vonalnyit jelez be a mérlegen. Az egész pincét egy igen súlyos ajtó védi, amely levegő- és vízmentesen zár. Ha valaki esetleg bent ragad a pincében, becslések szerint két napig marad életben, mielőtt elfogy az oxigén.
Az arannyal teli pincét meg lehet látogatni, bár nem túl egyszerű. Online egy hónappal előtte kell időpontot foglalni, a túrák nagyon hamar betelnek. Nekem speciel sikerült bekuncsorognom magam, de nem volt könnyű. A túrák egyébként egyórásak és ingyenesek, nagyon ajánlom őket.
A következő látványosság a St. Paul’s Chapel (Fulton Street és Broadway sarkánál), egy 1766-ban épült kis templom, az egyetlen, amely a függetlenségi háború előtti korból megmaradt. A 2001-es tragédia során szerencsére egyáltalán nem sérült meg. Elég babaruhaszínű – pasztellkék és rózsaszín – belülről.
Woolworth Building
Innen rövid séta a Woolworth Building (233 Broadway), a kereskedelem katedrálisa, az egyik legszebb felhőkarcoló a városban. Az építész unokája kapott jogot arra, hogy a még ma is irodaházként üzemelő épületben sétákat szervezzen. 30, 60 vagy 90 perces túrákon járhatjuk körbe az épületet, és hallgathatjuk meg alapítója történetét.
Frank Woolworth bolti eladó 1879-ben nyitotta meg saját üzletét, melyben két, akkor forradalminak számító újítást vezetett be. Alkudozás helyett fix (ötcentes) árakkal dolgozott, és a vásárlókat nem csak eladók szolgálták ki, de kézbe is vehették az árukat. Az első kis önkiszolgáló üzlet gyökeresen átalakította a kereskedelmi gyakorlatot, és mesésen gazdaggá tette Woolworthöt. A hatalmas vagyon egy részéből reprezentatív felhőkarcolót épített, mely irodaházként üzemelt.
Az építés története is izgalmasan alakult. Már nekiveselkedtek az alapozásnak a mainál jóval kisebb területen, amikor végre beadta a derekát a szomszéd telek tulajdonosa, aki addig elzárkózott háza eladásától. Így aztán építkezés közben kellett átrajzolni a terveket, hogy az eredetinél jóval grandiózusabb épületet húzzanak fel. Az eredetileg kalkulált költségek is jócskán megszaladtak, Woolworthnek további bankhitelre volt szüksége. A húzódzkodó bankvezért azzal sikerült meggyőznie, hogy felajánlott néhány emeletet a banknak irodák kialakítására.
Bár New Yorkban számos irodaépület előterébe besétálhatunk, itt határozott őrök állják el az utat, így kizárólag vezetett séta keretében lehet megcsodálni a pompás előcsarnokot, ahol gyönyörű kék, zöld és arany mozaikok díszítik a mennyezetet. Az egyik sarokba festett karikatúrán maga Woolworth számolja pennyjeit, míg egy másikban a tervező Cass Gilbert tartja karján az épület modelljét. Az előcsarnokban még a postaládák is remekművek, akárcsak a többi apró részlet.
City Hall Park
A City Hall Park északi oldalán található a City Hall, a városigazgatás központja. A városháza egyes termeit meg lehet nézni. Továbbhaladva a Centre és a Lafayette Street sarkán álló irodaépületeket érjük el. Itt áll az oszlopos United States Courthouse (40 Centre Street), a Municipal Building (1 Centre Street), valamint a Surrogate’s Court (Chamber és Centre Street sarkán). A Centre Streeten észak felé haladva a Civil Court Buildinget érjük el (111 Centre Street). E bírósági épületben főleg büntetőjogi meghallgatások és perek zajlanak. Ha valakit érdekel, beülhet egy bírósági tárgyalásra, csak kérjen engedélyt a titkárságon.
A térség föld alatti látványossága az egykori City Hall metróállomás, amit a déli irányba haladó 6-os metróról nézhetünk meg, ha nem szállunk ki a „City Hall-Brooklyn Bridge” végállomáson, hanem megfordulunk vele.
Olvasd el a többi részt is:
New York látnivalók, nevezetességek
Megfizethető szállást keresel? Kigyűjtöttem párat: