New York tömegközlekedés: metró, busz és taxi

Hogy jutok be a repülőtérről a városba?

Reptérből három is van – a JFK, a LaGuardia és a Newark Airport. Természetesen mindháromról betaxizhatunk a New York belvárosába, de ha nem sietős az utunk, vannak olcsóbb megoldások is.

A legolcsóbban a JFK-ről juthatunk be Manhattanba. Az AirTrain nevű vonattal Jamaica állomáson tudunk átszállni a metróra, amely bevisz a belvárosba. A vonatjegy 5 dollár, a metrójegy 2.75. Ennél valamivel drágább (kb. 20 dollár), de kényelmesebb a privát busztársaságok igénybevétele, pl. Airlink, vagy a Super Shuttle. A repülőtéren van egy „Ground Transportation” pult, ott lehet ilyen minibuszt rendelni, amely hasonló a ferihegyi repülőtér kisbuszához: felvesznek 8-10 utast és mindenkit elvisznek a szállodájáig. Ha a pult már zárva van, akkor annak közelében vannak olyan telefonok, melyekről közvetlenül rendelhetünk ilyen kisbuszt (mielőtt tárcsázunk, tájékozódjunk, hogy pontosan melyik terminálon vagyunk, mert ezt meg fogják kérdezni).

Ha a pénz nem számít, akkor pedig taxival érdemes utazni. Fontos, hogy ezt szervezett keretek között tegyük, azaz keressük meg azt a pultot, ahol a fix áras taxikat indítják. A menetdíj New York Manhattan negyedébe 52 dollár, amihez jön még néhány tétel, mint pl. híd/alagút használati díjak és borravaló.

A LaGuardiaról közvetlen buszjárat, az M60 megy észak-Manhattanbe (116 utca és Broadway kereszteződése), ahonnan bárhova továbbutazhatunk busszal, metróval. Innen is indulnak mind kisbuszok, mind taxik, ez utóbbiak alapdíja 40 dollár.

A Newark reptérről a legolcsóbb megoldás a Newark Airport Express iránybusz 17 dollárért, de innen is indulnak mind kisbuszok, mind taxik (utóbbi 50-70 dollárért). Newarkról vonattal is bejuthatunk a városba, a menetrendről a reptér tömegközlekedéssel foglalkozó weblapjáról tájékozódhatunk.

Távolsági buszok

A buszpályaudvar (Port Authority Bus Terminal) New York központjában, a 40-42 utcák és a 8 és 9 Avenuek között van. Nagyjából három tucatnyi busztársaság járatai indulnak innen, közülük talán a legismertebb a Greyhound, mely menetrendjéről az ingyen hívható 1-800-231-2222 telefonszámon érdeklődhetünk. Érdemes jó előre megvenni a jegyeket, mert így jelentős árkedvezményt lehet kapni.

Helyi buszok

Tisztább, biztonságosabb, csendesebb és jóval lassúbb, mint a metró. A felszínen való utazásnak megvan az az előnye, hogy ha valami érdekeset látunk, rögtön kiszállhatunk. Csúcsforgalomban viszont lassúbb, mintha gyalogolnánk, ezért én inkább csak éjszaka szoktam buszozni. No meg kelet-nyugat irányban: mivel a metróvonalak főleg észak-déli irányban futnak, „széltében” leginkább csak busszal tudjuk átszelni a várost. A buszok viteldíja megegyezik a metróéval, távolságtól függetlenül 2.75 dollár. Ezt a felszálláskor fizethetjük érmékkel vagy a metrón használatos Metrocard-dal. Az 1, 7, 14 és 30 napos metróbérletek a buszon is érvényesek.

Ha 2 busszal tudunk csak eljutni valahova, felszálláskor kérjünk a sofőrtől átszállójegyet. Leszálláskor csengetni kell az ablakoknál lógó madzag meghúzásával. A buszozás rendjéhez tartozik még, hogy felszállás az első ajtón, leszállás a hátsókon. A sofőr mögötti néhány helyet időseknek, mozgássérülteknek és kisgyerekeseknek tartják fent, ezeket így is jelölik. Ingyenes busztérképeket metróállomásokon és turistainformációkban lehet szerezni.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Vonat

New York főpályaudvara – a Grand Central Terminal – a város szívében, a 42nd Street és a Park Avenue sarkán helyezkedik el és akkor is érdemes meglátogatni, ha nem akarunk sehova se utazni, mert gyönyörű épület (no nem is beszélve az itt található remek osztriga büféről). A másik fontos pályaudvar a Penn Station (33th Street és 8th Avenue sarok), ahonnan a fő vasúttársaság, az Amtrak mellett a New Jersey Transit járatai is indulnak. Ez utóbbi jóval olcsóbb az Amtraknál. Ugyancsak innen indul a Long Island Railroad (LIRR) és a New Jerseybe közlekedő PATH. A PATH annyiba kerül, mint a metró, egy utazásra a jegy mindössze 2.75 dollár.

Metró

The crisis in human dignity… I’ve been spat on, vomited on, pushed and shoved, delayed three hours in a fire, and wound up on a D train which became an F train in midflight.
(Harold M. Proshansky)

Az első metróutazás New York városában meghatározó élmény. Van, aki rémülten konstatálja, hogy meleg, büdös, koszos és veszélyes, és soha többé nem ereszkedik le a föld alá. Van, aki közömbösen utazgat rajta nap mint nap. És van, aki imádja. Én ez utóbbiak közé tartozom. Szerintem rendkívül szórakoztató a new yorki metrózgatás. Minden metróállomáson játszik néhány zenész és időnként meglepően magas színvonalon. Soha nem felejtem el, amikor az egyik állomáson felcsendültek Brahms magyar táncai és könnybe lábadt szemekkel hallgattam jó félóra hosszat. De más művészeti ágak is kihasználják a nagy nézőközönséget. A metró-kocsikban  vannak a legötletesebb reklámok, sőt rövid versikéket is olvashatunk, a Poetry in Motion feliratú plakátokon. Sőt, idénként élő iPhone koncert is van!

Külön tudomány belőni, melyik járattal kell utazni. Amire nagyon figyelni kell az az, hogy a legtöbb vonalon kétféle járat van: local és express, ez utóbbi csak néhány állomáson áll meg. No persze ez még nem olyan bonyolult, de vannak további csalafintaságok. Például olyanok, hogy a néhány járat csúcsidőben expressként jár, míg azon kívül helyi járatként. Vagy bizonyos járatok más útvonalon közlekednek a hétvégén vagy késő este. De azért ne adjuk fel, meg lehet szokni. Alaposan át kell tanulmányozni a metrótérkép minden kisbetűs megjegyzését vagy egyszerűen jó időben el kell indulni, hogy a kis kitérők után is még időben célhoz érjünk.

A metróállomások általában egyszerű csarnokok, de néhány egész különleges mozaikokat, festményeket rejt – ezek listáját az nycsubway.org lapon folyamatosan megtaláljuk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Végül prózaibb dolgokról: a metró Metrocard jegyekkel (hitelkártya nagyságú vékony műanyag lapokkal) működik, ami egy menetre 2.75 dollár. Érdemes kedvezményes bérleteket venni 7 vagy 30 napra. Az egyhetes metróbérlet ára 32 dollár. A metrótérkép ingyenes. Elvileg minden metróállomáson van, gyakorlatban gyakran kifogy, de turistainformációs irodákban mindig beszerezhetjük. A félősebbek este 11 után inkább taxizzanak, főleg ha Harlembe és Manhattanen kívülre mennek. Ha valaki mégis metrózni akar hajnali háromkor, akkor az állomáson álljon a sárga vonallal megjelölt helyekre – ezeket kamerákkal figyelik, így biztonságosabbak. Azt is jó tudni éjszaka, hogy az aluljárókba vezető lejáratok közül a legtöbbet bezárják, és csak egy-kettő van nyitva – ezeket a felszínen világító zöld gömbök jelölik.

Taxi

The thing I can’t tell is whether cab drivers yield to each other out of fear or respect.
(New yorki rendor)

Felejthetetlen túlélési játék. Az első feladat az, hogy szerezzünk egy taxit. Heves integetéssel és kiabálással kell felhívni magunkra a figyelmet az utcán. Ha megáll végre egy sárga autó, a következő kihívás az, hogy megértessük a címet a sofőrrel, aki a legritkább esetben angol anyanyelvű. Nem árt, ha el is tudjuk magyarázni, esetleg egy térképen megmutatni, hogy merre menjen, mert időnként a leghíresebb helyeket sem ismerik. Aztán hátradőlhetünk és élvezhetjük a rodeóba illő vezetést és a sűrű szitkozódást a legváltozatosabb nyelveken. A borsos ár után még 15% borravalót is illik leszurkolni. De mindezt egyszer érdemes kipróbálni, mert a sárga new yorki taxi egy legenda.

Körülbelül 13 ezer fut belőlük New York útjain. A sofőrök 90%-a bevándorló – Bangladesbôl, Pakisztánból, Indiából, Ukrajnából, vagy éppen Trinidadból. A sárga hivatalos taxikon kívül van még egy csomó feketéző is, de ezeket nem ajánlom. Ha sehogy sem tudunk leinteni egy taxit, menjünk be egy nagy szálloda halljába, és jöjjünk ki a taxira várók sorában. Az is jó trükk, ha reggel egy olyan avenuen próbálunk taxit fogni, ahol északi irányú a forgalom. Mivel reggel szinte mindenki dél felé megy munkába, kevesekkel kell megharcolnunk a sárga kocsiért.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Autóvezetés

Mindenkit lebeszélek róla. Ha mégis muszáj, akkor viszont készüljünk fel idegileg a hatalmas dugókra, a méregdrága parkolóházakra, vagy az órákig tartó körözésre egy szabad parkolóhelyért. Az autók között cikázó görkorisokról és bicajosokról már nem is beszélve. Általában ha meglátunk egy szabad parkolóhelyet, akkor az egy tűzcsap előtt van – ahova tilos beállni. A szabályokról még annyit, hogy 35 mérföldes sebességgel lehet a városban vezetni és elvileg kötelező a biztonsági öv.

Motorizáció nélkül

A legjobb természetesen gyalog bóklászni a városban. Nem vészesek a távolságok, és a tömegközlekedés időnként úgyis jóval lassúbb. Egy speciális new yorki veszélyforrás a felfelé bámulás. A felhőkarcolókat elmerülten csodáló turistákat gyakran fülsiketítő fékcsikorgás billenti ki az álmodozásból egy-egy útkereszteződésben. Azok, akik igazi new yorkiaknak akarják érezni magukat, béreljenek vagy vegyenek egy görkorit, és azzal száguldozzanak az egyik látnivalótól a másikig. Hamar bele lehet jönni és tuti, hogy a leggyorsabb közlekedési eszköz – főleg csúcsforgalom idején. Csak a bicikli veheti fel vele a versenyt. Bármelyiket is válasszuk, érdemes minden lehetséges védőfelszerelést beszerezni: sisak, térdvédő, kesztyű, síp, stb.

Még sok-sok érdekesség New Yorkról a New York látnivalók, nevezetességek blogbejegyzésben.

Megfizethető szállásokat gyűjtöttem össze erre a listára: Olcsó szállás New Yorkban