Praktikus információk A-tól Z-ig

Adó

New York városában az éttermekben, üzletekben 8.875% az adó (amolyan “ÁFA”), melyet általában nem tüntetnek fel az árcédulán. Így a 4.99 dollárért reklámozott ebéd a valóságban 5.43-ba kerül. A 110 dollár alatti ruházati termékek és cipők adómentesek. A szállodákban 14.75% az adó, valamint felszámolnak naponta 3.50 dollár közti “foglaltsági díjat” (occupancy tax) is.

Biztonság

I come from New York, where if you fall down, someone will pick you up by your wallett.
(Al McGuire)

One day there was four innocent people shot. That’s the best shooting ever done in this town. Hard to find four innocent people in New York City.
(Will Rogers)

Ne féljünk, de legyünk óvatosak. Hogy merre ne sétáljunk New York utcáin? Semmiképp nem ajánlatos a Central Parkban kóvályogni sötétedés után. Harlem nappal kifejezetten kedélyes, este azonban tényleg érdemes elkerülni a környéket. Olyan negyed, ahova még nappal sem szívesen mennék, csak egy van: Bronx déli része. Ha metróval megyünk a Bronx Zoo felé, áthaladunk a rosszhírű környéken, amely még a robogó vonatból nézve is meglehetősen ijesztő.

A pénzt érdemes több helyen szétosztva tartani, hogy ha a pénztárcát el is lopják, az ingzsebben legyen egy kis tartalék. Az övtáska egyenértékű azzal, mintha kiírnánk magunka, hogy “turista vagyok”. Akkor már jobb a nyakba akasztható kis szütyő. Az is hasznos lehet, ha egy ócska pénztárcában tartunk külön pár dollárt, kifejezetten arra a célra, ha valaki épp ki akarna rabolni minket. Ha minden elővigyázatosság ellenére mégis megesik a baj, akkor a 911-es telefonszámon lehet segítséget kérni (rendőrség, mentők és tűzoltók az egész országban ezen az egy központi számon hívhatóak).

Biztosítás

That’s the New York thing, isn’t it. People who seem absolutely crazy going around telling you how crazy they used to be before they had therapy.
(Judith Rossner)

Mivel az orvosi ellátás ára meglehetősen húzós, feltétlenül kössünk utazási biztosítást.

Borravaló

Szállodában, étteremben, taxisnál, szinte mindig és mindenhol 15%.

Csomagmegőrzés

Nincs. Sehol. Régebben volt a Penn Stationon és a Grand Central Terminálon is, de megszüntették, talán azért, mert féltek a táskákba rejtett bombáktól, de ez csak az én teóriám (állítólag ezért nincs Londonban sem utcai utcai szemetes). No persze egy szemfüles magyar mindenre talál megoldást. A Macy’s alagsorában (34th Street, 6th és 7th Avenue között) van csomagmegőrző elvileg a vásárlóknak, gyakorlatilag bárkinek – itt több órára is megszabadulhatunk bőröndjeinktől.

Dátum

Először a hónap, aztán a nap, végül az évszám. Ami nálunk 2010. január 1, az Anglibán 1 January 2010, USA-ban January 1, 2010.

Emelet

Amerikában nincs földszint. Ami nálunk földszint, az ott első emelet.

Éttermek

Ételek

Azok az utazók, akiknek az amerikai konyha a hamburgert jelenti, igencsak meglepődnek majd New York éttermeiben. A város elkápráztatja a legkényesebb ínyenceket is. Egyszerűen mindenféle konyha képviselteti itt magát, a kultúrák találkozásának eredményeképpen időnként meghökkentő kombinációkban (például kínai pizza). Ne tartson senkit sem vissza, ha nem érti az ételek nevét, nem tudja, hol kell elkezdeni enni és fogalma sincs, egyáltalán mi az. A vállalkozó szelleműeket fenséges ízek várják.

Néhány gyakorlati tanács. A 15%-os borravaló összegét úgy a legegyszerűbb kiszámolni, ha simán megszorozzuk kettővel az adót. A számlát nem szokás felkerekíteni. Először várjuk meg a visszajárót, aztán hagyjuk az asztalon a borravalót. Amit nem tudunk megenni, nyugodtan csomagoltassuk be, nem fognak csúnyán nézni ránk, ez itt bevett szokás. Hétvégeken a késői, ebéddel összekötött reggeli a brunch. Sok étterem ilyenkor fix áras menükkel csalogatja a kuncsaftokat. Ekkor olyan helyeket is megengedhetünk magunknak, amelyek máskor kissé borsos árúak.

Kínai éttermekben hétköznap gyakoriak a déli menük, amikor egy második fogás áráért levest és körítést is kapunk. Ugyancsak jó üzlet a “breakfast special”, azaz a jó kiadós amerikai reggeli, pirítóssal, tojással, sült krumplival, szalonnával, kávéval. A kulináris mennyországban élő new yorkiak még a szimpla tükörtojást is háromféle módon készítik. Ha a pincér kérdezi, jó, ha egyből tudjuk mondani, hogyan kérjük: “sunny side up” (csak az egyik felén sütve), “over” (mindkét felén sütve), vagy “over easy” (az egyik felén csak gyengén sütve).

A hasukat szeretők feltétlenül szerezzék be az évente megjelenő Zagat étteremkalauz New York kiadványát. A new yorkiak köztudottan imádnak enni és rendkívül komolyan veszik az étkezést. Órákig tudnak beszélgetni éttermekről, konyhákról. Bibliájuk a Zagat, ami egy össznépi értékelő-munka gyümölcse. A több száz étteremről önkéntes szavazók, értékelők ezrei írják meg a véleményüket. Csak néhány kiragadott példa: az 50 leglátogatottabb étterem, a legjobb görög, olasz, kínai, japán, mexikói, stb. éttermek, a legjobb helyek híres emberekkel találkozni, randevúzni, csendesen beszélgetni, a legjobb dekoráció, kilátás, kerthelység, kandalló.. mi kell még?

Italok

A kávét nem röviden, hanem nagyon hígítva isszák és szinte állandóan. Az irodákban szinte nem látni alkalmazottat kávésbögre nélkül, mintha a bögre hozzájuk lenne nőve. A “regular” a tejjel higított hosszúkávé, a “black” pedig a sima feketekávé. A legtöbb étteremben a kávét ingyen utántöltik, így annyit ihatunk, amennyit a vérnyomásunk elbír. Az üdítőket rengeteg jéggel isszák. A sör alkoholtartalma – illetve annak hiánya – már-már legendás. Az íze sem hagy mély nyomokat az emberben, bár olyan hidegen szolgálják fel, hogy úgysem érezni.

Sok étterem nem rendelkezik szeszesital árusítására szóló engedéllyel. Ezek kirakatában gyakran látjuk a BYOB rövidítést (“bring your own bottle”). Ezekre a helyekre nyugodtan besétálhatunk máshol vásárolt szeszesitalokkal, a pincérek adnak nyitót és poharakat. Alkoholt egyébként csak speciális “liquor store”-okban vásárolhatunk, a supermarketekben csak sört árulnak. A bárokban természetesen van alkohol, minden mennyiségben. Kérhetjük jéggel (“on the rocks”) vagy anélkül (“straight up”). Természetesen csak 21 év felett.

Felvonulások és fesztiválok

Kínai újév – Chinatown, február
St. Patrick’s Day Parade – 5th Avenue, március 17.
Puerto Rican Day Parade – 5th Avenue, június első vasárnapja
Gay Pride March – június utolsó vasárnapja
Festival San Gennaro – Little Italy, szeptember közepe
Columbus Day Parade – 5th Avenue, október második hétvégéje
Halloween Parade – Greenwich Village, október 31.
Macy’s Thanksgiving Day Parade – Broadway, november negyedik csütörtökje
New Year’s Eve – Times Square, szilveszter

Időjárás

New York olyan, mint Budapest: abszolút négy évszak van. A nyár igazi forró nyár, a tél kegyetlenül hideg, ősszel sokat esik és gyönyörű napsütéses a tavasz. A nyári hőséget elviselhetetlenné fokozza a magas páratartalom és a kőrengeteg. Ehhez jön a féktelen légkondicionálás minden épületben és járműben. Ha valaki szeret szaunázni, kiváló alkalmat nyújt erre nyaranta a new yorki metró. Miután a fülcimpánkon is patakokban folyik a víz a forró és fullasztó metróállomásokon ácsorogva, megérkezik a szerelvény és az körülbelül olyan, mintha egy hűtőszekrénybe ülnénk be. Első pár nap garantált a torokfájás, érdemes szopogatós cukorkákat vinni. Az érzékenyebbek pedig a 35 fokos melegben is csak egy kardigánnal induljanak neki a városnak, amit a buszon, múzeumokban, üzletekben magukra teríthetnek. Télen fordított a helyzet: az utcákon fogcsikorgató a hideg, de a középületeket hihetetlenül befűtik. A legjobb, ha télen-nyáron rétegesen öltözünk, akkor nem érhet nagy meglepetés.

Időzóna

New York és Budapest között 6 óra az eltérés, azaz amikor New Yorkban hajnali 2 óra van, otthon reggel 8. Nem árt, ha eszünkbe jut, amikor kedves rokonainkat hívjuk.

Igazolványok

A személyazonosság szentháromsága: az útlevél, a jogosítvány és a hitelkártya. Minden hivatalos ügyintézéshez legyen nálunk ezekből legalább kettő. Egy fényképes igazolványt akkor is vigyünk magunkkal, amikor nekivágunk az éjszakának, mert sok bárba csak a 21. éven felülieket engedik be. A nemzetközi diákigazolvány sok helyen feljogosít kedvezményekre. Ha nincs is kiírva külön ár diákoknak, érdemes rákérdezni, jó pár dollárt meg lehet így spórolni. Aki már vesztett el útlevelet, az tudja, milyen kavarással jár a hazajutás. Érdemes minden fontos papírról (útlevél, jogsi, hitelkártyák, repülőjegy) csinálni néhány fénymásolatot és különféle helyeken tartani. Ha az eredetik a kis útitáskánkban vannak, tegyünk egy másolatot a bőröndbe és hagyjunk egyet otthon maradt rokonainknál is. Mindig jól jön, ha tudjuk az elvesztett iratok sorszámát és gyorsabban pótolhatjuk őket, ha megvan a másolat.

Illem

I have been in New York for ten years, and the only people who are nice to us turn out to be Moonies.
(R. J. O’Rourke)

A car is useless in New York, essential everywhere else. The same with good manners.
(Mignon McLaughlin)

New York nem a kifinomult úri viselkedés színhelye, legalábbis az utcákon. Amerika egésze arról nevezetes, hogy a legkisebb testi érintkezést is kínosan igyekeznek elkerülni az emberek, és ha véletlenül hozzáérnek valakihez a buszon, sűrű bocsánatkérésben törnek ki. New York azonban kilóg a sorból, itt bizony megy a könyökharc, a tülekedés. New Yorkban mindenki rohan. Az üzletekben sincs annyi kényszeredett mosoly az eladók részéről, mint máshol az országban. Nincs haverkodás a szomszéddal és úgy tűnik, az emberek nem törődnek senkivel és semmivel. De ha egy illetékes hivatal kitalál valamit, ami nem tetszik a new yorkiaknak (például amikor le akarnak bontani egy szeretett épületet) az atomizált városból hirtelen közösség lesz és határozott fellépésükkel általában keresztül is viszik az akaratukat.

A hétköznapok durvasága itt nem jellemvonás kérdése, hanem a túlélés eszköze az óriási, zsúfolt városban. New Yorkban nem lepődik meg senki semmin. Igencsak ki kell tenni magáért annak, aki feltűnést akar kelteni. Itt aztán akár félmeztelenül is végigsétálhatunk a Broadwayn, élő kígyóval a nyakunkban, legfeljebb a japán turisták fognak utánunk fordulni. Október 30-án, a Halloween napján szabadul el igazán a pokol, amikor tényleg egy normálisan öltözött embert se látni. Jó párszor előfordult, hogy nem tudtam eldönteni, egy-egy járókelő épp valami jelmezbálra siet, vagy csak úgy általában olyan, amilyen.

Közlekedés

Repülőterekről ki-bejutás

Három is van – a JFK, a LaGuardia és a Newark Airport. Természetesen mindháromról betaxizhatunk a New York belvárosába, de ha nem sietős az utunk, vannak olcsóbb megoldások is.

A legolcsóbban a JFK-ről juthatunk be Manhattanba. Az AirTrain nevű vonattal Jamaica állomáson tudunk átszállni a metróra, amely bevisz a belvárosba. A vonatjegy 5 dollár, a metrójegy 2.50. Ennél valamivel drágább (kb. 20 dollár), de kényelmesebb a privát busztársaságok igénybevétele, pl. Airlink, vagy a Super Shuttle. A repülőtéren van egy “Ground Transportation” pult, ott lehet ilyen kisbuszt kérni, amely hasonló a ferihegyi repülőtér kisbuszához: felvesznek 8-10 utast és mindenkit elvisznek a szállodájáig. Ha a pult már zárva van, akkor annak közelében vannak olyan telefonok, melyekről közvetlenül rendelhetünk ilyen kisbuszt (mielőtt tárcsázunk, tájékozódjunk, hogy pontosan melyik terminálon vagyunk, mert ezt meg fogják kérdezni).

Ha a pénz nem számít, akkor pedig taxival érdemes utazni. Fontos, hogy ezt szervezett keretek között tegyük, azaz keressük meg azt a pultot, ahol a fix áras taxikat indítják. A menetdíj New York Manhattan negyedébe 45 dollár, amihez jön még néhány tétel, mint pl. híd/alagút használati díjak és borravaló.

A LaGuardiaról közvetlen buszjárat, az M60 megy észak-Manhattanbe (116 utca és Broadway kereszteződése), ahonnan bárhova továbbutazhatunk busszal, metróval. Innen is indulnak mind kisbuszok, mind taxik, ez utóbbiak alapdíja 30 dollár.

A Newark reptérről a legolcsóbb megoldás az Olympia iránybusz 16 dollárért, de innen is indulnak mind kisbuszok, mind taxik (utóbbi 50-70 dollárért). Newarkról vonattal is bejuthatunk a városba, a menetrendről a reptér tömegközlekedéssel foglalkozó weblapjáról tájékozódhatunk.

Távolsági buszok

A buszpályaudvar (Port Authority Bus Terminal) New York központjában, a 40-42 utcák és a 8 és 9 Avenuek között van. Nagyjából három tucatnyi busztársaság járatai indulnak innen, közülük talán a legismertebb a Greyhound, mely menetrendjéről az ingyen hívható 1-800-231-2222 telefonszámon érdeklődhetünk. Érdemes jó előre megvenni a jegyeket, mert így jelentős árkedvezményt lehet kapni.

Helyi buszok

Tisztább, biztonságosabb, csendesebb és jóval lassúbb, mint a metró. A felszínen való utazásnak megvan az az előnye, hogy ha valami érdekeset látunk, rögtön kiszállhatunk. Csúcsforgalomban viszont lassúbb, mintha gyalogolnánk, ezért én inkább csak éjszaka szoktam buszozni. No meg kelet-nyugat irányban: mivel a metróvonalak főleg észak-déli irányban futnak, “széltében” leginkább csak busszal tudjuk átszelni a várost. A buszok viteldíja megegyezik a metróéval, távolságtól függetlenül 2.50 dollár. Ezt a felszálláskor fizethetjük érmékkel vagy a metrón használatos Metrocard-dal. Az 1, 7, 14 és 30 napos metróbérletek a buszon is érvényesek. Ha 2 busszal tudunk csak eljutni valahova, felszálláskor kérjünk a sofőrtől átszállójegyet. Leszálláskor csengetni kell az ablakoknál lógó madzag meghúzásával. A buszozás rendjéhez tartozik még, hogy felszállás az első ajtón, leszállás a hátsókon. A sofőr mögötti néhány helyet időseknek, mozgássérülteknek és kisgyerekeseknek tartják fent, ezeket így is jelölik. Ingyenes busztérképeket metróállomásokon és turistainformációkban lehet szerezni.

Vonat

New York főpályaudvara – a Grand Central Terminal – a város szívében, a 42nd Street és a Park Avenue sarkán helyezkedik el és akkor is érdemes meglátogatni, ha nem akarunk sehova se utazni, mert gyönyörű épület (no nem is beszélve az itt található remek osztriga büféről). A másik fontos pályaudvar a Penn Station (33th Street és 8th Avenue sarok), ahonnan a fő vasúttársaság, azAmtrak mellett a New Jersey Transit járatai is indulnak. Ez utóbbi jóval olcsóbb az Amtraknál. Ugyancsak innen indul a Long Island Railroad (LIRR) és a New Jerseybe közlekedő PATH. A PATH a legolcsóbb tömegközlekedési eszköz a városban, mindössze 1.75 dollár.

A körmük szakadtáig spórolósok a metró helyett ezzel is eljuthatnak mondjuk a Penn Stationtől a World Trade Centerhez, megtakarítva ötven centet. Kb. mintha Pesten a Délitol Kelenföldig vonattal mennénk, mert olcsóbb lenne a vonatjegy, mint a metró vagy a busz. Vonatokra is vannak mindenféle kedvezményes bérletek, mint például az USA Rail Pass.

Metró

The crisis in human dignity… I’ve been spat on, vomited on, pushed and shoved, delayed three hours in a fire, and wound up on a D train which became an F train in midflight.
(Harold M. Proshansky)

Az első metróutazás New York városában meghatározó élmény. Van, aki rémülten konstatálja, hogy meleg, büdös, koszos és veszélyes, és soha többé nem ereszkedik le a föld alá. Van, aki közömbösen utazgat rajta nap mint nap. És van, aki imádja. Én ez utóbbiak közé tartozom. Szerintem rendkívül szórakoztató a new yorki metrózgatás. Minden metróállomáson játszik néhány zenész és időnként meglepően magas színvonalon. Soha nem felejtem el, amikor az egyik állomáson felcsendültek Brahms magyar táncai és könnybe lábadt szemekkel hallgattam jó félóra hosszat. De más művészeti ágak is kihasználják a nagy nézőközönséget. A metró-kocsikban  vannak a legötletesebb reklámok, sőt rövid versikéket is olvashatunk, a Poetry in Motion feliratú plakátokon. Sőt, idénként élő iPhone koncert is van!

Külön tudomány belőni, melyik járattal kell utazni. Amire nagyon figyelni kell az az, hogy a legtöbb vonalon kétféle járat van: local és express, ez utóbbi csak néhány állomáson áll meg. No persze ez még nem olyan bonyolult, de vannak további csalafintaságok. Például olyanok, hogy a néhány járat csúcsidőben expressként jár, míg azon kívül helyi járatként. Vagy bizonyos járatok más útvonalon közlekednek a hétvégén vagy késő este. De azért ne adjuk fel, meg lehet szokni. Alaposan át kell tanulmányozni a metrótérkép minden kisbetűs megjegyzését vagy egyszerűen jó időben el kell indulni, hogy a kis kitérők után is még időben célhoz érjünk.

A metróállomások általában egyszerű csarnokok, de néhány egész különleges mozaikokat, festményeket rejt – ezek listáját az nycsubway.org lapon folyamatosan megtaláljuk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Végül prózaibb dolgokról: a metró Metrocard jegyekkel (hitelkártya nagyságú vékony műanyag lapokkal) működik, ami egy menetre 2.50 dollár. Érdemes kedvezményes bérleteket venni 1, 7, 14 vagy 30 napra. A metrótérkép ingyenes. Elvileg minden metróállomáson van, gyakorlatban gyakran kifogy, de turistainformációs irodákban mindig beszerezhetjük. A félősebbek este 11 után inkább taxizzanak, főleg ha Harlembe és Manhattanen kívülre mennek. Ha valaki mégis metrózni akar hajnali háromkor, akkor az állomáson álljon a sárga vonallal megjelölt helyekre – ezeket kamerákkal figyelik, így biztonságosabbak. Azt is jó tudni éjszaka, hogy az aluljárókba vezető lejáratok közül a legtöbbet bezárják, és csak egy-kettő van nyitva – ezeket a felszínen világító zöld gömbök jelölik.

Taxi

The thing I can’t tell is whether cab drivers yield to each other out of fear or respect.
(New yorki rendor)

Felejthetetlen túlélési játék. Az első feladat az, hogy szerezzünk egy taxit. Heves integetéssel és kiabálással kell felhívni magunkra a figyelmet az utcán. Ha megáll végre egy sárga autó, a következő kihívás az, hogy megértessük a címet a sofőrrel, aki a legritkább esetben angol anyanyelvű. Nem árt, ha el is tudjuk magyarázni, esetleg egy térképen megmutatni, hogy merre menjen, mert időnként a leghíresebb helyeket sem ismerik. Aztán hátradőlhetünk és élvezhetjük a rodeóba illő vezetést és a sűrű szitkozódást a legváltozatosabb nyelveken. A borsos ár után még 15% borravalót is illik leszurkolni. De mindezt egyszer érdemes kipróbálni, mert a sárga new yorki taxi egy legenda.

Körülbelül 13 ezer fut belőlük New York útjain. A sofőrök 90%-a bevándorló – Bangladesbôl, Pakisztánból, Indiából, Ukrajnából, vagy éppen Trinidadból. A sárga hivatalos taxikon kívül van még egy csomó feketéző is, de ezeket nem ajánlom. Ha sehogy sem tudunk leinteni egy taxit, menjünk be egy nagy szálloda halljába, és jöjjünk ki a taxira várók sorában. Az is jó trükk, ha reggel egy olyan avenuen próbálunk taxit fogni, ahol északi irányú a forgalom. Mivel reggel szinte mindenki dél felé megy munkába, kevesekkel kell megharcolnunk a sárga kocsiért.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Autóvezetés

Mindenkit lebeszélek róla. Ha mégis muszáj, akkor viszont készüljünk fel idegileg a hatalmas dugókra, a méregdrága parkolóházakra, vagy az órákig tartó körözésre egy szabad parkolóhelyért. Az autók között cikázó görkorisokról és bicajosokról már nem is beszélve. Általában ha meglátunk egy szabad parkolóhelyet, akkor az egy tűzcsap előtt van – ahova tilos beállni. A szabályokról még annyit, hogy 35 mérföldes sebességgel lehet a városban vezetni és elvileg kötelező a biztonsági öv.

Motorizáció nélkül

A legjobb természetesen gyalog bóklászni a városban. Nem vészesek a távolságok, és a tömegközlekedés időnként úgyis jóval lassúbb. Egy speciális new yorki veszélyforrás a felfelé bámulás. A felhőkarcolókat elmerülten csodáló turistákat gyakran fülsiketítő fékcsikorgás billenti ki az álmodozásból egy-egy útkereszteződésben. Azok, akik igazi new yorkiaknak akarják érezni magukat, béreljenek vagy vegyenek egy görkorit és azzal száguldozzanak az egyik látnivalótól a másikig. Hamar bele lehet jönni és tuti, hogy a leggyorsabb közlekedési eszköz – főleg csúcsforgalom idején. Csak a bicikli veheti fel vele a versenyt. Bármelyiket is válasszuk, érdemes minden lehetséges védőfelszerelést beszerezni: sisak, térdvédő, kesztyű, síp, stb.

Mértékegységek

1 inch = 25.4 milliméter
1 foot = 0.30 méter
1 yard = 0.91 méter
1 mile = 1.61 kilométer
1 ounce = 28.35 gramm
1 ounce = 29.59 milliliter
1 pound = 0.45 kilogramm
1 quart = 0.95 liter
1 gallon = 3.78 liter

Ha valaki nem tud ezen kiigazodni, ne essen kétségbe, azért meg lehet élni e nélkül is. Mivel az élelmiszerboltokban szinte minden előrecsomagolt adagokban van, nem kell semmit sem súlyra kérni, csak vegyünk el akkora darab sajtot a mélyhűtőből, amekkorát akarunk. Az áram 110 voltos. A konverterek ára kb. tíz dollár, de más erősségű konverter kell egy apró borotvához, mint egy hajszárítóhoz. Azt ki-ki maga döntse el, hogy inkább vesz mindenből egy amerikait, vagy vesz mindenhez egy konvertert – annak alapján, mennyi csomagot akar otthonról cipelni, meddig tartózkodik Amerikában, stb. Végül a hőmérsékletről. Ne kapjunk szívinfarktust, ha azt látjuk, hogy a hőmérő nyolcvan fokot mutat. Ez itt nagyon kellemes hőmérséklet. Ha a helyi Fahrenheitról Celsiusra akarunk konvertálni, vonjunk le az adott számból 32-t és szorozzuk meg a maradékot 5/9-del. De talán egyszerűbb, ha kidugjuk a fejünket az ablakon és saccra megállapítjuk, milyen az időjárás.

Mosoda

Kevés new yorki büszkélkedhet saját mosógéppel, így a helyiek a nyilvános mosodákba járnak. Ilyet szinte mindenhol találunk, jó pár géppel, amelyek negyeddollárosokkal működnek. Vannak szárítógépek is, így egy jó óra alatt mindent kimoshatunk-megszáríthatunk. Vigyázat: a szárítógépekben a pamut holmik (pólók, zoknik) egészen picire összemennek. Amíg megy a mosóprogram, mi is tegyünk úgy, mint a helybeliek: temetkezzünk bele egy újságba, vagy ismerkedjünk a többiekkel.

Pénz

Az ország pénzneme a dollár, váltópénze pedig a cent. A dollárbankók értéktől függetlenül egyforma színűek és egyforma méretűek, figyeljünk hát, amikor számoljuk a visszajárót. Az érmék: egycentes (penny), ötcentes (nickel), tízcentes (dime), és a negyeddolláros (quarter). Ez utóbbit érdemes gyűjteni, mert ez kell a legtöbb automatához (például üdítőautomata, mosógép, stb.) és a telefonáláshoz. Hacsak nem tudjuk előre, hogy feltétlenül készpénzre lesz szükségünk (például egyes színházakba jegyvásárláskor), egészen minimális készpénzt hurcoljunk magunkkal.

Szinte mindenhol fizethetünk hitelkártyával, de ha mégse, akkor jószerivel minden sarkon van pénzkiadó automata. A Visa és a Mastercard a leggyakoribb, de meggondolandó az AMEX kártya is. Ha hosszabb időre jön valaki (dolgozni, tanulni, csavarogni), érdemes egy helyi bankban “checking account”-ot nyitni. Nem kerül semmibe, de nagyon hasznos. Kapunk csekk-könyvet, hitelkártyát és igazán profi szolgáltatást. Ha Amerikán belül pénzt szeretnénk küldeni valahova és nincs csekkfüzetünk, akkor a legegyszerűbb besétálni egy postahivatalba és “money order”-rel elküldeni az összeget. Hitelkártyáink számát mindig tartsuk egy kis papírra felírva külön az eredetiktől, azzal a telefonszámmal együtt, amelyen az elveszett kártyát letilthatjuk.

Svábbogár

The only real advantage of New York is that all its inhabitants ascend to heaven right after their deaths, having served their full term in hell right on Manhattan island.
(Barnard College bulletin)

Sajnos mindenütt ott vannak, akár New York 300 dolláros hotelszobáiban is találkozhatunk velük. Tekintsünk úgy rájuk, mint valami tipikus new yorki látnivalóra.

Szállás

A new yorki tartózkodásunk legcombosabb költsége minden bizonnyal a szállásköltség lesz. Repülőjegyet lehet akciósat találni, étkezési lehetőség minden pénztárcának akad, és ingyenes programokkal is ki tudjuk tölteni a napokat – de olcsó szállást találni abszolút lehetetlenség. Az egyetlen kiút, ha van ismerősünk, ahol meghúzódhatunk. Manhattanben fürdőszobás szobát nem fogunk 150 dollár alatt találni. Ennél olcsóbban úgy lehet csak szállást szerezni, ha az ember kimegy másik városrészbe (ebből a szempontból Brooklyn a legjobb, gyors és olcsó metrózás), másik városba (New Jersey – jó vonat összeköttetéssel) vagy pedig ifjúsági szállásokon, többágyas szobákban osztozunk a szobán másokkal.

Az interneten ezernyi lehetőség van szálláskeresésre. Az én kedvenc szálláskereső portáljaim aTripadvisor és a Booking.com ahol a szállásokat népszerűség szerint is rendezhetjük és elolvashatunk rengeteg véleményt.

Magánszállást a szállodai áraknál jóval kedvezőbben is találni számos privát lakásokat közvetítő lapon, melyek közül a legnépszerűbb az airbnb.hu.

Szervezett túrák

Most human beings are driven to seek security and comfort. But there is another group that can only thrive on change and the unexpected of New York.
(Cathleen Nesbit)

Gyalog/bicaj

A legolcsóbb szervezett városnézések a gyalogos túrák  – ezek gyakran nemcsak gyaloglást, de metrózást is magukba foglalnak, így feltétel egy Metrocard. A kínálat óriási – a kínálatról a turistainformációs irodákban felmarkolható szórólapokról vagy az internetről tájékozódhatunk. A szervezett séták azokon a környékeken ajánlottak, ahova a félősebb turista nem mer egyedül elmenni, pl. a Harlemben. Ide szervez sétákat például a Harlem Heritage Tours vagy a Harlem Spirituals Tours. Én nem voltam ilyenen, mert szívesebben bóklásztam egymagam a környéken, de ha valaki fél egyedül a Harlemben, akkor inkább fizessen be egy ilyen csoportos sétára, mintsem hogy egyáltalán ne menjen el. Rendkívül népszerűek (bár bevallom, én ilyenen se voltam) a különböző sikeres filmekre, TV sorozatokra épülő tematikus séták, melyek közül a legismertebb a Sex and the City Tour.

Érdemes azt is felkutatni, melyek azok a cégek, amelyek sétái a helyi lakosok számára is izgalmasak. A visszajelzések alapján ilyen például a Big Onion csapata, mely nem nyargalja végig a várost néhány óra alatt, hanem meglepően baráti áron (20 dollárért) ajánl néhány órás mélyebb ismertetőt egy-egy környék nevezetességeiről.

Busz

Csak és kizárólag akkor bocsátható meg egy buszos városnézés New Yorkban, ha valakit azzal ver meg a sors, hogy néhány órát tölthet csak ebben a félelmetesen sok látnivalót kínáló városban. A Grey Line busztársaság szervez ugyan mindenféle túrát, de az én véleményem szerint ezek nem érik meg az árukat. Míg a gyalogos túrákért általában lelkesednek a résztvevők, a Grey Line körülbelül a 200. helyet foglalja el a tripadvisor “New York fő attrakciói” listáján és gyakori az a komment, hogy az idegenvezetők leginkább a borravaló szükségességére hívják fel a figyelmet a látnivalók ecsetelése helyett. Ugyanazt az útvonalat kis felkészüléssel egyedül is bejárhatjuk, minek fizessünk hát külön érte. Ha végképp irtózunk a metrótól, akkor még leginkább a 2 vagy 3 napos “hop-on, hop-off” bérletek lehetnek hasznosak, ez kombinálja a buszos idegenvezetést és az egyéni időbeosztást.

Helikopter

Ha valakinek rengeteg pénze van, vagy nagyon romantikus hangulatba kerül, annak ajánlanám a helikopteres utazást. Két cég is szervez ilyeneket, Liberty Helicopter és a New York Helicopter – az előbbi cég a népszerűbb és nekem is velük van tapasztalatom, abszolút pozitív. Tényleg fantasztikus New York látványa felülről. Több hosszúságú út van, változó árakon. Tanács: próbáljunk meg elsőként kimenni a helikopterhez és a elfoglalni a pilóta melletti ülést. Innen igazán tökéletes a kilátás minden irányba.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Hajó

Kevésbé lélegzetelállító és kevésbé drága a Manhattan körüli hajókázás. Ilyet több társaság is szervez, én a Circle Line egyik útján voltam, kellemes volt.

Tájékozódás

New Yorkers are nice about giving you street directions; in fact they seem quite proud of knowing where they are themselves.
(Katherine Brush)

New York öt kerületből áll: Manhattan, Brooklyn, Queens, Staten Island és Bronx. Az átlag európai Manhattant (1.5 millió lakos) azonosítja New Yorkkal, holott ez a legkisebb, bár legsűrűbben lakott kerület. Manhattantől északra van a szárazföldön fekvő Bronx (2.3 millió lakos). Queens (1.2 millió lakos) és Brooklyn (2.3 millió lakos) Manhattantől délkeletre, egy szigeten terülnek el. Végül Manhattantől délnyugatra található States Island (377 ezer lakos). A turisták túlnyomó többsége csak akkor lép ki Manhattan területéről, ha a repülőtérre megy, pedig máshol is lenne látnivaló.

Manhattan nagy részében igazán könnyű a tájékozódás, mert rácsos városszerkezet van. Csak a déli városcsücsökben van nehezebb dolgunk, ahol a mértani szerkezet felbomlik és össze-vissza kanyarognak az utcák. Itt nem ússzuk meg egy jó térkép nélkül. A Washington Square feletti részen azonban tényleg pofonegyszerű a dolog. Kelet-nyugati irányban futnak az utcák (street), észak-délnek pedig a sugárutak (avenue), néhány kivétellel mind számozottan. Egy kelet-nyugati blokkot körülbelül 3-5 perc, egy észak-délit pedig egy perc alatt sétálhatunk végig. A számozás délről északra, illetve keletről nyugatra emelkedik. Az utcák az autósok számára általában egyirányúak – a páros számú utcákon keleti irányú a forgalom, a páratlanokon pedig nyugati. Csak a nagyobb utcákon van kétirányú forgalom. Az avenuek többsége is egyirányú.

A címeken mindig megtaláljuk, hogy az a Central Parktól keletre vagy nyugatra terül el. A park alatt a Fifth Avenue a határvonal, innen két avenue között százasával ugranak a számok. Vegyünk egy példát: ha látunk egy olyan címet, hogy 255 W. 25th Street, hol keresnénk? Nem kell végigsétálni a 25th Streeten, mert ez ránézésre a 7th és 8th Avenue között van: minden utcán a nyugati irányú (W jelölésű) 100-200 közötti számok a határvonal 5th Avenue és a nyugati irányban szomszédos 6th Avenue közé esnek, a 200-300 közé eső számok a 6th és 7th Avenue közé, a 300-400 közé eső számok a 7th és 8th Avenue közé, és így tovább.

Kelet felé hasonlóképpen. Itt annyival trükkösebb, hogy nincs 4th Avenue, hanem a 5th és 3rd között három is van: Madison, Park és Lexington. De szerencsére az 5th és 3rd Avenue között is kétszázat ugrik a számozás, így az alapszabály érvényes marad. 200-300 közti keleti számok a 3rd és 2nd Avenue között vannak, a 300-400 közöttiek pedig a 2nd és 1st Avenuek között. Az avenuek házszámait is hasonlóképpen be lehet tájolni, hogy mely keresztutcák közé esnek, de meglehetősen bonyolult a módszer.

Mielőtt kétségbeesnénk: ha egy utcáról van szó, az mindenképp világos, hogy East (kelet) vagy West (nyugat) és a 5th Avenue megfelelő oldalán legfeljebb végigsétálunk. Ha avenueről van szó, akkor pedig derítsük ki, mely keresztutcák közé esik a házszám. Majd én is megadom a címeknél zárójelben. Mit kell még tudni? A 6th Avenue újabb neve az Avenue of the Americas, bár egy igazi new yorki soha nem hívná így. Az 59th Street felett a Central Park nyugati oldalán a számozott avenuek nevet kapnak. A nyolcadik Central Park West, a kilencedik Columbus Avenue, a tizedik Amsterdam Avenue és a tizenegyedik West End Avenuera változik.

A Lower East Side negyedben kiszélesedik a város, és itt négy újabb észak-déli sugárút fut, amelyeket abc sorrendben neveztek el. A 1st Avenuetól keletre az első az Avenue A, aztán B, C és D. Végezetül ott a híres Broadway, amely keresztülszeli a négyzetrácsos rendszert. Mellesleg ha valaki végig akar sétálni az egész városon, erre kitűnő útvonal a Broadway. Én kényelmes tempóban, nézelődve, két nap alatt jártam végig, de a tempósabbak fél nap alatt is leérhetnek rajta Manhattan tetejétől a csücskéig.

Érdemes még tudni, hogy a zebrán akkor lehet átmenni, ha a fehér WALK felirat világít. A mi fogalmaink szerinti piros ott a DON’T WALK felirat, a sárga pedig a villogó DON’T WALK. A rutinosak persze tudják, hogy a felirat 10-14 alkalommal szokott villogni, és az első 5 villanás után még nyugodtan elindulhatunk, át fogunk érni.

Ha nem találunk valamit, nyugodtan kérdezzük meg a helyieket. Bár szótlanul és barátságtalanul rohannak, imádnak idegeneknek eligazítást adni. És hogy ismerjük fel, ki a helyi? Jó támpont például, ha kutyát sétáltat.

Telefon

Az utcai telefonok érmékkel vagy kártyával működnek. És szinte mindig. Jó magyar szokás szerint először mindig csak belehallgattam a kagylóba, van-e vonal – de mindig volt. A helyiek csak leemelik a kagylót és már tárcsáznak is. New Yorkban a helyi hívás 50 cent. Távolsági hívásokat inkább a postán érdemes bonyolítani, mert utcai fülkékben nem kis ügyesség kell a rakás negyeddolláros dobálásához beszélgetés közben. Ha távolsági számot hívunk, a tárcsázás után egy hang közli, mennyi érmét dobjunk be az első három percre, majd később azt is bemondja, mennyit dobjunk be a további percekre.

A városi kód 212 Manhattanben és 718 a másik négy kerületben. Az általam felsorolt telefonszámok mind 212-es kóddal kezdődnek, ha nincsenek másképp jelölve. Helyi telefonszámot a 411-es számon lehet megkérdezi, távolságit pedig az 1-körzetkód-555-1212 számon. A díjak este és hétvégén olcsóbbak – telefontársasága válogatja, hogy mikor kezdődik az este. Helyi hívásnál csak a hétjegyű helyi számot kell tárcsázni, távolságinál pedig az egyest, utána a háromjegyű körzetszámot, majd a hétjegyű számot. Külföldi hívásnál a 011-et kell hívni, majd az ország hívószámát (Magyarország: 36).

A 800-zal kezdődő számok ingyenesek (“toll free”), a 900-zal kezdődőek pedig szemérmetlenül drágák. Ez utóbbiak valamilyen szolgáltatást nyújtanak, például időjárás-jelentést. A legtöbb cégnek, telefontársaságnak, autókölcsönzőnek, üzletnek, stb. van 800-as száma. Ezt kinézhetjük a Yellow Pages telefonkönyvből vagy megkérdezhetjük a – na, ki találja ki? – 1-800-555-1212 számon. Sok szálloda a 800-as számok hívásért is felszámít díjat – ha így van, akkor érdemes lemenni az utcára, és onnan telefonálni. A szállodák előtereivel is vigyázni kell, az ottani nyilvános telefonokban sokszor még a helyi hívás is többe kerül.

Ha a gazdag amerikai nagybácsi költségére akarunk telefonálni, ezt úgy tehetjük meg, hogy tárcsázzuk az 1-800-COLLECT számot és ott az operátor megkérdezi a hívott féltől, hogy vállalja-e a költségeket. Mint itt is látható, sok telefonszámot nem számokkal, hanem szavakkal adnak meg, hogy könnyebben megjegyezhetőek legyenek. A betűk fel vannak tüntetve a telefon nyomógombjain, így nem okoznak zavart. A hazatelefonáláshoz használhatóak az itthoni mobilok és hasznos lehet egy hívókártya is, aminek használatával a telefonköltség majd az otthoni vezetékes számunk számláján lesz kiterhelve.

Turistainformáció

Érdemes a látogatásunk elején benézni egy turistaközpontba, hogy felmarkoljunk mindenféle ingyenes térképeket, prospektusokat, színházjegykuponokat, stb., stb.. A legjobban felszerelt iroda a 7. Avenue és az 53. utca sarkán van.  Nyitva hétfőtől péntekig 8.30-18, szombat-vasárnap 9-17 óra között.

Ünnepek

New Year’s Day (újév): január 1.
Martin Luther King, Jr születésnapja: január harmadik hétfője
Presidents Day: február harmadik hétfője
Memorial Day: május utolsó hétfője
Independence Day (a függetlenség napja): július 4.
Labor Day: szeptember első hétfője
Columbus Day: október második hétfője
Thanksgiving (hálaadás): november negyedik csütörtökje
Christmas (karácsony): december 25.

Vám

A szokásos tiltott dolgokon kívül az élelmiszerre különösen érzékenyek a vámosok. Egy ismerősöm egyszer a szüleitől kapott csomagban – amiben mindenféle finomságot küldtek egy disznóvágásról – . mindössze a Kindertojásból kiszedett műanyag játékot találta, minden mást elkoboztak.

Vásárlás

Az üzletek viszonylag sokáig, sokszor este 8-ig is nyitva vannak, a legtöbb szombat-vasárnap is. Folyamatosan vannak akciós áruk, amikor az egyébként is kedvező áru ruhaféléket egészen olcsón megkapjuk. A nyári leárazás nem a nyár végén van, hanem az elején (hasonlóképp az őszi, téli akciók is). Az itthoninál jóval nagyobb a méretválaszték – én pl. mindig kint veszem a cipőimet, mert ott 35-ös méret is létezik (nálunk az csak gyerekosztályon, de nekem már kínos lenne pillangós csatos cipőben járni). Mivel nem csak cipőt, de ruhaneműt is nehezen kapok itthon az én méretemre, New Yorkban mindig felszerelkezem. Ezekkel, valamint az olcsóbb CD-kel, táskákkal és millió egyébbel megtelik egy egész bőrönd – ezért mindig viszek plusz üres táskát.

Blokk ellenében bármikor visszavihetjük az árut, nem kell magyarázkodni, miért, simán visszakapjuk az árát. Ha veszünk valamit és másnap akciós lesz, nem kell felhúzni magunkat – ha bemutatjuk a blokkot, jóváírják a különbséget. Nyilván mindenkit más érdekel, de az én kedvencem beszerzős helyeim:

Ruha, cipő, divat:

A 34. utcában az 5. és 7. sugárutak között szinte minden kedvenc üzletláncomnak van egy-egy boltja no és itt található a legnagyobb áruház, a Macy’s is, úgyhogy ha kevés az idő, itt érdemes végigsétálni.

Kedvenc ruházati boltjaim:

GAP: középárú ruhafélék, főleg szabadidős stílus, sok bolt, pl. a 34. utca és Broadway sarkán, vagy a 41. utca és Broadway sarkán (Times Square) – ez utóbbi a legnagyobb üzletük a városban

Old Navy: kifejezetten olcsó ruhafélék, főleg szabadidős stílus, több bolt, pl. a 34. utcában, a 6. és 7. Avenue-k között

Ann Taylor: középárú ruhafélék, főleg irodai (kosztümök, blúzok), több bolt, pl. a 34. utcában, az 5. és 6. Avenue-k között, vagy pl. a 6. Avenue-n a 46. utca magasságában és az 5. Avenue-n a 47. utca sarkán A legnagyobb üzletük a Madison Avenue és 60. utca sarkán található.

Ann Taylor Loft
: középárú ruhafélék, főleg irodai (kosztümök, blúzok), több bolt, pl. a 42. utca és a Lexinton Avenue sarkán, 52. utca és Madison sarkán, Broadway és 41. utca sarkán (Times Square, a legnagyobb üzlet).

Antrophologie: magasabb áru, különleges ruhafélék, ajándéktárgyak, ékszerek; több bolt, pl. a Rockefeller Centerben (50. utca, 5. és 6. Avenuek között) és a Sohoban (375 West Broadway)

Aerosoles: hordható, megfizethető, kényelmes és divatos cipők, 35-ös méretben is – sok üzlet, pl. 34. utcában az 5. és 6. Avenuek között, Broadway és 41. sarok (Times Square), 6. Avenue a 49. és 50. utcák között (Rockefeller Center)

Sportbolt:

EMS: a Spring és Broadway sarkán a SOHO-ban, remek túrafelszerelés és túraruházat üzlet.

Hamis Gucci, YSL, stb. táskák:

A Canal Street a kínai negyedben, a Broadway és a West Broadway között

Fotó, video, elektronika:

B+H Photo, amit akkor is érdemes meglátogatni, ha nem veszünk semmit, mert maga a nyüzsgő üzlet is egy látványosság az elképesztő kínálattal

CD, DVD:

Best Buy, sok üzlettel, pl. Broadway és Houston sarkán, Union Square, 5. Avenue és 44. utca sarkán

Ajándék

A Canal Street a kínai negyedben, ahol 5-10 dollárért 3 db I Love New York feliratú pólót is vehetünk, illetve Pearl River, (477 Broadway, a Grand és Broome utcák között) hatalmas kínálattal – ezek sokkal olcsóbbak, mint a Times Square környékén levő boltok.

Könyv

a Broadway és a 12. utca kereszteződésében levő Strand, 18 mérföldnyi könyvválaszték

Vízum

Információt az USA nagykövetség és a Külügyminisztérium honlapján találunk az aktuális beutazási feltételekről.