Orlando és környéke

Florida nyugati partjáról elindultam visszafelé a keleti oldalra, eltöltve egy éjszakát Orlandoban. De mielőtt elértem volna a tematikus vidámparkokról híressé vált várost, beiktattam két megállót.

St Petersburg, Dali múzeum

Az első St. Petersburg városa volt, ahova már eljutni is csodálatos élmény volt. Sarasotából északra autózva egy hosszú hídon kell áthajtani és egyszerre volt köd meg napsütés. Elképesztően érdekes volt, és nagyon sajnáltam, hogy nem lehetett megállni a hídon fotózni. Ki volt írva ugyanis, hogy megállás csak vészhelyzetben, és nem voltam benne biztos, hogy a leküzdhetetlen fotóvágy annak számít-e.

St. Petersburg büszkesége a Salvador Dali múzeum és külön érdekes volt, hogy pont a festő halálának évfordulóján kerestem fel. A gyűjteményt a csodabogár művész barátainak köszönhetjük, egy tehetős házaspárnak. Reynolds és Eleanor Morse nem csak a képeket gyűjtötték, de jól ismerték a mestert is és nemzetközi szinten elismert szakértőjének számítottak. Amikor otthon kerestek az akkor a világ legnagyobb privát Dali-kollekciójának, egy feltételük volt: a képeknek együtt kell maradni. Három város felelt meg a feltételeiknek és St. Petersburg a pompás vízparti helyszínnel győzött.

Az anyagnak eredetileg helyet adó épület nem volt elég hurrikánbiztos, úgyhogy nemrég egy fantasztikus új múzeumot húztak fel. Félóránként indulnak idegenvezetéssel túrák, csak a jegyet kell megvenni, a séták ingyenesek.

Bár a kiállítás anyaga inkább felnőtteknek érdekes, gyerekekkel is jó ötlet ide látogatni, mert nagyszerű játszószoba van. Itt például Dali-bajuszt is lehet hajtogatni:-) Ó, és a büfé is jópofa, mert spanyol ételek vannak (gazpacho, tortilla, tapasok!).

Manatee viewing center

Innen Tampa felé hajtottam, pontosabban Apollo Beach településre. A beavatatlan látogató csak néz nagyokat, mi folyik itt: egy ronda ipartelep közepén a folyóra épített fapallókon kíváncsi turisták nyújtogatják a nyakukat és kíváncsian kémlelik a vizet.

Ez nem más, mint a helyi ELMÜ nagyszerű kezdeményezése, a Tampa Electric’s Manatee Viewing Center. Az van ugyanis, hogy a manátuszok nagyon kedvelik a meleg vizet, és több tucat tanyázik itt, ahol az erőműből kifolyó víz kellemesebb a környező öböl vízhőmérsékleténél. A helybéliek hamar észrevették ezeket a cukin lebegő hatalmas állatokat és elkezdtek csodájukra járni. A cég pedig nem kerítéssel tartotta távol a kíváncsiskodókat, hanem épített egy “színpadot”, hogy nyugodtan lehessen gyönyörködni bennük. Nincs belépő sem, nagyon szimpatikus az egész. Talán csak az nem, hogy egy külön medencében fogságban tartanak egy ráját, hogy gyerekek kedvükre simogassák:-(

Egyébként nem csak manátuszokban lehet gyönyörködni, de kis szerencsével cápákban is. Sőt, ami nekem a legnagyobb élmény volt, láttam egy ráját felugrani a vízből!  Sajnos nem voltam elég gyors lefotózni (és ugye ami nem kerül a facebookra, az nincs is), de titkon én tudom, hogy milyen kis csoda volt:-)

Orlando

Amikor az utazást terveztem, valahogy természetesnek tűnt, hogy ha Florida, akkor nem maradhat ki Orlando és az itt található tematikus parkok egyike – Disney World, Universal Studio, Sea World vagy valamelyik. Foglaltam szállást és így intéztem az útitervet – aztán szembesültem a belépőjegyek áraival és rájöttem, hogy engem ez annyira mégsem érdekel. Lehet, hogy ha gyerekes családként járnék erre, akkor nagy élmény lenne, de személy szerint én sajnáltam rá az alsó hangon is száz dollárt. Belegondolva, hogy a legtöbb látogató több napra jön és több gyerekkel, elég magas tud lenni a végső számla.

Végigböngésztem, milyen egyéb látnivaló van a városban és még a Tiffany üvegeket bemutató múzeum tűnt a legérdekesebbnek, de az meg jó messze volt, a forgalom meg horrorisztikus – lépésben araszoltak mindig az autók. Úgyhogy töredelmesen bevallom, félretettem a máskor oly kötelességtudó énemet, és inkább csak körbejártam két bevásárlóközpontot. Csak egy-két dolgot vettem, de a csajos énemnek jót tett egy kis nézelődés az üzletekben. Nagyon jó boltok vannak és itt a leárazások szemmel is látható százalékokat jelentenek, nem úgy, mint otthon.

És ha már Orlando, a szállásom igazi nagy resort hotel volt. A Lake Buena Vista Resort négy óriási épületből áll, hatalmas hajóval ékesített medence körül. A szobák méretére se lehetett panasz, nem manhattani méretekben kell gondolkodni:-). A legkisebb egység is két hálószobás apartman, irigylésre méltóan nagy konyhával.

De a legjobb a spa kezelés volt, mert elmentem egy jó kis masszázsra, a sok vezetés után nagyon jól esett. Isteni 50 perces kényeztetést kaptam, finom illóolajokkal, ügyes kezű masszőrlánnyal.

Kennedy Space Center

Nem csak Orlando volt kicsit elhibázott programpont, de a Kennedy úrközpont is. Legalábbis engem egyáltalán nem kötött le. Még a jegyárusító készülékeknél lelkes voltam, azok jópofának tűntek, de utána valahogy csak ide-oda sodródtam és nem találtam semmi izgalmasat.

Barátok

De szerencsére nem ezzel a két antiklimax programmal zárult az addig nagyon élvezetes floridai körút, mert találkoztam régi ismerősökkel. És hát az utazások talán legcsodálatosabb, legemlékezetesebb pillanatai mindig azok, melyek az emberekhez kötődnek. Meglátogattam egy imádnivaló floridai idős házaspárt, akik a kis kiadó lakásom visszatérő vendégei és ma már nem kuncsaftok, hanem nagyon jó barátok. Imádják Budapestet, én meg őket:-)

Aztán Miamiban indulás előtt egy magyar lánynál töltöttem az utolsó éjszakát, aki ugyanazon az egyetemen tanult anno itt az USA-ban, mint én. Egész pontosan akkor jött ki a Hofstra University-re, amikor nekem lejárt a kétéves ösztöndíjam, úgyhogy én igazítottam el, hogy mi merre. Ennek már vagy három évtizede és azóta talán ha kétszer találkoztunk, de vannak emberek, akiknél ez nem számít és annyira könnyen lehet velük beszélgetni, mintha naponta csicseregnénk.

Azt hiszem, ennek az útnak a tanulsága az volt, hogy Floridában nekem nem az volt a nagy durranás, mint amiért a legtöbben odamennek. Nem nyűgözött le annyira Miami (bár az art deco negyed elég király), nem indultam innen tengerjáró hajóval sehova és nem tettem be a lábam egyetlen tematikus vidámparkba se. Odáig voltam viszont az Everglades parkért, beleszerettem a manátuszokba, meghatottak a beteg teknősök és a velük foglalkozó orvosok Marathonban és imádtam a cicákat a Hemingway házban. Érdemes autót bérelni és körbejárni az államot és mindenkinek magának fedezni fel, mik a legjobb dolgok – nem feltétlen a leghíresebbek!

Az utazáshoz a repülőjegyet a blog rendszeres támogatója, az Air France biztosította, amiért örök hálám!:-))