A karácsony előtti vásárlási rohamok elöl menekülve valami kellemes, jó klímájú helyre vágytam, de olyanra, ahova mégse egy vagyon a repülőjegy. Így jutott eszembe Lisszabon. Portugáliában ugyan már eltöltöttem 2002-ben egy hetet, de akkor végignyargaltam az egész országon, amolyan első, ismerkedő utamon. Úgy döntöttem, most alaposabban felfedezem magamnak ezt az területet, úgyhogy a kis megszokott módszerességemmel kiírtam, mi minden érdekel. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy minden nem fér bele egy kéthetes útba, úgyhogy kétfelé osztottam a látnivalókat: készült egy olyan útiterv, amelyben minden, Lisszabonhoz közelebb levő látnivaló benne van, és egy másik, aminek majd Portó lesz a bázisa. Most az elsőnek veselkedtem neki: Lisszabon, délre le a tengerpartig és északra fel Fatiméig bezárólag. Onnan tovább, a Duoro völgye és Porto majd egy másik alkalommal kerül sorra.
Portugál időjárás
Portugália egész évben jó utazási célpont, mert télen sincs nagyon hideg. Nyáron persze elég meleg van, no és akkor van a legtöbb látogató, úgyhogy talán a tavasz és az ősz a legideálisabb – de én például télen voltam és úgy is imádtam! Akkor mondjuk fürödni nem lehet, de cserébe soha sehol nem kell sorban állni, mert kevés a turista, ráadásul a szállások árai a téli hónapokban a legalacsonyabbak. A nyári csúcsszezonban meg inkább irány az Azori-szigetek – az is Portugália, de kevésbé zsúfolt!
Lisszabon és környéke – bő kéthetes programvázlat
Bár két hét alatt akár egész Portugália körbejárható sietősen, én most nem siettem sehova és inkább szép alaposan megnéztem az ország alsó kétharmadának fontosabb látnivalóit. Portó és környéke majd jó lesz egy újabb túrának! Portugália majdnem ugyanakkora, mint Magyarország – nincsenek óriási távolságok, de míg nálunk a legtöbb turista csak Budapestre jön, Portugáliában jóval szétszórtabban vannak az izgalmas látnivalók. Érdemes bekukkantani minden csücskébe!
Most az alábbi utat jártam be:
A főváros és közvetlen környéke (szállás Lisszabonban)
1. nap: utazás
2. nap: Lisszabon
3. nap: Lisszabon
4. nap: Belém (villamossal)
5. nap: Sintra (vonattal)
Déli régió (szállás Faroban)
6. nap: vonattal Faroba, délután Faro
7. nap: Farotól keletre a tengerparton (vonattal)
8. nap: Farotól nyugatra a tengerparton (egy nap autóbérlés)
Keleti régió (szállás Evorában, utolsó este Marvaoban)
9. nap: vonattal vissza Lisszabonba, ott felvettem az autót, és irány Evora
10. nap: megalitikus emlékek Evora környékén, Serpa és Mértola
11. nap: Vila Vicosa és Elvas
12. nap: Monsaraz és Marvao
Északi régió (szállás Evorában, utolsó este Lisszabonban)
13. nap: Monsanto és Tomar érintésével Leiriaba
14. nap: Fatima és Coimbra
15. nap: Batalha, Alcobaca és Óbidos
16. nap: visszautazás Lisszabonba, útközben Cabo de Roca, a kontinens legnyugatibb pontja
17. nap: kis levezetés Lisszabonban, késő este repülés haza
Közlekedés Portugáliában
Lisszabonba TAP járattal érkeztem. A fővárosban egyértelmű volt, hogy a tömegközeledést használom és gyalogolok- itt az autó teljesen felesleges, sőt, inkább csak nyűg. Szintén elég volt a tömegközlekedés eljutni Belémbe és Sintra legtöbb templomába. Ezután levonatoztam Faroba, és ott béreltem helyben autót, hogy körbenézzek a déli partvidéken. Ezután visszavonatoztam Lisszabonba, béreltem egy autót és azzal jártam körbe a többi látnivalót. Évora fele indultam először, aztán megnéztem az ország keleti részét. Onnan a Lisszabontól északra fekvő látnivalókhoz hajtottam (Tomar, Fatima, stb.), majd útba ejtettem a kontinens legnyugatibb pontját, valamint azokat a látnivalókat Sintrában, ahova a tömegközlekedéssel nem tudtam eljutni. Az autót végül Lisszabonban adtam le hazautazás előtt.
Lisszabon látnivalók
Lisszabon azonnal magával ragadja az utazót. Különleges ötvözetet alkot az egykori tengeri birodalom régmúlt dicsősége a málló vakolattal, a pompás csempék a girbegurba utcákkal. Tipikusan az a hely, ahol nem is annyira a látványosságok érdekesek, hanem a város egésze, maga a hangulat. Sokszor csak bolyongtam a kis macskaköves utcákon mindenféle cél nélkül. Imádtam a mindenütt jelenlevő festett csempéket, a meredek utcákon kapaszkodó villamosokat, az éttermekből esténként kiszűrődő mélabús fado dalokat. De azért turistáskodtam is:-)
Csempemúzeum
Számomra Lisszabon elsősorban a csempéről és fadoról nevezetes, így az első nap a csempemúzeumba vezetett az utam. Ez alig pár buszmegálló a belvárostól, de ez a távolság elég ahhoz, hogy ne sokan jöjjenek ki ide – rajtam kívül talán ha három látogató volt. Pedig megéri a kis kirándulás, mert különböző korokból sokféle csempét láthatunk itt.
Kilátók, avagy a miradour-ok
Lisszabon pompás fekvése, azaz a tény, hogy hét hegyre épült, számtalan lehetőséget kínál a nagyszerű panoráma élvezésére. Sok hegytetőn padokkal, bárokkal várják a látogatókat, és a városban mindenkinek megvan a maga kedvenc kilátópontja. Lisszabon egyik varázsereje épp az, hogy itt az utazó kiszakadhat a mókuskerékből, megállhat egy kicsit és csak úgy engedheti, hogy beszippantsa a város hangulata. Nincs is erre jobb alkalom, mint naplementét nézni a folyóparti város egyik kilátójából.
Érkezésem estéjén felkaptattam a legnépszerűbb pontra. A Miradouro da Senhora do Monte Lisszabon látnivalói közül a a helyiek és turisták közös kedvence, így szép kis tömeg verődött össze a naplemente idejére.
Itt is szép volt a kilátás, de a legjobb szerintem a szállodámhoz közeli kilátóponton (Miradouro Santa Luzia). Itt csak a zsebtolvajokra kell vigyázni, nekem ugyanis pár percen belül ketten is be akartak nyúlni a táskámba, láthatóan ugyanannak a galerinek a tagjai. Amikor szóltam a hotelben, csak legyintettek, ez sajnos mindennapos itt.
De ez a két kilátó csak két kiragadott példa – ha egy teljes hónapod van Lisszabonba, akkor sem kell zavarba jönni, mert ezen a listán 30 kilátópontot találsz!
Graffititúra
Ugyancsak különleges program volt a graffititúra. A városban rengeteg falfestmény van, nemcsak illegálisak, hanem olyanok is, amelyek megrendelésre készültek. A legnagyobb ilyen projekt egy parkolóház illusztrálása volt, ahol minden emeletet más művész pingált ki. Pályázat útján válogatták őket, és tisztességes bért kaptak a munkájukért. A parkoló bejáratánál fotó és rövid életrajz mutatja be a graffitik alkotóit, akik a túravezetőnk szerint ugyanolyan helyi sztárok, mint egyes zenészek.
Sao Vicente de Fora – meséket ábrázoló csempék
Megkerestem azt a templomot is, amire az első látogatásomból még emlékeztem: ahol La Fontaine mesék (vagy inkább rövid példabeszédek) illusztrációjaként készített csempefestmények vannak kiállítva. Itt se járt szinte senki, pedig varázslatos kis hely (Sao Vicente de Fora).
Múzeumok
Elmentem a város első számú múzeumába is, a Museu da Fundacao Calouste Gulbenkian-be. Itt két épület is van: egyikben a régebbi festmények, másikban a modern gyűjtemény. Mindenképp megér ez is egy látogatást, ha belefér az időbe.
Babamúzeum
A legmaradandóbb élményem a lisszaboni látnivalók közül a babakórház volt, amely 1830 óta működik ugyanabban a pici üzletben. A bejáratot a Praca da Figueira téren kell keresni, itt lehet megváltani a kéteurós jegyet, amellyel aztán a hátsó ajtón át bejuthatunk a kórházba.
Évente nagyjából száz babát javítanak itt meg, többségük portugál, de gyakran küldenek külföldről is „betegeket”. Nemcsak játék babákkal, hanem szentek kis szobraival is foglalkoznak, azaz azok javítását is vállalják.
Az első terem maga a kórterem, itt fekszenek a babák a polcokon. Rajtuk kis cetli, amelyből kiderül, mi a bajuk. A „diagnózist” a lenti üzletben dolgozó két „nővér” állítja fel. A kórterem után a két orvosi szoba következik, itt két-két hölgy munkálkodik, vagyis a kórház összlétszáma hat fő.
Ha viszonylag újabb babát hoznak be, amelyhez van raktáron lévő vagy beszerezhető alkatrész, akkor a sérült részt egyszerűen kicserélik. Fantasztikus gyűjteményük van babafejekből, karokból, szemekből, hajakból a takaros kis orvosi szekrényekben. Időnként ötven-száz éves babák is érkeznek, ezekhez ők maguk gyártanak fejet, karokat, amire szükség van.
Amikor ott jártam, épp egy 120 éves baba feküdt az egyik orvosi asztalon törött fejjel. A szeme ugyan kiesett, de megvolt, viszont a fej egy jó része hiányzott. Szerencsére az orvosnőnek nem okozott nehézséget a plasztikázás. Jót mosolyogtam, amikor megmutatták a mentőt, egy vörös kereszttel jelzett kosárkát. Néhány szobában múzeumot rendeztek be régi babákból, babaházakból, babaruhákból.
A kis műhely dolgozói azt állították, ez az egyetlen ilyen intézmény a világon, pedig Budapesten is működik egy Babaklinika nevezetű játékjavító. Ez persze semmit nem von le a múzeum bájából, szerintem két eurót igazán megér, hogy meglátogassuk.
Beco Das Farinhas utca – fotók
A másik, amit imádtam, a helyi időseket dokumentáló fotók a Beco Das Farinhas utcában. A szívmelengető képeket Camilla Watson készíti, akinek a közeli Largo dos Trigueiros-on van a műhelye. A fotók a házban élő időseket dokumentálják, akik maguk dönthetik el, melyik kép kerüljön fel róluk a házfalra. Fantasztikus projekt:-)
Alfama és Barrio Alto
Lisszabon legrégebbi negyede az Alfama, szűk utcák és ódon házak bájos halmaza. Alfama eredetileg a városfalon túl helyezkedett el, csak akkor lett Lisszabon része, amikor a kikötő fellendülésével a főváros növekedésnek indult. Sokáig az egyik legszegényebb környéknek számított, ahol tengerészek és utcalányok mulattak a sivár bárokban. Ma már pont ellenkezőleg: az egyik legdivatosabb negyed, ahol a fado bárok többségét találni.
Barrio Alto már az 1500-as évek óta egy színes, vidám negyed, amely mindig is a művészek, festők kedvelt tanyája volt. Utcáin színes lakóházak állnak jellegzetes kőkeretes ablakaikkal, francia-erkélyeikkel és díszes öntöttvas korlátaikkal. A Bairro Alto („Felsőváros”) elnevezés arra utal, hogy ez a negyed a belváros (Baixa, azaz Alsóváros) fölötti dombra épült. A Bairro Alto Lisszabon „SOHO”-ja, az éjszakai élet energiával teli központja. Négyzetrácsos utcái nappal csendesek, de este megnyitnak a bárok, éttermek, késő estig nyitva tartó butikok és könyvesboltok. A turisták kedvence a Bica Funicular, a valószínűtlenül meredek utcán felkaptató fogaskerekű.
Fado
A fado éttermek közül sokáig válogattam, elolvasva helyi bloggerek, tripadvisor és mindenféle egyéb listák ajánlásait. A sok véleményt olvasva eléggé az a kép alakult ki, hogy a legtöbb helyen, ahol jó a zene, csapnivaló, de elég drága a vacsora. Végül a Pivo nevű helyre esett a választás, ahol kellemes volt a muzsika, de felejthető (viszont legalább megfizethető) a kaja.
Sokkal jobban tetszett a zene a másik kiszemelt helyen, a Fado múzeum környékén levő Tasca do Chicoban, ahol a vacsora is nagyon finom volt – itt csak az volt kicsit hangulatgyilkos, hogy alig volt vendég.
Lisszabon szállás
Lisszabonban rengeteg jó szállás van, én végül kettőt is kipróbáltam: az első két éjszakát egy elegáns, régi házból kialakított designos hotelben töltöttem az Alfama negyedben, hármat pedig egy családias vendégházban a belvárosban.
A repülőtérről így az utam elsőként a Santiago de Alfama hotelbe vezetett. Az utazás nem volt bonyolult, a városközpontba ugyanis metró jár, onnan pedig a főváros legnépszerűbb járatával, a 28-as villamossal lehet eljutni a szállodába.
A szállodáról már este is láttam, hogy különös odafigyeléssel alakították ki, de reggel tudtam csak igazán körülnézni. Teljesen odáig voltam azért, mennyire szépen megőrizték a múltat a régi gyárépületből kialakított minimál stílusú hotelben. Az ebédlő egyik modern ajtajába például beépítettek egy ódon faajtót, az egyik folyosón pedig üvegpadló alatt lehet látni egy régi kőlépcsőt.
A második szállásom egy lisszaboni vendégház volt, közeli metrómegállójával ideális Belém és Sinstar felfedezéséhez. A Casa Amora panzió egy egész házat foglal el, sőt néhány apartmant egy szomszédos házban van kialakítva. A berendezés nem a legmodernebb, de ezt bőven pótolják kedvességgel, odafigyeléssel. Komoly listát kap a vendég az ajánlott éttermekről, sőt még egy hírlevelet is készítenek aktuális programokkal, ajánlókkal. A reggeli itt volt a legkomolyabb az egész portugál utazás során. Frissen préselt narancslé, a sütőből frissen kivett házi sütemény, minőségi pékáruk, sajtok és felvágottak.
Valami másra vágysz? Keresgélj Lisszabon szálláshelyei közt és hasonlítsd össze az árakat:
Lisszabon – kedvenc éttermek
Kaják tekintetében nem volt kimagasló élmény, de nagyon élveztem a Time Out piacot, ahol egy rakás kis étterem üzemel (valami olyasmi, amit nálunk Hold utcai piac galériáján igyekeznek mostanában kialakítani). Itt bőven lehet válogatni mindenféle fogásokból, és bár sokan azt írták/mondták, hogy turistás és drága, én egyáltalán nem találtam annak: főleg környéken dolgozó helyiek ettek és teljesen normális árak voltak.
Az éttermek közül a kedvencem Zé da Mouraria lett – igazi törzshely helyi lakosoknak, kevés turistával. Alig van jelzés, inkább az előtte ácsorgó tömegről lehet megtalálni. Totál tele volt délben, egy órát kellett várnom, mire sikerült elcsípni egy helyet. Ide főleg minimum négy fős társaságok jönnek, mert hatalmas adagok vannak. Általában négy fő kér ki két adag kaját (egy halast és egy húsost), esznek előtte sajtot, utána desszertet, végén kortyolnak kávét, közben pedig bort. Nagyjából ez a sztenderd menet és egyáltalán nem drága.
Ha pasteis de nata-ra vágyik az ember a városban, akkor pedig a Manteigaria cukrászda a nyerő, ez közel van a Largo de Camoes térhez, úgyhogy jövet-menet útbaesik:-)
Lisszabon tömegközlekedés
Lisszabonban és környékén egy kártyára van szükség a tömegközlekedéshez (7 Colinas vagy Viva Viagem), amely 0.5 euró és egy évig érvényes. Erről minden egyes utazásnál levonja a menet árát a beléptető kapu vagy az a kis gép, amihez hozzá kell érinteni a jegyet. Egy kártyát csak egy személy használhat, úgyhogy ha többen vagytok, több kártya kell! A kártyára fel lehet tölteni napijegyet, talán ez a legegyszerűbb. De ha sokat tervezel gyalogolni, rátölthetsz egy utazásra szóló jegyet is.
A városban közlekedés során azzal szembesültem, hogy hiába van holtszezon, ahhoz még most is elég sok a látogató, hogy az imádott 28-as villamosok megteljenek. Kétszer is előfordult, hogy nem fértem fel az első járatra. Mivel nem volt leszálló utas, a tömött jármű egyszerűen nem állt meg. A tanulság az, hogy soha ne centizzük ki, ha időre megyünk valahova. Elvileg hiába jó a tömegközlekedés, a gyakorlatban nem bírja a rohamot.
Maga a 28-as villamos egy igazi legenda – kevés város mondhatja el, hogy az egyik legnépszerűbb nevezetessége egy villamosvonal:-). A fából készült bájos villamos úgy tesz egy óriási kört a városban, hogy a legtöbb fontos nevezetességet útba ejti. Nem is érdemes Hop-on-Hop-off buszra költeni, mert tömegközlekedéssel is remekül el lehet boldogulni, jóval kedvezőbb áron.
Sajátos lisszaboni közlekedési eszközök a liftek is, melyek közül a legnevezetesebb a Santa Justa. Ezt Gustave Eiffel egyik tanítványa tervezte és 1902 óta szállítja az utasokat. A legfelső szinten kis kilátóteraszt is kialakítottak, a turisták nagy örömére.
A másik, ami praktikus tudnivaló, hogy Lisszabont hét dombra építették, úgyhogy hiába nézzük ki otthon az asztalra terített térképen, milyen egyszerű elsétálni A-ból B-be, valószínűleg kell hozzá majd kaptatni vagy lépcsőzni, így például babakocsival nem egyszerű. Mindenképpen jó kényelmes cipőben kell nekilátni a városnézésnek!
Lisszabon kártya megéri-e?
Mint sok nagyvárosban, itt is bevezettek egy városi kártyát, mellyel ingyenes a tömegközlekedés, valamint a belépés számos múzeumba. Előre is megvásárolható 24, 48 és 72 órára. Hogy megéri-e, az attól függ, ki mennyire szeret gyalogolni, illetve hány nevezetességet akar felkeresni. Ha csak 1-3 nap van a város felfedezésére és sok mindent szeretnétek megnézni, szinte biztos, hogy megéri.
Példa
Ha egy egynapos kártyával reggel korán elmész Belémbe, megnézed a Belém tornyot (6 euró) és a Szent Jeromos kolostort (10 euró), az ingyenes közlekedéssel már meg is van az egynapos kártya ára (19 euró) – és még előtted az egész délután, amikor további múzeumokat kereshetsz fel.
Tippek spórolásra
Minden hónap első vasárnapján ingyenesek a múzeumok.
Ha egy hotelben apartmant bérelsz vagy airbnb lakásban szállsz meg, tudsz konyhát használni. Ez esetben az éttermi étkezések helyett otthon is tudsz reggelit, vacsorát készíteni. A két legnagyobb szupermarket-lánc a Pingo Doce és a Continente.
25 éves korig (25-tel bezárólag) kedvezményesek a vasúti jegyek.
A sorozat összes írása (kattints a linkre)
Belém – Szent Jeromos kolostor, Pastéis de Belém, XL Factory
Sintra – Regaleira palota, Monserrate palota, Királyi palota, Pena palota, kapucinusok kolostora, Queluz-palota
Algarve – Faro, Tavira, Vila Real de Santo Antónió, Silves, Lagos, Vila do Bispo, Sagres, Cabo de Sao Vicente, Monchique
Évora, Monsaraz, Marvao, Monsanto – megalitikus emlékek, Serpa, Mértola, Vila Vicosa, Elvas, Évora, Monsaraz, Marvao és Monsanto
Tomar, Fatima, Coimbra, Alcobaca, Batalha és Óbidos -Tomar, Fatima, Coimbra, Alcobaca, Batalha, Óbidos és Cabo de Roca
Az ország északi harmadát egy másik utazáson jártam be
Utószó
Hasznosak voltak a fentiek? Szívesen olvasol ilyen útleírásokat, tippeket? Ha igen, és nem lenne ellenedre valamivel viszonozni a blogba fektetett munkámat, könnyen megteheted úgy, hogy neked ne kerüljön semmibe! Ha itt a weblap jobb sávjában (mobilos verzióban a lap alján) levő booking.com kockában keresel szállást, azaz itt ütöd be, hova és mikor utaznál, a rendszer ugyanoda navigál, mintha közvetlenül írtad volna be az adatokat ezen a lapon. A szállás neked ugyanannyiba kerül majd, booking-on a genius kedvezményed is megmarad, de a rendszer érzékeli, hogy tőlem indult a foglalás, így kapok egy pici jutalékot. Minden nap több órát töltök gép előtt, hogy ilyen ingyenes tartalmat írjak nektek és nem állnak mögöttem szponzorok, azaz ez amolyan lelkes „közszolgálat”:-). A számodra költségmentes támogatásod nekem további utakat tesz lehetővé és ígérem, azokról is hasznos beszámolók készülnek majd!:-)