Nem csak instadíszlet – legyél Te is felelős utazó!

A turizmus napjaink legdinamikusabban fejlődő szolgáltatási üzletága. Eddig soha nem látott tömegnyi ember csomagolja bőröndbe a holmiját, és hagyja maga mögött az otthonát hosszabb-rövidebb időre. Egy egyfelől csodálatos lehetőség, hiszen minden egyes út hozzátesz az életünkhöz, többek, jobbak leszünk általa, viszont azt is tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak bennünk hagy lenyomatot a meglátogatott hely, de bizony mi is ott hagyjuk a lábnyomunkat – ökológiai, financiális és emberi szempontból – mindenütt. Az ajánlatok áradatában nem egyszerű tudatosan lavírozni, hiszen az egyes szektorok pénzügyi érdekei között kell megtalálnunk a legoptimálisabb módot arra, hogy felelősségteljes turisták legyünk.

Közös felelősség

De mi mindenre kell figyelnünk? Fenntartható turizmus, felelősségteljes utazás, slow travel, ökoturizmus – megannyi fogalom kereng a köztudatban többé-kevésbé ugyanarról a témáról. Míg az ökoturizmus főként a természeti értékek megőrzésére törekszik, a felelősségteljes utazás azt is szem előtt tartja, hogy jobb körülményeket biztosítsunk a helyieknek. A fogalom rendkívül széles körű törekvéseket foglal magába – kezdve onnan, hogy a szállodák kellően megfizessék a helyi alkalmazottakat, egészen addig, hogy az utazók ne használjanak kést és villát ott, ahol a pálcika az illendő. Az utazó, az utaztató és a vendéglátók közös felelőssége, hogy minden útnak pozitív hatása legyen a helyiek életére, anyagi szempontból és identitásuk megőrzését illetően is – mondja Hársas Péter, a felelossegteljesutazas.hu szakértője.

A slow travel célkitűzése a kevesebb, lassabb, de tartalmasabb utazás. Ez nem annyira átfogó fogalom, mint a felelősségteljes utazás, mert leginkább az utazóról szól, de része annak. Mivel jól reklámozható és divatossá kezd válni, eszköze lehet a tudatosság népszerűsítésnek.

A fenntartható kifejezést Péter nem szívesen használja, ugyanis véleménye szerint a nemzetközi utazás jelenlegi volumene nem tartható fenn – azt mindenképpen csökkenteni szükséges. Mennyiség helyett a minőségre kellene törekedni. Hársas Péter meglehetősen radikális álláspontot képviselve kétségbe vonja, hogy az utazás egyáltalán alanyi jog-e. Véleménye szerint csak annak szabadna utazni, aki azt felelősségteljesen teszi, és nem „feleslegesen” terheli a környezetet, mint például egy all-inclusive, külföldi tulajdonban levő hotelláncban nyaraló turista vagy az a külföldi fiatal, aki úgy járja végig Budapest romkocsmáit, hogy szinte azt se tudja, hol van. A korlátozás mellett az árak emelésében látja a megoldást, amit azonban nem öncélúan képzel el, hanem úgy, hogy a szállodák a többletbevételeket észszerűen használják fel – például víztisztító berendezésekre vagy a helyi alkalmazottak életkörülményeinek javítására.

Szemléletformálás

Kevésbé drasztikus megoldást javasol Méhész Zsuzsa, aki külföldön idegenvezetőként, itthon falusi vendéglátóként és közösségfejlesztőként dolgozik, így minden irányból jó rálátása van a témára – ami ráadásul a szenvedélye is. Ő inkább a meggyőzésben, szemléletformálásban hisz, bár belátja, ezekkel csak kis lépésekben lehet haladni. Az ő elmélete szerint nemcsak folyón kenuzva lehet felelősen utazni, de az ő vezetésével akár New Yorkban is, melyről így mesél:

„Szeretem elképzelni, hogy én magam is turista vagyok. Ilyenkor végiggondolom, mit élveznék igazán. Nyilván a látnivalókra kíváncsi vagyok, de szeretnék igazi, kézzelfogható élményeket is megélni. Emiatt sajátos gerillaakciók keretében kifogok a megbízó irodán, és addig ügyeskedek, míg összejön egy brunch a Central Park csónakházában, élőzene mellett, az Upper East Side elegáns közönségével. Vagy a Starbucks helyett egy tengerbiológus és író lakókocsijában kávézunk, ahol minden egyes elköltött centünkből visszajut az óceán diverzitásának megőrzési programjára. Legutóbb a kötelező programon túl kecskefarmot látogattunk, a termelőtől vettük a gyümölcsöt, a narancsfák árnyékában, helyi dizájnerek által készített ajándékokat vásároltunk a kínai turistabóvli helyett, menő piacon kóstoltunk remek ételeket a hotelkajáról örömmel lemondva – s az út végére már mindenkinél volt egy palack, amit az ivókutakból töltött a palackos ásványvíz helyett. Ezt nagy eredménynek gondolom, mert észrevétlenül bújt a turisták bőre alá a tudatosság.”

Optimizmusát az táplálja, hogy a gasztronómiában az emberek már hajlandóak többet költeni kapirgálós tyúkok által tojt tojásért vagy kistermelők paradicsomáért, így talán a turizmusban is eljön az idő, hogy inkább többet fizetnek, de tudatosan utazzanak.

Mindketten hangsúlyozzák, hogy a nyaralási helyszínnek nem szabad csak egy díszletnek lenni a sok instagramos fotóhoz. Nem lehet csak elvenni és ártani, hanem adni kell: tudatos pénzköltéssel, a kitaposott ösvényről való letéréssel.

Magyarországon hol vannak már ezirányú kezdeményezések?

Hársas Péter elsőként a Fogadó a két kecskéhez vendégházat hozta fel jó példának, melynek pont Méhész Zsuzsa a tulajdonosa – ebből is látszik, hogy még nincs nagyon sok szereplő ezen a piacon.  Zsuzsa a saját házikóján túl egy jól működő hálózatot fog össze a hasonlóan gondolkodó partnerekből, így szívesen ajánlják egymást: hol lehet eredeti szatmári szilvalekvárt kapni, hol érdemes biciklit és kenut bérelni, merre érdemes kirándulni, mit érdemes vásárolni. Az ételeket helyiek főzik, azzal az igénnyel, mintha a saját családjuknak készítenék. Az a pénz, amit a turista idehoz, nagyon jó helyen marad, mert végső értelme az, hogy perspektívát adjon a fiataloknak: érdemes a régióban maradni és továbbvinni a megteremtett értékeket.

Zsuzsa a cserkúti Dr. Németh Ibolyát említi követendő példaként, aki a falusi vendéglátás (BioBia) mellett lekvárokat, zöldségkrémeket, aszalt gyümölcsöket, teákat készít, ráadásul aktív szerepet játszik a közösségépítésben, szemléletformálásban. Ugyancsak jó példa az Irota EcoLodge, amely nagyvonalú szálláshely természetes környezetben, nagyon okos, „holland” típusú, természetközeli és felelős megoldásokkal.

A repülőtársaságok helyzete

A globális felmelegedéssel kapcsolatos félelmek már olyannyira bekerültek a köztudatba – szerencsére -, hogy egyre többen igyekeznek a lehető legzöldebb módon eljutni A-ból B-e. Bár a legkörnyezetkímélőbb tömegközlekedési forma a vasút, vannak célpontok, ahova vonattal lehetetlen vagy rettentő körülményes eljutni. A repülés ma már gyakorlatilag megkerülhetetlen, nincs ennél időtakarékosabb és kényelmesebb módja az utazásnak, de a teljes képhez hozzátartozik a végtelen mennyiségű elégetett kerozin is. Ennek ellenére természetesen senkit sem szeretnénk elriasztani a repüléstől, mindössze itt is egy kis tudatosságot és körültekintést javasolhatunk: ha olyan az úti célunk, ahova több társaság is repül, válasszunk úgy légitársaságot, hogy összehasonlítjuk, az egyes vállalatok mennyit tesznek az ökológiai lábnyomuk ellensúlyozására.

A Dow Jones Fenntarthatósági Index listáján 12 alkalommal ért el első helyezést az Air France-KLM Csoport. Balogh Kittyt, a társaság budapesti irodájának CSR felelősét kérdeztem arról, mégis mit tud tenni egy légitársaság a fenntarthatóságért.

A flottamegújításnak és működési hatékonyság javításának köszönhetően a cégnél 2011 óta 16%-kal csökkent a CO2 kibocsátás (egy utasra és egy kilométerre vetítve). Középtávon a bioüzemanyagokat részesítik előnyben, amely a fosszilishez képest akár 80%-kal csökkentheti a CO2-kibocsátást. A bioüzemanyag felhasználásában élen jár a KLM, ugyanis jelenleg ők az egyetlen európai légitársaság, amely interkontinentális utakat részben ezzel tesz meg.

Az új típusú repülőgépek nemcsak a CO2 kibocsátást csökkentik, de a zajt is. Ebben a tekintetben különösen a Boeing 787-9 Dreamliner gépeket érdemes kiemelni. Ez 40%-kal kevesebb zajt bocsát ki hasonló kapacitású társainál és felszálláskor a repülőtér környezetében gyakorlatilag csak annyira hangos, mint egy elhaladó kamion.

A papíralapú újságokról áttértek a KLM Media App használatára, és ezzel nemcsak a papírfelhasználást csökkentették, de a fedélzeti súlyt is. A gépeket úgynevezett félszáraz módszerrel mossák, amit kissé leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, hogy slag helyett felmosóronggyal. Egy Boeing 777 esetén ez mindössze 150 liter vizet igényel a hagyományos mosás 12.000 literjéhez képest.

Amikor 2010-ben a KLM új egyenruhát vezetett be, 90.000 kg régi ruhával kellett valamit kezdeni. Az upcycling szellemében újrahasznosították azokat, és táskák, valamint a gépek fedélzetére szőnyegek készültek belőlük.

Nemcsak a cégek tehetnek sokat a repülés negatív hatásainak mérsékléséért, de mi, utasok is. Kezdve onnan, hogy könnyebb csomagokkal indulunk útnak, egészen addig, hogy semlegesíthetjük a karbon-lábnyomunkat. Ezt még ma relatíve kevesen teszik meg, pedig nem kerül sokba: egy Európán belüli útnál mindössze néhány euróról beszélünk. A KLM-nél idén lett tíz éves az ilyen irányú CO2 ZERO projekt. Az utasoktól befolyó összegekből a cég erdőtelepítési programot indított Panamában, amely nemcsak az ökoszisztémára van előnyös hatással, de új munkahelyeket is teremtett.

A turizmus és a helyi lakók harca

A helyi lakók a leggyakrabban nem feltétlenül a környezetrombolás miatt, hanem két másik okból néznek ferde szemmel a turistákra: ha azok zajosak vagy amikor a rövidtávú lakáskiadást okolják a lakásbérleti díjak emelkedéséért.

Nálunk jellemzően inkább a zaj a probléma. Az utóbbi időkben sok visszhangot váltott ki, mennyire élhetetlenné tették a helyi lakók számára a sokszor hajnalig dorbézoló turisták a hetedik kerület belső részét, az úgynevezett bulinegyedet.

Istenes Mária, az ingatlankiadasokosan.hu weblap létrehozója, tanácsadó az alábbiakban foglalta össze a helyzetet:

„Az elmúlt 1-2 évben helyi lakosokból verbuválódott civil csoportosulások kezdték el felvenni a harcot a belső erzsébetvárosi éjszakai áldatlan állapotok ellen. Volt egy népszavazás is, mely szerint korlátozták volna a nyitva tartást, de az alacsony részvétel miatt ez sajnos eredménytelen lett. Idén már szolgálatba lépett a világ számos országában nagy sikerrel működő Night Mayor, azaz az éjszakai polgármester Budapesten is, aki a szórakozóhelyek és a lakók között mintegy moderátorként funkcionál.  A helybéli lakók közül sokan az airbnb-t kiáltották ki felelősnek, holott az itt tivornyázó külföldiek nem tipikusan airbnb vendégek, inkább hostelekben szállnak meg. A budapesti lakosok nyomására számos kerületben egyre szigorúbb elvárásoknak megfelelve lehet csak újabb airbnb engedélyhez jutni, ami félő, hogy a „feketézést” erősíti majd.”

Airbnb korlátozások

Nem Budapest az egyetlen, ahol adminisztratív eszközökkel igyekeznek korlátot szabni az airbnb terjedésének, bár más okokból. Míg nálunk elsősorban a zaj, a nyugalom megzavarása miatt csapnak össze a kedélyek, a világ más részein a rövid és hosszú távú bérlők közti feszültség okozza a legnagyobb konfliktust. A lakások tulajdonosai ugyanis a jóval jövedelmezőbb rövidtávú kiadásra nyergeltek át az addig hosszú távra kiadott lakásokban. Ezzel az érték el, hogy beszűkült a hosszútávra kivehető szobák, lakások piaca, így a bérleti díjak az egekbe szöktek. Ez bizonyos városrészek dzsentrifikációjához vezetett, hiszen a kispénzű helyiek kiszorultak onnan. A hivatalok, civil szervezetek, lakóközösségek egyre hangosabban emelték fel a szavukat ezen tendencia ellen és az elmúlt években  egymás után indultak be a rövidtávú kiadások elleni küzdelmek.

A legszigorúbb intézkedéseket 2016 májusában Berlinben vezették be, ahol mindössze egyetlen szoba kiadását engedélyezték az ingatlantulajdonosoknak és a szabályzatot megsértők akár 100.000 eurós bírságot is kaphattak. Két évre rá, 2018. május elsejétől azonban lazítottak a drákói szigoron. Barcelonában engedélyhez kötötték a lakások bérbeadását, és nagyon erős negatív kampányt folytattak az airbnb ellen. Annak érdekében, hogy a cég ne veszítse el egyik jövedelmező bázisát, összefogott a hatóságokkal és segített eltávolítani a platformról az engedéllyel nem rendelkező házigazdákat.  Az airbnb legnagyobb piacán, Párizsban, ahol 65.000 szobát listáz a rendszer, 120 napban limitálták a bérbeadást, míg Londonban ez a plafon 90 nap. New Yorkban önálló otthont nem lehet kiadni, csak egyes szobákat és azokat is csak úgy, ha a tulajdonos vagy főbérlő szintén ott lakik. New York mindenképp egy speciális helyzet, hiszen ott az egekbe szökő bérleti díjak szinte rákényszerítenek sok lakost, hogy egy-két szobáját kiadja. Igen ám, de ettől a jövedelmező üzlettől a tulajdonosok csak vérszemet kapnak, és még inkább megemelik a bérleti díjakat. Azaz szobakiadással harcolni a bérleti díjjal szemben olyan, mintha légkondicionálással küzdenénk a globális felemelkedés ellen – lokálisan talán használ, de tágabb kontextusban mindenkinek ártunk.

Különösen érzékeny helyszínek a nagyvilágban

2018 márciusában futótűzként terjedt a hír a sajtóban, hogy lezárják Thaiföld Koh Phi Phi Leh szigetén a Maya strandot, melyet Leonardo di Caprio „The Beach” című filmje tett világhírűvé. A négyhónapos lezárás oka az, hogy a folyamatosan növekvő számú látogatók egyre nagyobb kárt tettek a környezetben, elsősorban a parthoz közeli korallzátonyban. Az intézkedés mindenképpen dicséretes, kár, hogy pont a mi fogalmaink szerinti nyári hónapokra szól, azaz júniustól lép életbe. Ekkor ugyanis Thaiföldön épp esős évszak van, és a partszakasznak nem ekkor kell szembenézni a legtöbb turistával, hanem az európai tél közepén. Ennek tükrében kicsit látszatintézkedésnek tűnik a lépés, bár a hatalmas sajtóvisszhang miatt legalább figyelemfelhívásnak jó volt.

Nem csak természeti környezetet kell tudatosan védeni a tömegturizmustól is, de történelmi emlékeket is. Nem véletlen, hogy adminisztratív korlátozások vannak életben számos különleges helyszínen. Málta fővárosában a földalatti temetőt, a Hypogeumot napi nyolc órában csak óránként tíz látogató keresheti fel, szigorúan szervezett keretek közt.

Vannak olyan helyszínek is, melyek nem korlátozzák az egyéni látogatók számát, csak a tengerjáró hajókkal érkezőkét. Szantorinin 2017-ben vezették be, hogy naponta csak 8.000 vízen érkező turistát fogadnak, de Velence is kitiltotta a nagyobb hajókat a Szent Márk tér közeléből. Dubrovnik kezdetben örült a „Trónok harca” sorozat kiváltotta népszerűségnek, de a polgármester már ott is bejelentette a turisták számának korlátozását, hiszen a világörökségként is jegyzett város épségét veszélyeztetik.

Akik igazán bekeményítettek

Speciális figyelmet érdemelnek a ritka állatfajok is. Sokak álma találkozni a hegyi gorillákkal, de mindhárom országban, ahol még megtalálhatóak – Ugandában, Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban – súlyos árat kérnek a látogatóktól a felkeresésükért. A több száz dolláros engedélyek így is hónapokkal előre elkelnek, és szerencsére a pénz is jó helyre megy. Korábban sok helybéli élt a gorillák vadászatából, de a külföldi látogatók érdeklődésének hatására megértették, hogy fontosabb a faj védelme és kieső jövedelmüket a turistáktól beszedett pénz pótolja.

A legkarakánabb megoldást a természeti értékeire és hagyományaira egyaránt messzemenőkig figyelő Bhután választotta. Ők úgy döntöttek, nem kérnek a közeli Nepál példájából, ahol elborította a hegyeket a szemét, és szignifikánsan megváltoztatta a helyiek tradicionális életmódját a sok turista. Kis volumenű, minőségi turizmus mellett tették le a voksukat, és a látogatóknak napi 250 dollárt kell fizetni, ha ebbe a kis meseszerű országba látogatnak. Igaz, ebben a gép érkezésétől kezdve minden benne foglaltatik: szállás, étkezés, programok és idegenvezetés.

Itthon is zöldben

A hazai ökoszállodák helyzetéről Karakasné Dr. Morvay Klárát, főiskolai docenst kérdeztük. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége 1993-ban indította útjára  a környezet védelme érdekében a hazai szállodákat ösztönző tevékenységét. „Ne zavarj” címmel egy programcsomagot dolgoztak ki, amely az energia- és víztakarékosságtól kezdve, a hulladékkezelésen át a vendégek tájékoztatásáig részletes szempontokat tartalmazott, amelyek alapján a szállodák megkezdhették az ez irányú munkát.  Az első „Zöld szálloda” pályázatot 1994-ben írta ki a Szövetség, és azóta kétévente jelenik meg az újabb kiírás.

A 2017-2018 években az önálló szállodák közül a Hotel Sástó, az Airport Hotel Budapest, valamint a Castellum Hotel Hollókő voltak a dobogó három fokán, míg a lánchoz tartozó szállodák kategóriában a Novotel Budapest City, a Novotel Budapest Danube és a Hotel Ibis Győr teljesítettek a legjobban. Rajtuk kívül még 35 szálloda viselheti a „Zöld Szálloda 2017-2018” címet, listájukat a szövetség honlapján lehet megtalálni (hah.hu).

A főiskolai docens elmondta, hogy a szelektív hulladékgyűjtés, víztakarékosság ma már szinte természetes. Az utóbbi év slágertémája az élelmiszerpazarlás csökkentése lett, azaz a hotelek igyekeznek hajléktalanszállóknak és szociális otthonoknak juttatni a rendezvényeken és büféasztalokon megmaradt, de még a szigorú előírások szerint felhasználható ételeket. Ugyancsak fókuszba került a személyzet képzése: ki mit tud tenni a környezetvédelemért a raktárostól a mosogatón át a rendezvényszervezőkig.

A legtöbb lehetőség a most épülő szállodáknál van, ahol már a tervezés során figyelembe vehetik a környezetvédelmi szempontokat, például a szigetelés, árnyékolástechnika kialakítása, megújuló energia felhasználása során. Sok régi szálloda esetén műszakilag már nem sokat lehet fejleszteni, ezekben inkább a szemléletformálás, a kampányok kerülnek előtérbe, illetve lecserélt berendezéseiket (ágyakat, számítógépeket) jótékony célra adományozzák.

Egyedi, különleges kezdeményezéseket is találunk a piacon. Az Ibis Aero például olyan közösségi kertet alakított ki, ahol a vendégeknek és környékbeli lakosoknak is van parcellájuk.

A „mitévők legyünk” kérdésre a docensnő válasza az volt, hogy a turizmus a világ legjobb dolga, azt visszafogni nem is lehet és nem is szabad. Korlátozásokat csak a konkrétan negatívan érintett területek esetén tud elképzelni, máshol a szabályozást, figyelemfelkeltést tartja megoldásnak.

A 10 legfontosabb tanács a felelősségteljes utazáshoz

TERMÉSZET IRÁNTI FELELŐSSÉG

1. Óvd az állatokat

Ne vegyél részt semmi olyan programban, amely bármilyen módon megváltozatja az állatok hagyományos, természetes viselkedését.

Ne ülj fel elefántra, ne készíts szelfit lenyugtatott tigrissel, ne tapsolj fogságban tartott delfineknek. Az az egyórás móka az elefánt hátán neki egy életen át tartó kínzást jelenthet.

Ezeket szerencsére már sok utazó tudja, de azt kevésbé, hogy gyakran a szabadon élő állatok életvitelét is manipulálják. Ilyen az, amikor etetéssel csalogatják turistahajók közelébe a rájákat vagy épp a cetcápákat, hogy aztán a kuncsaftok boldogan úszkáljanak velük. Igen ám, csakhogy ezek az állatok a folyamatos etetés hatására elfelejtik, hogy kell megszerezni az élelmet, ráadásul az emberi kézből kapott falatokkal meg is fertőzhetjük őket.

Csak úgy élvezd az állatok látványát és társaságát, ahogy ők szabadon, a saját megszokott területükön, saját életvitelük szerint élnek.

Én ugyanezen okokból nem kóstoltam még Kopi Luwak kávét sem. Nem lehetek benne biztos, valóban szabadon élő cibetmacskák „állították-e” elő azt, nem pedig ketrecekben sínylődő, rabságban tartott jószágok.

2. Kerüld a műanyagot

Az egyik legkárosabb hatása az emberiségnek a környezetre az elképesztő mennyiségű nejlonszatyor, ami tömegével úszik az óceánokban, megfojtva és mérgezve halakat és teknősöket. Mindig legyen nálad egy picire összehajtogatható táska, amit csak előkapsz vásárláskor. Hasonlóképp káros a nedves törlőkendő is, amely eldugaszol csatornákat, illetve nem bomlanak le a szívószálak sem. Hacsak nem olyan helyre utazol, ahol fertőzött a víz, ne vegyél palackos vizet, hanem töltsd újra a csapnál a saját kulacsodat. A hotelekben található kis kiszerelésű tubusok helyett használd a saját kozmetikumainkat.

3. Figyelj arra, milyen szuvenírt veszel

Ne vásárolj olyan ajándéktárgyakat, melyekhez állatokat öltek le, csonkítottak meg, vagy károsították a természetet (elefántagyarból, krokodilbőrből készült szuvenírek, kagylók és korallok)

4. Minimalizáld a levegőszennyezést, ne fecséreld a vizet és az áramot
   

Rövid és gyakori repülős vagy autós utak helyett menj inkább ritkábban, de hosszabb szabadságra.  Kerüld a környezetre káros programokat, még ha oly szórakoztatónak tűnnek is – például a quadbike és ATV használatát. Használj minél gyakrabban környezetbarát tömegközlekedést, például a vonatokat.

Bármennyire is jól tud esni sokáig állni a zuhany alatt egy kimerítő nap után, ne használj a szükségesnél több vizet. Sok országban kifejezetten hiány van belőle és a helybéliektől veszed el, akiknek nagyobb szükségük van rá. Ha szárazságtól sújtott vidékre utazol, nem jó ötlet támogatni egy golfpályát.

Húzd ki a telefontöltőt, ha már nincs szükség rá, kapcsold le a villanyt, amikor elmész a hotelből, ne pazarold az áramot túlzott légkondicionálásra.

KULTURÁLIS FELELŐSSÉG

5. Add meg a tiszteletet a házigazdának, a helyi szokásoknak

Utazás előtt tiszteld meg a vendéglátó országot, az ott élőket azzal, hogy pár szót megtanulsz a fogadó ország nyelvén és legalább nagy vonalakban megismerkedsz a helyi szokásokkal. Néha egész egyszerű kis dolgokkal lehet megbántani őket: ha Thaiföldön megsimogatjuk a gyerekek fejét vagy Japánban a rizsbe szúrjuk az evőpálcikát. Öltözz illendően, és ha kétségeid vannak, mi fér bele, inkább a konzervatívabb irányt válaszd.

6. Ne fotózd a helybélieket engedély nélkül

Minden utazáshoz hozzátartoznak az olyan fotók is, melyeket emberek vannak piacokon, közterületeken. Ezzel nincs is gond, de kerüld azokat a képeket, melyeket engedély nélkül közvetlen közelről készítenél másokról. Ez különösen fontos azokban az országokban, ahol a fotónak jelentősége van – mint például Guatemalában, ahol ezzel „elvesszük a lelkét” valakinek.

7. Járulj hozzá a hagyományok továbbéléséhez

Nem ritka, hogy egyes kihalófélben levő népszokások, hagyományok fennmaradásában jelentős szerepe van a turisták érdeklődésének. Igyekezz részt venni ilyen programokon és pozitív visszajelzésekkel segíts megőrizni a helyi értékeket.

GAZDASÁGI FELELŐSSÉG

8. Részesítsd előnyben a helyi vállalkozásokat,őstermelőket
   

Igyekezz támogatni a helyi gazdaságot, azaz aludj kis családi panzióban, étkezz helybéliek által üzemeltetett étteremben. De nem muszáj kerülni a nemzetközi láncokat sem, amennyiben ők helybéli lakosokat alkalmaznak fair munkafeltételekkel. Igyekezz megosztani a pénzköltést több étterem, üzlet közt.

Amit csak lehet, vásárolj piacon szupermarketek helyett. Igyekezz kiiktatni a közvetítőket és kézművesektől, őstermelőktől vásároljunk.

9. Ne alkudozz ész nélkül
   

Sok turista ész nélkül alkuszik mindenre, mert azt olvasta az útikönyvben, hogy adott országban úgy szokás. De időnként érdemes egy pillanatra elgondolkodni és kicsit távolabbról szemlélni az egészet. Tényleg élethalál kérdése-e még egy dollárral lejjebb alkudni annak a terméknek az árát, ami nekünk már így is nevetségesen olcsó, amikor tudjuk, hogy a másiknak sokat jelent az az egy dollár?

Ha már kicsengettél sok százezer forintot egy egzotikus utazásért és elegáns szállodában laksz, ne sajnáld azt a pénzt a helyi kistermelőtől – ő valószínű soha nem tud majd úgy utazgatni, mint Te.

10. Ne osztogass cukorkát, tollakat ész nélkül gyerekeknek

Ne osztogass cukrot, tollat kéregető gyerekeknek. Ezzel ugyanis azt éred el, hogy a gyerekek minden egyes érkező utast ismét megrohamoznak, és nemcsak elviselhetetlen lesz minden turista érkezése, de a gyerekeknek is többet ártunk, mint használunk. Ők ugyanis a pénz, cukorka stb. reményében nem fognak iskolába menni, nem segítenek otthon, hanem az újabb és újabb turistabuszokat várják. A segítséget inkább szervezett formában érdemes nyújtani – helyi iskoláknak vagy megbízható segélyszervezeteknek, akik eljuttatják azt a leginkább rászorultaknak.

  A cikk szerkesztett verziója a Hamu és Gyémánt 2018/2-es számában jelent meg.